Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-30 / 52. szám
1962. június 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Teljesítik kongresszusi vállalásukat a felsőpetényi ásványbányászok termelésre, műszaki intézkedésekre irányul. A többi között például ebben az évben első osztályú agyagból és í'elsőtéglából 100—100 tonnát adnak terven felül. A földalatti kutatófúráson dolgozó két brigád elhatározta, hogy az év végéig 100—120 folyóméternyi terven felüli teljesítményt ér el. A korszerűen biztosított vágathoz, növelése érdekében, az önköhség előirányzatának megtartása mellett 50 darab TH-gyűrfit építenek be terven felül. A gépüzemben számos nagybefogadóképességű csillét javítanak ki és helyeznek üzembe a kongresszus kezdetéig. Ezek mellett még több műszaki intézkedést is végrehajtanak. A felajánlás eddigi teljesítése során a többi között már áttértek a kétműszakos termelésre, a harmadik műszakban pedig a fenntartást végzik el. Minden termelőműszakhoz megfelelő iparosgárdát biztosítanak. Koncentrálták a termelést, úgy hogy az eddigi két táró helyett már csak egy táró működik. Megkezdték egy új bányamező előkészítését is. A fő szállító vágatot az év vége helyett már szeptemberig TH-gyűrűs biztosításra építik át és ellátják végtelenkötelű szállítóművel. Mindezek nyomán jelentősen növekedett a bánya termelékenysége és a félév alatt egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett Felsőpetényre. A kongresszusi verseny keretében fontos kutatási munkát is végeznek a bányához közel eső Nézsa községben. A jelek szerint sárga és vörös festékalapanyag bányászására lehet itt számítani. A vegyi ipar ezeket a festékanyagokat jelenleg külföldről szerzi be. Minthogy a felsőpetényi ásványbányászoknak nincs módjuk a mennyiségi terv túlteljesítésére, ezért kongresszusi vállalásuk elsősorban a minőség javítására, gazdaságosabb SELEJTMENTESEN... Lantos Géza szegverő, a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozója 1947-től tagja a vállalat kolektívájának. Brigádjuk elnyerte a szocialista brigád címet és az oklevelet. Egyéni teljesítménye eléri a 105 százalékot, selejtmentesen dolgozik Diósi István és Gazsi János II. a G. SZ. üzem dolgozói az ekealkatrészek csiszolását végzik. Teljesítményük 110—119 százalék között mozog. Brigádjuk a szocialista cím elnyeréséért küzd. Aratás előtt A napokban fejezték be — utolsónak a karancskeszi és kisterenyei gépálomáson — az arató- és cséplőgépek, kom- ,, . , , . ., bájnok szemléjét a gépállo- szeben fénybe venni azt a ami fényesen... S hogy mi mások szakemberei A meevei se6ltseSet, amelyet a gepallo- lesz akkor, ha nem érkezik ÄÄTS? M Sí ■«, nyújtani *4 Vannak meg aaaratúgépj - Tanácskoznak a jegyzőkönyvek, ame- azonbaa meS “P** talanul tarja szet karjalt lyekben föl jegyezték a szem- ]'an olyanok akiknél félő, _ Hát akkor legfeljebb lék eredményeit, s azt is, ho.gJ megismétlődik a tavaly! küldünk ide még egy arató- egy-egy gépállomásnak milyen pe da‘ gépet, hogy baj ne legyen — Dótolni valója van még, hogy B tapasztalatok birtokában siet segtiségere Pleva István, a gépek a legtökéletesebben indultunk el megnézni, ho- — Mert az az elvünk, első- elkészítye várják az aratást £yan készült fel az idei ara- sorban a gyenge termelőszöMit is mutatnak hát az elő- ^sra néhány olyan termelő- vetkezeteket segítjük... zetes felmérések’ szövetkezet, amely a tavalyi Ez a szemlélet igen dicséreT. esztendőt bizony kevés jőve- tes a Berceli Gépállomáson. Haisányi József főmérnök delemmel, de annál keserve- Mennvivel eevszerííhh lenne tájékoztat, hogyan is készül- sebb tan. lsáeeal nvuetázták egyszerűbb lenne tek fel a gépállomások a natív t tanulsággal nyugtázták, azonban a dolog — és elejét nvári g7 Ime az eredmeny- vehetnénk ezzel az esetleges , ' Utunk első állomása a becs- későbbi kapkodásnak is —, Az idén több mint 70 ke; Uj Élet Termelőszövetke- ha a termelőszövetkezet már ezer katasztrális holdon vár zet volt. Gyurovics Ferenc, a most úgy tárgyalna a géparatásra a gabona magya- termelőszövetkezet mezőgaz- állomással, mivel a férfi rázza. A 179 aratógép és dásza kinn a mezőn éppen a munkaerő kevés, amennyit 50 kombájn indulásra készen kaszások munkáját ellenőrzi, vállalni tudnak, arassák csak áll. Megérkezett az a négy- yeie van Pleva István is, a mind géppel... ven aratógép is, amellyel az Berceli Gépállomásról. Né- c ... „ idén növekszik a gépállomá- hánv szó esik csuöán a ielen- Bujakon, a Zöldmező Tersek aratóeén-narkia , y szo esik csupán a jelen meiőszövetkezetben teljes késok aratogep parkja.. legl munkakrol, a novenyapo- szültsé£ben találiuk í ter_ — Ha a termelőszövetkezetek lásról, a kaszálásról, amelyet g ™ tataijuk a ter tulajdonát képező 68 arató- lényegesen jobban végeznek VeZet°Seget’ gépet is számításba vesszük, az idén a szövetkezeti tagok, e ve a brigádvezetőket az idei nyáron gépesíteni tud- mint az elmúlt évben, s már- A szokásos naPi munkael____osztásról van szó. S mint i lyenkor már szokás, csak nem — ötszáz holdat kell arat- marad szó nélkül a termelőjük az aratási munkálatok is az aratás a témánk: háromnegyed részét. Az aratás mindig a legne- , ... ,, , ...... ... . , „ hezebb munkát jelenti falun, nank ,azllden-. ehbez ,a gep- szövetkezet eddigi tevekeny- még akkor is, ha aratógépek, állomástól igenyeltünk egy sege no meg az aratás sem. kombájn-óriások segítik a arat°gepet. Úgy számoljuk, Hegedűs Pál, a termeloszömunkát. Szervezettségre, gyors ez 150 holdat levá§ ■ ■ ■ ~ so~ vetkezet mezőgazdásza viszi a munkára van szükség, hogy rolSa 83^® egymásutánban a szót: a termelés időben zsákba ke- mez°gazdasz. — Nálunk az idén két komrüljön, minél kevesebb elper- — S mi lesz a többivel? bájn és négy aratógép dolgogett szem maradjon a tarlón. Nem lesz ez sok kézzel zik. Mintegy 1100 katasztrális S ha így vizsgáljuk a dolgot, aratni? — A mezőgazdász holdat aratnak le. Alig maakkor ezek a felmérések na- azonban gyorsan kész a vá- rad a termelőszövetkezetben gyón komoly figyelmeztetőt lasszal: több gabona száz katasztrális is jelentenek. Itt van például — Ezt nem mind kézzel holdnál, amelyet kézzel kell a gyenge termelőszövetkezetek aratjuk. Igényeltünk egy arató- levágni... dolga. Jó néhány van közöt- gépet, s reméljük, aratásra Aztán azt magyarázza, ezt tűk olyan, amelyik éppen az megérkezik.,. így mindössze a területet már mind elvál- elmúlt esztendőből okulva — 200 katasztrális hold marad, lalták a szövetkezeti tagok, szervezetlenség, kevés munka- amit kézzel kell aratni. Igaz, Nem is számoltak csak 5 ka- erő — igyekszik teljes égé-férfierővel nem állunk va- tasztrális holdat egy-egy Gyorsabb ütemű, céltudatos műszaki fejlesztést a szénbányászaiban Az a jelentős szerep, amelyet szénbányáink a politikai és gazdasági életben betöltenek, éreztetik hatásukat megyénk egész életében. Vonatkozik ez a műszaki fejlesztésre és fejlődésre is, hiszen nagyságánál fogva meghatározó befolyással van az egész megye gazdasági előrehaladására. KEDVEZŐBB SZEMLELET, SOKMILLIÓS BERUHÁZÁSOK Joggal lehetünk büszkék arra, hogy a szénbányászat műszáki fejlődése az utóbbi években nagy léptekkel halad előre. Ismeretes, hogy négy-öt évvel ezelőtt még elég nagy volt az ellenállás a korszerű eljárások, gépek, munkamódszerek alkalmazásával szemben. Vonatkozott ez mozgalmi, gazdasági vezetőkre, dolgozókra egyaránt. Azóta sokat változott a szemlélet és sok-solc millió forintot fordított államunk a nógrádi bányák fejlesztésére, korszerűsítésére. Ennek iá eredménye, hogy például a géppel jövesztett szén mennyisége az 1958. évi alig 2 ezer tonnáról a múlt évben már közel 65 ezer tonnára emelkedett. (Ennek ellenére az országos átlag alatt vagyunk.) A géppel felrakott szén az előbb említett időszakban több mint négyszeresére növekedett és meghaladta az országos átlagot. Örvendetes,. hogy kezdenek kialakulni, meghonosodni az egyes üzemek adottságainak megfelelő fejtési módok. Nagyot léptünk előre a korszerűen biztosított vágatok tekintetében is. Évenként általában 15 ezer folyóméter bányai vágatot építenek át, korszerűsítenek. Sokat javult, tökéletesedett a robbantási technika is. Jónéhány bányaüzemünknél — Hányáson, Mizserfán, Szorospatakon — a mozgalmi szervek is, különösen a párt- szervezetek, sok támogatást adnak a műszaki dolgozóknak felelősségteljes munkájuk elvégzéséhez. A megváltozott szemlélet, a kedvezőbb gyakorlat nyomán szélesült a műszaki fejlesztés társadalmi aratópárra a szokásos 10 hold helyett. Az aratásnál nem is lesz szükség csak azokra az emberekre, akik csomóznak, összehordják a kereszteket, meg a kombájn-gabonát tisztítják majd. — így lehetőségünk nyílik arra is — folytatja a mezőgazdász —, hogy az aratással párhuzamosan befejezzük a növényápolást is. — Azzal bizony nem állunk a legjobban — csóválja fejét Keczeli György, az egyik növénytermesztési brigád vezetője. A kapások jelentős része tavaszi szántásba került. — No de a munkával sokat javíthattunk volna a kapá- ■ sokon, ha nem jön be ez a' rettenetes szárazság — így i Molnár László, aki ugyancsak ] egy növénytermesztési brigá-1 dot irányít. — Ilat hete nincs 1 csapadék nálunk. Az asszo- J nyok egy nap alatt csak fél-1 annyi munkát végeznek a szá- 1 ráz földben, bármennyire is i igyekeznek, mintha esőt kap-! tunk volna... i — Azért az is igaz — si- ] mítja végig borostás állát i Keczeli György —, néhány j asszonynál a szorgalom is hiányzik. Éppen a napokban; adtam tudtára a szövetkezet i vezetőségének azoknak az asz- j szonyoknak a nevét, akik el- j maradtak a növényápolással... J Kötelezzék kártérítésre őket, I ha a figyelmeztetés nem j használ... Ne károsodjanak ( mindnyájan néhány tág ha-] nyag munkája miatt1... Nagyon sokat változott a ] helyzet egy év alatt Bujákon. I Ha a gondok még nem; is ] kerülik el teljes egészében I őket, a szervezett munka, a j szövetkezeti tagok szorgalma ( minden bizonnyal gazdagabb j esztendőt eredményez a ta-1 valyinál. j Vincze Istvánná < bázisa, mind több bányász, iparos vállal részt a korszerű bányászkodás megvalósításából. A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT, A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT Az élet által támasztott követelmények azonban egyre nagyobbak. Szénbányászatunk műszaki fejlesztésének jelenlegi üteme, iránya és célja nem felel meg minden tekintetben a követelményeknek. A teljességre való törekvés nélkül néhány legkirívóbb példáját említenénk ennek. A legsürgetőbb megoldásra váró feladat a hány abeli és a külszíni műszaki fejlődés közötti nagy aránytalanság megszüntetése. A külszíni műszaki fejlődés mesz- sze elmaradt a munkahelyek gépesítettségétől. Egyre égetőbb problémaként áll a szénbányászat megyei és országos vezetői előtt, hogy a szénosztályozók kapacitása szűk, akadályozzák a termelékenység növelését, a minőség javulását, a folyamatos, ütemes munkát. Ezzel párosul, hogy az olyan újonnan épülő osztályozó, mint a Gyula-tárói, — bár építése hosszú ideig elhúzódik —, már nem korszerű. Hasonló gondokkal küzdünk a gépi szállításnál. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt eredménye itt is szintén az országos átlag alatt van. Ennek a? elmaradásnak olyan következményei vannak, hogy egyes nagyteljesítményű fej tógépek munkáját nem lehet fokozni. Ilyen helyzet állott elő például a Mizserfán alkalmazott széngyalúnál, de hasonló eseteket más bányaüzemekben is találhatunk. Nem megnyugtató az sem hogy a gépesítés eddigi iránya nem megfelelően segíti elő a szén minőségének, kalóriaértékének növelését. Szükséges lenne megoldást találni például a mechanikus módon való osztályozásra. Sajnos, ezzel még érdemlegesen nem foglalkoztak. A már említett és egyéb más tényezők járultak hozzá ahhoz is, hogy — a nagyfokú gépesítés ellenére — szénbányáink összüzemi teljesítménye még most is az 1956- ] ban elért színvonal alatt van. i A termelékenységnek ez az el- | maradása is komoly figyel- i meztető a műszaki fejlesztés ! ütemének meggyorsítása, a he- 1 lyes irány meghatározása szempontjából. A TIPIZÁLÁS, A KOMPLEX GÉPESÍTÉS FELADATAI A gyorsabb fejlődést akadályozzák, hogy nem nyert megvalósítást a komplex gépesítés, a tipizálás, a megfelelő karbantartás. A nógrádi szénbányákban például a rakodógépek egész sora dolgozik. A tipizálás legkisebb mértékét sem lehet azonban megtalálni a rakodógépek esetében. Talán egyetlen olyan üzemünk sincs, ahol egyfajta rakodógépet alkalmaznának. A három szállítógépnek is több fajtája ismeretes és • használatos szénbányáinkban. Ezek kezelése, karbantartása igen körülményes, sok gondot okoz a műszaki vezetésnek, a bányászoknak. Amilyen kedvezőtlen hatással van szénbányáink munkájára a bányabeli és külszíni műszaki fejlesztés közötti aránytalanság. ugyanúgy károsan befolyásolja a - tervszerűséget, a koncentrálást a komplex gépesítés hiánya. Egyik bánya műszaki vezetője e kérdésekkel kapcsolatban találóan olyan véleményt mondott, hogy megfelelő gépesítési program kidolgozásával és megvalósításával fel kell számolni ezt az „öszvér állapotot”, amely ma bányaüzemeinket jellemzi.-Nyilván, hogy e követelmény megvalósulása jó alapot teremt a magasabb fokú munkaszervezés, á ciklusos módszer meghonosítása, a géphibák csökkentése, a tervszerűbb munka szempontjából. Ezt igazolja Mátranovák példája is! A tipizálás, a komplex gépesítés mellett nagy lehetőséget rejt még magában, hogy a gépek, berendezések időben kerüljenek javításra, biztosítsák ezekhez a szükséges alkatrészeket is. Helyes törekvésnek bizonyul, hogy a gépek javítását egy üzemnél, Nagy- bátonyban központosítják. Viszont nem hozhatja meg a kívánt eredményt, ha ebben a központi műhelyben elavult gépekkel, berendezésekkel dolgoznak. A karbantartás, a javítás megkívánja, hogy a bányákban és a külszínen nagyobb gonddal óvják a berendezéseket, mert semmi esetre sem használ, ha esetleg csákányai, vagy baltával akarják „megjavítani”. A gépek, berendezések nem csupán akkor legyenek kedvesek, amikor újonnan megérkeznek a bányaüzemhez, hanem akkor is, amikor javításukra, karbantartásukra kerül a sor. A TÁRSADALMI BÁZIS SZÉLESÍTÉSÉÉRT Az utóbbi években tanúi lehettünk annak, hogy műszakiak és fizikai dolgozók jó elgondolásokkal, helyes javaslatokkal segítették bányaüzemük fejlesztését. E fejlődés hibái azonban fokozottabban megkövetelik, hogy meghallgassák és hasznosítsák a dolgozók javaslatait. A műszaki vezetők pedig több időt, támogatást és biztatást kapjanak a tröszt irányítóitól. A nógrádi szénbányák nem dicsekedhetnek olyan újításokkal, vagy éppen tanulmányokkal, amelyek országos jelentőségűek. Egy-két esetben az itteni jó ötleteket más bányatrösztnél valósították meg. Pedig a műszakiakban és bányászokban megvan a képesség a bátor kezdeményezésekhez, csak megfelelő támogatást, önállóságot idényeinek. Ezt bizonyítja az újítómozgalom — a műszaki fejlesztés társadalmi bázisa — is. _ Bár az utóbbi évben a benyújtott javaslatok gazdasági eredménye növekedett, a mozgalom számszerűségében visszaesett Gyakori a panasz a hosszú ügyintézésre, sokszor alapos számítások helyett csak^ kalkuláció alapján díjazzák a.z újítót. A ménkesi bányaüzemnél, az anyagellátó üzemeknél pedig egészen rossz képet mutat az újítómozgalom. A korábbi évek jó eredményei nem adhatnak okot a megnyugvásra. A mozgalom fejlesztésének eddigi jó tapasztalatait ^hasznosítva és az utóbbi időkben napvilágot látott kezdeményezéseket szélesítve, arra kell törekedni. hogy a fejlődés ebben a tekintetben szintén töretlen legyen. A másik nagy kérdéscsoport a műszaki fejlesztés társadalmi oldalát illetően a tanulás, a művelődés. Bár több hasznos elgondolást valósítottak már meg eddig is — műszaki klub, különböző tanfolyamok, akadémiák — az önképzés mégsem megoldott. Különösen vonatkozik ez a műszaki dolgozók továbbképzésére. Helyes lenne például körzetenként jól felszerelt, élénk életet élő műszaki klubokat szervezni. Javítani kell a beiskolázási politikán is: legyen céltudatosabb, tervszerűbb ez a munka. A műszaki középkáderek tanulásának helyzete pedig szinte központi probléma szénbányáinknál. Igen nagy részük rutinból, sokéves gyakorlatból akar megélni. Az eddig működő és jövőben üzembe helyezett gépek, berendezések, a fejlett munka- módszerek és a korszerű bányászkodás meghonosítása égetően sürgetik az általános és a műszaki műveltség növelését. * Az új szénmezők feltárása, a vágathajtási sebesség növelése. a termelékenység és a minőség javítása és más fontos feladatok sikeres megvalósítása csak úgy képzelhető' el, ha szénbányáinkban fokozzuk a műszaki fejlesztés ütemét, cél- tudatosságát és hatékonyságát. Ez napjaink és a jövő esztendők programja.