Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-28 / 17. szám
Az új salgótarjáni szálloda Még az első negyedévben kerül értékesítésre az a 60 darab hízottmarha is, amely már készen várja az elszállítást. Az újabb tenyészállatszállítások a második negyedév végén a 3. negyedév elején folytatódnak. Ekkor visznek el az állami gazdaságból 110 tenyészsüldőt, amelyek szintén a szövetkezetek ser- téstenyészetét hivatottak gazdagítani. A jófajta Cornwall állomány másik felét szeptemberben és októberben adják át. A Kisterenyei Állami Gazdaság az idén nemcsak te- nyészsertéseket szállít, hanem tenyészjuhokat és üszőket is. A jól kezeit juhászaiban már megtörténtek ógrAdi VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜL JETEK! Népújság # _ __________*_____________ A I MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM ARA: 60 FILLER 1962. FEBRUAR 28. Csak korai vetéstől várhatunk bő termést Jelűnek Tibor megyei főagronómus nyilatkozata Munkatársunk felkereste Jelűnek Tibor megyei főagro- nómust, hogy tájékoztatást kapjon, hogyan haladnak megyénkben a tavaszi előkészületek. — Milyen reményeink vannak ahhoz, hogy időben megkezdhessük és be is fejezhessük a tavaszi munkálatokat? — Lényegesen előnyösebb helyzetből indul az idén a növénytermesztés, mint a korábbi évek bármelyikében. Megyénkben lényegében befejeződött a táblásítás, kialakult a nagyüzemi jelleg. Ez nagyban segíti a munkát. Másrészt elvégeztük az őszi mélyszántást, elvetettük a kenyérgabonát. A tavaszi időszakban most már nekünk nincs gondunk, csak a megfelelő talajelőkészítésre és a vetésre. — Hogyan készülnek e munkára a termelőszövetkezetek? — A termelőszövetkezetek döntő többsége már hozzálátott a, tavaszi munkákhoz szükséges gépek, munkaeszközök javításához. De szükség is van erre, hiszen egy-két hét múlva megkezdhetjük a borsó és egyéb korai növényféleségek vetését. Ha időben elkészítünk mindent, nem lesz kapkodás a munkában s jó termést csak korai vetésből várhatunk. — Minden termelőszövetkezetet óvunk attól, hogy az ősszel mélyszántott területet most még egyszer megszántsák. Egyrészt azért, mert ez jelentősen emeli a termelési költségeket, másrészt — s ez nagyon fontos az elvetésre kerülő magvak szempontjából — azt a kevés csapadékot is elpárologtatjuk így, ami a tél folyamán a talajba került. Az most a legfontosabb, hogy sürgősen elmunkáljuk. lezárjuk a talajt, tartalékoljuk a nedvességet a magvak keléséhez. Most az a feladat, hogy megfelelően elmunkáljuk a talajt fogasokkal, simítókkal, hengerekkel. S ezt a munkát akkor végzik jól el termelőszövetkezeteink, ha olyan simára munkálják el a földet, hogv zavartalanul dolgozhassanak, majd a gépek az aratás idején. — Hogyan állunk a vetőmag. m.ütráava és a növényvédőszer ellátással? — Növényvédőszerünk van elegendő. Ami a vetőmagvakat illeti, tavaszi árpából, zab és kukoricából a termelőszövetkezetek mindennemű igényét kielégítjük. Van bőven aprómag is. Húsz vagon vörösherével és 5 vagon lucernával rendelkezünk, némi hiány jelentkezik azonban a borsónál és a bükkönyféleségnél. A vetőmagvak szállítása folyik, a termelőszövetkezetek jelentős részénél már kinn vannak a magvak. Szükséges azonban megemlíteni, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek cserébe kérték a vetőmagot, eszközöljék minél előbb a cserét. Szükség van arra azért, hogy időben elvégezhessék a tisztítást és a vetőmag csávázását is. Ahol az őszi árpavetés a hőmérsékleti ingadozás, valamint az elmúlt őszi rossz talajmunka folytán megritkult, ne szántsák ki a termelőszövetkezetek. Megfelelő meny- nyiségű H Í108-as árpával rendelkezünk, amely igen korán érik, s ezzel vessék felül a kiritkult őszi árpa táblát. — Jelentősen előbbre kell lépnünk az idén az egynyári szálastakarmányok termelésével is. A lóhere és a lucerna szénát, tanulva az idei esztendőből, tartalékolnunk kell az % állatállomány átteleltetésére. | Most kell megalapozni, éppen | a takarmánybázis megterem- J tése érdekében, a silókuko-| rica termésünket is. Jelentő- sen előbbre kell jutnunk a tő- ( számnövelés tekintetében is. < A mi adottságainknak a 17—| 18 ezres tőszám, hetvenszer^ 50-es kötésben felel meg. Itt ( kell felhívni a termelőszövet- <r kezetek figyelmét arra is, hogy | saját magukat csapják be ak-^ kor, ha sajnálják — mert| nem a legjobban sikerült a? kukoricatermésünk — a hib-| ridvetőmagért a több kukori-'S cát. ^ — Ami a műtrágyaellátást £ illeti, az első félévre esedé- | kés műtrágyamennyiség már | a termelőszövetkezetek tulaj- < donában van. A szállítás fo-? lyamatosan történik, tehát J műtrágyahiány nem akadá- 5 lyozza az ősziek fejtrágyáza-s Ilyen les2 az ÜJ saigótarjáni szálloda. A nyolc emeletes, 148 ágyas épület 20 millió ,“>waMnt a V^teSí mu5lká"S forintba kerül. A szálloda épületében 300 személyes étterem és 140 személyes bárheIatofcat. Nagyon fontos, hogy? lyiség is lesz. A szállót Jánossi Györgynek, a Lakóépülettervező Vállalat főmémökévalamennyi termelőszovetke-? nek Ankarában aranyérmet nyert pályamunkája alapján építik meg. Átadására 1964zetben a szövetkezet vezetőig ^en fcerjj| sor felmérjék, melyik területnek ( milyen mennyiségű műtrá- *'/,v*v'lfv*v'',iv-v','v.v'H'V.v'Tv.v'i'v.vfv.v«i,v.vrv.'/T,v.'/fv.v‘Tv*wv.vTv.v,rv.wv.vTv.v*v.v'rv.v'¥v.vfv-v^iv.vTv.v^v.v*v.v,'fV.v'irv.V'PV.'/rv-VTv.vTv.vfVA^ gyára van szüksége, bár növekszik műtrágyakészletünk, még szükség van mindig a takarékosságra. — fejezte be nyilatkozatát Jelűnek elvtárs. Harminc millió forint a bányák további gépesítésére dolgozók széles tömegeinek közreműködésével küzd i hibák kijavításáért a Népi Ellenőrzési Bizottság A második ötéves tervben tovább folytatják a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bá,- nyaüzemeinek gépesítését. A gépek elsősorban a nehéz fizikai murika megkönnyítését célozzák, de igen nagy szerepük lesz a termelékenység növelésében is. Ezért ebben az esztendőben több mint 30 millió forintot költenek gépek vásárlására. Az 1962-re tervezett gépek szállítása rövidesen megkezdődik. Igen jelentős a többi között az az ezer új bányacsille. melyekkel a szállítást javítják. Csaknem 500 folyóméter hosszú gumiszalag is a szállítást könnyíti meg. Ide tartozik a három új bányamozdony beszerzése is, — s ezzel lényegesen jobb lesz a széramedence kitermelt szenének továbbítása. Tovább folyik majd a munkahelyek gépesítése. Ebben az évben újabb 13 Kóta felrakó, 15 Jukó-féle átrakó gép könnyíti a munkát. Újabb 16 rázócsúszdát és 16 kaparóberendezést is beszerelnek a különböző munkahelyekre. A bányászok biztonsága érdekében további 60 farabló vitlát is beszereznek 1962-ben. A hazai gyártmányúak mellett több millió forint értékben külföldről is kapnak bányászaink gépeket. Igen jelentős lesz a lengyel gyártmányú szénjövesztő kombájn és a négy ugyancsak lengyel gyártmányú páncélkaparó. A felsorolt és igen jelentős bányagépek mellett több új szivattyú, ventillátor és több szerszámgép is érkezik a szénmedencébe. Tenyészállatokat kapnak Kisterenyéről a termelőszövetkezetek 630 DB TENYÉSZÁLLATOT SZÁLLÍTANAK AZ IDÉN A Kisterenyei Állami Gazdaság az idén tenyészállatokkal is elősegíti a termelő- szövetkezetek állatállományá- nyának fejlesztését. A gazdaságban az utóbbi időben tervszerűen összpontosították a sertéstenyésztést, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben még több segítséget tud adni a gazdaság a termelőszövetkezetek sertésállományának megerősítéséhez. Az idén több tenyészkocát és tenyészkant szállítanak el a gazdaságból a termelőszövetkezetek. Az első negyedévben 17 db tenyészállatot juttatnak el a Tenyészállatforgalmi és Gazdasági Irodán keresztül a kijelölt szövetkezetekbe. az ellések. Kisterenyón tervszerűen alkalmazzák a mesterséges termékenyítést és ezáltal megnövekedett az ikerellések száma. Ennek következtében 200 báránnyal több született, mint amennyire számítottak. Nagy figyelmet fordítanak a kísterenyeiek a juhállomány fajtisztaságára. Éppen a fajtiszta és gazdaságosan termelő nyájak kialakítása érdekében adnak át az idén a termelő- szövetkezeteknek 390 darab tenyészjuhot, amelyekkel megerősíthetik a szövetkezeti juhállományokat. Az idén még elszállítanak a gazdaságból továbbtenyésztés- re 35 darab tenyészüszőt is. A megyei népi ellenőrzés a dolgozók széles tömegeinek támogatásával figyelemmel kíséri az élet minden területét. Ahol visszásságot, nemtörődömséget, hanyagságot talál, igyekszik a dolgozók állama érdekeinek megfelelően a hiányosságokra felhívni a figyelmet. Észrevétele során már számtalan fogyatékosságot, kijavítottak. Tájékozódást ' végeztek a megye területén az állami gazdaságoknál azirányban, hogy miként állnak a gazdaságok a felesleges beruházásokkal, s melyek azok az eszközök, amelyeket a gazdaságokban nem alkalmaznak, másutt viszont hasznosítani lehet. Több gépet találtak, amelyek használaton kívül voltak. Az észrevételeiket közölték a megyei tanács mezőgazdasági osztályával, amely intézkedett, hogy a termelőszövetkezetek az 1962. évre tervezett használt gépet elsősorban az állami gazdaságoktól szerezzék be, amennyiben az a gazdálkodásuknak megfelel. A lakosság hívta fel a megyei népi ellenőrzés figyelmét arra, hogy az Építőipari Vállalat legényszállójának alagsorában, — amely Salgótarján új városrészében, egy új épületben van,— a nem megfelelő szigetelés következtében víz tört fel, amely veszélyezteti az épület állagát, bűzt terjeszt. A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy a bejelentés megfelel a valóságnak, s javaslatot tett az illetékes vállalatnak a hiba megszüntetésére. Azóta már az építőipari vállalat a szigetelést elvégezte és a lakóház alagsorát véglegesen víztelenítette. Hosszú huza-vona volt Tar község általános iskolája villanyvilágításával kapcsolatban is. A tetővezetéket nem a megfelelő fázis fogadására képezték ki, s ennek következtében az esti órákban, amikor teljés volt a terhelés, az automata lekapcsolt és a legnagyobb munkában sötétség borította a tantermeket. A népi ellenőrzéshez fordultak a községbeliek, segítsék kijavítani a hibákat. Az illetékes szervek a felhívás után sem mutattak hajlandóságot az iskolánál meglévő hibák kijavítására. Közös megbeszélésre került sor, ahol a népi ellenőrzés ismertette az iskolánál meglévő fogyatékosság kijavításának szükségességét, a szervek megértették és megtették az intézkedést. Azóta rendes világítása van az iskolának. A szorospataki bányaüzemnél a munkafegyelem terén találtak a népi ellenőrök lazaságot. Igazolatlan mulasztásokat, fizetésnélküli szabadságként könyveltek el. Az üzem vezetői elnézték a hibákat, aminek következtében szaporodtak az igazolatlan mulasztások. A népi ellenőrök miután helyben a hibákat kijavítani nem tudták, a szénbányászati tröszt vezetőihez fordultak, akik megtették az Intézkedéseket. Fegyelmileg felelősségre vonták a mulasztókat, s azóta javult a munkafegyelem. Ezeket az eredményeket a megyei népi ellenőrzés a dolgozók széles tömegeinek segítségéve! tudta elérni. Azért is van nagy jelentősége, hogy a dolgozók az életünk különböző területein tapasztalt fogyatékosságokra haladéktalanul hívják fel a népi ellenőrzés figyelmét. A tavaszi munkákról, az idei szánlÉveistnyekicl tanácskozik a MED05Z megyei bizottsága A MEDOSZ mai megyei bizottsági, ülésén több fontos kérdés kerül napirendre. Sebestyén Tibor elvtárs, a Pest —Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának fő- agronómusa beszámol a megye állami gazdaságainak tavaszi munkákra való felkészüléséről. Majd megvitatja a megyei bizottság a szántóversenyek idei megrendezésének javaslatát, az üzemi, járási és megyei szántóversenyek időbeosztását és rendezési formáit. Beszámoló hangzik el a megyei bizottsághoz tartozó alapszervezetek elmúlt évi gazdálkodásáról. Vitára bo- csájtják a szakszervezeti aktivisták oktatásának kérdését, valamint a MEDOSZ márciusban sorrakerülő megyei kül- döttértékezletének téziseit. Jól halad az időszerű munka Bánkon A bánki Üj Tavasz Termelőszövetkezet ez évben 50 holdon termel szovjet Bezosz- tája búzát. A vetést már fejtrágyázták. Holdanként 50 kg pétisót szórtak a vetésre. A gazdaságban nagy ütemben végzik az istállótrágya kihordását. Naponta 10 fogatos hordja a trágyát. A rakodásban és a szétteregetésben az asszonyok segédkeznek. Minden nap figyelik a talaj állapotát, mert amint lehet, szántani akarnak.
