Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-26 / 42. szám

1962. május 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Újítás és törvényesség Ä vásáron. A munkások, műszakiak te­hetségének, alkotó kedvének egyik fontos megnyilvánulási területe az újítómozgalom. Kedvező tapasztalat, hogy az újítási ügyekkel foglalkozó szervek és személyek általá­ban a törvényes rendelkezé­seknek megfelelően dolgoz­nak. Az újítómozgalom több mint egy évtizedes gyakor­lata alatt a legtöbb helyen kialakultak azok a módsze­rek és formák, amelyek ke­retében az újítások elfoga­dása, bevezetése és díjazása vébemegy. Ma már a legtöbb helyen megfelelően értelme­zik az újítás fogalmát is, igye­keznek pontos és megbízható bizonylati fegyelmet kialakí­tani és hitelt érdemlően ve­zetni az újítási naplót. A szakszervezeti bizottságok is mind jobban élnek azzal a jogukkal, hogy az utasítás esetében felülvizsgálatot tart­sanak. Az újítások intézésé­nek törvényessége azonban még nem mindenütt és nem minden esetben felel meg a kívánalmaknak. Kétségtelen, hogy a bürokrácia, a huza­vona, vagy a felületesség az újítók kedvét szegi, visszaveti a hasznos kezdeményezése­ket. A mozgalom fejlődésére elsőrendű hatással van a be­nyújtott javaslatok alkalma­zása, bevezetése. Megyénkben ez az a terület, ahol gyorsabb ütemben szükséges előreha­ladni. Amíg például vannak olyan vállalataink, mint a Salgótarjáni Acélárugyár, ahol a be nem vezetett újítások száma egészen alacsony, ad­dig másutt nyugtalanító pél­dákat találunk. A Salgótar­jáni Tűzhelygyárban és a két üveggyárban a benyújtott és elfogadott javaslatok jelentős része nem kerül alkalmazás­ra, bevezetésre. Igaz, hogy esetenként a vállalattól füg­getlen okok is akadályozzák. De többségében másról van szó. A Salgótarjáni Tábla­üveggyárban például az egyik gyárrészlegben alkalmazott újítást a másik gyárrészleg­ben már nem vezették be, bár szintén sikerrel alkal­mazható lett volna. Az Acél­árugyárban joggal panaszkod­nak azért, hogy esetenként nem a helyszínen, hanem az irodában döntenek az újítás sorsa felől. Több helyen ta­pasztalható, hogy az újítási eljárás elhúzódik, a szerző­dést csak hónapok múlva ír­ják alá. Az újítás bevezetésé­nek meggyorsítását akadá­lyozza az a tény is, hogy egyes műszaki vezetők akkor kezdenek foglalkozni az üggyel, amikor a javasolt megoldást már a gyakorlat­ban alkalmazzák. Az újítási ügyek intézésé­ben nagy szerepe van a kö­rültekintő, alapos szakvéle­ménynek. Az erre vonatkozó rendeletek megtartása mellett nagy szükség van arra, hogy a vélemény segítőszándékú legyen, hozzásegítse az újítót, hogy tökéletesíthesse javas­latát. A felületes véleménye­zés, a semmitmondó megha­tározások arra utalnak, hogy a szakvéleményező a javas­lattal nem foglalkozik min­den esetben érdemének meg­felelően. Példa erre Kaszás Zoltán acélárugyári . újító esete. A házilag előállított tükörgörgős csapágy beépíté­sét először elutasították. Köz­ben a javaslat benyújtásának időpontjától a javaslatot si­keresen, üzemszerűen alkal­mazták. Amikor a gyári párt- bizottság is érdeklődött a dolog iránt, ugyanaz a szak­értő egy későbbi időpontban már olyan véleményt adott, ha az új csapágy alkalma­zása olcsóbb, akkor hozzá­járulnak a bevezetéséhez és kívánatosnak tartják az élet­tartam megfigyelését. Nyil­vánvaló, hogy az ilyen eljá­rás nem erősíti a szakvéle­mény tekintélyét, nem lelke­síti az újítót sem. Találkozhatunk visszássá­gokkal, vitákkal, a munka­köri kötelesség elbírálása, az eszmei díjazás ügyében, vala­mint a közreműködők tevé­kenységének megítélésében is. Kétségtelen, hogy az újítási rendelet egyik legnehezebben értelmezhető és alkalmazható része a munkaköri kötelesség meghatározása. Ezért nagy szükség van arra, hogy a javaslatok elbírálói, vélemé­nyezői minden esetben egy­séges álláspontot foglaljanak el. Semmi sem magyaráz­hatja, hogy több vállalatunk­nál egyes munkaköri feladat­nak jelölik meg azt a javas­latot, amit más esetekben ha­sonló dolgozóktól újításnak fogadnak el. A tárgyilagos állásfoglalás mellett a leghelyesebb ha a vitás esetekben a felettes szervhez terjesztik a javasla­tot a munkaköri kötelesség tisztázása céljából. Egységes és egészséges gyakorlat kialakí­tását kell megvalósítani az eszmei díjazás tekintetében is. Nyilván, hogy abban az eset­ben, ha a megtakarítás, a vár­ható gazdasági eredmény pon­tosan meghatározható, nem helyes az eszmei díjazást al­kalmazni. Feltétlenül változ­tatni szükséges az olyan hely­zeten, ami a Salgótarjáni Táb­laüveggyárban kialakult, hogy az újítók nagy többségét nem kalkuláció, hanem eszmei ala­Uj, nagyteljesítményű fél­automata acélrudhúzó gépet kapott a régi huzalmű. Az új berendezés egyszerre négy gyártási műveletet végez el: húz, egyenget, darabol és po­líroz. Ezeket a gyártási mű­veleteket eddig négy különál­ló és a huzalmű különböző részein üzemeltetett berende­zés végezte. Az új félauto­mata berendezés amellet gyorsabban is dolgozik, mint a régi rudhúzógépek. A ré­giek percenként 10—12 mé­ter húzósebességével szemben háromszorta gyorsabban, percenként 30—32 méter hú­zósebességgel dolgozik. Az öt és tizenöt milliméter kö­zött bármely méretszerinti vatag rúdacél húzására al­kalmas berendezést még a második negyedév végéig üzembehelyezik, s a máso­dik félévben már ez a be­rendezés gyártja a hazai szer­számgépgyártás eddig nagy­részt importból fedezett rúd­acélanyagát. SORON KÍVÜL A szegverő üzemének ex- port-csomagolójában dolgozó ifjúsági brigád Schwarcz Já­nos tizenkilenc éves brigád­vezető irányításával és jó munkaszervezése mellett egy- egy műszakban 700—800 do­boz szeget csomagol exportra, s tervét százszázalékos prog­ramszerűséggel teljesíti. A fia­taloknak a pártkongresszus tiszteletére tett versenyválla­lásában fő célkitűzésként sze­repel, hogy az évközben be­érkező úgynevezett soron kí­vüli megrendeléseket is ha­táridőre teljesítik. Az első nagy tétel nyugatnémet meg­rendelést május elején érke­zett a gyárba. Az egyik nyu­gatnémet kereskedelmi cég soron kívül, május végi ha­táridőre 150 tonna szöget kért Salgótarjánból. A fiatalok példásan teljesítették vállalt kötelezettségüket: tíz nap alatt eleget tettek a nyugat­német cég soron kívüli meg­rendelésének. A VASÖNTÖDE SIKEREI A vasönöde dolgozói sike­resen teljesítik a VIII. kong­resszus tiszteletére tett válla­lásaikat. A legutóbbi értéke­lés szerint az év első négy hónapjában több mint 466 ezer forintos megtakarítást értek el, amely az egész év­pon díjazzák. Nincs egységes értelmezés a közreműködők ügyét illetően sem,. Pedig a törvény kimondja, hogy köz­reműködői díjat akkor lehet kifizetni, ha bizonyítható az átlagon felüli teljesítmény, szorgalom és találékonyság. Az újítással foglalkozó szervek feladata, hogy hitelt érdemlő­en dokumentálják a közre­működők tevékenységét, ve­gyék elejét mindenféle eset­leges olyan , számításnak, amely munka nélkül akar jö­vedelemhez jutni. Az eddig említett példák és még más esetek is sürgetik, hogy az újítási előadók, a szakvéleményezők és mind­azok a szervek, amelyek kap­csolatban vannak az újító­mozgalommal, elsajátítsák az újításokra vonatkozó törvénye­ket. Ezek ismerete megköny- nyíti, meggyorsítja az újítá­sokkal való foglalkozást, hoz­zásegítik a viták, rendellenes­ségek megelőzéséhez. Ugyan­akkor abban is közrejátszik, hogy a teljes tárgyilagosság és a benyújtott javaslat vár­ható gazdasági eredménye alapján történjen meg a dön­tés. Ez pedig érdeke mind a vállalatnak, mind az újítók­nak. re tett felajánlásnak a fele. Az üzemrészben havonta ér­tékelik a teljesítést és ahol valamilyen lemaradást tapasz­talnak, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseiket. Az eddigi megtakarítást minde­nek előtt a betétszázalék csökkentésével, pontos mér­legeléssel, gondos munkával biztosították. Jelentősen 16,6 százalékkal növelték a ko- killa gyártásnál az első osztá­lyú termékek részarányát. Több mint felére csökkent a selejtes öntvények száma is. Az első negyedévben a selejt 0,34 százalék volt. Az MSZMP VIII. kongresz- szusa tiszteletére a megyei Építőipari Vállalatnál is el­készítették a munkaverseny vállalást. Felülvizsgálták a korábbi felajánlásokat és ki­egészítve, újabb lehetőségek­kel számolva, számos munká­nál határidő rövidítést vállal­tak. Az építőik legjelentősebb feladata közé tartozik a la­kásépítkezés. Ezért Salgótarjánban 280 lakás­ból 236-ot egy-két hóna­pos határidő megrövidí­téssel adnak át rendelte­tésének. Ez a többi között azt jelenti, hogy az év végére előírt prog­ramokat már november köze­pére teljesítik. Hasonlóan jár­tak el Balassagyarmaton is, ahol 46 lakásból 36-ot egy hó- nappol korábban készítenek el. A lakásépítkezések mellett nagy gondot fordítanak a salgótarjáni szálloda építésé­nek meggyorsítására is. Erre az évre 7 millió forintos fel­adatot irányoztak elő a vál­lalat számára a szálloda épí­tésénél. A jelenleg még fenn­álló szervezési és tervezési problémákat leküzdve 5 szá­zalékos túlteljesítést határoz­tak el. Megrövidítik az építke­zés idejét az új salgótar­jáni kórháznál is. Július 30-a helyett 10 nappal korábban készítik el a kony­ha és az élelmiszerraktárépü­letét. Ugyanakkor olyan fel­adatokat is megoldanak, amelyek az új kórház építésé­nek további meggyorsítását biztosítják. Hatszáz új ház, száz gépkocsi A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Nógrádi Trösztbizottsága nemrég vizs­gálta a bányászok családi életkörülményeit, s kiderült, hogy mlút év májusától mos­tanáig 400 nógrádi bányász- család vásárolt televíziót, s két-háromezerre tehető azok­nak a bányászcsaládoknak a száma amelyek otthona rá­dióval, mosógéppel, padlóke­félőgéppel, porszívóval és Hűtőszekrényei gazdagodott az elmúlt egy évben. Figye­lemre méltóan meggyorsult a családi házat építő és sze­mélygépkocsit vásárló bányá­szok száma. Egy év alatt 600, s az előző évet is hozzászá­mítva ezer nógrádi bányász épített kertes sajátházat, leg­többen a salgótarjáni járás bányász községeiben- Sze­mélygépkocsit ötvenet vásá­roltak 1960-ban, s azóta el­telt időben május közepéig 150-re nőt az autótulajdonos nógrádi bányászok száma. Most is csaknem száz bá­nyásznak van gépkocsivá­sárlási igénye az Autókeres­kedelmi Vállalatnál. Az autó- tulajdonos bányászok egyik fele fizikai, másik fele mű­szaki dolgozó. A termelési eredményekkel párhuzamosan a munkavéde­lemben is sikeresen teljesí­tették vállalásukat a vasön­töde dolgozói. Elhatározták, hogy ebben az évben a múlt évhez viszonyítva 5 százalék­kal csökkentik a baleseteik számát. Az év első négy hó­napjában egyetlen baleset sem történt az üzemben. E szép eredmények elérésé­ben döntő szerepük van az üzemben versenyző szocialis- '? illetve az e címért küzdő brigádoknak. Több gyárépítésd, rekon­strukciós feladatot is kapott erre az évre a megyei Építő­ipari Vállalat. A Salgótarjáni Acélárugyárban például a ra­kodótéri csarnok építését megrövidítik és határidő előtt biztosítanak szerelésre kész munkaterületet. A két üveggyárban samott- és TMK műhely építésén dolgozik a vállalat. A munkálatok meggyor­sítása érdekében a tábla­üveggyárban bevezetik a második műszakot. A Roimhányi Cserépkályha- gyár rekonstrukciójának má­sodik ütemében négy hónap­pal korábban biztosítanak szerelésre alkalmas munkate­rületet. Ennek nyomán az alagút kemence épülete már november 30-ra elkészül. El­határozták azt is, hogy au­gusztus 20-ig, Alkotmányunk ünnepéig átadják rendelteté­sének a gyár új kultúrházát. Hasonlóan megrövidítik a ha­táridőket a mdzserfad munkás- szálló és a ménkesi bányász fürdő építésénél. A vállalt feladatok megva­lósítása érdekében számos műszaki intzékedést hajtanak végre, korszerűsítik az épít­kezéseket. A műszaki intézkedések elsősorban a gépek jobb kihasználására, az előre- gyártás és a műanyagok hasznosításának növelésé­re irányulnak. Az építőipari tevékenység minőségének emelése érdeké­ben szigorítják az ellenőr­zést és intézkedéseket tesz­nek a műszaki vezetők, a a dolgozók szakmai képzett­ségének emelése érdekében. A Budapesti Ipari Vásár sok érdekességet tartogat a Nógrád megyei látogatók szá­mára is. Nagy érdeklődéssel keresik fel a megye vállala­tainak kiállítását. Fent: Nagybátonyban készült el az Al- mássy-féle rako­dógép újabb vál­tozata, amely lé­nyegesen kisebb a korábbi gépnél. vt Középen: Sokan állnak meg az újrendszerű aknamélyítő gép­nél is. Alul: ■■ Ursitz József í nagyszerű talál­1 mányba az acéltá­\ , A * mos fejtési pajzs *;v?: A Salgótarjáni Üveggyár szép mívű üvegtárgyait is szíve­sen keresik fel a látogatók (Fotó: Tamaska) Mi újság az Acélárugyárban? UJ GÉP A HUZALMŰBEN-----------------4%^^»----------------­H atáridő előtt készítik el a lakóházakat, a gyári építkezéseket Az építőipar vállalása a Vili. kongresszus tiszteletére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents