Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-30 / 34-35. szám
A Szovjetunió segítsége nemzeti szakemberek képzésében írta: A. Nyekraszov ŰJ riT T H |elenleg, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika-szerte megindult a gyarmati rendszer felbomlása, különösen élesen vetődik fel a felszabadult országok szakemberhiánya. Az imperialista gyarmatosítók nemcsak rendkívül alacsony színvonalú gazdaságot, hanem tömeges írás- tudatlanságot hagytak maguk után. Ázsia, Afrika és Latin- Amerika gyengén fejlett országaiban a lakosság írástudatlansága jelenti a legnagyobb társadalmi problémát. E probléma minél gyorsabb megoldása nagymértékben elősegíti gazdasági fellendülésüket, s ugyanakkor magában foglalja egyrészt a szakember- képzés, valamint a nemzeti oktatás rendszerének létrehozását, nélküle ugyanis szinte elképzelhetetlen ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődése. A gyengén fejlett országok oktatási és szakemberképzési problémáinak megoldása szempontjából világítófáklyát jelent a kubai forradalom, amely rövid idő alatt megoldotta az általános oktatás kérdését, bevezette az ingyenes oktatást és államosította a tanintézeteket. Az imperialista hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok, mindenáron meg akarja akadályozni a gyengén fejlett országokat abban, hogy megbirkózzanak a néptömegek oktatásának és a nemzeti szak- emberhiány leküzdésének problémájával. A Szovjetunió és a többi szocialista ország messzemenően megérti a gyengén fejlett országok szükségleteit, s nagy segítséget nyújtanak nekik az oktatás fejlesztésében- valamint a mérnök-műszaki káderek képzésében. |ogyan nyilvánul meg a segítség? Afganisztán valamennyi létesítményén, amelyet a Szovjetunió segítségével építenek, például megszervezték az afganisztáni munkások és fiatalok szakképzését. Csupán 1960-ban 3300 afgán munkást és mestert képeztek ki. Az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség keretében 6200 afganisztáni munkás tett szert szakképzettségre. Az indiai munkások szak- képzettségének elsajátítása szempontjából nagyjelentő-« ségű a bhilai kohászati üzemj építése. A szovjet szakembe-í rek segítettek a bhilai mű-* szaki iskola létrehozásában,« amely évente 500 szakképzett \ kohászt biztosít az ország t számára. Hála a Szovjetuniói segítségének, ugyanitt létre-« hozták az ország első állami' elektrotechnikai és technoló- \ giai berendezéseket szerelő* szerveket. Ezekben a szerve-c zetekben 18 ezer szerelő dől-' gozik, akik elvégezték a* bhilai kohászati üzem iskolá-« ját. Ezek a szakemberek azt* az aranyalapot képezik,' amelynek segítségével maguk* az indiaiak építenek új üze-< meket. A gyengén fejlett országoknak nyújtott szovjet segítség, másik formája intézmények/ műszaki- és szakiskolák, mű-* szaki laboratóriumok stb. lét-« rehozása. Indonézia Ambona’ városában a Szovjetunió se-1 gítségével három fakultással* működő technológiai intézetet« létesítettek. Burmában befe-* jezték az 1100 főiskolai hall-« gató számára épült technoló-* giai intézetet, ahol 115 szov-« jet professzor és előadó dol-J gozik majd. Kambodzsában a Szovjet-' unió ezer főiskolai hallgató, és 50 aspiráns számára épít; technológiai intézetet, Bőm- bayban az Egyesült Nemzetek Szervezete műszaki segítségei keretében a Szovjetunió hoz-; záj árulásával hatalmas technológiai intézetet létesítettek, amelynek munkájában szovjet professzorok és előadóki vesznek részt. Conakryban, Guinea fővá-'< rasában nemrég megalapítót-« ták a politechnikai intézetet, A műszaki iskola építéamelyet a Szovjetunió segít- " sét 400 munkanap ségével építenek fel. Szujfu- alatt befejezik, hogy az iskolaj Diallo, Guinea nemzetgyűlésének elnöke a munkálatok beindításával kapcsolatos gyűlésen kijelentette, hogy az intézet létrehozása megfelel az ország alapvető érdekeinek, amely megoldja majd a nagy szakemberhiányt. Az intézetet az előirányzat szerint 1963-ban adják át rendeltetésének. Az intézetben építőipari, gépipari, geológiai és mezőgazdasági tanszékek nyílnak 1600 főiskolai hallgató számára. Az 1961. év áprilisában a Szovjetunió és Etiópia megállapodást kötött, amelynek értelmében a szovjet kormány baráti érzelmektől és attól áthatva, hogy Etiópia kormányának segítséget nyújtson nemzeti szakemberek képzésében, úgy határozott, hogy Bahar-Dar városban műszaki iskolát ajándékképpen épít és szerel fel, ahol ezer tanuló tanulhat. A műszaki iskola építésében maximális la az 1964-es tanév megkezdésekor megnyithassa kapuit A Szovjetunió nem kis segítséget nyújt a gyengén fejlett országoknak a nemzeti szakemberképzésben azzal is, hogy ezen országok hallgatói szovjet főiskolákon és vállalatoknál tanulhatnak. A Szovjetunió a Kubával történt megállapodás értelmében évente 400 kubai főiskolai hallgató számára teszi lehetővé a szovjet főiskolákon való tanulást, 400 kubai szakmunkás és technikus ugyanakkor a Szovjetunió vállalatainál Ipjleszti szaktudását. Az utóbbi években Szomália kormányával és egész sor más országgal kötöttek megállapodást mérnök-műszaki káderek szovjetunióbeli képzéséről. Csupán a Patrice Lumum- báról elnevezett moszkvai egyetemen 63 ország fiataljai tanultak. »*♦ »** «*♦ «J* «J« «$* «£♦ «J* »t* *1* *1* *** *X* «$* *1* *t* *J* *1* «V* *1* ♦♦♦ »I» *1* *J* *1* *1» *1* * A bolgár vegyipar — a népgazdaság fejlődésének hatalmas bázisa A Bolgár Népköztársaság- amely a népgazdaság vala- ban a népi hatalom éveiben mennyi ágazata fejlődésének hozták létre a vegyipart, hatalmas nyersanyagbázisa Nagyteljesítményű előnyújtó automaták A Szovjetunió 3 legnagyobb kohászati üzemét (az egyik az Uraiban, a másik Szibériában, a harmadik Ukrajnában van) az idén felszerelik a világon először létrehozott „1300” típusú automata előnyújtó sorokkal. Ezeket az automata hengersorokat, amelyeken az összes technológiai műveleteiket számítógépek irányítják, az Uráli Nehézgépgyár készíti. Az Uráli Nehézgépgyár az automata hengersor berendezésének' több mint a felét már leszállította az újonnan épülő nyugat-szibériai kohászati üzemnek. Az idén mindhárom automata előnyújtósort felszerelik. Üzembehelyezésükkel, a Szovjetunióban megnövekszik áruk termelése. jelentősen hengerelt E tények arról tanúskodmértékben alkalmazzák maid nak’ h°6y a Szovjetunió ön- mertefcben alkalmazzak majd zeüen segítsége nagymérték.* ben hozzájárul ahhoz, hogy a gyengén fejlett országokban megoldják az írástudatlanság problémáit és sikereket érjenek el a nemzeti mérnök- műszaki káderek képzésében, a szovjet építőanyagokat és építőelemeket, valamint a különösen munkaigényes munkák gépesítéséhez szükséges építőipari berendezéseket. Újtipusú iskola Csehszlovákiában A csehszlovák oktatásügy a mostani tárcában újtípusú iskolával, a 9 osztályos bennlakásos iskolával bővült. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg 5 bennlakásos iskola működik. Az iskolát 6—15 éves korú gyermekek látogatják, akiknek szülei dolgoznak, s valamilyen oknál fogva nem tudnak gondoskodni gyermekeikről. (Hosszan tartó betegség, rendszertelen műszakok, stb.) Az újtipusú iskolákban a tanítás után a tanulók 1—2 órát pihennek, utána felkészülnek a következő tanítási napra. A fennmaradó szabadidőben pedig művészi öntevékenységet folytatnak, sportolnak, játszanak, stb. A bennlakásos iskolában naponta ötször étkeznek a tanulók. A költségeket a szülők keresete alapján állapítják meg, s az összeg nem haladhatja meg a napi 9 lett. A mezőgazdasági termékek terméshozamának növekedésében jelentős szerepet játszott a nitrogén és foszfo- ros műtrágyák gyártása, amelyekből csupán ebben az esztendőben 1 340 000 tonnát állítanak elő. Az ország mező- gazdasága az 1939. évi egy hektárra számított fél kg műtrágyával szemben 1962- ben 230 kg műtrágyát kap. A bolgár vegyipari üzemek jelentős mértékben kiszélesítik a különböző növényvédő és gyomírtószerek előállítását. A fejlődő bolgár vegyipar évről évre újabb és újabb készítményeket állít elő. Idei szódagyártása eléri a 230 000 tonnát, amelynek 50 százalékát exportálják. Csupán az utóbbi 10 esztendőben az ország kénsav-gyártása 25-szö- rösére emelkedett és 1961-ben megközelítette a 250 ezer tonnát A bolgár vegyipari vállalatok egész sor olyan termék: gyártását kezdték meg, amelyeket régebben külföldről hozattak be. Ennek köszönhető, hogy a bolgár vegyipar olyan iparágak igényeit is kielégíti, mint a papíripar, lakkgyártás és egyéb iparágak. Gyorsan növekszik a szin- tétikus festékek gyártása és választéka. A textilipar szükségleteinek kielégítése céljából most épül az Anilin festékgyár. Az utóbbi tíz esztendőben- az ország gumiipara a közszükségleti cikkek gyártása- mellett ipari célokra is termel: gépkocsi abroncsokat, különböző gumikészítményeket és egyéb gyártmányokat állít elő. Ugyancsak a néphatalom éveiben jött létre az ország cellulózé ipara. Jelenleg Bulgária évi cellulózé gyártása megközelíti az 52 ezer tonnát. Az előirányzat szerint 1963— 66. években új cellulózé- és ko„„, »0 fmért. A taüft sSf S.STÄ ZZ — Leszállás előtti vidám beszélgetés egy donyeci bányában — Maksz Poljanovszkij: Tatjána Bauer állandó orvosi alatt állnak felügyelet télben kielégíti a textil- és: nyomdaipar szükségleteit. A Szovjet Hadsereg partizán alakulataiban harcolt hazánk felszabadításáért, a fasizmus lever éséért a magyar származású Bauer Tatjána. Édesapja^ — Bauer István - ma is él, Budapesten lakik. A Tanácsköztársaság idején fontos beosztásokban dolgozott. A fehérterror kényszerítene emigrációba. Kislánya, Tá- nya nem magyar földön született, de minden vágya az volt. hogy mielőbb megláthassa felszabadult hazáját. Ezért vállalta a nehéz fegyveres harcot. Jól beszélt németül, s több fontos felderítő megbízatást teljesített a németek frontvonalai mögött. A fasiszták által megszállt Minszkben, szolgálatának teljesítése közben halt hősi halált. Maksz Poljanovszkij, a nálunk is több kiadást megért „Vologya utcája” című népszerű ifjúsági regény szerzője dokumentumregényben örökítete meg a bátor partizánlány hősi tetteit. A könyv a közelmúltban jelent meg a Szovjetunióban. Az alábbi részletek első ízben ismertétik meg a könyvvel a magyar olvasót. 99 VASUTHABORU“ Már a háború elején rémület fogott el minden német katonát, ha azt a parancsot kapta, hogy a megszállt szovjet területen vonatot kísérjen valahová. Soha nem tudta, hol leli halálát a partizánok „vasútháborúja” miatt. A megszállók csak nagy nehézségek árán tudták megszervezni vonataik közlekedését. Minszkből nyugatra és Belorusszia minden irányába indítottak a németek szerelvényeket. Innen küldték németországi kényszermunkára az összefogdosott, bevagoníro- zott szovjet embereket, akiknek legtöbbje fiatal volt, in- :nen vitték Berlin felé a vonatok a gabonát, a pálinkát, a húst, a zöldségfélét, s Minszken keresztül vitték a frontra a katonákat, az utánpótlást, meg a büntetőszázadokat az „engedetlen” körzetekbe. A földön és a levegőben dúlt a „vasútháború”. A németek megsokszorozott éberséggel őrizték a vasútvonalakat, a partizánok mégis rendszeresen áthúzták a „fntzek” terveit: felszedték a vágányokat, aknákat, robbanóanyagokat raktak a sínek alá. Mind gyakrabban kényszerültek megállásra a „Sürgős” jelzéssel frontra indított, utánpótlást és bevetésre váró katonai alakulatokat szállító vonatok. Sok szerelvény kisiklott, a töltés aljára fordult számtalan mozdony és vagon. Mindehhez, a „vasútháború’’ sikeréhez az kellett, hogy a partizánok ismerjék a német katonai és személyszállító szerelvények pontos menetrendjét, amelyet pedig kemény kézzel őriztek, a legnagyobb titokban tartottak a megszállók. Tánya parancsot kapott Andrejtől, partizánegységének vezetőjétől: szerezze meg a menetrendet. A leány többször járt Zasz- lavl-ban, s megismerkedett ott két vasutassal, a Zagosz- ta-testvérekkel, akik értékes híreket adtak neki. Nem sokkal később — a partizánok iránti szimpátia gyanúja miatt — a németek agyonlőtték a fiatalabbik Zagosztát. Tánya azt hitte, hogy Sztyepánt letöri, vissza fogja majd a további munkától öccse halála, de az ellenkező történt: még keményebb, még áldozatosabb lett a fiú. Bosszút állt öccséért. Zagoszta sok hírét továbbította Moszkvába Andrej rádióján. Egy másik megbízható embere is volt Tányának a vasútnál: az egyik váltóőr, aki sok mindent tudott a német vonatok menetrendjéről. Meg is szerzett néhány adatot és eljuttatta Tányának. Az értesülések hasznosak voltak, de általánosak. Lényegesen többre lett volna szükség. Tánya minszki illegális lakásának szomszédjában lakott Anna Bojaronceva, aki tudta, honnan jött a leány, miért van Belorussziában, s amivel csak lehetett, segített neki. Az egyik napon ezzel fogadta Tányát: ismer egy asszonyt, aki bizalmas munkát végez a németeknek a vasúti csomóponton. Tánya azonnal elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, találkozik ezzel az asszonnyal. — Azt hiszem, Likovának hívják — mondta határozatlanul Anna, — de lehet, hogy nem ez a neve. Előbb megpróbálok vele beszélni. Te csak utána keresd meg. Bojaronceva el is ment Li- kovához. Az asszony halálsápadt lett, amikor megtudta, mit kérnek tőle, s kereken visszautasította, hogy kiszolgáltassa a titkos menetrendet. De Bojaronceva megfenyegette: — Légy eszednél! Egyszer még felelned kell ezért a szovjet nép előtt. Az árulóknak nincs kegyelem. Likova nem felelt. Jó ideig hallgatott. Amikor végre megszólalt: arra kérte Annát, hogy jöjjön el hozzá másnap. A megbeszélt időben Anna ott is volt nála, s Likova átadta neki a menetrendet, miközben dühösen rámordult: — De ez az első és az utolsó. Engem hagyjatok békén. Tánya — az asszony magatartásából ítélve — azt gyanította, hogy a menetrend puszta hamisítvány, s elhatározta: mielőtt elküldi And- rejnek, minden adatot ellenőriz, nehogy félrevezető információt továbbítsanak Moszkvába. A néhány napig tartó alapos ellenőrzés igazolta: Tánya gyanúja nem volt alaptalan. Valóban hamisítvány jutott a birtokukba. Tánya nem hagyta annyiban a dolgot. Kockázatos lépésre szánta el magát: személyesen keresi meg Liko- vát. Andrej is beleegyezett„ hogy ezt tegye. Megállapodtak: amíg ő ott lesz, partizánok tartják szemmel Likova hazat. ... Tánya belépett a konyhába. — Hamis menetrendet adott Anna Bojaroncevának, — tért azonnal a tárgyra. — Nem értem, miről van szó. Mit akar tőlem? — mondta Likova, de a hangjából’ érezni lehetett: csak színlelt a meglepetést. — Azt hiszi, mindenkit olyan könnyen félre lehet vezetni, mint magát? — dör- gött keményen Tánya hangja. — Nagyon jól ismerjük a fasiszták iránti szimpátiáját, éppen ezért semmi szándékunk, hogy a lelkére beszéljünk. Nem kérni jöttem„ hanem követelni... — Távozzon a lakásomból, vagy azonnal telefonálok a rendőrségre, — sziszegte Likova a leányra. — Telefonáljon, — mondta a legnagyobb nyugalommal Tánya, s azzal a mellette levő karosszékbe ült. — Megvárom. Hívja nyugodtan a rendőrség számát, vagy ha tetszik, akár kiabálhat is nekik. Nincsenek messze. Likovát meghökkentette a leány bátorsága. Erre nem számított. Nem volt buta nő, el tudta képzelni, hogy ez a leány, aki ott áll előtte, nincs egyedül, a partizánok népes tábora nevében beszél, s ha
