Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)
1962-05-09 / 37. szám
1962. május 9. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Műanyag a kertészetben Dorogházán, a Május 1. Termelőszövetkezetben az idén megkétszerezték a kertészet területét. A palántákat műanyagházakban nevelik a kertészeti brigád szorgalmas asszonytagjai. A kertészeti növényekből mintegy 400 000 forint jövedelemre számít az idén a termelőszövetkezet. felvétel a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára Mezőgazdaságunk gyors fejlődésével egy időben megyénkben is nagyarányú érdeklődés mutatkozik a felnőttek szakemberképzése terén. A termelőmunkában és a vezetői munkakör ellátásában sürgető életkörülménnyé vált a mezőgazdaság korszerű elméleti és gyakorlati ismereteinek megszerzése, illetve pótlása és kiegészítése. A mezőgazdasági technikum levelező úton való elvégzése méltányos lehetőséget nyújt mindazon felnőtteknek, akik most akarják megszerezni középfokú technikusi képesítésüket. Növeli a lehetőségeket a tájközpontba kihelyezett technikumi osztályok új intézménye, ami Kistoronyén már megvalósult és bevált. Szükség szerint ugyanilyen kihelyezett technikumi osztály njutható Salgótarjánban, Pásztón, Balassagyarmaton, Rétságon, vagy másutt. A Földművelődésügyi Minisztérium 35 jelentkező esetén engedélyezi a kihelyezett osztályok megnyílását. A tájközpontok ilyen irányú igényét a szécsénvi központi technikumnak kell mielőbb bejelenteni, mely a megyei művelődési osztállyal egyetértésben intézkedik. A kihelyezett osztályok munkáját a rendszeres, hetenként egyszeri oktatás teszi könnyebbé, amit a kiutazó gazdasági tanárok és helybeli szaktanárok végeznek. A tanulmányi idő 4 év, melynek sikeres elvégzése után a hallgatók érettségi-képesítő vizsgát tesznek. Levelező első osztályba felvételűiket kérhetik azok a férfiak és nők, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték (vagy ez évben elvégzik) akik a 19—4Ó éves korhatáron belül vannak, szakmai gyakorlattal bírnak és munkahelyük javasolja továbbtanulásukat. A felvételhez mindenekelőtt „Jelentkezési lap”-ot kérjenek a szécsényi technikum igazgatójától és a további útbaigazítást ugyanott megkapják. Felmérik a mezőgazdasági tanulóképzés lehetőségeit A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő „Szaktudással a több termelésért” akcióbizottság legutóbbi ülésén megvitatták a mezőgazdasági tanulószerződtetés helyzetét, valamint a mezőgazdasági szakember- képzés elősegítése érdekében alapított társadalmi ösztöndíj felhasználási lehetőségeit. E hónap közepéig minden járásban megbeszélik a járási pártbizottsággal, a járási művelődésügyi és mezőgazdasági osztállyal közösen, hogy milyen intézkedéseket tesznek e feladat érdekében, amely egyértelmű: minél több mezőgazdasági szakmunkásra van szükség. Számszerint az idén 150 fiatal beiskolázása szükséges. Ezek a fiatalok szerződést kötnek az egyes termelőszövetkezetekkel, s három éven át évente három hónapot töltenek a választott szakmunkának megfelelő szakiskolán, kilenc hónapon át pedig gyakorlati munkát végeznek szövetkezetükben. Az akcióbizottság tagjai megállapodtak abban is. hogy elősegítik a kihelyezett technikumi osztályok számának szaporítását. Az idei tanévben csak a salgótarjáni és a balassagyarmati járásban működött kihelyezett osztály. Hasznos tanulságok A mezőgazdasági termelés növeléséről tanácskoztak Pásztón A pásztói járást a korábbi években is mindig úgy emlegettük, mint olyan járását megyénknek, amely leginkább rendelkezik azokkal az adottságokkal — a kedvező természeti adottságók mellett a vezetés, a termelés szervezését is beleértve —, amelyek révén jelentősen emelhetik a mezőgazdasági termelést, a növénytermesztés és állattenyésztés hozamait. Az elmúlt évben azonban a járás nem teljesítette azokat a terveket, amelyeket az év elején maga elé tűzött. S a mezőgazdasági hozamokat nézve olyan járás is megelőzte a pásztóiakat, mint a salgótarjáni járás, amelyről köztudomású, hogy kifejezetten ipari jellegű, s domborzati viszonyai is rosz- szabbak, mint a pásztói járásé. A járás vezetői, amikor az elmaradás okai után kutattak, néhány nagyon tanulságos dologra jöttek rá, s ezt a tanúságot már az idén feltétlenül hasznosítják. Az elmaradás oka nem csupán abban van, hogy a járás termelősi'j • vetkezeteinek mintegy 50 százaléka 1960 őszén alakult. Igaz ugyan, hogy az átszervezés ideje alatt sok községben nem végezték el azokat a munkálatokat, amelyek alapfeltételei a gazdag termésnek. A gabonafélék és kapások nagy része tavaszi szántásba került, és az amúgy iS gyenge eredményt még tovább rontotta a kedvezőtlen időjárás. Mindezek ellenére a_ járás termelőszövetkezetei lényegesen jobb eredményt érhettek volna el a jelenleginél, ha körültekintőbben, gondosabban szervezik meg a közös munkát, időben felosztják a kapásnövények területét és alkalmazzák az anyagi ösztönzést, érdekeltté téve fokozottabb mértékben a közös munkában a szövetkezeti tagokat is. A járás vezetői nemrégiben a községi tanácsok vezetőivel beszélték meg, milyen tennivalók adódnak a Központi Bizottság határozatából a pásztói járásban, hogy már az idén növekedjék a mezőgazdasági termelés. Ami a növénjdermesztést illeti, a kapásnövényekkel volt a baj az elmúlt esztendőben. Igen érdekes képet mutat a járás vezetőinek birtokában levő statisztika, hogyan alakult az elmúlt esztendőben a járásban a három fő kapásnövény, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica hozama. A burgonya csaknem a felét adta katasztrális holdanként az 1960-as évinek, s hasonló a helyzet a kukoricánál is. Cukorrépából meg közel 50 mázsával termett kevesebb katasztrális holdanként tavaly, mint az 1960-as esztendőben. A közelmúltban a járás vezetői már állást foglaltak azzal kapcsolatosan, hogyan növelhetik már az idén és az ötéves terv ideje alatt a növénytermesztés hozamait. Ennek megfelelően intézkedési tervet dolgoztak ki, amely azoknak a legfontosabb agrotechnikai eljárásoknak, új módszereknek széleskörű elterjesztését foglalja magában, amelyek legalapvetőbb feltételei annak, hogy növekedjenek a hozamok. A községi tanácselnökök a megbeszélésein már csaknem valamennyien arról adtak számot, hogy a termelőszövetkezetek hozzáláttak már az idei tavaszon az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásához. A járás termelőszövetkezetei a kései kitavaszodás enenére igyekeztek időben elvégezni a tavasziak vetését. Néhány termelőszövetkezet kivételével már csaknem mindenütt befejeződött a kukorica vetése is, s megkezdték a borsó, a mák sarabolá- sát. Néhány község vezetője azonban arról szólt, hogy a burgonya-vetésterv teljesítése komoly problémát okoz. Azóta azonban, a megfelelő intézkedések hatására mindenütt megindult a munka. A kapásnövények területét, valamennyi^ termelőszövetkezetben egyénekre bontották le, s a járás javaslatai alapján mindenütt alkalmazzák az anyagi ösztönzésnek a legmegfelelőbb módszerét is A pártbizottsági ülés után megfelelő intézkedéseket tettek a járásban az állattenyésztés fejlesztésére, az állati hozamok növekedésének megalapozására is. Csécsén a Madách Termelőszövetkezetben e hónap közepéig befejezik a sertésfiaztatók téliesítését, s hasonló munkához kezdenek a járás több termelőszövetkezetében is. Az elmúlt évben éppen a kedvezőtlen tartási és takarmányozási viszonyok miatt igen sok állat elhullott a termelőszövetkezetekben. Részletesen elemezték a járás és községek vezetői, hogyan alakul az idén az állatsűrűség a pásztói járás termelő- szövetkezeteinél. Száz katasztrális hold. szántóra számítva hárommal több lesz a számosállat, mint az elmúlt esztendőben. Megbeszélték a tennivalókat is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valamennyi termelőszövetkezetben már az idén biztosítsák a sertéshizlaláshoz szükséges állatokat. A szarvasmarhából a járás termelőszövetkezetei már az idén kétszázhússzal többet nevelnek fel a tervezettnél. De szükség van erre, hiszen a tehénállománynál van elég pótolnivalója a járásnak. Jelenleg a szarvasmarha-állománynak mintegy 34 százaléka csupán a tehén. Az év végére ezt a mennyiséget az összállomány 40—45 százalékára emelik a termelőszövetkezetek. A termelési tervek szerint jelentősen növekszik az idén a járásban a baromfiállomány is. A korábban tervezett 8 ezer baromfi helyett 18 ezret számítanak felnevelni, meg kell azonban mondani, hogy e téren nincs megfelelő előrehaladás a járásban. A termelőszövetkezetek nem hajtják végre következetesen azokat az intézkedéseket, amelyeket korábban a baromfi- állomány növelése, érdekében hoztak. Ecsegen például még az év elején elhatározták, hogy átalakítják a padlásteret és naposbaromfit nevelnek. A munkálatok azonban még most is késnek. Nagyon őszintén, nagyon reálisan tárták fel a résztvevők a járás takarmányozási gondjait is. A hiányzó abrak és szálastakarmány mennyiséget a silókukorica gondos megmunkálásával, s a másodnövények vetésével pótolják. A községi vezetők nagyon sok hasznos tapasztalatot mondtak el arra vonatkozóan, hogy azoknak a termelőszövetkezeteknek sikerült a nehéz év ellenére is átteleltetni megfelelő módon az állományt, ahol az elmúlt évben fokozott gondot fordítottak a silókukorica termesztésére. Különösen élesen vetődött föl a megbeszélésen a mező- gazdasági vezetés kérdése. A munkaszervezetek kialakítása, a kapásnövények területének lebontása egyénekre, az anyagi ösztönzés bevezetése még nem oldja meg a hozamok növelését. Az most a legfontosabb, hogy a községek, a termelőszövetkezetek vezetői valamennyi szövetkezeti taggal megértessék: az idei esztendő sikere, a szövetkezeti tagok boldogulása azon múlik, hogyan veszik ki részüket a közös munkából a szövetkezet tagjai. Nagyobb felelősséggel kell, hogy kivegye a részét a munkák szervezéséből, irányításából a járás mezőgazdasági osztálya is. A községi vezetők ugyanis arról szóltak, hogy a járási mezőgazdasági osztály nem nyújt minden esetben kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy megvalósítsák azokat a terveket, amelyeket maguk elé tűztek. Növekszik az aprómag termőterülete Termel ős zö ve tkezeteink az elmúlt évi bő terméshozam után ebben az esztendőben is szívesen kötöttek szerződést a Vetőmag Termeltető és Ellátó Vállalattal aprómagvak termesztésére. A vállalatnak a szerződés- kötést a tavaszi vetésű növényekből 102 százalékra sikerült teljesíteni, s összesen 6840 hold az a terület a megyében, ahol az aprómag igér hasznot. Különösen nagy az érdeklődés most a takarmány- borsó termesztése iránt. Az előző évi, mintegy 600 holddal szemben 1920 holdra szerződtek a gazdaságok. Ezenkívül is leginkább a pillangós takarmánynövények vetőmagvára, valamint a vetőmagburgonyára szól a legtöbb termelési megállapodás. Annak ellenére, hogy a munkálatokat a kedvezőtlen tavasz erősen hátráltatta, a vetés a szerződött területen 100 hold bab és köles kivételével megtörtént. I Különösen szépen haladt az aprómagvak vetése az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelő- szövetkezetben, a nagyoroszi Úttörő és a cser- hátsurányi Szabadság Tsz- ben. Ezeken a helyeken területileg is jelentős a termelési vállalás, Érsekvadkerten 500, Nagyorosziban 360, Cserhát- surányban pedig 220 holdra kötöttek szerződést aprómagból a gazdaságok. SZAKMAI TANÁCSADÓ A dohányperonoszpóráról Hazánkban is jelentkező do- hányperonoszpőra minden termelőt fokozott éberségre hív fel. Járványos megjelenése az időjárástól függ. A fertőzés, a fertőzött levelekben képződő áttelelő spórákból indul ki. Tavasszal és nyáron a hosszantartó hűvös, felhős, csapadékos időjárás kedvez a peronoszpóra kifejlődésének. Legbőségesebb koni- dium-képződés 14—17 C -nál. A dohányperonoszpóra tünetei melegágyban A palánta levelein kicsiny, sárgászöld színű foltokat okoz. Ez a tünet nitrogénhiány következtében az amúgy is sárguló leveleken nehezen ismerhető fel. Szárazabb melegágyi viszonyok mellett a palánta levelei kanalasodnak, majd besodródhatnak. Nyirkos viszony mellett a dohánypalántán jelentkező sárga színű foltok barnára színeződnek és vizenyőssé, vízzel átitatottnak látszanak. Nagyon erős fertőzés esetén a foltok összefolynak és nagy, szabálytalan alakú foltot mutatnak. A levelek fonákján a foltok helyének megfelelően ibo- lyás-szürke vagy szürke színű penészgyep képződik. Többnyire a reggeli időben figyelhető meg. Szárazabb időben nem látható. A fertőzött levelek végül lehullanak. A gomba fejlődésére kedvező időjárás mellett a kórokozó megtámadja a levél fő- és mellékerezetét s ezek bomlását okozza. Védekezés palántaágyban Gyümölcstermesztésünk terveiből Ismeretes, hogy megyénkben már hagyományossá vált a málna és szamóca termelése. Szépek az eddigi eredmények, amelyek arra is biztatnak, hogy fejlesszük tovább a kultúrát. Nos, az idén — de a második ötéves terv további időszakában is — a mi viszonyainkhoz mérten jelentősebb területen telepítenek a termelő- szövetkezetek az említett gyümölcsökből. Persze emellett sor kerül vegyes gyümölcsök telepítésére is. Különösen a rétsági járás termelőszövetkezeteiben növelik a gyümölcsök nagyságát — ami érthető, hiszen ebben a járásban van meg ehhez a legtöbb feltétel. A dejtári József Attila Termelőszövetkezet például 40 holdon telepít szamócát és feketeribizlit. A drégelypalánkiak 35 holdon teszik ugyanezt, de ők málnával szaporítják a sort. S így lehetne sorolni tovább Míg ezek a szövetkezetek inkább a bogyós gyümölcsök telepítését szorgalmazzák, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet 25 holdon telepít almát, szilvát és diót. A varsányiak pedig 30 holdon meggyet és feketeribizlit. SorFa-rendre kialakulnak a nagyüzemi gyümölcsösök, amelyek már lehetővé teszik a gépesített — tehát olcsóbb munkát. Az idén 11 termelő- szövetkezet 300 holdon telepít új gyümölcsöst. A második ötéves tervben ugyanezek a szövetkezetek 1100 holddal növelik a gyümölcsösök területét. A lehetőségek, tervek* a megvalósítás azonban feltételezi a szükséges szakember- gárdát is. Ne feledkezzenek el a termelőszövetkezetek vezetői arról sem, hogy a gyümölcs- termesztők szakképzéséről már most kell gondoskodni, nem akkor mikor már hozzá kell fogni a tervek valóraváltá- sához. Peronoszpóra elleni védekezésnél ne mindjárt a kémiai védekezésre gondoljunk. Eredményes védekezés lehet a helyes megelőző védelem. A palántákat bőségesen szellőztessük és edzetten neveljük. A melegágyakban a hő- ingadozást meg kell akadályozni, mert ez párakicsapódást okoz. Öntözéskor csak a feltétlenül szükséges vízmennyiséget szabad adni, mert a túlöntözés a fertőzést elősegíti. Ajánlatos a fertőzött ágyak palántaállományát több egymást követő éjszakára benzollal gőzölni. E célból az ágyakra este üveget és nagy megnedvesitett molinót húznak, hogy ezzel zárt tért biztosítsanak. Ezután a takaró alá a palánták felső szintjében helyezik el a lapos tálcába töltött benzolt. A benzolgőz nehezebb, igy lehúzódik a palánták közé. Fontos, hogy a magágy szintje vízszintes legyen. Magasabb hőmérsékleten a benzolgőz káros lehet a palántákra. Kigyógyított, vagy még nem fertőzött palántaállományt permetezéssel és porozással védhető meg a későbbi fertőzéstől. E célra leginkább thio- korbamát szerves vegyületek ajánlatosak. Jelenleg hazánkban kémiai védekezésre a „Zineb” van forgalomban. Palántaágyakban a dohányperonoszpóra leküzdésére, míg fiatal a palánta; 0,2 százalékban és amint idősödik a palánta, úgy emeljük az oldat töménységét egész 0,4 százalékig. Ha védekezést eszközölünk, számítani kell arra, hogy a védekezőszerrel együtt vizet viszünk a palántaágyra és ezt a víztartalmat be kell számítani az öntözővízbe. Ha ezt nem számítjuk bele, akkor esetleg túlöntözés állhat elő. Fontosabb rendszabályok Ismeretes permetező, illetve porozószer a szántóföldi állomány megvédésére. Ennek a védelemnek gátat szab az a körülmény, hogy nincsen tisztázva, a dohányfeldolgozás során a dohányba kerülő permetlé, illetve porozószermaradvány az emberi szervezetre milyen hatással van. Ügy kell megválasztani az utolsó védekezés idejét, hogy az eső törés előtt lemossa a védekező anyagot a levélről. Kémiai védekezés ebből látható, hogy meglehetősen körülményes. Helyette inkább megfelelő agrotechnikát kell alkalmazni. Amennyire a gazdaságosság megengedi, igyekezzünk a növény térállóságát növelni. Kádár Aurél.
