Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-09 / 37. szám

6 NÓGRÁDINÉPOJSA« 1962. május 9. Társadalmi munka Salgótarjánban Szorgalmas munka folyik a Pécskő utcában. Az új tele­pülés lakói vállalták, hogy társadalmi munkában elké­szítik a vízvezetékhálózathoz szükséges földmunkákat. így 450 m árkot ásnak ki A bányászkolónia lakóinak elhatározásából tettek szü­lettek. Társadalmi munkában játszóteret építenek gyerme­keik számára. A munkálatokban 120 személy vesz részt 220 órával Apróhirdetések Jó állapotban levő Skoda Oc- tavia eladó. Cím a Kiadóban. (248) Salgótarjánban, a Paptagban új kétszobás családi ház mellék­épülettel, gyümölcsössel eladó hasonló (esetleg egyszobás) la­kásért megegyezés szerint. Érdek­lődés a Fülemüle-csárdában. (249) Méhcsaládok olcsón eladók. Ka­zár, Rákóczi u. 21. B-telep mel­lett. (251) Nagy-virágú francia Chabaud szegfű palánta eredeti magból, Bünden színben kapható, dara­bonként 50 fillérért Toronyi ker­tésznél, Békéscsaba, Sztraka 27. (243) Eladó 125 cm3 Danuvia motor- kerékpár, Balassagyarmat, Hor­váth István, Hunyadi u. 6. (244) Eladó 125-ös Csepel motorkerék­pár, Zagyvapálfalva, Bányász u. i. sz. alatt. (245) Azonnali belépésre Diesel-szere- tóket keresünk. Bérezés meg­Az É. M. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat vizsgázott építigépkezeleliet, gyakorlott kőműveseket és kubikosokat vesz fel. Jelentkezni le­het a vállalat központjá­ban Salgótarjánban. Napi háromszori étkezés és szállás biztosítva van. 222 egyezés szerint. Szükség esetén lakást biztosítunk. Jelentkezés a szécsényi Gépállomáson. Költséget csak felvétel esetén térítünk. (246) Méhek eladók vagy nagy mo­torkerékpárra cserélhetők, tíz nagyboconádi, fekvők. Budavári József, Balassagyarmat, Dózsa György u. 30. (247) Keveset futott, jó állapotban levő 407-es Moszkvics igényesnek sürgősen eladó. Kelló György, Salgóbánya. 3,50-ÉRT SORSJEGGYEL Nagyösszegű kártérítések Az Állami Biztosító az év folyamán igen jelentős össze­get fizetett ki biztosított ügy­felei részére. Többek között a megkötött üzemi baleset- biztosítás folytán Szirmai István kányási bányaüzemi, Tőzsér László Ménkes ba­nyaüzemi, Berki János szol­gáltató üzemi dolgozók bal­eset következtében történt el­halálozása folytán hozzátar­tozóik részére 25 000—25 000 forint baleseti segélyt fizetett ki. Ugyancsak Oláh Gyula nagylóci lakos részére 7350 forint, Kecskés József isten­mezei lakos részére 5850 fo­rint baleseti segélyt fizetett ki. A háztáji biztosítás alap­ján Berták Mihály őrhalmi lakos részére 8656 forint, Bállá Ferenc ugyancsak őr­halmi lakos részére 7156 fo­rint kártérítést fizetett ki. Megyei sikerek a gyöngyösi művészeti bemutatón Vasárnap Gyöngyösön tar­tották művészeti bemutatóju­kat Pest, Heves és Nógrád megye ipari és kereskedelmi tanulói. Megyénket a Balassagyar- mati Palóc Népi Együttes és a salgótarjáni ipari, kereske­delmi tanulók Irányi Dániel­ről elnevezett művészeti együttese képviselte nagy si­kerrel. Mindkét együttes tánckara aranyérmet szerzett, ezenkívül aranyéremmel dí­jazták a salgótarjániak tánc- zenekarát is. Értékelték a legjobb egyé­ni művészeti teljesítménye­ket is, ebben is szép megyei sikerek születtek. ÖTVEN ÉVE VEZETTÉK BE KINÄBAN AZ EURÓPAI IDŐSZÁMÍTÁST ötven évvel ezelőtt jelen­tette be a kínai, kormány az európai időszámítás bevezeté­sét Kínéban. Munkához látott as állategészségügyi akcióbizottság A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottsága mellett működő állategészségügyi és állattenyésztési akcióbizottság a napokban tartott ülésén megvitatatta az MSZMP Nóg­rád megyei bizottságának múlt havi határozatát. Megállapították, hogy való­ban nagy a felnevelési beteg­ségek okozta kiesés és ez súlyos károkat okoz a nép­gazdaságnak. Mindent el kell követni, hogy ezek a veszte­ségek a lehető legkisebbre csökkenjenek. Azt is megállapította a bi­zottság, hogy ez a probléma nem kizárólagosan állategész­ségügyi feladat, hanem túl­nyomó mértékben a tartási és takarmányozási viszonyok hiá­nyosságának következménye, tehát nagyobb részben te­nyésztési feladat. Ez a tény és ezzel nem akarjuk az állatorvosok fele­lősségét csökkenteni, csak a tárgyilagosság kedvéért említ­jük meg, mert az akcióbizott­ságot éppen e sok feladat el­végzése érdekében hozta létre a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. Célunk, hogy a szakemberek szakmai sovinizmusa mellőzésével őszintén feltárjuk a hiá­Közös megbeszélések az időszerű kérdésekről Csütörtökön Balassagyarmaton tanácskoztak a rétsági, szécsényi és balassagyarmati járás községi Nötanács és Népfront vezetői. Az ülésen az MSZMP Központi Bizottsága márciusi mezőgazdasági határozatából adódó népfront és nőmozgalmi feladatokat beszélték meg a résztvevők. Ma Salgótar­jánban a megyei tanács díszter­mében hasonló Jellegű megbeszé­lésen vesznek részt a salgótarjáni és pásztói Járás Népfront és Nő­tanács vezetői. nyosságokat és a problé­mák megvitatásával, min­den tudásunkkal azon le­gyünk, hogy ezekre a hi­bákra rávilágítsunk és ja­vaslatokat tegyünk az ille­tékeseknek azok megszün­tetésére. Az akcióbizottság megalakí­tásával még az is célunk, hogy közelebb hozzuk egymás­hoz az állattenyésztő és ál­lategészségügyi szakembere­ket és közös munkánkkal egy­re több embert tudjunk meg­győzni arról, hogy például a borjúnevelőnek száraznak és tisztának kell lennie, gondos­kodni kell arról, hogy a kut- ricában száraz alom legyen és a páramentes levegőt is biztosítani kell. Ügyelni kell arra is, hogy a sertéspestis miatt zárlat alá helyezett tsz-ből senki se szállítsa el a sertéseket, mert ezek a fele­lőtlenségek beláthatatlan ká­rokat okozhatnak a népgazda­ságnak. Az állatorvosokkal viszont meg kell értetni, amit már túlnyomó részük tud is, hogy nemcsak tenyésztési probléma az, hogy a fiaztató rendben legyen az ellések idejére és hogy ott száraz alom helyett ne víz legyen, (mert sajnos megtörtént, hogy a megszü­letett malacok belefúltak a pocsolyába). Nemcsak a nö­vénytermesztés feladata az, hogy a takarmányt idejében lekaszálják és jól be­takarítsák, az új eljárá­sokat alkalmazzák terme­lőszövetkezeteinkben, hogy ezáltal a szénák fehér­je és karold ntartalmát növel­ni tudjuk, illetve a széna­készítéssel járó veszteségeket így csökkenthessük. Gondolunk itt az állvá­nyos szénaszárítás elterjesz­tésére és propagálására. A kiváló minőségű borjú­széna készítése sem a növény- termesztés érdeke csupán, ha­nem elsősorban állattenyész­tési és állategészségügyi ér­dek. Ma már az állategészség­ügy egyik legfontosabb fel­adata nem a gyógyítás, ha­nem a megelőzés, ezzel ál­latorvosaink tisztában is van­nak és ha a fent érintett alapvető tartási és takarmá­nyozási követelményeket nem biztosítjuk, akkor gyógykeze­léssel ezeken hathatósan és gazdaságosan javítani nem tudunk. Ezért is fontos az állat- tenyésztési és állategész­ségügyi szakemberek ösz- szefogása, mert a két szakma szakemberei egy­más nélkül nem tudnak produkálni. Állatorvosainknak egyik leg­fájóbb problémája éppen a felnevelési betegség okozta ká­rok nagy mértéke. Hirdetik, hogy a megoldást a tartási és takarmányozási viszonyokba!» kell keresni. De növelni kel­lene a tsz-ek karotinkész- letét, az „A” vitamin-szük­séglet biztosításával a mala­cok és borjak elhullását és a csibék fejlődését is nagymér­tékben lehetne javítani. A kö­zös gazdaságok karotinszük- ségletének biztosítása érdeké­ben míg nem késő, a kalászo­sokra a sárgarépa felül- vetését alkalmazzuk és így nemcsak a föld hozamát növeljük és a zöldség­készletet gyarapítjuk, ha­nem fiatal állataink jó egészségügyi állapotához és növekedéséhez nélkü­lözhetetlen karotint biz­tosítjuk. Ez sem csak növénytermesz­tési feladat, hanem elsősor­ban az állattenyésztés és az állategészségügy érdeke, hogy megcsinálják. Az akcióbizottság kéri az állatorvosokat, a jövőben na­gyobb segítséget adjanak a feladatok elvégzéséhez. Következetesen harcoljanak az állategészségügy ilyen irá­nyú igényeinek kielégítéséért, mert enélkűl nem képzelhető el az állatorvos eredményes, jó munkája. Dr. Görgey Béla akc. biz. vezetője „KATONASDI” ÖT FÉLDECI UTÁN, SÜLYCSONKfTAS, KEVÉS TÁNCOS HELY éjszakai közúton... Estétől hajnalig, néhány vendéglátóipari üzemben — Vigyázz! Pihenj! Vigyázz! Jobbra át! Balra át! Hátra arc! Feküdj! Kúszás! Víg röhej csattan és a két pityókás öreg közül az egyik a mocskos, olajos kocsma pad­lón kúszni, mászni kezd. Aztán a „föl!” vezényszóra íeltápaszkodik, és zergetollas fejfedőjét hetykén félrevágja. Részegen vigyorogva, diadal­masan körültekint, összevág­ja a bokáját, s utána tiszte­leg. Láthatóan elégedett sa­ját produkciójával. A söntésben tetőfokára hág a vigalom. Trágár szavakkal tűzdelt biztatás, ingerkedés röpköd az est „sztárjai” felé. A söntésben álló férfiak, nők közt vannak iskolás gyere­kek is. Kit szódavízért, kit cigarettáért küldtek otthon­ról, van aki csokiért ugrott be. Egyik tágranyüt szemmel bámulja, hogyan „szórakoz­nak” a felnőttek, a másik megkövült arccal vár, hogy sorra kerüljön, .a harmadik közömbös arccal ácsorog, oda sem figyelt a ricsajra Meg­szokta már... A felnőtteken eluralkodott jókedvben tán egyedül az italbolt vezetője nem oszto­zik. Hívatlan vendégei van­nak. A Kereskedelmi Fel­ügyelőség munkatársa most éppen azt nézi: mennyi a kocsmáros mértéke szerint a féldeci, ellenőrzi az ital szesz­fokát; Bánfi Albert, a bag- lyasaljai földművesszövetke­zeti italbolt „gebdnese” kelle­metlen órákat él át. • • • Délután három óra múlott, hogy a Salgótarjáni vasútál­lomás 135. számú utasellátó­jában lezajlott az első próba- vásárlás. Jól, általános meg­elégedésre végződött az el­lenőrzés. A vásárolt ital mennyisége és minősége is megfelelt a követelmények­nek. Ezután szálltunk autó­buszra, hogy Baglyasalján, Zagyvapálfalván, majd a ké­ső esti csúcsforgalom idején a város középpontjában ellen­őrzést végezzünk néhány ven­déglátóipari üzemegységben. Nos, itt Baglyason az el­lenőrzés kissé elhúzódott. Már a mennyiségi ellenőrzés során kiderül a súlycsonkí­tás. A szeszfokmérő arról árulkodik, hogy a pálinka 50 fok helyett 48. Az ellenőr most már sorra veszi az üvegeket. — Ebben mi van? — mu­tat rá egy literes borosüveg­re, amely félreállítva sze­rénykedik az italszekrényen. — Pálinka. — Ebből is szolgál ki? — Igen — feleli a kocsmá- ros, de láthatóan már a nyelvét harapná, hogy ki­mondta. Az ellenőr derűsen nyakon- fogja az üveget: — Hát akkor ezt is meg­nézzük. A pálinka a mérőhengerbe csordul, táncol benne a fok­mérő. Negyvenkét fok. Az el­lenőr csodálkozva felnéz: — Hát ez meg mi? Miféle pálinka ez? A gebines pokoli zavarban van, bár igyekszik uralkodni magán. Némi kertelés után bevallja — most már mind­egy — hogy kecskeméti cse­resznyét kevert kommersz barack pálinkával. Eladni, természetesen a kecskeméti árán adta el: így 80 forint he­lyett 104 forintot kap liter­jéért. Nem rossz üzlet! A gyanús italokból mintát veszünk, laboratóriumba ke­rül vegyelemzésre, a pan­csolt pálinkát lepecsételi az ellenőr, további árusítását megtiltja. Míg a jegyzőköny­vet írja, nézelődünk. S van látnivaló. Ez a kocsma a szabálytalanságok halmaza. A boltvezető például a po­harakat egy nagy tálban mossa, amelyben a víz már zavaros, sűrű, piszkos. A falon függ a Belkereskedel­mi Minisztérium rendelete, mely szerint ebbe a helyi­ségbe 16 éven aluliak a lábu­kat be sem tehetik. A kocs­máros mégis kiszolgálja őket.) Kérdésünkre csak megvonja a vállát. S mikor kénytelen kelletlen mégis elküldi a gyerekeket, egyik másik vevő mordul fel: Akkor nyissák ki a cukrászdát! S ebben van is valami igazság. A cuk­rászda — mondják — már délben bezár. A gyerekek délután, különösen ünnep­napon, másutt nem vehetnek cukorkát, csokit, csak a kocsmában. Itt pedig épüle­tes jeleneteknek lehetnek szem- és fültanúi. * « » Már besötétedett, mikor ki­léptünk a kocsmából. Irány Pálfalva. A földművesszövet­kezet kisvendéglőjében kelle­mesen zsong a zene: Marina, Marina... Az ellenőrzés itt is megállapít valamelyes súlycsonkítást, a minőséggel nincs baj. Tekintettel arra, hogy a csapos próbaidős, a kereskedelmi felügyelő meg­elégszik egy bejegyzéssel az ellenőrző könyvbe. De figyel­mezteti: legközelebb pénzbün­tetés lehet a szabálytalanság vége. Következő állomásunk a. Salgó étterem, Salgótarjáni legnagyobb vendéglátóipari üzeme. Telt ház, újabb és újabb pótszékeket kell ki­hozni. Valahogyan azért el­helyezkedünk, s konyakot kérünk. Itt is — főleg a csa­pos — valószínűleg el tudták volna képzelni ezt a napot nélkülünk is. De hát hiába. A. 3 pohárka közül az egyikben. 5 helyett 4,5 centiliter, a má­sikban 4,6 s a harmadikban: is ennyi a konyak. Súlyosbít­ja az esetet, hogy rövid időn-, belül másodszor észleltek a> csaposnál súlycsonkítást. Ha­marosan befut a főnök is,. Németh Károly. Ideges, in­gerült. Azt csak nem tétele­zik fel — támad —, hogy szándékosan rövidítjük meg a> a vendégeket? Aztán mi az a fél centiliter, semmiség, amig: italmérés lesz, addig mindig: elő fog fordulni ilyesmi — vélekedik. Végül az egész el­lenőrzést szőrszálhasogatás- nak minősiti, legyint és el­siet. Ám a kereskedelmi fel­ügyelőt nem lehet kizökken­teni, hozzászokott ő már az ilyen kirohanásokhoz. Csak mintegy magában meditál: ha a főnök elvtárs egy mé­ter szövet helyett kilencven centit kapna, vajon azt is szőrszálhasogatásnak tartaná? * * » ...Pálinkáértfája szíveem? — énekel torkaszakadtából egy asszonyság. De már ott is a kezében a pohár, hogy a szíve meg ne szakadjon szegénynek. Harsog a daná- zás: „Neked menjek, ne men­jek. .Valaki jódlizni kezd. A teremben áhitatos csend lesz, hallgatják a művészi produkciót. Éjfél elmúlt, ez a Nemze­tiben a csúcsforgalom ideje; Most különösen nagy a tö­meg, ünnep előtti estén va­gyunk. A bejárattól jobbra, a tenyérnyi tánc „parketten" összezsúfolódva, mint a he- ringek, táncoló párok topog­nak. A söntéspu Ithoz alig \ l

Next

/
Thumbnails
Contents