Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)
1962-03-17 / 22. szám
1962. március 17. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 Aki sohasem mond nemet — Hát mivel van? Hogy kapcsolódik ez a vízvezetőárok ásásához? — Gimnazisták is voltak odakint. Segíteni. Hallottam mit beszéltek. „Csak nem képzelik, hogy a földet túrom majd tanult ember létemre!” — ezt mondták. Meg, hogy kár akkor iskolába járni. — Az emberekkel van a baj. A fiatalok elmennek. A termelőszövetkezet 270 tagja közül egy-kettő, ha akad negyven éven aluli. Rosszul gondolkozik a fiatalság. Tanult ember kell a földekre is. Ha ők mind a városban vállalnak munkát, gaz veri fel a gazdaságot és végül nekik nem lesz mit enni... Ez nem jut eszükbe. — A mostani tagságban is akad hiba — oldódik meg egészen Chodák István nyelve. — Sok a más munkájából akar élni. nem szívesen markolja meg a kasza nyelét. Azután amiért nem ő dolgozott, azt könnyelműen el is prédálja. Nem hordja be idejében a takarmányt, ott veri az eső, összetapossák és megvan a kár. Nagy baj ez —, szakad fel egy nehéz sóhaj Chodák bácsi melléből. — Van gyermeke? — vró- báljuk feloldani a kérdéssel a súlyos hangulatot. — Van —, csillannak fel az élénk szellemről tanúskodó kék szemek. — A fiam Veszprémben urológus főorvos. Két unokám is van! Es előkerülnek a fényképek. Két stramm srác locsolja magára a vizet a nyári navsiitéshen, hintázik és a nagyobbikat, az elsőosztályost már táskával a kezében is „lekapta” az apukája. — No, de — mutatunk rá az ellenmondásra —, hiszen Chodák bácsi fia sem maradt itthon, a földet „túrni”! — Kitüntetéssel doktorált — hangzik a csöndes válasz. — Az ilyennek menni kell! — Jó férj? — fordulunk parányi hallgatás után Chodák nénihez. — Jó lehet, ha negyven évig vele maradtam — néz mosolyogva az „öreg”-re. — Ki dolgozik többet? — Egyformán —, ismeri el a felesége munkáját is Chodák István. — A tyúkok, a hízó, a tehenek fejése ad dolgot itthon is. Meg a takarítás is az asszonyé. Csakugyan! Mindhárom szoba padlója fehérre súrolt, „tésztát lehetne gyúrni rajta”. — És a termelőszövetkezet elnökének tanúsága szerint — mégsem telik el nap, hogy a házaspárt együtt ne látnák dolgozni a közösben. Nem is hallani mást róluk, csak dicséretet ... Mi pedig — most, hogy személyesen megismertük őket — azzal a jókívánsággal búcsúzunk el tőlük, hogy még sok évig végezhessék megbecsülésben azt a munkát, ami egész eddigi életüket betöltötte. Ügy legyen! — kemény — Szervezettebb, körültekintőbb munkát a termelőszövetkezeti építkezéseknél A Szécsényi Mezőgazdasági Technikum kollégiumában — Olyan munka még nem volt, amire én nemet mondtam volna. — Idősebb Chodák szálából olyan egyszerűen hangzik ez a kijelentés, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy az ember nem válogat a munkában. Szívesen végez mindent, mert csak egy gondolat vezérli: hoay minél többet termeljen keze nyomán a föld. Chodák István ugyanis legjobban dolgozó tagja a balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezetnek. — 770 munkaeayséaet fizettek ki nekem 30 torint 10 fillérjével zárszámadás után — meséli. — laaz, az asz- szony is beleseaített. Én magam egész életemben összesen sem kaszáltam annyit, mint tavaly. 60 ezer négyszögöl területet. Egy gépnek is sok volna —, teszi hozzá, hogy érzékeltesse a mennyiséget. — Szeptembertől ez év februárjáig meg a vizve- zetőámk ásásánál dolgoztam « Nvirjesen, meg Bajtner- pusztán. — „Hideg” munka lehetett —, jegyezzük meg. — Kell a víz a hízóknak, meg a növendékmarháknak. Persze. Az egyik pusztán sertéseket nevelnek, a másikon marhák híznak. Kell a víz ... ! Ki törődik ilyenkor a hideggel...? Azután egy ide nem illőnek tűnő kijelentés: — A föld jó, a földdel nincs semmi baj. ('Tudósítóktól.) Régi, középkori épület falai között járok. Egy pillanatra becsukom a szemem, s megelevenedik előttem az elmúlt kor „pedagógiája”. Hirtelen egp tanuló ébreszt föl a pillanatnyi álomból. — Kit tetszik keresni? — kérdi udvariasan. S miután megmondom, hogy az ügyeletes nevelővel szeretnék szót váltani, megindulunk kettesben a nevelői szoba felé. Az egyik szobából fiatalok hangja hallatszik. — Klub-estre készülünk — magyarázza a kísérőnk. A folyosó végén jókedvű fiatalokkal találkozunk. Asztaliteniszeznek. Most már mindinkább úgy érzem, hogy nem a középkorban, hanem az új, a mi világunkban járok. A nevelői szobában Bacsa Mihály ügyeletes nevelő fogad. ö mondja el, hogy itt, a középkori falak között milyen pezsgő, igazán mai élet folyik. Természetesen a tanítási órákon túl a tanulók idejének nagy részét az órákra való felkészülés jelenti. A kollégiumi tanulók félévi tanulmányi átlaga 3,66 volt. Ez megyei viszonylatban sem rossz eredmény, a kollégiumi tanulókat tekintve. Ezenkívül a fennmaradó szabad idejüket igen hasznosan töltik el a tanulók. A kollégiumban televíziót, rádiót hallgatnak, s különböző szakkörökben fejlesztik tudásukat, képességüket. Megtalálják itt a kedvükre való sportszereket azok is, akik szabad idejükben a sportnak hódolnak. Rendszeresen látogatják a tanulók a faluszínház előadásait, s hetente egy-két alkalommal közös mozilátogatást szerveznek. Havonta egyszer pedig egy- egy érdekes színelőadást néznek meg Pesten. Érthető tehát, ha a tanulók is úgy nyilatkoznak, második otthonra találtak itt, Szécsényben, a kollégiumban. Az idei tervfeladatok megvalósítása termelőszövetkezeteinknél nagyrészt azon múlik, hogyan készítik elő a tervek teljesítését. Az állat- tenyésztés fejlesztése — mennyiségi és minőségi egyaránt — igen komoly szerepet foglal el az idei termelési tervekben. Ez méginkább indokolttá teszi, hogy termelőszövetkezeteink biztosítsák az ilyen irányú tervteljesítés feltételeit, a megfelelő takarmánymennyiséget és a szükséges állati férőhelyeket. Éppen a beruházások sikeres megvalósítása érdekében nem árt, ha elemezzük az elmúlt esztendő tapasztalatait. Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben több mint 730 férőhelyes tehénistállót építettek, és mintegy 5 és félezer növendékállatnak biztosítottak férőhelyet. A tervezettnél több, 1500 férőhelyes sertésfiaztató készült és a betervezett 12 ezer férőhelyes csibenevelő helyett 33 ezer baromfinak biztosítottak férőhelyet megyénk termelőszövetkezetei. Ezek mellett juhhodályokat, magtárakat, dohánypajtákat, ku- koricagórékat és egyéb, a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen épületeket készítettek több mint 46 millió forint értékben. Jelentős mértékben növekedett az elmúlt évben, az 1960-as évhez viszonyítva az az összeg, amelyet a termelőszövetkezetek saját erőből fordítottak különböző létesítmények építésére. Ez azzal magyarázható, hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt években igen jelentős gazdasági és politikai megszilárduláson mentek keresztül. Az pedig, hogy a tervezett beruházásokat az elmúlt évben jelentősen túlteljesítették, nagyban elősegítette a termelőszövetkezeti tervek •teljesítését, az árutermelési mutatók jó alakulását, egyszóval a termelőszövetkezetek további erősödését, szi- lárdulását. A megyei pártbizottság felhívta a szövetkezetek, az irányító szervek figyelmét néhány olyan problémára, amelyből le kell vonni a megfelelő tanulságokat, éppen az idei tervek teljesítésének sikere érdekében. Az elmúlt évben több olyan termelőszövetkezet költött nagy összegeket építkezésekre, amelynek gazdasági ereje nem engedte volna azt meg. Ebből olyan következtetést lehet levonni, hogy a járási mezőgazdasági osztályok még nem alkalmaznak megalapozott, körültekintő építési politikát. Nem tudják időben felmérni, eldönteni, melyik termelőszövetkezetnek milyen létesítményre van szüksége. Viszont az is előfordult, hogy olyan szövetkezetnek is adtak hitelt, amely már képes lett volna saját erőből nagyobb arányú építkezésre is. Sok esetben a községi tanácsok vezetői sem látják eléggé világosan, milyen szerepük van a termelőszövetkezeti építkezések irányításánál. Ez bizonyos mértékben érvényes volt a járási tanácsok vezetőire is, ahol kizárólag csak a mező- gazdasági osztályok és a beruházási iroda feladatának tekintették e munkát. Ezen feltétlenül úgy kell változtatni a jövőben, hogy megfelelően össze kell hangolni a különböző társosztályok és társszervek munkáját. Ami a megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda munkáját illeti, jelentős javulás tapasztalható. Azonban a műszaki ellenőrök képtelenek megbirkózni — 100 létesítmény műszaki ellenőrzése és irányítása esett egy-egy ellenőrre — azzal a hatalmas munkával, amely rájuk hárul. A kivitelező vállalatok ezt a tényt több esetben jogtalan előnyök megszerzésére igyekeztek felhasználni az elmúlt évben. A termelőszövetkezeti építkezések előkészítésénél az idén már jelentős javulás tapasztalható. A megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a beruházási iroda az igényeket fölmérve, figyelembe véve a nagyüzemi arányok kialakítását, jóval kevesebb létesítmény építését tervezték, mint a korábbi évben. Időben elkészítik a termelőszövetkezeti létesítmények költségvetéseit is, hogy elejét vegyék annak az áldatlan állapotnak, hogy egy-egy építkezés nem készül el időben, építése áthúzódik a következő évre. Ezek az intézkedések azonban csak akkor hozzák a várt eredményt, ha az építő vállalatok, s a termelőszövetkezetek is jobban felkészülnek az építkezésre, mint az elmúlt esztendőben. Sok paradicsomra, paprikára, káposztára számítanak a zagyvapálfalvi termelőszövetkezetnél is. Rövidesen készen lesznek a melegágyak A szövetkezel" erősítéséért sokat tehetnek a vezetők Ankét a Népújság szerkesztőségében Szerkesztőségünk a hét közepén ankétot tartott, melyen néhány termelőszövetkezeti elnök, mezőgazdász vett részt. Az ankét célja az volt, hogy a szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok megbeszéljék a mezőgazdaság előtt álló feladatokat, kicseréljék tapasztalataikat, hogy azokat alkalmazva egy-egy termelő- szövetkezetben, a termelési tervekben szereplő feladatok az esztendő végén eredményként jelentkezzenek. Megyéink termelőszövetkezetei az elmúlt évben is erősödtek, szilárdultak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy több mint 58 millió forinttal növekedett egy év alatt a fel nem osztható szövetkezeti alap és a megye 10 százalékkal több árut adott az országnak az elmúlt évben, mint 1960-ban. Emellett több mint 600 forinttal növekedett az 1960-as évhez viszonyítva a termelőszövetkezetekben az egy tagra eső jövedelem is. Az idei évet sokkal megalapozottabban kezdjük, mint a tavalyit. A további előrehaladás érdekében azonban föltétlenül szükséges tisztázni néhány olyan problémát, amelyek jelentősen befolyásolják a termelőszövetkezetekben a tervteljesítést, az árutermelés növekedését, a gazdasági és politikai megszilárdulást. Erős vezetés, erős szövetkezet Az ankéton sok szó esett a termelőszövetkezeti vezetés színvonalának emeléséről, mint a szövetkezet gazdasági s politikai megszilárdulásának egyik legfontosabb tényezőjéről. Balogh Miklós, a tari Május 1. Termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, milyen károkat okozott a termelőszövetkezetnek az, hogy a vezetésben tapasztalatlan, járatlan vezetők nem találták «leg az irányítás legjobb módszerét. A jelenlevő termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok hozzászólásukban egyöntetűen foglaltak állást, milyen rendkívül fontos a vezetés erősítése, hiszen csak erős, szilárd vezetés tud rendet teremteni a termelőszövetkezetben, megszervezni úgy a munkák menetét, megszilárdítani a munkafegyelmet, amely végső soron a termelési tervek teljesítéséhez vezet. Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke arról szólt, ahol erős, jó a vezetés, mindenre kiterjed a vezető figyelme, ott jó a szövetkezet és elégedettek a tagok is. — Ezt persze nem könnyű elérni — mondotta. — Mi tavaly a termelőszövetkezetben 30 forintot terveztünk munkaegységenként, s bizony nem volt kellemes odaállni a zár- számadási közgyűlésen a szövetkezeti tagok elé, s elmondani, hogy bizony csak 28,50 forintot tudunk fizetni. Bátor, határozott kiállásunkkal megnyertük a tagokat, s az idén másképpen gondolkodnak ők is, meg mi, a szövetkezet vezetői is. Ezt a téli időszakot mi úgy használtuk ki, hogy rendet teremtettünk, megszerveztük a munkát. Ma már nálunk mindenki tudja, hogy mi a feladata. Hat brigádot hoztunk létre, s minden brigádvezető önállóan gazdálkodik, de felelős is a területéért. Így találtunk mi jó segítőtársakra a brigád- és munkacsapatvezetők személyében. A megbeszélés egy másik résztvevője, az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz elnöke a szövetkezeti vezetők képzésének fontosságáról szólt. El- havonta egy-két napra összemondotta, hogy a sok megyei hívni a termelőszövetkezeti és járási szintű értekezlet elnököket egy-egy olyan be- mellett nagyobb gondot kel- mutató üzembe, ahol hasz- lene fordítani a szövetkezeti nos tapasztalatokat szerezné- elnökök képzésére is. Java- nek a vezetést, az irányítási solta, hogy érdemes lenne illetően is. Ä tervek jó előkészítése, fél siker A termelőszövetkezetek erősödésének, szilárdulásának másik fontos tényezőjeként vetődött fel az idei termelési tervek maradéktalan teljesítése. A növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezetének helyes kialakítása mellett rendkívül fontos problémaként vetődött fel a megfelelő felkészülés a tavaszi munkákra. Fazekas Mihály, a karaneslapujtői Üj Barázda Termelőszövetkezet mezőgazdásza a szervezett, gyors munkára hívta fel a jelenlevő elnökök, mezőgazdászok figyelmét, hiszen rövid idő alatt kell elvégeznünk a tavaszi feladatokat. Majd arról beszélt, hogy sok esetben különböző vállalatok helytelen A tagok javadalmazása. Igen élénk vitát váltott ki az ankéton résztvevő szövetkezeti vezetők körében a kapásnövények munkáinak megszervezése, a végzett munka értékelése, s az anyagi ösztönzés alkalmazása. Szécsényben ezt úgy oldják meg az idén — s ezt érdemes megfontolni több termelőszövetkezetünk vezetőjének is —, munkaszervezése akadályozza a gyors előrehaladást. Angyal István, a somoskői Zöld Mező Termelőszövetkezet mezőgazdásza a tőszám- növelésről, mint a magas terméshozamok egyik alapvető tényezőjéről beszélt. Elmondotta, hogy a nagyüzemben a gazdálkodást nem bízhatjuk a véletlenre. A megfelelő eredmények eléréséhez azonban rendkívül fontos, hogy valamennyi termelőszövetkezetben bevezessék a vetés előtti csírázási próbákat, valamint a vetőmagvak csá- vázását. az anyagi érdekeltség hogy a kapásnövények területét egyénekre, családokra bontották le. Ez a módszer nagyszerűen megfér a kialakított munkaszervezettel. A végzett munkát a munkacsapatvezetők mérik föl, s a tagok könyvébe a szerzett munkaegységet is beírják, amelyet azután a brigádvezetők ellenőriznek. így a tagok mindjárt azt is tudják, miért dolgoznak egy nap. A szövetkezetben azt is meghatározták, hogyan egészítik ki a munkaegységet a prémiummal. Ezt a módszert természetesen nem alkalmazhatja sablonként valamennyi termelőszövetkezet. őrhalomban például nem okoz gondot az állattenyésztésben a munkaerő. A havonkénti biztos előleg mellett — 1000— 1200 forintot kap egy-egy állatgondozó — jól végzett munkájuk után prémiumot is kapnak. Karancslapujtőn meg a tagok elvetették a szövetkezeti vezetőség javaslatát, hogy a munkaegységet megfelelő premizálással egészítik ki. Harmadába vállalják a kukorica megmunkálását, s most a termelőszövetkezet vezetőségének az okozza a legfőbb gondot, hogy bebizonyítsák a termelőszövetkezeti tagoknak, még 30 forintos munkaegység értékkel számolva is, jobban jönnek ki a tagok, a premizálás alkalmazásával. Az ankét résztvevői elmondták azt is, hogy a szövetkezeti vezetők a háztáji terület szabályozásával is munkára serkenthetik a tagokat. Mert a háztáji föld, mint a szövetkezeti tagok jövedelmének kiegészítője, igen jól befolyásolhatja a szövetkezetben a szövetkezeti tagok munkafegyelmét, munkához való viszonyát. De a szövetkezeti vezetők nagyon sokat ronthatnak is vele, ha nem fordítanak kellő figyelmet a probléma megoldására.
