Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-23 / 50. szám
1962. június 23. NÓGRÁDINÉPÜJBAC 3 A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat nyomában Az eredményekre támaszkodva hajtsuk végre következetesen terveinket Legutóbbi számunkban Szoó Béla elvtársnak, a Salgótarján járási pártbizottság titkárának nyilatkozatát közöltük a Központi Bizottságnak a munkás- osztály helyzetéről hozott határozatának végrehajtásáról. Ezúttal Jedlicska Gyula elvtárs, Salgótarján pártbizottságának ttikára mondotta el tapasztalatait és következtetéseit lapunk munkatársának a város gyáraiban dolgozó munkások helyzetéről, a határozat végrehajtásának tükrében. Elöljáróban a munkások politikai neveléséről, ennek hatásáról folyik a beszélgetés. — Csaknem négy év telt el a határozat meghozatala óta — kezdi lassan, elgondolkozva Jedlicska elvtárs. — Ez az időszak az egész ország, az egész társadalom politikai és gazdasági életében, fejlődésében sorsdöntő volt, ezért különösen nagy szükség volt — és ennek megannyi megnyilvánulását láthattuk, tapasztalhattuk is, — a munkásosztály történelmi felelősségérzetére. A munkásosztály érettsége, politikai tisztánlátása mind a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseinek, mind a belső helyzet megítélésében fejlődött Ezzel párhuzamosan nőtt a párt szerepe a munkások szemében, hatása újabb rétegekre terjedt ki: befolyása ma már érezhető nemcsak a törzsgárdán. Általában az a tapasztalatom, hogy a munkásosztály alapvető tömegei egyetértenek a párt politikájával, helyeslik a Központi Bizottság tevékenységét. — Mint ismeretes, az elmúlt évek folyamán a munkásosztály érdeklődési körének előterében a rendszer politikai megszilárdításának kérdései állottak. Észlelt-c e tekintetben változást? — Igen. És ezt a változást pozitívan kell értékelnünk. A rendszer szilárd, ami persze nem jelentheti azt. hogy további erősítésén nem munkálkodik annak vezető osztálya. De éppen a rendszer megszilárdulása tette lehetővé — sőt követeli —, hogy az előtérbe a gazdasági építés kérdései kerüljenek. Azt már a műszaki normák bevezetésének, illetve, ahol erre szükség volt, alaposabb, tudományos alapokon történt módosítása idején észrevehettük, hogy munkásaink megértették ennek gazdasági szükségességét, sőt, sok helyütt elébe mentek az intézkedésnek. Azóta ez a helyes gazdasági szemlélet egyre aktívabbá válik, s megmutatkozik a termelékenység emeléséért, a minőség megjavításáért, a selejt csökkentéséért alulról kezdeményezett tömegmozgalomban, a brigádok szocialista címért indított harcában, az újítómozgalom fellendítésében, amelynek kétségtelenül egyik mozgató ereje az anyagi érdekeltség. ez azonban párosul a kibontakozó népgazdasági szemlélettel. És ennek indítéka mi lenne más. mint az osztály politikai érettsége. — Érdekes és tanulságos meghallgatni, ahogy sok munkás felveti a politikai és gazdasági helyzet problémáit. Csak így tovább! — mondják. De vigyázzanak a vezetők, nehogy valami hiba csússzon be újra a munkába. Ez jóváhagyása politikánknak, de egyben figyelmeztetés is, hogy elbizakodottakká ne váljunk. Szorgalmazzák a vezetés színvonalának további emelését — különösképpen munkahelyükön, a gyárakban, üzemekben, műhelyekben. Azért különösképpen, mert ennek milyenségét napról-napra, óraról- órára a saját bőrükön érzik. S ebben a vonatkozásban sokszor jogosak a kifogásaik. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy a munkások kezdeményezőkészsége előtte jár a helyi vezetők munkastílusának. Pedig ahol a vezetésnek jó a kapcsolata a munkásokkal, támaszkodnak a tömegekre, ahol bátran kérik segítségüket, nyíltan, őszintén feltárva a nehézségeket — márpedig minden helyi vezetőnek el kell érkeznie ehhez a munkastílushoz — ott ez az eredményekben is megmutatkozik. Igazán jó eredményeket elemi csak így lehet: a munkásokkal közösen kialakított tennivalókat velük együttműködve, következetesen végrehajtani. — A munkásosztály gazdasági helyzetével, életszínvonalának alakulásával kapcsolatban milyen észrevételei vannak? — A határozat megjelenése óta jelentősen javult a munkások életszínvonala. Az átlagfizetés emelkedett; egyes kategóriákban bérrendezést hajtottunk végre; nőtt a közvetett juttatásokra fordított pénzösszeg is, jelentősen javult a foglalkoztatottság is. Az életszínvonal emelkedését egészen nyilvánvalóan tükrözi a fogyasztásban mutatkozó emelkedés. Élelmiszerekből 28 százalékkal, vegyesipari cikkekből 21 százalékkal vásárolnak ma többet, mint 1958-ban, a vendéglátóipari fogyasztás 23.4 százalékkal nőtt. A fogyasztási igényeket általában ki tudjuk elégíteni. Még a nagyon keresett cikkeket is — mint egyes bútorfajtákat, nagyképernyős televíziót — be lehet szerezni, legfeljebb a pénz mellé egy kis türelem kell néha .. . Ami persze nem mentesíti az ipart és kereskedelmet, hogy a nagyobb választékot biztosítsa a vásárlóknak. — Lényegesen javult a munkások lakáshelyzete, bár az igényeket még mindig nem tudjuk teljesen kielégítem. Azonban ez az idő is elérkezik nemsokára, hiszen a második ötéves terv folyamán 1500 lakás épül a városban, s emellett minden erőnkből támogatjuk a magán- és csoportos építési kezdeményezést Tekintettel arra, hogy a nagyméretű lakásépítési program hatalmas anyagi terheket ró az államháztartásra, kénytelenek vagyunk a lakások egy — kisebb — részét szövetkezeti úton értékesíteni. Ebben kérjük a lakosság azon rétegeinek megértő támogatását, akik már most olyan anyagi helyzetben vannak, hogy részt vehetnek szövetkezeti lakásépítésben. Hiszen ez számukra is hasznos — gyorsabban jutnak lakáshoz —, emellett az öröklakások árából az állam újabb lakóházakat építhet az arra rászorulóknak. Ezért is üdvözöltük és támogattuk olyan örömmel a KISZ lakásépítési kezdeményezését, bár az az érzésem, hogy jelentősen növelni lehetne méreteit. Ez utóbbinak egyébként egyik feltétele a telekparcellázás körül tapasztalható bürokratikus huzavona megszüntetése, a beépítésre szánt telkek részbeni közművesítése, lakóház típustervek kialakítása. — Sok szó esik a bányatelepi lakáshelyzet megoldatlanságáról. Erről mi a véleménye? A titkár fölsóhajt és az ablakhoz megy, kinéz a városra: — Talán ez az egyetlen probléma, amelynek megoldásával egy lépést sem tudtunk tenni idáig. — Azután visszaül az íróasztalához. Kis szünet után folytatja: — De hát a bányának azzal az elhatározásával, hogy a bányászlakásokat eladja, lehetetlen fonák helyzet alakult ki. A bánya el akarja adni a lakásokat, azért már nem visel gondot rájuk. A lakó sem törődik vele, mert még nem az övé, nem törődik a lakásokkal az ingatlankezelő sem. mert még nem került át az ő hatáskörébe. Ismerjük, nagyon is jól ismerjük a bányatelepi lakóházak megoldatlan kommunális viszonyait, a panaszokkal egyetértünk, a problémákat felsőbb szerveinknek mondhatok: a hibák korrigálására, a helyzet megjavítására rövid időn belül intézkedéseket teszünk. — Persze — élénkül meg —, azért az nem igaz, hogy semmiféle fejlődés nincs, hiszen a legtöbb bányatelepen épül, vagy épülőfélben van az üzlethálózat, történtek egyéb intézkedések is ... de hát a neheze itt még hátra van. — Különben a munkásokkal az utóbbi időben folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az eredményes összfejlődés mellett számtalan apró, bosszantó hiba, baj van még, amelyek kijavítását, megoldását jogosan szorgalmazzák. Másrészt azt is tapasztalom, hogy egyes vezetők • „nagyvonalúak” lettek, csak nagy ügyekkel foglalkoznak. Bizony vissza kell szerezni a politikai aprómunka becsületét, s foglalkozni az emberek legkisebb panaszaival is, amelyek ugyan nem életbevágóak, de sok vért ronthatnak. Ugyanakkor mindazoktól türelmet és megértést kérünk, akik problémájának megoldásához milliós beruházásokra van szükség. Ebben sem lesz hiba. A második ötéves terv folyamán városunk fejlesztésébe több száz millió forintot fektetünk be. várossá lesz a szó igazi értemében. Megépülnek alapvető kulturális. egészségügyi és szolgáltató intézményei, megépül a regionális vízmű első lépcsője is. befejezés előtt áll a szennyvíz- csatornahálózat lefektetése, emellett sokat fordítunk a városra a községfejlesztési alapból is. — Nagy munka ez, amelyhez akár a múltban, most is bizalommal kériük a munkások még fokozottabb hozzájárulását. támogatását — fejezte be nyilatkozatát a városi párt- bizottság titkára. A Bányagépgyárban újabb tizenöt újtipusú személyszállító kocsit készítenek A dorogi szénbányák igényeinek megfelelően, múlt évben különleges bányabeli személyszállító vasúti kocsik tervezését kezdték meg a Salgótarjáni Bányagépgyárban. A salgótarjániak által készített újtipusú személyszállító kocsi jól alkalmazkodik a földalatti szűk és vetők miatt éles kanyarokkal teli vágatokhoz, emellett kényelmesebb, biztonságosabb is. A‘ régi kocsik húsz-huszonöt férőhelyével szemben az újtípusú kocsikban csak tizennyolc embernek biztosítottak helyet, s a kocsik egymástól függetlenül, önállóan is el vannak látva biztonsági jelzőberendezésekkel. A villamos jelző- berendezések a vontatómozdonnyal vannak összekapcsolva, s bármely kocsiból működtetni tudják a jelzőberendezést. Az újtipusú bányabeli személyszállító kocsik első tizenöt mintapéldányát már múlt évben megkapták a dorogi bányászok. Most újabb tizenöt újtipusú bányabeli személyszállító kocsi gyártását kezdték meg a Bányagépgyárban. A személyszél- lítókocsikat ez év végéig kell elkészíteni, a bányagépgyári munkások azonban úgy számítják, hogy a kongresszusi munkaversenyben, már a bányásznapra megkapják újtípusú személyszállító kocsijaikat a dorogi bányászok. Beköszöntött a nyár Körzeti értekezlet Rétsápon és Nagyorosziban Június 24-én Rétságon és Nagyorosziban körzeti értekezletet tartanak a Hazafias Népfront-bizottságok. A megbeszéléseken — melyekre a környező községek népfront-bizottságainak aktíváit hívják meg — az időszerű mezőgazdasági feladatok népfrontra vonatkozó részét vitatják meg a résztvevők. Egyre több bányában alkalmazzák az acéltámokat a kamrafejtésekben is A nógrádi szénmedencében a mátranováki, a tiribesi és a mizserfai szénbányák acél- tárnokkal biztosított frontfejtéseiben szerzett tapasztalatok alapján a tröszt műszaki osztályának mérnökei kísérleteket kezdtek az acéltá- mok kamrafejtésekben való alkalmazására. Az acéltámos kamrafej tési kísérletekhez először azokat a bányákat jelölték ki a tröszt mérnökei, amelyekben a széntelepeket nehezen omló, keményebb márgaréteg fedi. A műszaki számításokat és technológiai terveket is ezek figyelembe vételével készítették el. Előbb a szorospataki Szeptember 6 akna, majd a mizserfai Gusztáv-akna egyik kamrafejtésében kezdődtek a kísérletek, amelyek végül is teljes sikerrel jártak. Az acél- tárnokkal biztosított kamrafejtésekben húsz-huszonöt százalékkal meggyorsult a fejtések előrehaladási sebessége, ugyanennyivel nőtt a fejtésben dolgozó bányászok teljesítménye, nem is szólva a jelentős gazdasági eredményről, a famegtakarításról. Még az acéltámok visszarablásá- nál vannak zökkenők. Több helyütt nem tudják annyi idő alatt visszaszerezni az acéltámokat, mint annak idején a farablást elvégezték. Ennek ellenére a Gáti II-ben és Csurgó-tárón is nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetnek a bányászok. A sikeres kísérletek után, most a kongresszusi munkaversenyben egyre több nógrádi bányában alkalmazzák az acéltámokat á kamrafejtésekben, hogy a fűtőértéknek az éves munkaverseny főfeladatát jemegfelelően jeleztük. Annyit i lentő javítása mellett a munkatermelékenységben is nagyobb eredményeket érjenek el. Acéltámok alkalnazására térnek át egy-egy kamrafejtésben a forgácstelepi lejtősaknában, a mátranováki Csurgó-táróban és a Gáti II. számú aknában, Csipkés bányában, a Pál-hegy IlI-ban és a szénmedencc más bányaüzemeiben is. Az újabb acéltámok érkezésétől függően alkalmazzák más bányaüzemekben is az acéltámokat a kamrafejtésekben. Délelőtti sétán a balassagyarmati Madách-úti bölcsőde kis lakói I-es számú NAPFÉNY, VIZ, SZÉPSÉGJÓ a hideg fagylalt a nagy melegben (FOTO: Tamaska) Itt a „Hozom - viszem” javítószolgálat Már jó ideje foglalkoztatják az illetékeseket, a vidéki javítószolgálat megjavításának lehetőségei. Most a jelek szerint sikerült nagy lépést tenni a megoldás felé. A kisipari szövetkezetek és a földművesszövetkezetek megyei vezetői között létrejött egy olyan megállapodás, amely minden bizonnyal már a közeljövőben éreztetni fogja hatását. A felsőbb szervek határozatai nyomán, mely szerint a vidéki javítószolgálat helyzetében gyökeres változást kell elérni, megyénkben is felmérték: tulajdonképpen milyen szolgáltatói tevékenység iránt mutatkozik igény, s mi az, amiben egyáltalán nem, vagy csak részben elégíthették ki ezeket az igényeket. A felmérés kiterjedt a varrógépjavítástól a kozmetikáig mindenre. A KISZÖV és MÉSZÖV vezetői előtt világossá vált: a javítószolgálat hiányosságai megyénkben oly nagyok, hogy a két szervezet összefogására, együttes erőfeszítéseire van szükség. Ezt a törekvést támogatta a SZÖVOSZ és OKISZ idevonatkozó megállapodása és határozata. A két szervezet megyei vezetői májusban közös tanácskozást folytattak, meghatározandó az együttműködés elveit, célját, megvalósításának formáját. így született meg a „hozom — viszem” szolgálat gondolata. Megszervezésére a salgótarjáni cipész és szabó ktsz korábban már tett — nem is sikertelen — kísérletet, most azonban kiterjesztik az egész megyére, bevonva minden olyan szakmát, amely valamiként is hasznossá teheti magát a lakosság ilyen irányú szükségleteinek kielégítése érdekében. A javítószolgáltatás kibővítésével egy időben ott, ahol új részlegek felállítására nincsenek sem tárgyi, sem személyi feltételek, kiépítik a már említett „hozom — viszem” szolgálatot. Mit jelent ez a „hozom — viszem”? A helyi földművesszövetkezeti bolt vállalja, hogy az ilyen községekben összegyűjti a javításra behozott eszközöket, ruházati és egyéb tárgyakat, amelyeket a ktsz gépkocsija meghatározott útvonalán haladva összegyűjt és a javítórészlegnek átadja. A javítás elkészültével a gépkocsi a tárgyakat visszaszállítja oda, ahonnan felvette. A javítási határidőket mindenütt a lehető legkisebbre szorítják. Reméljük, hogy a megegyezés gyümölcsöző lesz, s végre megoldódik a falusi lakosság régen vajúdó szolgáltatási problémája.
