Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-21 / 23. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. március 21. A mezög32d3>ágban is váljon cílloihlimliln és haléko.iyablij a niuiikaverseny Lesz-e rend Kisterenyén? Álljon talpára a gazdasági vezetés, segítsen a pártszervezet Országos célktűzéseink meg­valósulásához elengedhetet­len a mezőgazdaság eredmé­nyeinek további növelése, el­sősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai­nak növelése. A mezőgazda­ságban is összetett, bonyolult feladatot kell megoldani, mert az anyagi színvonal nö­velésével folytatnunk kell az egységes szocialista paraszti osztály kialakításának meg­kezdett munkáját Ebben a munkában eddig is nagy, de ezután még nagyobb szerep hárul a mezőgazdasági szak- szervezetre. A MEDOSZ megyei kül­döttközgyűlésén elhangzott, hogy mezőgazdasági üze­meinkben az eltelt két év­ben szép eredményeket értek el. Az üzemek termelési ér­téke például 21 százalékkal növekedett, a búzatermés átlaga csaknem 14 mázsára emelkedett az állami gazda­ságokban. Gépállomásaink majdnem másfélszeresére tel­jesítették tervüket az elmúlt évben. De azt is látni kell, hogy megyénk sajátos mos­toha viszonyai miatt duplán meg kell dolgozni minden eredményért. A sikerekben ott rejtőzik a MEDOSZ megyei bizottsá­gának, az alapszervezetek­nek, a szakszervezeti bizal­miaknak a munkája. Javu­lást tükröz a mezőgazdasági szakszervezeti munka, azon­ban keveset haladtak előre a termelést segítő és politikai nevelőmunkában. Az új ve­zetőségre vár, hogy» a meg­szervezett munkaverseny túl­jusson a vállalások papírra fektetésén. A szakmai okta­tás, a munkásvédelem, a bel­ső szervezeti munka nem minden tekintetben gazdag eredményein látszik a törek­vés, azonban az is tükröző­dik, hogy ennél többre képe­sek az alapszervezetek. Nagy és szép feladatok állnak az újonnan megvá­lasztott alapszervi vezetősé­gek és a megyei bizottság előtt: segíteni a mezőgazda­ság nagyszerű programjának megvalósítását. A második ötéves terv célkitűzésein be­lül különösen jelentősek az idei feladatok.' Az állami gazdaságainkban tervezett 16.5 mázsás búzahozam, a 21 mázsás kukoricaátlag eléré­séhez alapos munkát kell vé­gezni. Sokkal többet kell ten­ni az állattenyésztési célkitű­zések valóravál áfásáért. Az új takarmányozási rendszer és a régi takarmánytermelési módszer között fennálló el­lentmondás megszüntetésé­1955 egyik napján ötven év körüli, szemmelláthatóan megviselt férfi lépett a Bran­denburgi Kapunál a Német Demokratikus Köztársaság te­rületére. Olyan út állt mö­götte, amely a maga nemé­ben egyedülállónak mondha­tó. Rudolf Petershagen, a hit­leri Wehrmacht egykori ezre­dese másodszor is hazaérke­zett ... Röviddel Rudolf Petersha- gen hazatérése után, egy fia­tal újságíró kereste fel őt greifswaldi otthonában. Hans Olivának hívták és riportot írt a volt ezredes élettörténe­téről. Aztán könyv alakjá­ban láttak napvilágot Peters- hagen emlékiratai. Üjabb évek elmúltával pedig az egykori újságíró, ma az NDK Televí­ziójának dramaturgja, forga­tókönyvet írt az emlékiratok­ból és megkezdték a tele­víziós filmregény forgatását. A cselekmény 13 esztendőt ölel fel. 1942-ben kezdődik a Sztálingrád előtti katlanban, az első felismerésekkel, és 1955-ben végződik a szó legszorosabb értelmében vett hazatéréssel, amikor a hős ben sokat segíthetnek egy- egy mezőgazdasági üzemben a szakszervezeti vezetők, ak­tivisták is. A gépállomásokon a ket­tős műszak alkalmazásával, a gépkapacitás jobb kihasz­nálása, a munka minőségé­nek a javítása, a költségté­nyezők csökkentése a legfon­tosabb. Az egy traktoregy­ségre eső 700 normálholdas teljesítményt 800 normálhold­ra kell növelni az idén, 15 százalékos költségszint csök­kentés mellett. De ugyanígy lehetne beszélni az erdésze­tek terveiről, ahol elsősorban az erdőtelepítést, az ipari fa kihozatalát, a szövetkezetek részére szállítandó szerfagar- nitúrák számát' kell növelni. Ezek a feladatok csak úgy válnak kézzelfogható valóság­gá, ha a megyebizottságon belül, az alapszerevzetekben az előrelátás, a bátorság jel­lemzi a szervező munkát. Te­gyék folyamatossá a munka­versenyt, munkálkodjanak hatékonyabban a verseny­szervező munkával kapcsola­tos lekicsinylő nézetek meg­szüntetésén, használják fel a meglevő tartalékokat és me­részebben alapozzanak a dol­gozók javaslataira, aktivitá­sára a mezőgazdaságban is. A mezőgazdasági termelés növelésének egyik elengedhe­tetlen feltétele a szakoktatás tömegesítése. Sok tennivaló van még elsősorban a trak­torosok és állattenyésztők képzése, az üzemi szaktanfo­lyamok növelése területén. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy megduplázzuk a szaktanfolyamok és a hallga­tók létszámát. De ugyan­ilyen fontos nagyobb gondot fordítani a munkásvédelmi és társadalombiztosítási célkitű­zések megvalósítására is. Ja­vítsák tovább a munkásvé­delmi őrségek tartalmi mun­káját és tartsák állandóan napirenden a táppénzes állo­mány helyzetét. A feladatok megoldását akkor kíséri siker, ha a lel­kesedéssel végzett munkában jobban érvényesítik a szigo­rú ciéltudatosságot és mindig a leglényegesebb feladatokat állítják előtérbe. Ha a szak- szervezeti aktivisták elvégzik a rájuk eső részfeladatokat, ha tovább növekszik az alap­szervezetek önállósága, s még hatékonyabban érvényesül a kollektív vezetés, általánossá válik a szakszervezeti mun­kán belül a nevelőmunka, nem lesz hiány jobb eredmé­nyekben. már egészen tisztán látja, hová tartozik, miért és ho­gyan akar élni. Petershagen ezredes a film­regényben az Ebershagen né­vet kapta, életre keltésével pedig az NDK Nemzeti-díjas művészét, Erwin Geschonnec- ket bízták meg. Geschonneck a polgári német patrióta életét mintegy a né­met kommunista életén,, ta­pasztalatain átszűrve ábrá­zolta. Ez nagyon nehéz út volt, de egyben az egyetlen helyes és megközelíthető. Először csak lát és helyte­lenít dolgokat. A Szovjet­unió hadüzenet nélküli lero- hanását, az ellenség alábe- csülését. Aztán már észre­vesz és elitéi, elkeseredik: az emberélet esztelen feláldozá­sát, a hadvezetés buta maga- biztosságát, a Gestapo mód­szereit. Aztán gondolkodik, ébre­dezni kezd a lelkiismerete és nem érti, hogy tulajdonkép­pen miért harcolt. Végül, eljut odáig, hogy cselekedni, kockáztatni mer­jen és akarjon: városa harc VB elnökök, néjilront elnökök tanácskozása Hétfőn Balassagyarmaton közös találkozáson vettek részt a járási és községi ta­nácsi és a járásban dolgozó népfront bizottsági elnökök. A megbeszélésen Pelle Já­nos, a járási tanács elnöke tartott tájékoztatót a tavaszi mezőgazdasági munkák vég­zéséről szóló feladatokról, a felvásárlás időszerű kérdései­ről, valamint a községi ta­nács testületi munkájának ja­vítása területén elvégzendő tennivalókról. A beszámoló felett a ta­nácselnökök és népfront el­nökök hosszas vita formájá­ban cserélték ki tapasztala­taikat. Két Ttömegszervezet közös programjából Az utóbbi napokban és a közeljövőben is számos közös rendezvényt szervez a Haza­fias Népfront és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei vezetősége. Ezek sorában szombaton Jobbágyiban baráti beszélge­tést tartottak a tsz-tagok és iparban dolgozó munkások között, majd a Szovjetunió­ról szóló élménybeszámoló formájában tájékozódhattak a kommunizmust építő or­szág fejlődéséről. Hasonló jellegű rendezvény lesz március 22-én Patakon, ahol a népfront-bizottsági ülés után filmvetítéssel egy­bekötött élménybeszámolón vehetnek részt az érdeklő­dők. Az MSZMP salgótarjáni végrehajtó bizottsága a minap megtárgyalta a Salgótarjáni Üveggyár falun folytatott patronáló tevékenységét a gyár pártvégrehajtó bizottsá­gának jelentése alapján. A tanácskozás újabb meggyőző bizonyítóka volt annak, hogy a munkásosztály, vala­mennyi ipari dolgozó ál- hatatos, következetes és mindig segíteni kész szö­nélküli átadásával ezrek éle­tét menti meg. A hadifogság súlyosan ki­ábrándítja és mély töpren­gésre készteti. Később úgy ér­zi, megtalálta, amit keresett. A német újrafelfegyverzés ellen, a német egységért már dolgozni is tud. A legnagyobb iskola azonban még hátra van. Az amerikai provokációs per a háborús bűnösök landsbergi börtöne nyitja fel véglegesen a szemét. Most már tudja, hová és hogyan tovább. Megtanulja, hogy csak a szocializmusért har­colva küzdhet mindaz ellen, amit látott, tapasztalt, átélt és átszenvedett odaát a másik Németországban. A 3 részes hatalmas film­alkotás Nógrád megyében e héten kerül bemutatásra. A salgótarjáni November 7 filmszínházban az első részt március 22—24-ig, a második részt április 1—3-ig, a harma­dik részt pedig április 9—11- én vetítik. Balassagyarmaton március 25—27-én, március 29—31-én és április 5—7-én kerül ez a nagy élményt je­lentő film a közönség elé. Kisterenye igen jelentős üzeme a Nógrádi Szénbányá­szati Trösztnek. Az év első negyedében átlagosan napon­ta 96 vagon szenet kell adnia népgazdaságunknak, magas kalóriával, alacsony önköltség­gel, jó termelékenységi mu­tatóval. De eleget tudnak-e tenni e követelményeknek Kisterenyén? Mondjuk ki itt elöljáróban, hogy igen! De... Még kisért a múlt Azon, hogy Kisterenye a leg­nehezebb művelésű bányaüze­mek közé tartozik a szénme­dencében, vitatkozni nem lehet. Legrosszabbak a geoló­giai viszonyok, vékonyak a széntelepek. Elegendő feltárt szénvagyona sincs. Az elmúlt években sem a meddővágat, sem pedig a fővágat kihaj­tási tervet nem teljesítették, ami ahhoz vezetett, hogy az előző évekhez viszonyítva a feltárt szénvagyonkészlet 60 százalékra csökkent. Sok je­lenség, a még ma is meg­levő hiányosság azt bizonyít­ja, hogy Kisterenyén még kí­sért a múlt, a mai vezetők­nek számtalan olyan nehéz­séggel kell megbirkóznia, amit örökségbe vettek át. Azon sem lehet vitatkozni, hogy Kis­terenyén 1957—1960 között fe­lelőtlenül ment a munka, csak a mának éltek, a jö­vőt nem vették figyelembe. Maga az a tény, hogy egyet­len év alatt 3 főmérnök vál­totta egymást Kisterenyén, magával hozta azt, hogy jó- néhány műszaki középkáder, elsősorban aknász és főaknász sokszor fittyet hány még ma is a gazdasági irányításra, ön­fejűvé vált, nem veszi tudo­másul a rendet, a fegyelmet. Legutóbb például, amikor az üzem vezetősége műszaki ér­tekezletet tartott, 14 műszaki dolgozó egyszerűen nem je­lent meg azon, pedig éppen vetségese a termelőszö­vetkezeti parasztságnak. A gyár dolgozói négy köz­ségben: Ságújíalun, Karancs- ságon, Szalmatercsen és Pilinyben nyújtanak politikai, gazdasági és kulturális segít­séget a közös gazdálkodás útjára lépett parasztoknak. Az alaposabb és hatásosabb tevékenység érdekében a pat- ronáláshoz munkatervet dol­goztak ki. Ezután szocialista szerződést kötöttek a négy tsz-szel, mintegy biztosítékául annak, hogy önként vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Politikai felvilágosító mun­kát egész évben, általában havonta kétszer végeztek kü­lönböző patronáló brigádok. Népszerűekké váltak azok a helyi pártnapok, amelyekre a gyári pártszervezet küldött előadót. Közreműködtek a párt­élet problémáinak meg­oldásában is. A politikai felvilágosító munka fő iránya természetesen a tsz-ek megszilárdítása. Hozzájárultak ehhez konkrét műszaki és gazdasági segít­séggel is. Istállóépítéstől vil­lanyszerelésig sokféle formá­ban gyümölcsöztették szak­tudásukat a munkások, s ta­pasztalhatták a parasztok, hogy ez a szövetség a mun­kások számára nem frázisok pufogtatása. Megfogták a munkát, ha a tsz-nek kint a földeken volt segítségre szük­sége. Hasznukra voltak egyes esetekben anyag vagy alkat­rész beszerzéséhez szükséges tapasztalataikkal is. Gazdasági szakemberek, „könyvelő brigádok” va­gyonfelmérésben, leltáro­zásban. könyvelésben ad­tak sokat érő támogatást a termelőszövetkezeteknek. A kulturális megsegítés prog­ramjában a gyári színjátszók vendégszereplése, vidám mű­sorok szervezése szerepelt, az ő munkájuk, a bánya belső élete szerepelt a napirenden. Az is a korábbi vezetésnek tudható be, hogy a meglevő 32 aknászból mindössze kettő rendelkezik technikumi vég­zettséggel, a többi úgymond’ rutinból éL Jelentkeznek az eredmények Mert változás már van en­nél az üzemnél... Ismeretes, hogy a bánya élére új gaz­dasági vezetés került. Uj em­ber lett a bányavezető, új a főmérnök. Nem mintha az „új seprő jól seper" elmé­letet bizonyítanánk, de azért sok igazság van benne. Mi is volt az új vezetés feladata? Helyére rakni a vezetést, mindent, amit ko­rábban elhanyagoltak. Le­het, hogy sok aknásznak, de még bányamestemek sem tet­szett, amikor felhívták a fi­gyelmét arra, hogy az el­hagyott vágatok teli vannak új bányafákkal — a munka­helyen meg nincs, hogy a légcső a fővágatban hever —, a munkahelyen meg nincs, hogy a kábel a vízben fek­szik — baleseti veszélyt rejt magában stb., stb. — de a rendet elősegítette. Sok mű­szaki középkádemak az sem tetszett, hogy a műszaki in­tézkedési terv alapján sok mindenért személyesen tették felelőssé, határidő betartásá­val —, de eredményre ve­zetett ... Eredményre vezetett. Ezt a statisztikai számok bizonyít­ják. Hiszen — bár január­ban még elmaradtak tervük teljesítésében — februárban már 101,5 százalékos terv­teljesítésről adhattak számot. Ebben a hónapban 44 kilo­grammal teljesítették túl a produktív, 9 kilogrammal pe­dig az összüzemi teljesítményt, szerveztek politikai tárgyú előadásokat, a vállalat tánc- zenekara többször járt a köz­ségekben, a művelődési ott­hon igazgatója tanácsaival járult hozzá a helyi kultúr­áiét fejlődéséhez. A vita során kialakult vé­lemény szerint az Üveggyár valóban ért el kézzelfogható eredményeket patronáló tevé­kenységében. Van azonban ten­nivaló még elég, javítani va­ló is a munkán. A termelő- szövetkezetek problémái közül elsősorban a vezetés meg­szilárdításához és a tag- . Ságnak a közös iránti vi­szonyához, munkafegyel­mének javításához kell hatékonyabb segítséget adni, elsősorban átgondolt és folya­matos politikai felvilágosító munkával. Ez a patronáló munka legfőbb * tényezője. A műszaki és gazdasági segít­ségnek pedig nem az a fő formája, hogy a gyár dolgozói végezzék el azt a munkát a földeken, amit a parasztság­nak kell elvégezni, bár, ha e tekintetben segítségre lesz szükség, nem marad el a jö­vőben ez sem. Mindenekelőtt azonban az ipari gazdasági vezetők, szakemberek, mun­kások termelési, szervezési ta­pasztalatait kell a parasztság­nak átadni, illetve olyan lég­kört teremteni, amelyben ezeket a tapasztalatokat fel akarják használni és fel is használják. Ehhez szükséges, hogy a politikai felvilágosító, valamint a műszaki-gaz­dasági problémák megol­dására irányuló törekvés egymással szoros kapcso­latban legyen. így a felvilágosító munka konkréttá válik, s a gazdasági segítség hozzájárul a termelő- szövetkezetek politikai meg­szilárdításához is. tehát megfelelően alakul a termelékenység is. Hiba - lenne, ha e számok mögött nem az embereket lát­nánk. Azt a derékhadat, amely egyetért a helyes, ha sokszor kemény vezetéssel is, azokat a vezetőket támogat­ják, akik a rendért, a fegye­lemért harcolnak, akik hasz­nos intézkedésekkel a terme­lést segítik elő, ami végső­soron a bányász zsebében is jelentkezik. Személyeskedés helyett egységet A termelési eredmények arra engednek következtetni, hogy végre rend lesz Kis­terenyén. A már kidolgozott műszaki intézkedési terv is a megnövekedett feladatok va­lóra váltását célozza. Mind a feltárási terv, a korszerű biz­tosítás, a gépi szállítás, a szén minőségének javítása ér­dekében tett intézkedés, mind pedig a veszteségidők csök­kentésére hozott határozat a tervek reális teljesíthetőségét célozzák. Az a munkamorál, ami éppen a helyes intézke­dések következtében a bányá­szok körében kialakult, a párt és gazdasági vezetés szoros együttműködése is biztosíték a feladatok valóraváltására. A szocialista munkaverseny is a vállalások teljesítéséhez vezet. Ezt éppen az a 18 brigád segíti legjobban, amelynek tagjai a szocialista cím elnyeréséért harcolnak. így hát minden rendben is lenne Kisterenyén? Sajnos azonban korántsem! Amíg gazdasági téren jelentős az előrehaladás, addig jobban el­mérgesedik a személyi ellen­tét, mind nagyobb teret hó­dít az intrika. S hogy miért! Éppen azért, mert gazdasági vonatkozásban megkezdődött a rendcsinálás, mert mind­jobban kicsúszik a talaj as olyan emberek Iába alól. akii eddig is a zavarosban halász­tak. nagyobb volt a hangjuk mint amennyit tettek a terme­lés érdekében. Akadnak ak­nászok. műszaki középkáde­rek. akik elsősorban a hányj vezetője ellen „gyűjtenek ada tokát”, akik intrikálnak, a ki­adott utasítások végrehajtá­sát is indokolatlan kritikává fogadják. Vannak, akik az ú; bányamestert, aki becsületté megállja helyét a termelés­ben „szobrász” és más jel­zőkkel illetik, csak azért mert 1956-ban megbotlott, df amiért már megbűnhődött. So­kan meg nem alapozott só- gorsúgról beszélnek, mások­nál a féltékenység ütötte fe a fejét. A személyeskedés, az intri- kálás idegen pártunk politi­kájától. Káros, hatása lemér­hető már Kisterenyén is. A gazdasági vezetők határozót irányvonalukban megtörtek romlik a bányászok hangu­lata is. Bár minden jel arrc mutat, hogy a derékhad ép pen a határozott vezetés mel lett áll, de 'a személyeskedé akadályozza az egység meg teremtését. Segítsen a pártbizottság A kisterenyei bányaüzen gazdasági munkáját nem i: olyan régen tárgyalta meg járási pártbizottság. Az üzem pártbizottság is értékelte a eddigi munkát, s külön in tézkedési tervet készített í további előrehaladás céljából De éppen a nagyüzemi párt bizottságnak kell felfigyelő az előbb említett káros je lenségekre, s megszüntetni , személyeskedést, az intriká lást, mivel a bánya pártbizott ságán belül is van párt- vezető, aki ezt a káros szem léletet vallja, nem tesz el lene semmit, sőt esetenkén a gyakorlatban támogatja i: Azon kell dolgozni, hogy a az egészséges erő, amely m már adva van Kisterenyén a párt politikáját, az ered ményes gazdasági munkát se gítse elő. Ezek a biztosíts kai annak, hogy rövidese rend legyen Kisterenyén. Somogyvári László Pádár András A LELKIISMERET LÁZADÁSA Megyénkben a magyarul beszélő NDK film Az ipar dolgozói a tsz-ek megszilárdításáért AZ MSZMP SALGÓTARJÁN! VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA MEGTÁRGYALTA A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR TSZ-PATRONÁLÓ TEVÉKENYSÉGÉT

Next

/
Thumbnails
Contents