Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-02 / 44. szám

1962. június 2. MO# MA Bi I HlieilAi Keszegi iskolások A hetedik és nyolcadik osztály úttörőinek kézilabda döntője. ÉTSÁGI JÁRÁS Keszegen előreléptek az emberek A tavalyi sok veszekedés, eredménytelenség, a nagyon gyenge zárszámadás után biz­tató jelek mutatják, hogy jobbat, többet akarnak a ke­szegi dolgozó parasztok. En­nek a célnak az érdekében már a kora tavasszal időben fogtak a munkához és azóta is szorgalmasan tevékenyked­nek a határban. A növények ápoltsága, a földterületek ész­szerű kihasználása, gazdasági terveik eddigi pontos betar­tása tanúsítja az igyekezetei. A növényápolási munkák kiosztásakor a tagok túlnyo­mó többsége, munkaképes Nők a mezigazdasáfli versenymozgalom kezdeményezői A Béke Termelőszövetkezet kertészeti női brigádjáról di­csekedve beszélnek Nógrád községben. Tavalyi munkájúk alapján elnyerték a szocialis­ta brigád címet. Az idén már harminchatan dolgoznak 43 holdon és a múlt héten meg­beszélték, hogy mivel a feltéte­leik megvannak, másodszor is megkísérlik elnyerni a ki­tüntető címet. Versenyválla­lásaikat bővítették és a fel­adatok végrehajtásához azzal kezdtek hozzá, hogy azt a iPárt VIII. kongresszusának tiszteletére végzik. Célkitűzéseik között szere­ppel termelési tervük 15 szá­zalékkal való teljesítése. Ezért a növényeket legalább háromszor megkapálják, palántánként műtrágyáz­nak, növelik a tőszámo­kat, a borsónál egynegye­dével, a paprikánál tíz­ezerrel holdanként. Vállalták azt is, hogy az év­ben minden brigádtag leg­alább 150 munkaegységet tel­jesít. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a nógrádi asszonyok sa háztáji termelésnek is. El­Korszerűsítés gépek nélkül? Nem vitatható, hogy a Fel­sőpetényi Ásványbányának ágén komoly szerepe van nép­gazdaságunk életében. Ter­mékeit, ásványi anyagait a legkülönbözőbb helyeken használják fel. Szüksége van felsőpetényi agyagra a ko­hászatnak, a porcelángyár­tásnak, de megtaláljuk ás­ványát az építkezésnél is. A tervek szerint a Felsőpetényi Ásványbánya Vállalat kollek­tívájára a második ötéves terv során nagy feladatok megoldása vár. Hogy nagyobb lesz a feladat, néhány gyakorlati példával is bizonyítjuk. Nem is olyan ré­gen új bányarészt nyitottak, ra IV-es táró fejtési mezeje kapcsolódott be a termelésbe. Uj siklót és új rakodót is építettek, több ezer forinttal 'korszerűsítették a bánya le­vegőellátását. De egyenletes-e a fejlődés ■Felsőpetényben? Aligha, s «zen mindinkább csodálkoz­nak a bányászok. Mert míg korábban — összesen talán Ifi Kóta-féle felrakógép se­gítette a bányászok munkáját, a fejlesztésben ilyen gépesí­tésről már szó sincs. A régi Kóta-féle gépek már rosszak, még három most is ott van az ócskavasban —, pótlásukról semmi intézkedés nem történt. Vagy igen? Igen!, de csak papíron. Az igazga­tóság ugyanis újabb 20 Kóta- gépet Ígért a fesőpetényi bá­nyászoknak, még az elműt év végére, de ezek a gépek máig sem érkeztek meg. Vagy Budapesten így képzelik a korszerűsítést? Papíron, gépek nélkül? Ki tudja. határozták, hogy valameny- nyien vetnek köztes növény­ként babot, s tagonként 5 ki­logrammot adnak el az álla­mi felvásárló szerveknek. Ugyancsak vállalták, hogy 100—100 tojást és egy-egy baromfit adnak át no­vember 30-ig. Már a múlt évben is ko­moly eredményeket értek el a brigádtagok szocialista ne­velésben és az általános mű­veltség emelésében. Megálla­podtak abban, hogy ezen a területen is előre lépnek. Ebédidőben újságcikk alap­ján kül- és belpolitikai kér­désekről beszélnek, havonta egy filmet közösen megnéz­nek, s aztán megvitatják. Minden tag bekapcsolódik az olvasómozgalomba, könyvtári tag lesz. Kérték a tsz vezetőségétől, hogy a brigád tagjainak szer­vezzenek az idén szaktanfo­lyamot. Úgy fogalmazták meg, hogy céljuk: szocialista szellemben élni és dolgozni, ezért tették meg ezévi vállalásukat és azt szeretnék, ha minél több ter­melőszövetkezet női brigádja csatlakozna kezdeményezé­sükhöz. szövetkezetének női növény- termesztő és kertészeti bri­gádja csatlakozott a nógrádi asszonyok felhívásához. Diós■ jenön szintén a kertészeti brigád 21 tagja határozta el, hogy küzdenek a szocialista címért. Nógrádsápon a VIII. kongresszus tiszteletére indí­tottak versenyt az asszonyok. A nógrádiak vállalásán túl azt is vállalták, hogy a lencse, borsó, bab és uborka munkálatait terü­letfelosztás nélkül, közö­sen, időben és jó minő­ségben végzik el. A kongresszus megnyitásáig három alkalommal rendeznek felvásárlási napot a község­ben, s biztosítják a. felvásár­lási terv teljesítését. Munká­juk könnyítése érdekében a napközi otthont, társadalmi munkában kimeszelik, kita­karítják és a legszükségesebb felszerelési tárgyakkal ott­honról látják el. Versenytár- saikat, a nézsai asszonyo­kat is felszólították, hogy te­gyék magukévá ezeket a cél­kitűzéseket. családtagjai részére is vállalt egy-egy parcellát. Csupán Fe­hér József suhajda és Rőjko- vics József zsíros akadályoz­zák a közös munkát még ma is azzal, hogy nem akarnak részt venni a növényápolási munkákban. Tavaly, amikor 75 százalékos részesedésre adott nekik a tsz szőlőt, mál­nát és fekete ribizlit megmű­velésre, 3 holdnál is többet vállaltak fejenként, most pe­dig, mert ez a lehetőség megszűnt, különböző kifogá­sokkal maradnak távol a munkából. A termelőszövetkezet veze­tőinek, Herencsényi Imre el­nöknek és Vincze Péter ag- ronómusnak nem könnyű a dolga. Hiszen a tagok átlag életkora 58 év, a falu mun­kaképes korosztályához tar­tozó lakói különböző távoli ipari üzemekbe járnak dol­gozni. Mégis így mondja az elnök: — Bizakodunk. Az emberek között kezd becsülete lenni a munkaegységnek, az idén sokkal lelkesebben álltak a munkához, mint az előző év­ben. A községben ma megálla­pítható, hogy egységes a ve­zetés: a gazdasági, mozgalmi, kulturális feladatokat közö­sen beszélik meg. A párttag­gyűlésekre meghívják a pár- tonkívüli aktívákat, velük együtt határozzák meg a kö­vetkező feladatokat. És jól is­merték fel a pártonkívüli ak­tívahálózat jelentőségét. Ezek az emberek a munkaterületen felvilágosító munkát végez­nek, azután pedig továbbítják a dolgozók javaslatait, észre­vételeit a vezetőkhöz. Az ak­tívák közül ilyen munkák végzése során többen alkal­massá válnak arra, hogy tag­jai legyenek a pártnak. A párt tagjai járnak élen a munkában. Ujjnénak az a véleménye, hogy „ha egy párttitkár nincs a tömegek között, nem is képes ered­ményt elérni.” Ezért dolgozik egyszerű tagként a növény- termesztési brigádban. Tavaly 565 munkaegysége volt s tisz­telik, becsülik is a faluban. De Dolniczki József tanácsel­nök is sokat segít a tsz-nek. Nemrég 30 ezer forintot szed­tek be a tavalyi bérletekből, amit már elveszett pénznek hittek sokan. Ebből a pénzből ki tudják elégíteni a jogos követeléseket és pótolják a munkaegység előlegeket. Keszeg, ahol uradalmi cse­lédek voltak az emberek, ahol még ma is sok minden emlékeztet a nyomorúságos múltra, — kezd felemelkedni, mert az összefogással, az élénk politikai munkával a hosszú egyhelyben topogás után előreléptek az emberek. Kiszesek termelőszövetkezetért Márciusban szerződést kö­tött a járási KISZ bizottsági és a felsőpetényi Szabad Főid Termelőszövetkezet. A szerző­désben a fiatalok vállalták, hogy a tsz épülő 50 férőhe­lyes növendékmarha istállójá­nak elkészítésénél 3100 társa­dalmi munkaóra segítséget nyújtanak. Ebben főleg * földmunkák, az alapozás, « szükséges kő lerobbantása é* szállítása, meg egyéb segéd­munkák szerepelnek. A te» vezetősége pedig azt vállalta, hogy minden előfeltételt bix* tosít ezekhez a munkákhoz. Már megkezdődött az épít­kezés és a kiszesek vasárna­ponként 20—30 tagú csopor­tokban vesznek részt a mun­kákban. A befejezésig FelsS- petény bánya és község, Air sópetény, Keszeg, Legén d, Tolmács, Nőtincs, Ösagárd é* a Romhányi Cserépkályha- gyár 200 fiatalja fog segíteni az istálló létrehozásában. A termelőszövetkezet sokat nyer a fiatalok segítségével, mert jelentős költségvetési összeget takaríthat meg, ezen­kívül időben is hamarabb lesz­nek készen. Ugyanis a kisze­sek a párt VIII. kongresszu­sának tiszteletére vállalták, hogy — amennyiben a tsz a feltételeket biztosítja — szep­temberre felépítik az 50 férő­helyes istállót. Nem reménytelen a helyzet Nézsán Erjed, forr a versenymoz­galom községeinkben. Kezde­ményezői legtöbb helyen az asszonyok, akik közül egyre többen látják, hogy a mező­1 gazdaság felvirágoztatása, jobb megélhetésük forrása a munka, a lelkesedés. Nézsát úgy emlegetik errefelé, bogy „ez a viharsarok, amelyben szándékok, szenvedélyek, érde­kek összeütközése a Jellemző”. Azt Is mondják, hogy értetlenek az emberek, itt nem néhány an, hanem harmincnál Is többen ki­jelentették a tagok közül, hogy a cukorrépából és mákból nem vállalnak parcellát művelésre. Emlegetik a kivételezéseket, a gazdálkodás tervszerűtlenségét. valóban Igaz, hogy a községi vezető szervek, a párt, a tanács, a tsz irányítására bosszú hóna­pokig a külön-úton járás nyomta rá a bélyegét. Igaz az is, bogy olyan helytelen döntést hoztak, amely szerint a fogatosoknak külön táblából osztottak háztáji földet, ezáltal megkülönböztették őket a többi dolgozóktól. A terv- szerütlenaég abból látszik, hogy Az agronómus irodá­jában ülünk. Délután pontosan öt óra van. Kerékpáron; motorke­rékpáron; gyalog ér­keztek ide alig néhány perce a jelenlevők. Az agronómuson; Pausch Ferencen kívül a tsz elnök; a párttitkár, a tanácselnök; a körzeti ■megbízott rendőr, a 3 növénytermesztési; az állattenyésztési; az üzemgépészeti brigád- vezető, az ellenőrző bi­zottság elnöke, a rak- tárnok van együtt. A brigádvezetőknek min­den munkanapon ebben az időpontban kötelező a megjelenés, a többiek azzal az érdeklődéssel járnak ide; hogy az itt hallottak felhasználásá­val könnyebb legyen saját munkájuk.- Nos; ha együtt va­gyunk; akkor kezdjük — mondja az agronó­mus. A tsz gépét oszt­juk szét először. A DTS4-es a kertészetbe megy holnap; az XJTOS 45-ös karbantartásra megy Tolmácsra; most már van egy kis idd erre is. A K 30-as szin­tén odamegy; vizsgára készül; a K 25-ös nap­raforgói és borsót fog vetni. m a gépállomás gépei Brigádvexetői eligaxitás Diósjenőn közül az ÜTŐI először kimegy a majorba szecskát vágni, azután kukoricát vet a ház­tájiban.- Amire a trágyát kihordtátok - szól köz­be a tanácselnök — azt a földet szántsátok is meg. fin nem akarok parlagot látni a határ­ban.- Egyéni föld as, két hold csupán - veti közbe valaki.- Rendben van — így a tanácselnök », akkor Is segíteni kell. Nem az a cél; hogy leron­gyoljuk; hanem ered­ményeinkkel meggyőz­zük azt a néhány egyént parasztot.- Jó; meggyőztél, me­het — hagyja jóvá az agronómus. Közben belép Sza- szovszkt János; a tsz főkönyvelője. Már az ajtóban mondja:- Megnéztem a terü­letet, Fért.- Meg vagy elégedveT m Nem egészen. A ha­tár szép; de a kacsa­farmra szalma kell.- Rendben van, hol­nap egy fogat oda­megy. Ki igényel még fogatott fis jelentkeznek a bri­gádvezetők. Erdőre fa- hordáshoz; a kertészet­be vizet hordani; a majorba trdgyahor dós­hoz, takarításhoz; a raktárhoz kukoricaszál- litáshoz kémek foga­tokat. Vitáznak; mérle­gelik, melyik munka a fontosabb; aztán meg­állapodnak a szétosz­tásban. — Közben, még el nem felejtem; Termán elvtárs; doboltassátok ki a faluban; hogy a tsz növendékmarhát min­den mennyiségben vá­sárol a háztájiból - mondja az agronómus a tanácselnöknek. Az állattenyésztési brigádvezető kér szót.- Melyik brigád tud adni egy takarmányost és tejszdllitót? De ren­des emberre van szük­ségem. Nem olyan kell; aki akkordban alszik, még akkor sem; ha a haverom. Vita után megtalál­ják az alkalmas sze­mélyt. Azután eloszt­ják a „gyalogosokat'■ is. A bárányokat levá­lasztják; ember kell melléjük. A gyümöl­csös közét meg kell művelni, oda is ember kell. A mák egyel ésé­hez holnap már elég hetven asszony; azok­kal be is fejezik; a többi menjen a sertés­ólakat meszelni, a hol­nap érkező 3500 napos­csibét átvenni; a juh- fejtéshez segíteni. Fér­fiakat a gépek kiszol­gálásához. — Bögér maradjon á takarmány szétosztás­nál, kell, aki erélyesen kézbe veszi ott a dol­got. Megbeszélik a más­nap kezdődő juhtej- szállitást; a háztáji föl­dekhez a bab kiosztó- sát; az egyik tag fel­váltását a munkából két napra; míg beteg feleségéi meglátogatja a kórházban. Aztán Raj László; a tsz elnöke szól:- Elvtdrsak; mlvet túl vagyunk az első nehéz próbán; az első növény- ápolást munkák jól si­kerültek, a legjobb dol­gozókat megjutalmaz­zuk. Holnap kihozunk a bőnkből 3 ezer forin­tot; minden vezető ad­jon be egy névsort azokról; akik megér­demlik a jutalmat. ... - Hát így folyik le nálunk minden nap a brigádvezetői eligazí­tás, kivéve a Jutalma­zást, 'ami nem minden­napos — kisér ki Bu­rányi Pál pdrttitkár elvtárs. míg Január-februárban 17 forint munkaegység-előleget fizettek, az­óta -< mert előre felélték — nincs miből fizetni a tagoknak. Nyilvánvaló, hogy e legkirívóbb hibák még számtalan apróbb té­vedést eredményeznek. Az em­berek bizalma megrendült, kétel­kednek a lövőjükben. Erre azóta rájöttek a vezetők Is. Most már inkább összehangol­ják a munkájukat. Közös erővel Igyekeznek kijutni a kátyúból s tudják, bogy ez nem könnyű dolog. De ha a termelőszövetke­zet legjobb erőire támaszkodnak, még vissza lehet állítani a rendéi« A napokban 17 olyan asszony ■ köztük sok Ipari dolgozó fele­sége m kapálta a gyom alig kilátszó cukorrépát, már a saját területüket vélték. De nem akarták, hogy n gazdátlanul hagyott parcellák ha­szontalanná váljanak. Ezek, meg a múltkori aktív»« gyűlésen a tsz érdekelt erélyesen védő tagok, a józanul gondol­kodó becsületes emberek jelen­tik azt az erőt, amellyel a veze­tők összefogása Nézsán la fejlő­dést eredményezhet. 7 Fehér Károlyné, Vastag Tarziciusné tizenöt asszonytársukkal együtt azokat a parcellákat is megkapálták, amelyek gazdátlanul maradtak a határban. Az általános Iskola tanulói Is segítettek a cukorrépa kapálásánál Egy délután 2 ezer négyszögölet gyomtalámították, j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents