Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-28 / 17. szám
12. február 28. KOSMAS! WtPÜJSA» 5 irvezgetö emberek között A rétsági járás legeredményesebb termelőszövetkezetében A rétsági járás termelő- •övetkezetei közül az elmúlt ü szorgalom alapján a já- isi székhely Búzakalász srmelőszövetkezete bizonyult ^eredményesebbnek. A írszámadó közgyűlésen a :rvezetet meghaladó összest, 27 forint 20 fillért ért linden munkaegység, pe- ig a közös vagyon is jelenes mértékben, közel félmil- ó forint értékű beruházásai növekedett. A termelő- zövetkezet minden értékesí- ési kötelezettségének ide- ében eleget tett, sőt né- lány területen túlteljesítést ;rt el. Hízottsertésből pélfelelöen, a fa életébe kerülhet. Ilyenkor áthidaló oltással menthetjük meg a gyümölcsfát, ami bizony sokkal költségesebb és nagyobb szaktudást is igényel, tehát ezért helyes, ha a nyulak ellen még az ősszel feltétlenül meg- védjük gyümölcsfáinkat. Ezen időszak munkáját képezi a gyümölcsfák alakító, ritkító metszése is. Az alakító metszéssel elérjük, hogy a korona szel- Iös, világos lesz. Növeljük így a vázágak teherbíróképességét is. Ha a korona idősebb, úgy ritkító metszést kell végeznünk. A ritkító metszés ideje almatermésű dául 20 darabbal, tejből 20 ezer literrel, gabonából 160 mázsával adott többet a tervezettnél. Ez a „ráadás” most különféle kedvezmények forrná jában kamatozik majd, de számolnak is vele az emberek, mert a tavalyi beruházások: a 120 férőhelyes sertéshizlalda, keverőhelyiség, marhaistálló, sertésszállás építése, az istállóbővítés, a major villamosítása, gépvásárlások mellett a tervek valóraváltása érdekében elengedhetetlenül szükség van egy baromfiólra, s egy 50 férőhelyes növendékistállóra. Ezt pedig most csak saját munkát is pótolni kell. Igen helytelen gyakorlat megyénk termelőszövetkezeteinél, hogy csak a sorok közét szántják fel, amíg a traktorekével megközelíthetik a fákat. Akkor járunk el helyesen, ha a sorok között géppel, a fák alatt pedig kézi szerszámmal végezzük el a talajmunkát, mert a gép megsértheti, összeroncsolhatja a fák törzseit is. A gyümölcsfa igen tápanyagigényes növény, tehát helyes, ha katasztrális holdanként 200—250 mázsa szervestrágyát juttatunk a gyümölcsösbe. Nagy Mihály erejű vállalkozással tudják biztosítani. A termelőszövetkezet a további boldogulást az eddiginél jobban az állattenyésztésre igyekszik alapozni, s a területhez mérten máris szép állatállománnyal rendelkezik. Szikora András elnök azt mondja, hogy a megépült férőhelyekkel most már minden adottságuk megvan, hogy az éves terv teljesítését saját alapanyagból biztosítsák. Sőt bizonyos mértékig az 1963-as esztendő hizlalásához szükséges alapanyag is rendelkezésre áll. Növénytermesztés terén ugyancsak előbbrelépést jelent ez az esztendő a rétsági szövetkezetnek. Negyven holdon kísérletként első ízben termel a gazdaság nagyhozamú szovjet búzafajtát, a kukoricaterület 10 holdján vegyszeres gyomirtást végeznek. A rétsági Búzakalász 3 holdas málnás területe ebben az esztendőben fordult termőre, s az eredmény láttán újabb 2 hold telepítésére kerül sor. Jó hasznot jelent ez a későbbi években, mert a termő málnásból már az idén is mintegy 80 ezer forint jövedelmet várnak. A beszélgetés megintcsak a legtöbbet Ígérő területre, az állattenyésztésre fordul. Ez foglalkoztatja most legtöbbet a gazdákat, itt is leginkább a baromfitenyésztés. A férőhelyek építéséhez, amint az idő engedi, máris hozzálátnak, hogy megfelelő helyet biztosítsanak a baromfi törzsállománynak és naposcsibéknek. Azt sem tartják kivihetetlennek, hogy az elmúlt évi, terven felüli 26 hízottsertéssel szemben az idén 50—60 darabbal adjanak le többet a tervezettnél s ezek azt bizonyítják, hogy minden lehetőséget megragadnak boldogulásuk ügyében, a rétságiak, hogy a Búzakalász a megelégedett emberek közössége legyen. Diósjenön sem tétlenkednek A diósjenői Uj Barázda Termelőszövetkezetben már megkezdték az őszi kalászosok ápolását. Hétszáz katasztrális hold gabonavetést részesítettek kora tavaszi nitrogén fejtrágyázásban. Nagy gondot fordítanak a még szántatlan 60 hold terület szervestrágyázására is. Holdanként 150—200 mázsa istállótrágyát hordanak a területre, s amint a talaj állapota megengedi, beszántják. Előadás a balettról Zagyvapálfalva bányatelepen péntek este a nőtanács rendezésében érdekes ismeret- terjesztő előadást rendeztek. i A balett keletkezéséről szóló előadást Kovácsné Juhász Irén, a Salgótarjáni Balettiskola vezetője tartotta. Majd kiállítást nyitottak meg, melynek keretében a szovjet balett fejlődését mutatták be a résztvevő asszonyoknak. A termelési terv teljesítésén ek lehetőségeiről tárgyalnak a szövetkezet vezetői SZAKMAI TANACSADO Á gyümölcsfák téli gondozásáról A téli hónapokban a gyümölcsfák nyugalmi állapota ellenére Is van bőven tennivalónk a gyümölcsösökben. A gyümölcsfák téli ápolása, gondozása a kártevők elleni védekezés egyik fontos módszere. Nagyon fontos, hogy elvégezzük a gyümölcsfák törzsének és ágainak ápolását. Ez az elszáradt báncsrészek eltávolításából, az itt rejtőző kártevők pusztításából áll. Ezt a munkát nemcsak a törzsön kell elvégezni, hanem a vastagabb ágakon is. Másik fontos teendő az odvak kezelése. Az odvakat kőtörmelékkkel rakjuk tele, majd cementes habarccsal öntjük le. A munkát úgy végezzük, hogy a víz ne álljon meg az odú szájánál, hanem lefusson onnan. így elejét vesszük a fa további kor- hadásának. Nagyon fontos munkát képez a gyümölcsfák ápolásánál a fagyott háncsrészek eltávolítása. Helyüket ecetes oldattal fertőtlenítsük. Előfordul az Is, ba a fa bekötetlenül marad télen, a nyulak körülrágják törzsét. Ha ezt nem kezeljük megfáknál a nyugalmi időszakban, a csonthéjasoknál viszont a gyümölcsszüret után van. Elsőnek mindig az elszáradt, vagy az igen erősen fertőzött ágakat távolítsuk el. Ezután kerül sor a sűrűn álló, egymást keresztező ágak ritkítására. Ha ezt a munkát minden évben elvégezzük, nem kerül sor arra, hogy később vastag agrészeket kell eltávolítanunk a koronából. A metszés után kell elvégezni a sebek kezelését is. Általánosan elfogadott szabály, hogy minden 2 forintosnál nagyobb sebet kezelésben kell részesíteni. Ennek a módja az, hogy éles késsel simára vágjuk a felületet, majd oltöviasszal, vagy fémmentes földfestékkel kenjük be. A metszéssel helyes összekapcsolni a múmiák, a hernyófészkek leszedését, megsemmisítését is. A metszéskor keletkezett hulladékot össze kell szedni és gondosan el kell távolítani a gyümölcsösből. Ahol ősszel nem végeztük el a gyümölcsös talajának szántását, forgatását, ott tavasszal ezt a A tolmácsiak is készülődnek A Tolmácsi Gépállomáson jól halad a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek javítása. A szerelőket sürgeti a tavaszra hajló idő ... — Három ekét — amit ősszel kölcsönkértünk a tsz-ektöl — már kijavítottuk. A vetőgépnél elmaradás van. A nyolc darab javításra szoruló vetőgépből ezidáig csak három érkezett meg a gépállomásra. Ezek már javítás alatt állnak. A többi gép kijavítása attól függ, mikor küldik be a tsz-ek — magyarázta Jakus főmérnök elvtárs. A javítási munka még jobb ütemben menne, ha nem lenne egyes alkatrészekből hiány. Jelenleg vetőcsövek, s c Szuper Zetomál egyes alkatrészek hiányzanak. A gépállomás elkövet mindent, hogy a probléma megoldódjon. A gépállomás traktorosai alig várják, hogy elkezdhessék a szántást. Ugyanis van egypár hold őszi mélyszántásán terület. Ezért a brigádvezetők naponta járják a kőtárt, hogy amint a talaj állapota lehetővé teszi, megkezdjék a szántási munkát. Mesterséges tó a magyar-csehszlovák határon Elkészült az Ipoly folyó rendezésének és a muladi tározó létesítésének tanulmányterve Az Ipoly folyón létesítendő mesterséges tó, amelyben 70 millió köbméter víz tározható. Egy évvel ezelőtt Antonin Novotnynak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével párt- és kormányküldöttség járt hazánkban és a két baráti ország képviselői aláírták a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt. Egy év tapasztalatai Az együttműködési egyezmény aláírása óta eltelt egy év alatt a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság első ízben októberben Prágában tanácskozott, a következő megbeszélésre pedig Magyar- országon kerül sor. Egy éve, hogy Jakab Sándor Nógrád megyei ország- gyűlési képviselő az ország- gyűlés ülésén interpellációban sürgette a két ország határát képező folyó szabályozását és a folyó vizének közös hasznosítását. 14 millió forint kár Az Ipoly gyakori áradásával a csehszlovák és magyar oldalon mintegy 14 760 hektár terület kerül víz alá, és ha a kárt csupán 1000 forinttal számoljuk hektáronként, az évi veszteség 14—15 millió forint. A folyó értékes legelőket, kaszálókat borít el és gátolja az állattenyésztés, a mezőgazdaság fejlődését mindkét országban. A folyó vízgyűjtő területe Csehszlovákiában 3684 négyzetkilométer, hazánkban 1424 négyzetkilométer. Az Ipoly-völgy problémájának megoldására alakult közös magyar—csehszlovák munkabizottság felmérte a határterület iparának, mező- gazdaságának, a járások, városok, községek fejlődésének jelenlegi helyzetét és távlati követelményeit, feltárta a lehetőségieket. A munkabizottság eddig Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Zólyomban tanácskozott és a megbeszéléseken részt vett Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, csehszlovák részről pedig Jan Malek vízgazdálkodási miniszterhelyettes. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Vízügyi Tervező Irodánál Kollár mérnök készítette el az Ipoly szabályozásának, vízhasznosításának, a terület fejlesztésének tanulmányterveit és várható költségalakulását. Magyar részről az Országos Vízügyi Főigazgatóság, csehszlovák részről a pozsonyi Vízgazdálkodási Fejlesztési Igazgatóság, a besztercebányai Vízgazdálkodási és Beruházási Központi, valamint a Vízgazdálkodási Kutató Intézet foglalkozik a feladatokkal. Mesterséges tó A rendkívül gondos munkával készített magyar tanulmányterv egyik érdekes része a muladi tározó, amely a két ország határterületének fejlődése szempontjából nagy horderejű. Nógrádszakáltól északra, a csehszlovákiai Mu- lad községnél épül majd az Ipolyon egy 9 méter magas völgyzárógát, amely felfogja az Ipoly vizét. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságon megmutatták az Ipoly rendezésével, a tározó tó létesítésével kapcsolatos térképet. Sűrű, ceruzával párhuzamosan húzott vonalak jelzik azt a területet, amelynek jövője szorosan kapcsolódik az Ipoly rendezéséhez, a tározó létesítéséhez. — Hány helység tartozik az Ipoly vízválasztójához? — A két országban kb. 30—35 városé, községé, településé — kapom a választ Bokor Mihály osztályvezetőtől. Magyar részen Vámosmi- kolától Salgótarján—Somoskőújfaluig; Csehszlovákiában Ipelski Smokovectől Losoncig húzódik a vízválasztó. Hazánkban érdekelt az Ipoly rendezésében, a tározó létesítésében kb. 10—12 község, közöttük Salgótarján, Balassagyarmat, Szécsény. Az Ipoly-völgy hatóterülete kb. 25 000 hold és a későbbiekben a fővölgy rendezése után, a vízválasztóhoz tartozó mellékvölgyek vizsgálatára kerül majd sor. Üdülő-terület A létesítendő magyar— csehszlovák közös tó partján magyar területen Litke és Ipolytamóc, Csehszlovákiában Mulad, Ráros, Trenc, Veliká- nad Iplom, Kalonda a nagyobb községek. A tározó területe kb. 1200 hektár — 2300 hold —, hosz- sza 9 kilométer, szélessége 200 és 3000 méter között váltakozik. A mesterséges tóban kb. 70 millió köbméter víz tározható, s kitűnő lehetőségeket nyújt az üdüléshez, a vízisportokhoz, horgászathoz. A tóban összegyűjtött vizet ipari, továbbá megőgazdasági öntözési célokra is lehet hasznosítani. Felmerült az a gondolat is, hogy a kb. 22 kilométerre lévő Salgótarján vízellátását innen fedezzék. A Dobroda-patak völgyén Llt- kétől lehetne a vizet Nógrád megye székhelyére bevezetni. A magyar—csehszlovák munkabizottság a tanulmány- tervek alapján először egy 10—15 éves fejlesztési tervet dolgoz ki, ehhez szorosan kapcsolódnak a későbbi tervidőszak feladatai. A beruházási költségek az első szakaszban kb. 400 millió forintot tesznek ki. A terveken kívül milyen jelei vannak a magyar—csehszlovák együttműködésnek az Ipoly völgyében? Egyet említünk csupán. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság anyagi és műszaki támogatásával a Lókos menti Vízgazdálkodási Társulat az elmúlt év nyarán 8 kilométer hosszú és 3 méter magas giátat emelt az Ipoly partján az áradás ellen. Csehszlovák oldalon hasonló munkához fogtak Veliká Calomja községnél. A munkálatokat az idén folytatják. Űjabb lehetőségek Az együttműködésre további lehetőségek kínálkoznak. Felmerült az a gondolat, hogy a határmenti gépállomások gépeikkel egymást segítsék. Ezáltal munkaerő és gépkölcsönzési módszer mindkét népnek hasznára válna, kevesebb lenne a szemveszteség. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet dolgozóival beszélgettünk erről a tervről és nagy örömmel fogadták. A tsz-építkezésekkel kapcsolatban értesültünk olyan javaslatról, amely ugyancsak előnyös lenne mindkét oldalon. Előfordult, hogy a szlovák termelőszövetkezetek nagy távolságról kapják a téglát, cementet az építkezésekhez. A magyar ipari üzemek viszont sokkal közelebb fekszenek. Ha már most megegyezés lenne, a magyar téglagyárak, cementgyárak szállíthatnának, és viszonzásul a közelebb fekvő szlovák gyárakból kapnának építőanyagot a magyar termelőszövetkezetek. A két ország népeinek barátsága, kapcsolata egyre mélyül, szélesedik. A füleki zo- máncárugyárban magyar tapasztalatok felhasználásával csökkentették a selejtet. A balassagyarmati járás több termelőszövetkezete épített ki baráti kapcsolatot a szlovák szövetkezetekkel. Ezek a baráti látogatások, tapasztalat- gyűjtések a további gazdasági sikerek bevezetői mindkét oldalon. Vig István
