Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-21 / 15. szám

2 nógrádi népújság 1962. február 21. RENDET, TISZTASÁGOT! j asónvuiubban S Még nem adtunk hírt róla, hogy Nem szabad szóbeszéd maradjon csupán, hogy a já- § Salgótarjánban már hónapok óta rási székhelyek példaképei környékbeli községeiknek. Nem ^szép terveket érlelő klubot hív­szabad. A járási székhelyeket olyanná kell tenni, hogy ^tak életre a Pécskö utca és kór­ba ott megfordut valaki a falvakból, azzal a gondolattal S nyéke lakóinak kívánságára. térjen haza: ezt meg kéne valósítani nálunk is. § A klubban az itteni lakosság ­Azért kellett erről szólni, mert némely járási szék- ? cigány és nem cigány - taiáiko- helyünk vezetői nem a jelentőségének megfelelően irá- ->zlk szabad idejében) hogy hasz_ nyitják a járási székhelyek életét. Na és azért, hogy a me- Snosan töltsön el néhány órát ba- gyei illetékes szerveknek szükséges nagyobb figyelmet for- §ráti társaságban. vasárnap ditani ezekre a településekre. . Kugyancsak viharos megbeszélésen Most érkeztünk mondanivalónk lényegéhez, ami a | vettek részt a klubbeliek. Amo- következö: Pásztó község, a járás székhelye, olyan pisz- Klyan klubankét formán határoz- kos, rendetlen, hogy az már szégyellni való. £‘ak arról, hogyan tovább, mit is Próbáljunk csak néhány képet felidézni a községből, ő kellene még tenni, hogy haszno- A főútovonalon az idő sárral, szennyel tömte tele a víz- §sabbá, eredményesebbé lendítsék levezetőt. Van benne falevél, salak, papír, szalma, egy- klubéletet. szóval: szenny. Tisztításával senki sem törődik. A tanács Nem is ez a vita késztetett az Egri Útfenntartó Vállalatra hivatkozik. Azt mondja: Sárrá, hogy a megbeszélésről ír- nekik kéne ezt a munkát elvégezni. A levezető fölött át- §junk. ez mindenütt így van, ter- ivelő járdák talán a háborúból visszamaradt nyomokat vi- öveznek az emberek, vitáznak és selik. Olyan az utca képe, mint egy rongyos emberé. í parobiémáziak életük szebbé té­De nézzük tovább: szépen rendbe tették az OTP épü- Steléről. Hanem történt itt még letét, de előtte az utcát salakkal öntözték végig. A Tüzép § valami, amiről érdemes néhány előtt feltört járda, és nagyon piszkos épületek. A rend- £6zót ejteni, a vitában az egyik őrség mellett egy kupac, legalább egy kocsira való salak. ^cigánytag kijelentette, véleménye Az elmúlt évben 5 ezer négyzetméter járdát készítet- Sszerint ki kellene zárni az oiáh- tek, de máris eltakarja a salak és a sár. És talán még § cigányokat a klubból. Erre olyan annyit: szalma, papír, hulladék az utcán és valami meg- K tiltakozás lett, ami azt bizo- magyarázhatatlan összevisszaság. S nyitja, hogy az emberek élni Vajon mit szól ehhez a tanács, amely a legilleté- Sakarnak a fejlődés biztosította kesebb volna a rend megteremtésében? Mihalik László §i°g°kkai­tanácstitkárral váltottunk szó. Nem örült, látszott bántja £ — sző sem lehet róla — érvei- a dolog. Azt mondja, sok esetben tehetetlenek. Nem ér- -tek repiikáztak valamennyien. vényesítik a köztisztasági rendeletet. Nincs a köztisztaság- S~ induljunk csak ki magunkból hoz szükséges anyagi fedezetük. A lakosság sem törődik §~. magyarázták. Minket a ma­tt dolgokkal, se felelősségrevonás nem volt még a mu- c gyárnál is jobban elnyomott a lasztásért. Most a tanácsülésen ismét napirendre tűzzük... ^ Horthy-rendszer. Mióta teiszaba- — így a tanácstitkár. §dult az ország, nekünk is jo­No, de menjünk csak tovább! Az fmsz vendéglőjének gunk van becsülettel, szorgos vezetőjével beszélgettünk. Nagyon szép, tiszta a helyi- c munkából élni. és amikor mi már ségük, csak náluk is az udvar, az ne lenne olyan el- S idejutottunk, akkor éppen mi hanyagolt. A bejárat előtti tér is inkább hordóraktár. §zárjuk kl sorainkból a nálunk Ö mondta el, hogy vasárnaponként százon felül ebédel- §is jobban elmaradottakat. nek náluk vendégek a fővárosból, s az ország különböző c a heves vitának az lett az helyeiről, megszakítva útjukat a Mátra felé. Tehát már ^eredménye, azon fáradoznak In­nern csupán a járásbeliekről van szó — (habár ez volna §kább, hogy minél több, a kui- a legfontosabb). Vajon milyen véleménnyel lehetnek az ide- K túrától és munkásélettől még genek a pásztóiakról? ^ c magát távoltartó cigányt és oláh­Szaz szónak is egy a vege. a rend, a tisztaság, a Scigányt a klubba édesgessenek. lelke mindennek. Pásztón is! §ügy keli tehát programot csi­Viragos, tiszta, rendezett Pásztot... ! 6' nálni, hogy az mindenkit vonz­Bobál Gyula r Egy pártszervezet a mindennapi gondok megoldásáért ^ zon, idecsábítson. A nőtanács is segítse a párthatárosatok végrehajtását Hétfőn tartotta esedékes ülését a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága. A ki­bővített ülésen részt vettek a járási nőtanács titkárok, megjelent Jakab Sándor, a megyei pártbizottság első tit­kára, valamint Lipták József, a megyei pártbizottság mun­katársa is. A végrehajtó bizottság megvitatta az országos nőta­nács vezetőinek nemrégiben Salgótarjánban lefolytatott vizsgálatai anyagát, a mun­kásváros asszonyainak hely- ztéről, valamint a városi nő­tanács tevékenységéről szóló feljegyzését. A vitában meg­állapították, nagy fejlődés történt a városi nőtanács munkájá­ban, napjainkban tizenhét területi nőtanácsban tevé­kenykednek a mozgalmi munkához kedvet érző asszonyok. Sok hasznos rendezvényt tar­tottak már, és szép eredmé­nyeket értek el a lányok és asszonyok tanulását, művelő­dését illetően is. Jelenleg is mintegy 450 asszony tanul esti iskolában és több százan vesz­nek részt egyéb oktatási for­mákban is. Feladatul szabták meg, hogy elsősorban a társadalmi és nőmozgalmi munkától ma még visszavonuló belvárosi asszonyok megnyerésén fára­dozzék a nőtanács. Tovább fejlesztik tömegkapcsolati te­vékenységüket. és mindent megtesznek an­nak érdekében is, hogy a maguk sajátos vonalár} közreműködjenek a párt- határozatok végrehajtásá­ban. De tovább javítják kapcsola­tukat az üzemi nőbizottságok­kal is, hiszen egymásrautaltsá­guk még is követeli az egész­séges jó kapcsolat kiépíté­sét. A feladatok megoldásának elősegítése érdekében friss erőket vonnak be a városi nőtanácsba és a különböző bi­zottságokba. Ezt követően Imre Józsefné- nek, a balassagyarmati járási nőtanács vezetőjének előter­jesztésében megvitatták a községi nőtanácsok termelő- szövetkezetben betöltendő sze­repét. Több mozgalmat kezde­ményeznek a tsz-ekben dol­gozó asszonyok bevonásával, és segítenek a tsz vezetés­nek a munkaerő-problé­mák megoldásában is. Még számos időszerű, a fa­lusi asszonyok körében vég­zendő mozgalmi munka ten­nivalóiról határoztak a végre­hajtó bizottság tagjai. Az ülésen felszólalt Jakab Sándor elvtárs is. Elmondotta, hogy a mintegy harmincegy­ezer tsz tagból több mint 18 ezer a lány és asszony, ebből adódóan nagy feladat hárul rájuk a különböző termelő­szövetkezeti problémák meg­oldásából. A nőtanácsoknak azon is munkálkodniok kell, hogy a közös termeléstől hú­zódozó asszonyokkal megér­tessék: nemcsak joguk és kö- telessségük a munkában való részvétel, de számos előny is származik ebből. Utalt itt többek között a táppénzre és kórházi kezelésre betegségek esetében, valamint a nyugdíj- ellátásra, a szülési segélyre és szabadságra és egy sor egyéb juttatásra Mindenek­előtt pedig igazából a mun­ka szabadítja fel az asszonyt — hangsúlyozta. A feladatok közül különö- i sen fontos az új díjazási forma népszerűsítése, va­lamint a hajdani közép­paraszt asszonyokkal való foglalkozás is. ■De vállaljon tevékeny szere­pet a nőtahács a háztáji gaz­daságok tsz árutermelésbe tör­ténő bekapcsolásából, vala­mint egy sor egyéb tennivaló­ból. Ezután a nemzetközi nőnap közelgő évfordulójának meg­ünnepléséről, az ünnepségek programjáról hoztak határo­zatot. Mindössze hatvan szám van a házak falán, Bokorban, olyan kicsi ez a cserhátkö­zeli község. A tsz-nek is négy- százötven holdnyi a földje, tagjainak száma néhány tu­cat, úgyhogy minden vala­hogy kisebbre méretezett ná­luk. Azt mondom minden, de azért az igények semmivel sem kisebbek itt, mint má­sutt. Sőt, ha lehet mondani, a nagy átalakulás óta ezek az emberek itt, ebben az eléggé mostohán kezelt kis faluban rohamos léptekkel szeretnének mindent behozni. És így bizony a községi párt- szervezetnek, amelyben egye­lőre mégcsak 11 kommunista szervezi, alakítja holnappá a mát, van mit aprítania a tejbe. Sánta Józsefné tanítónő vé­leménye szerint a faluban a legelmaradottabbak az asszo­nyok. Ez még egy olyan fe­hér foltja a község fejlő­dési életének, amelyben a leg­több a tennivaló. Alig van véleményük. Bennük van az, hogy a férfiak intézik a fon­tosabb ügyeket. Ezért nehéz dolga van a nőtanácsnak is akkor, amikor az asszonyok fejlődése, művelődése előse­gítését célzó program elké­szítéséhez javaslatot kér tő­lük. De bármennyire is ne­héz még a nőket megmoz­gatni, csak történik előre­lépés, csak megindulnak las­san a begyepesedett, régi fa­lusi világot átformáló kor­ral. A pártszervezet is terve­ket dolgoz ki arra, hogy a nők együtt haladjanak fej­lődésben a férfiakkal. Vájsz Mihály párttitkár úgy kez­dett munkához, hogy a hely­beli tömegszervezeti vezetők­kel és aktívákkal közösen be­szélte meg a tennivalókat. Sok vita lezajlik a ter­melőszövetkezeti irodában, amely egyben a pártvezető­ség székhelye is. A lakosság eszmei-politikai nevelése mellett segít, agitál a pártszervezet a termelő­szövetkezeti árutermelésnek a fejlesztésében is. A premi- záláisi rendszerek és mód­szerek kialakításának nem egy problémájában ad tanácsot és útmutatást a pártvezetőség, de harcosa a kapás terü­letek felosztásának, a mun­kaszervezési problémák meg­oldásának, az ellentétek meg­szüntetésének is. Aktívák há­lózatát építették ki a tsz- ben. Ezek az aktívák ösz- szekötő kapocsként szerepel­nek a párt- és tömegszer­vezetek között, mindegyikük felelős egynéhány emberért. Kutatják az emberek vélemé­nyét, akikkel együtt dolgoz­nak, s az összegyűjtött vé­leményeket továbbítják. * így a pártszervezet mindig is­meri a gondokat, kívánsá­gokat, ezekhez mérten ha­tározza meg a kommunisták feladatait. A közös óhaj szerint szer­vezték meg az egészségügyi továbbképzést, az előrehala­dáshoz szükséges szakmai továbbképzést és a szélesebb- körű állami oktatást is. A pártszervezet kezdeményezé­sére a termelőszövetkezet több szaklapot is járat, ezek anya­gából nemegyszer rendeznek vitát. Hasonlóan szerveznek Népszabadság vitanapokat is az őket érintő cikkek alap­ján. Ennél még nagyobb öntevé­kenységre van szüksége en­nek a pártszervezetnek abban is, hogy az emberek nagy művelődési éhségét kielégí­tenék. Még televíziót nézni is a szomszédos Kutasóba jár­nak a bokoriak, színházat legtöbbjük nem is látott, a mozi is hetenként egyszeri ritka vendég az iskolában. A kultúrház viszont már épül, s hogy hamarább készen le­gyen, minél több társadalmi segítségre van szükség. A pártszervezet mozgósító tevé­kenysége sokat jelentene en­nél a munkánál. A tsz meg kulturális alapjából vehetne egy televíziót tagjainak, a falu dolgozóinak. Bár pezseg, egyre élénkeb­ben zajlik az élet munka köz­ben és esténként a tsz-irodá- ban is, de a téli napokban sötétedéskor kihalnak az ut­cák, kevés a közös élmény. Ezeket a téli estéket okos ötletekkel színessé, hangula­tossá tenni a párttagok el­sőrendű kötelessége. U. M. Neves zeneművészek hangversenye Salgótarjánban Kint a külszínen még a ha­vat hordja a szél. Csillések és külszíni szállítók birkóz­nak a széllel, a hatalmas sárral. A bányába beszálló ember is didereg. A táró bejáratához érve a légáram­lás még erősebb. Érezni a ventillátorok működését. S minél beljebb haladunk a tárón, annád hidegebb van. A változás nem történik hirtelen. De az ereszkéken, ia szállítóvágatokon mindig lejjebb és lejjebb haladva változik a hőmérséklet. Az előbb még annyira nélkülöz­hetetlen kabát lassan feles­legessé válik. Egy kilomé­terrel beljebb már a kis- kabát is teher. Az előbbi még didergő hidegből lassan fullasztó melegbe érünk. Érthető is. Ez a munkahely a XIV. ereszkén van, ahol a brigádok a szocialista bá­nyarész címének elnyerését tűzték maguk elé, már több mint 3 kilométerre van a táró bejáratától, így hosz- szában 3 kilométer. A fedő­réteg vastagsága meghaladja a 400 métert. Több mint 26 fok szárazmeleget mér­nek a munkahelyen. Kísé­rőm, László István elvtárs, a bánya vezetője mondja a pihenő közben: — Most valahol Szoros­patak környékén vagyunk, vagy talán éppen Ágasvár alatt. S míg homlokunkról a vas­tag izzadságcsöppeket töröl- getjük, beszélgetésünk során rátérünk utunk igazi cél­jára. — Ennél az üzemnél már minden ember tudja, hogy mennyire fontos a tisztán- termelés, a szén minőségé­nek javítása. Kocsis elvtárs, a bánya főmérnöke javasla­tára vezettük be a minőségi bérezést. Ez eddig is ha­szonnal járt a bányásznak is, az üzemnek is. Csak egy számot említek. Tavaly, ép­pen a minőség 1 millió 441 A Salgótarjáni Zeneisko­lában vasárnap tartották meg a bérleti hangverseny- sorozat második előadását. A telt ház előtt megrende­zett hangversenyen Kocsis Albert hegedűművész és Szendrey Karper László gi­tárművész, preklasszikus, és modem zeneszámokat adtak elő. A hangverseny külön ér­dekessége volt, hogy azon részt vett Patachich Iván zeneszerző is, aki a két mű­vész számára dedikált Duó Ménkesen már egyszerű ezer forint többletbevételt eredményezett. De több tíz­ezer forintot tesz ki az a bér is, amit éppen a minő­ség javításáért fizettünk ki. Ez bizonyítja, hogy mind­nyájan jól jártunk. Nincs idő arra, hogy a beszélgetést folytassuk. Le­állt a szállítás, indulnunk kell, hogy míg az újabb teli csilléket előkészítik az ereszkébe, mi már a mun­kahelyen legyünk. Czank Jánoséknál, a fel­törésben „üres” a munka­hely. Végeztek a lerobban­tott szén elszállításával, ké­szen vannak a biztosítással, lövésre várnak. így hát van idő arra, hogy szót váltsunk az emberekkel. — Látja ezt a vetőt? — kérdi Czank elvtárs, har­madvezető. — Ez bizony ne­hezíti munkánkat. Alig tu­dunk innen szenelni. Amit azonban kiadunk, az jó, ab­ban bizony alig akad kő. Pedig a vető miatt nagy a szennyeződésünk. Arra a kérdésre, hogy megéri-e a munkahelyi vá­logatás. így szóban egyszerű­nek tűnik a válasz. — A mi bérezésünk sze­rint nagyon megéri — foly­tatja Czank elvtárs. — Mi egyébként is azt vállaltuk, hogy a szocialista bányarész címért harcolunk, s a meg­engedett 1,85 százalékos pa­latartalmat — a verseny többi feltételei mellett — 1,4 százalékra csökkentjük. A vállalásunk ilyen értelmű pontját máris túlteljesítet­tük, mert az első dekád­ban 1,2 százalékot értünk el. — Pénzben is jelent vala­mit — veszi át a szót Kiss T." József. — Ha rendesen elvégezzük a palavclogatást, akkor műszakonként 2—5 forinttal emelkedik a kere­setünk. Ez pedig 25 munka­napnál már igen jelentős. Arra pedig, hogy mindez hogyan történik, László elv­társ, bányavezető adja meg a választ. — A minőségi bérezés azt jelenti nálunk, hogyha egy csapat, munkahely a meg­tűrt palatartalmat csak egy- tized százalékkal csökkenti, egy százalékos bérnöveke­dést hoz magával. Természe­tesen megvan ez fordítva is. Ha egy tizeddel rosszabb a palatartalom, akkor egy szá­zalékos bércsökkentést al­kalmazunk ... De leggyako­ribb az, hogy mi fizetünk, mert a, csapatok valóban tö­rekednek a palaválogatásra, a minőségi termelésre. Az atlétatrikóra vetkőzött emberek fel sem veszik a számomra már kényelmet­lenné váló meleget. Legszí­vesebben indulnék kifelé, ki, a tűrhetőbb hidegre. De egy dolgot még nem hallottam, pedig az lenne a legfonto­sabb. Nem mást, mint azt, hogyan érik el e nagyszerű eredményeket, azt, hogy a 3 százalékról már 1,2 száza­lékra csökkent a ménkesi szén palatartalma. A bányá­szok is észreveszik — úgy­mond kínomat — s szinte mosolyognak magukban. A „hogyan” kérdésemre is megadják a választ. Talán Fekete László volt az, aki ebben kisegített. — Nehogy azt higgye va­laki, hogy ördöngős mester­ség tisztán termelni. Egy kis becsület kell hozzá, a többi pofonegyszerű. Kezdjük a fúrólyuk helyes telepítésé­vel. Aztán a lerobbantott szenet már rakodás előtt vá­logatjuk. A „vaskövet” meg a meddőt félrehányjuk. A rázócsúszdára ez már nem című zeneművének első vi­déki bemutatóját hallgatta meg. A nagyon sikeres hang­versenyen közönség és mű­vészek tovább mélyítették ba­ráti kapcsolatukat. Az esten egyébként hallgatóként részt vett Kiss István szobrászmű­vész is, a Budapesten nem­rég leleplezett Dózsa szobor alkotója. Az összekötő szöveget Vi- rágh László, a zeneiskola igazgatója mondta el, ismer­tetve a jelentősebb művek keletkezését mondanivalóját. kerül. De ha mégis? A csúszda alatt, a csillék tölté­sénél is van ember. Az is válogat. Higgye el, ennyi az egész... Ott kellett hagyni a mun­kahelyet. Robbantás követ­kezett. Még át sem értünk az új, kísérleti munkahely­re, ahol a szocialista címért küzdő bányarész tagjai P. 3-as péncélkaparó alkalma­zásával kísérleteznek, ami­kor tompa zörej, gyenge nyo­más érte a bányát. Czank Jánosék robbantottak ... Kiss (csitári) József mun­kahelyén már nem akadt sok dolgom. Csendes szem­lélője voltam munkájuknak. De ott sem láttam mást, mint a bánya más munka­helyén láthattam volna. Dol­gozik a gép, dolgoznak az emberek. S ahogyan szállít­ják a szenet, az emberek keze után úgy fogy itt is a meddő, 'a pala. Hiszen ér­dekeltek ők is a minőségi széntermelésben ... A műszak vége felé köze­ledett. Mind több szénnel ra­kott csille hagyta el a bá­nyát. A szállítást nem lehe­tett zavarni. így nem volt más hátra: a légvágaton ke­resztül kellett a tárót meg­közelíteni. A csaknem más­fél kilométer hosszú, ala­csony, fáradt levegővel teli vágatban bizony volt időm gondolkodni. A ménkesi bá­nyászok ma már pofonegy­szerűnek tartják a minőségi széntermelést. Az eredmény is megvan. Több bér, csak­nem másfél millió forint többlet az árbevételnél. S ahogyan kiizzadva, fárad­tan ültünk egy-egy ventillá­tornál, az jutott eszembe: ha lehetséges ez Ménkesen, miért nem tudják ezt másutt is bevezetni, amikor külö­nösen Nógrádban legfon­tosabb a jó minőségű szén... Somogyvári László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents