Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-17 / 22. szám

Az Agrártudományi Egyetemről jelentjük

A^Budapesti Műszaki Egyetem otthonában

A diákotthonban kerestük fel a Budapesti Műszaki Egyetemen tanuló nógrádi egyetemistákat. Az otthon igazgatója Fekete Ottó, aki szinmeg egy-egy művészi ese- gyarmatról került az egyetem- ményt. Mindezeken kívül kü- re, beszéltünk, lönböző szakkörök működnek, Arra a kérdésre, hogy mi amelyek közül legerősebb a a tervük az iskolai tanulmá- fotószakkör. Ennyit dióhéj- nyuk befejezésével, Bartha

László fogalmazza meg a választ.

— Megyünk az ország különböző reszeibe, mert úgy látszik Nógrád megyében nem kellenek a gépészmérnökök.

Ezután a hangulat eléggé nyomott lesz. Neheztelnek a fiúk, hogy egynéhány esettől eltekintve feléjük sem néznek. Mindenesetre jobban kéne érezniük, hogy itthon is számítanak rájuk.

Azt gondolná az ember, hogy a féléves vizsga után az egyetemeken, ha többet nem, legalább egy lélegzetnyi szünetet tartanak a hallgatók. De erről szó sincs. Még nyolc óra sem volt, amikor Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem hatalmas épületeiben bolyongtunk, keresve a nógrádi tanulókat. Az első pillanatban szénában tű, úgy gondoltuk. Ugyanis kinn a parkban nem volt senki, csupán a tavasszal birkózó szél hordta a havat, benn pedig az épületben annyi ember sür<*ött-forgott, hogy azok között megtalálni a nógrádiakat, nem sok remény volt. Mindenki sietett. A hallgatók kettesével szedték a lépcsőket és rohantak, mintha kergették volna őket. Siettek valamennyien, mert pont nyolckor kezdődtek az előadások. Tehát nem tartottak szünetet, még egy lélegzetnyit sem. Ahogy azt észleltük, ezen az egyetemen nagyon fegyelmezett munka folyhat.

Vajon a mieink helytáll- nak-e ebben a munkában?

A portán kaptuk meg az első útbaigazítást. Már mag? az, hogy a portás jól ismeri a nógrádiakat, meleg érzéssel töltötte el az embert. Ezután már nem is kellett csak egy kisebbfajta kutatás és szemtől szembe álltunk Deák Pállal, a bányászember fiával, aki Endrefalváról való és az egyetem jeles tanulója Hrkaj József parasztgy erekkel Ősagárdról, aki szintén jeles tanuló, Szabó Róbert- tel, a postás fiával, aki Salgótarjánból ment az egyetemre és jeles tanuló, majd

Nagy Ferenccel, a tanácselnök fiával Nógrádszakálból. ö még elsőéves. Most kóstolgatja az egyetem kenyerét. Akiket így felsoroltunk, mindannyian társadalmi ösztöndíjasok. Azután ott van a nógrádiak között Tóth Béla állami ösztöndíjas, kitűnő tanuló, mint mondják a többiek, ő az, aki apai gonddal segíti, támogatja földiéit.

Még annyit Tóth Béláról, hogy a Nógrád megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője volt, innen került az egyetemre és nagyon sok elméleti, gyakorlati tapasztalattal segíti tanulótársait.

Ekkorra már kezükben a rektori engedély a munkához, és eltölt bennünket az a jó érzés, hogy az AgrártuElmélyült munka folyik az Agrártudományi Egyetemen. A nógrádi hallgatók dr. Szabó Sándor állatorvos tanársegéd (középen) állati gyomorsav vizsgálatot végeznek. Balról jobbra: Hrkaj József, Tóth Béla. Jobbról balra: Nagy Ferenc és Deák Pál.

Az anatómiai ismeretek is nagy felkészültséget kívánnak, a bizonyítványok azt igazolják: itt sincs hiba.

Budatétényben a jókedv, a szorgalmas tanulás uralkodik

A Műszaki Egyetem nógrádi hallgatói a diákotthon könyvtárában az igazgatóval. Bendik István, Gecse József, Danyi Sándor, Fekete Ottó (középen), Lantos Lóránd, Máté László

Ma már tervszerűen oktat- nulmányi úton voltak a huIják a földművesszövetkezeti j dolgozókat is. A földművesdatétényi pincegazdaságban. Nem kell azonban semmi

t szövetkezetek jövőbeni szak- rosszra gondolni, a jókedv* emberei Budatétényben tatén nógrádi. Nemti község- ban az otthonról, amely pi-? bői való. Alig egynéhány esz- henést, szórakozást és nyu- tendeje került Budapestre. Ezt godt tanulási lehetőséget nyújt a diákotthont kombinátnak a lakóinak, nevezik, mert olyan hatalmas A Nógrádból ott élő hall-*

~r' < < < <

< 1 <

<

<

<

<

<

< \ i í c 1 < 1

Amikor minden clcsendesedik a könyvtár meghitt sarkában jól esik a szépirodalom soraiban elmélyülni.

nek nem ez volt az oka, mert kóstolót legfeljebb, ha egy pohárkával kaptak. Az öröm inkább azért volt, hogy hírt vittünk a megyéből, s ők pedig hírt adhatnak magukról.

Üzentek is mind a huszonötén. Üzenik, hogy nagyon jól vannak, szorgalmasan tanulnak és köszönik azt a segítséget, amelyet rendszeresen kapnak a MÉSZÖV illetékes vezetőitől.

I Kis Ilona, aki testnevelési tanárnak készül.

és minden megtalálható benne. Színházteremtől kezdve a biliárdszobákon át a klub- helyiségekig. A várudvar csendjéből az ilyen ellátás mellett nem igen kívánkozik senki a zajos városba. De a tanulás sem nagyon engedi meg az idő elfecsérlését. Ar

otthon vezetősége ennek--------------- >

m

egfelelően h szerelte fel a': diákotthont. A tanulók legtöbbje négyágyas szobában alszik. Hatezer kötetes könyvtáruk van, emeletenként klubok. !h televízió, házi mozi, ahol a legjobb filmeket mutatják be. Azonkívül

gatók közül Lantos Lóránd-j dal aki Zagyvapálfalváról, * Bartha Lászlóval aki Mizser- fáról, Gecse Zoltánnal, aki Ho-J mokterenyéről, Danyi Sándor- 1 ral aki Salgótarjánból, Mátéi Lászlóval aki Etesről és Ben-< dik Istvánnal, aki Balassa-*

ke- i fel a illgatókat idsze résén beszélnek

nulnak, egy nagy park közepén, széles lépcsőbejáratú hatalmas sárga épületben. Itt van a SZÖVOSZ Közgazdasági Technikum hallgatóinak négy éven keresztül a hazája. Itt szerzik meg a közgazdasági érettségit és nyernek képesített könyvelői és alapfokú statisztikai felkészültséget. Természetesen, ha megfelelő eredménnyel eleget is tesznek a tanulmányi feladatoknak.

Nógrád megyéből talán ebelhatározása, hogy tovább tanul. Kiss Ilonka, aki Er- sekvadkertről került az iskolára, bármennyire furcsa is, a közgazdasági pályáról a testnevelési pályára szeretne menni. Jelentkezett a Testnevelési Főiskolára. Tanuló társai kórusban zengik, hogy nagyon tud tornászni. Menjen, tanuljon kedve szerint, nem fogja senki elzárni előle az utat. Ruza Laci, a palotá- si fiú a Közgazdasági Egyetemre pályázik. Sok szerencsét kívánunk neki. Biztosak vagyunk, so’sem fog elfeledkezni szülőföldjéről. Na és Ocsovai Kati, ez a szécsényi kedves kislány, aki nem mondta ugyan, de a többiek „árulkodtakf’, Idrakatrender zőnek készül. Már érdeklődtünk a MÉSZÖV illetékesJ szerveinél, ők is szívesen tá-< mogatják, hiszen ha elvégzi < még ezt az iskolát is, sok, hasznot tud tenni a kultú-!

ráltabb kereskedelem kításáért a falun.

kialaTele tervekkel, jókedvvel < és szorgalmas tanulással él- <

Balta Gizella Hugyagról

Reguli Anna, aki C.serhát- halápról tanul az iskolán, valamennyiük nevében mondta el, hogy havonta meglátogatben az iskolában tanulnak a őket és volt már arra is

legtöbben, s tegyük rögtön ese^ hogy amikor kirándulni hozzá,^ hogy mind az ^iskola me ntek, még 100 forint jutalmat is küldtek nekik fejenként.

> vezetősége, mind a nógrádi | MÉSZÖV nagyon elégedett a

> hallgatókkal. Ez évben már ‘,11 érettségizett hallgató

> hagyja el az iskolát és indul | a megye valamelyik földmű- i vesszövetkezetében az élet- ’ nek.

JnoTpia&Mdftpasti iskolák láto- , gatáSáÖ sőVétíoitt találkoztunk

— Senkivel annyit nem törődnek, mint velünk. De üzenjük, a velünk való törődést munkánkkal fogjuk meghálálni.

A tizenegy érettségi előtt

■

Danyi Sándor a rajzasztalnál.

ja legjobb kedvvét.’ 'ÁJWéjfeíjó-^ 711lóról a következőket. Több- ]ni órákban értünk hozzájuk, s4$8fcn,hazt^ készül. Itthon 1 akkor fejezhették be az ebé- akarnak ■rdotgpz^i, Egyné- det. A délelőtt folyamán ta-hánynak van é^yelöet^iaályan den községébe valók.

'TOS. ] '‘ÜdiOglöJí íi&lfcei Répás Izabella Ceredről.

nek és tanulnak Budatétényben fiaink, leányaink, akik] között van ceredi, hugyagi, J dejtári és a megye majd min-*

H dományi Egyetem Nógrád , megyei hallgatóinak szorgalmas munkájáról és a munka | gazdag eredményéről szá> molhatunk be.

Mi lehet ilyenkor az első I kérdés, amely mindenkit ér> dekel. Rövidesen befejezik a [ tanulmányaikat, mi a szán- ) dékuk? „Visszamegyünk valamennyien Nógrádba. A »nógrádiak segítettek a tanuláshoz, odaköt a becsület”. , Hrkaj József, az ősagárdi ’fiú még így toldja meg a kö- >zös gondolatot:

— Minden porcikámmal ; odavágyok. Ott akarok dol- 1 gozni és ha lehet, gyakorlati munkán.

Deák Pali inkább az elmé- , leti munka felé hajlik, Szabó Róbert is.

Mindannyiunknak megvan már a tervünk. Amelyet a beszélgetés nyomán így lehetne summázni: segíteni,

hogy gazdagodjon Nógrádban is a mezőgazdaság.

A beszélgetés után megmutatták az egyetemüket. Nagyon szép az egyetem. Üj diákszállójuk van az egyetemen kívül. Emellett az egyetemen belül is helyeznek el diákokat. Óriási előadótermekben hallgatják a magasműveltségű mezőgazdasági szakemberek előadásait. Itt tanít többek között a Nógrádból alig tíz éve elkerült Bácskái Tóth Bertalan, a nagyhírű tudós mezőgazdász, az Ipoly menti tájfajta szarvasmarha kutatója. Itt tanít Fábián professzor, a híres mezőgazdász és rajtuk kívül még számtalan kimagasló személyiség. Az egyetem jó felszereltségére jellemző, hogy az elméleti oktatás után a megfelelő laboratóriumban, anatómiai szertárban, a gyakorlatban is megismerik a tanultakat. Számtalan ilyen laboratóriumuk van. Egyikben különböző állatok csontvázai, a másikban lombikerdők, az állatok különböző biológiai életfolyamatainak megismerésére, de nem hiányzik a vadállomány ismeretére oktató múzeum sem.

Mindent megkapnak a hallgatók s a mieinknél ez párosul a nagy szorgalommal, aminek eredményeképpen jelenthetjük megyénk dolgozóinak, az Agrártudományi Egyetemen tanuló fiaink becsülettel helytállnak és megszolgálják az előlegezett bizalmat.

Összeállította: Bobál Gyula Fotó: Tamaska Gyula