Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-21 / 15. szám

1962. február 21. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Bizalomért — becsületet A verseny legjobbjai az Üveggyárban Az elmúlt bét végén osz­Ujnak hatott, éppen ezért esetre sem, hogy egyes fe­szokatlan is volt a nagy- lelőtlen utasok — legtöbb­bátonyi utazóknak. amikor szőr fiatalok — szándékosan i tották ki az 1961 második még az elmúlt év decem- rongálják a perselyt, rossz J félévi munkaverseny legjobb­berében a helyijáratú autó- pénzt dobnak bele, vagy J jainak járó^ jutalmat a Sal­buszon nem hallották a ka- „pendliznek” a buszon, el gó tarjám Üveggyárban. A * a kemence dolgozóit. A fel­dolgozó üzemek közül az I­lauznő szavát — „igyekezzünk féléjük a viteldíjat kifizetni.! termelési tanácskozások dön- a felszállással”, avagy „tes- Főképpen a rossz pénz el-1 tése alapján a termelő üze- sék beljebb menni a ’kocsi- helyezése okoz nagy gondot J mek közül legjobban a IV- ba”. Nem csattogott a lyu- az AKÖVNEK, hiszen egy-les kádkemence kollektívája kasztó, hanem az autóbusz aj- más után romlanak el a fo-J dolgozott. Ezért a gyár vi­tájánál egy kis szerkezet hív- tocellás perselyek, nem egy-: zetősége vándorzászlóval és ta fel magára a figyelmet, szer tartalék kalauzt kell „be-jf két ezer forinttal jutalmazta Az utasok többsége — a ko- ugratni”, rabbi felvilágosító munka után - tudta miről van szó. *én7’ hogy az utasok nagy es korong-csiszoló bizonyult a többsége becsülettel tesz ele- ? legjobbnak, amelynek dolgo- A helyijaraton nem lesznek get kötelességének — ezt mu- I zói ezer forint pénzjutalom kalauzok, a perselyes rend- tatja a bevétel emelkedése. \ ban részesültek, szert vezetik be. Sokan öröm- Ezért el is ítéUk az nyen mel fogadták e hírt, sőt már a megengedhetetlen cselekede-» gyakorlati bevezetést is. Mert teket, s ma már a leggya mit láttak benne? Azt, hogy koribb az, hogy a gépkocsi gyorsabb lesz a közlekedés, s vezető helyett maguk az uta- mind közelebb kerülnek a sok szólítják fel azokat, akik kulturált utazás megvalósítá- „elfelejtenek” fizetni. Utas és sához. Tettek döntsék el ••• Elhibázott dolgok felelős­ségét nem lehet elkenni, vagy megmagyarázni köztisztelet­ben álló tekintélyes embe­rekre való hivatkozással. Sen­kit nem mentesít ártó tény­kedéseinek következményei alól az a körülmény, hogy valaha együtt dolgozott, vagy akár jelenleg is közelebbi is­meretségben van széles ha­táskörrel felruházott irányító emberekkel. A tömegek az ő józan ítélőképességükkel az egyes emberek eredményeinek elismerését sem azok külső kapcsolatainak alapján adják meg, hanem kizárólagos mér­A szocialista címért versenyző fémbevaná dolgozói teljesitik vállalásukat A Salgótarjáni Acélárugyár gépkocsivezető véleménye, ♦ fémbevonó üzeme is csatla­hogy nagyon jó a perselyes I kozott a szocialista címért Idestova három hónapja, rendszer. Az utasok minden j tolyő versenyhez. Az elmúlt hogy az elmés műszer, a tolakodás és várakozás nélkül 1 napo^':>'an ma,r a . ...... , ’ toxaKouas es varaKozas neműi 1 vállalás január havi teljesite­persely becsülettel helyette- foglalhatják el helyeiket a j sét is. siti a kalauzokat. Gyorsabb kocsiban, korábban érhetnek lett a közlekedés is, s mi uticéljukhoz. Éppen az 6 ne­több, gazdaságosabb az autó- vükben, az ő érdekükben baszok üzemeltetése. A szó- tesszük szóvá: az a néhány rospataki járaton példán! 40, utas, akik eddig nem vet- a maconkai járaton pedig 52 ték tudomásai az új helyze- \ Jelentősen csökkentették a fillérrel emelkedett az autó- tét, maguk és utazótársaik ér­buszok kilométer kihaszná- bekében tartsák be a szabá­Az értékelés szerint az üzem első hónapi ter­vét 7,7 százalékkal telje­sítette túl. hulladékanyag mennyiségét is. A múlt évi 51 mázsás át­lag helyett januárban már lása. Ez eddig rendben is lyokat! Ez a legbecsületesebb) csak 44 mázsa volt a II. osz- van, igen örvendetes jelen- dolog lenne... ség. Az azonban már semmi- S. L. tályú termékek és a hulladék mennyisége. Ezzel a vállalt Tovább fejlődnek a kisipari termelőszövetkezetek Választmányi ülést tartott a KISZÖV Küldöttközgyűlést tartott pénteken Salgótarjánban a Kisipari Szövetkezetek Nóg- rád megyei Szövetsége. A küldöttközgyűlésen — ame­lyen résztvettek a kisipari ter­melőszövetkezetek küldöt­tei — Kovács Márton elv­társ, a KISZÖV megyei el­nöke négy év munkájáról szá­molt be, ’amelyet a KISZÖV választmánya, vezetősége, il­letve tagsága a legutóbbi köz­gyűlés óta elért. A beszámoló eredményekről szólott, s azt bizonyította, hogy a kisipari szövetkezetek évről évre fejlődnek, be­töltik hivatásukat, s mind jobban helytállnak, első sorban a lakosság igényei­nek kielégítésében. Az 1957-ben megtartott kül­döttközgyűlés óta jelentősen fejlődtek a kisipari szövetke­zetek termelő erői és terme­lési eszközei. Az 1957. évi ter­melés volumene az 56 millió 269 ezer forintról 1961-ben már 96 millió 872 ezer forint­ra emelkedett. Igen jelentősek a munka termelékenységében elért eredmények is, mert a termelési érték növekedését 65 százalékban a termelékenység emelkedéséből és csak 35 szá­zalékát létszámemelkedéssel biztosították. Jelentős volt a négy év alatt valamennyi iparcsoportban a fejlődés. Ki­emelkedik a magasépítőipari tevékenység 192 százalékos össztermelési növekedéssel. Utána legjobb eredményt a vas- és fémtömegcikkipar tudja felmutatni 140 százalé­kos termelési felfutásával. Itt különösen a Nógrádmegyeri Szegkovács KTSZ ért el je­lentősebb fejlődést, ahol a korábbi egy termék gyártásá­ról számos új vas- és fém- tömegcikk termelésére tértek át. A megyében egyetlen ktsz, amely — drótfona­tot — már exportra is szállít, de igen jelentős az a szerepe is, amelyet a lakosság igé­nyeinek kielégítésében is ma­gára vállalt. A nógrádmegye- riek drótfonata, a könyökcső, üstház, csatorna ma is kere­sett az egész megyében. A kisipari termelőszövetke­zetek fejlődését bizonyítják azok a számok, amelyeket akár a műanyag, akár a tex­til és ruházati ipar, akár a szolgáltató ipar tud ma már felmutatni. Csupán az építő­iparban csaknem háromszoro­sára emelték a szövetkezetek a termelés volumenét, s eb­ből az elmúlt évben mintegy 44 százalékot a lakosság számára végeztek el. Fokozódott a szolgáltatás a textilruházati és a bőrruházati iparban is. Lemaradás csupán a műanyagiparban mutatko­zott, ahol a nyersanyagszükség­let hiánya nem tette lehetővé a gyártás folyamatosságát. Nagymértékben növekedett a szövetkezetek saját vagyona is az elmúlt négy esztendő­ben. A befizetett részjegy és tartalékalap az 1957. évi 3 millió 771 ezer forintról az elmúlt esztendőben 9 millió forint fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy mindinkább nő a hitel nélkül dolgozó szövet­kezetek száma, s a fejlődés folyamán a ktsz-ek rövid időn belül képesek lesznek arra, hogy saját erőből finanszíroz­zák a termeléshez szükséges áru- és forgóeszközöket. Lényegesen csökkent a vesz­teségesen működő szövetkeze­tek száma, s ez lehetővé tette a szövetkezeteknél a nyereség növekedését. Míg 1957-ben alig 3 mil­lió 700 ezer forintot fi­zettek ki nyereségrészese­dés címén, addig ez a szám 1961-ben jóval meg­haladja a 6 millió forin­tot. Az eredmények értékelése után a KISZÖV küldöttközgyű­lése határozatban szabta meg a jövő célkitűzéseit. Legfon­tosabb feladatnak a minden­kori termelési előirányzat tel­jesítését határozták meg, még­pedig úgy, hogy a szövetke­zetek negyedévről negyedévre részleteiben is teljesítsék a terveket. Ezért fontos a kisipari szövetke­zetekben is a szocialista brigádmozgalom hatéko­nyabb támogatása. A feladatok közé tartozik a helyes bérpolitika kialakítása. A szövetkezeti demokrácia ki- szélesítése céljából a jövőben el kell érni, hogy rendsze­resen, minden szövetkezetben tartsák meg a termelési ta­nácskozásokat. A küldöttközgyűlés nagy fi­gyelmet szentelt a fizikai munka megkönnyítésének le­hetőségére is. Ezért határozat­ban mondották ki, hogy a szövetkezetek vezetősége különös gondot fordítson a nehéz fizikai munka gépesítésére, az egészségre ártalmas mun­kafolyamatok megszüntetésé­re, az üzemi egészségügyi lé­tesítmények fejlesztésére. A beszámoló és határozati javaslat felett értékes vita alakult ki. Majd négy tagot az OKISZ küldöttközgyűlésére választottak meg. 5 százalékos csökkentés he­lyett 11 százalékos eredményt értek el. A többi között például a technológiai elő­írásokat is minden esetben megtartották. A szocialista megőrzésre átvett berendezé­seken semmiféle hiba nem fordult elő. Vállalásuknak megfelelően januárban 9 má­zsa horganyt takarítottak meg. Igazolatlan hiányzás sem történt januárban. Kiss Sán­dor munkatársukat segítették abban, hogy új munkahelyén minél rövidebb idő alatt be­gyakorolja magát. Az elmúlt évhez hasonlóan a januári hónapot is balesetmentesen zárták. Tovább szigorították a munkafegyelmet. Szervezett politikai ok­tatásban is részt vettek, amelyen a XXII. kong­resszus anyagát tanul­mányozták. Szakmai tudásuk növelése érdekében januárban előadást szerveztek A fémek felüle­tének előkészítése fémbevo­násra címmel. A termelési sikerek mellett jól sikerült a szakszervezeti taggyűlés is, amelyen igen sokan szólaltak fel. Polacsek Pál, az üzem egyik dolgozója mintegy há­rom hétig beteg volt. Fodor Géza felkereste beteg munka­társát, ajándékot és az üzem jókívánságait adta át Pola­csek Pálnak. Gondjuk volt arra is, hogy meglátogassák a hollókői ter­melőszövetkezetet. Godó György 2. és Tóth Sándor 2. keresték fel a hollókői közös gazdasá­got, ahol elbeszélgettek a veze­tőkkel, a szövetkezet tag­jaival. . Az üzem vállalásának tel­jesítése elsősorban a szocia­lista, illetve az e címért küzdő brigádok munkájára alapult. céül cselekedeteiknek, alko­tásaiknak a köz javára gya­korolt hatását alkalmazzák. Természetes dolog, hogy még- inkább így van ez a for­dított esetben, amikor kár. veszteség éri a társadalmat aki azt okozta, soha nem kap­hat menleveleit csak azért, mert úgynevezett nagy nevek­kel próbál' takarózni. A másik, ehhez hasonló gondolat: hogy senkiből nem csinál elismert embert, senki­nek nem szerez általános meg­becsülést és tiszteletet a má­sok árnyékában kifejtett okos­kodás, törtetés. Ha voltak és elvétve akadnak ma is ilyen esetre példák, értéktelenné válnak, tiszavirágéletűek és egyre inkább eltűnnek köz­életünkből. Itt is a tömegek mondják ki az ítéletet: az ár­nyékemberkéket, a másokból élősködőket megvetik, nevet­ségessé teszik, lehetetlen hely­zetbe hozzák. Aztán azt is újra meg újra meg kell mondani, hogy va­lamikori érdem, a fegyveres vagy fegyvertelen forradalom­ban tanúsított ösztönös, vagy tudatos helytállás semmikép­pen nem jogcím évek múltán önkényeskedő, a közösséget sértő magatartásra, de még megjegesedett álradikális vé­lemények erőszakolására sem. Mi különösen nagy utat tettünk meg az elmúlt öt esztendőben előre ahhoz, hogy megköveteljük: rendszerünk győzelméért áldozatokat ho­zott elvtársaink valamennyien oldódjanak fel a mindennapi mostani munkákban, legyenek hősök abban a harcban, amit elkezdtek, egészen a befeje­zésig. A minap csalás vádjával állt a bíróság előtt egy em­ber, akinek a háta mögött zálta az embereket, hogy párt­rüli bálványozás Ízléstelen iparkodása révén máról hol­napra rangos hírt, piedesz- tált szereztek — s azután el­fújta őket a szél. Tévedés ne essék: nem egyedül azért történt ez így, mert a dics­himnuszokkal érdemtelenül félistenné emelt vezetők nim­buszát a történelem elsor­vasztotta, hanem azért is, mert a művészt, az állam­férfit az emberek millióinak felemelkedését segítő alkotá­sok teszik, csak a társada­lomban gyümölcsöt termő, te­hetséget igénylő munkásság teszi naggyá, emlékezetessé! A mások fényében sütkérező pojácák világa nem a mi társadalmunk, hanem az ilye­neket fennmaradása eszkö­zéül szívesen tenyésztő bur­zsoázia világa. Felháborodva tálalta a múlt­kor az egyik tsz párttitkára hogy a taggyűlés kollektiven megvonta tőle a további meg­bízást. Tőle, aki 45-ben szer­vezte a pártot, a koalíciós évek országgyűlési választá­sainál kérlelhetetlen harcokat küzdött végig a munkásegy- Ségért, az éledő polgári és klerikális reakcióval szemben. Tőle, aki 1949-ben alapító tagja volt a termelőszövet­kezetnek s akinek az ellen- forradalom idején is a népi hatalom megvédéséért volt fegyver a kezében. Leváltot­ták a párttitkárt még akkor is — ha elismerik a múlt­beli áldozatos munkáért jo­gos érdemeit — azért, mert goromba, ellentmondást nem tűrő magatartásával éppen a nehezen alakuló egységet ve­szélyeztette. Azért, mert hely­telen szemléletén nem volt képes változtatni és a ter­melőmunkában úgy kategóri­A mester és tanítványa csaknem négy évtizeden át ügyes, raffinált lavirozással. összeszélhámoskodott múlt áll. Az ilyen személyek előre­látó taktikájának törvényei szerint dehogyis exponálta ő magát a fasizmusban, sőt ta­núsítja, hogy diplomával a zsebében havat lapátolt. Igaz, hogy nem évekig, mint a többi tízezer, mert közben megírt egy regényt, amely­ben „a szennyes vöröst le­győző tisztultabb fehér”-ről szónokolt, és még azután meg­jelent saját kiadásában négy kötet könyv az akkor diva­tos népiesek silány utánzata­ként. A felszabadulás pár hó­napos időszakában aztán ügyes színváltozással sodródott mun­kás ismerősei közé, majd ami­kor a zavarosban halászás pe­riódusa végétért, különböző álművész allűrökkel próbált üzletet kovácsolni a viharos időkben szerzett ismeretségek­ből. Eltűnt az ország másik részébe, s most, amikor itt újra megjelent és a törvényt kijátszó trükkökkel, megyei és országos pártvezetőkre való utalással egyszerű embereket csapott be, jelentős pénz­összegeket csalt ki a zsebük­ből, szemét, értéktelen „al­kotásokért”, bíróság elé ke­rült. A felelősség elől is nem­létező „magas körökkel” va­ló kapcsolataira hivatkozás­sal igyekezett kibújni. Ter­mészetesen, ez a manőverezés nem gátolja a tárgyilagos vé­lemény kialakítását. Ismeretes néhány író, köl­tő vagy akár állami vezető példája, akik Sztálin hetve­nedik születésnapjára írt ti­rádákkal, elvtelen, szirupos ömlengéseikkel, s Rákosi kö­tagok-e, vagy sem. A 8-Í0 hold földdel belépett parasz­tok párt felé való közele­dését nyíltan taktikázásnak minősítette és visszautasítot­ta. Mert a kisebb hibák el­követőit is „elvitetéssel”, „ki- nyírással” fenyegette meg. Es hiába volt a jó szó, hogy változtasson ezen a maga­tartásán, ismerje és szeresse, nevelje az embereket türel­mes szóval, példás munkával — semmit sem ért, a párt­titkár egyre azt hangoztatta, jól megtanulta ő már régen, hogyan kell politizálni. Ezt mondta aztán is, amikor fél­re állították. Igazságtalanság­nak, lepaktálásnak nevezte a döntést, ami pedig valóban a párt helyes módszerét, a közösség érdekeit leginkább tükröző tárgyilagos álláspont­ját tükrözi. Nem, sem megbecsült ve­zetőink ismeretségére való hi­vatkozás, sem nevükbe ka­paszkodó törtető szándék, sem múltbeli érdemekkel való kér­kedés — nem vezethet hi­bák elkenéséhez, nem nyújt­hat érvényesülési lehetősé­get és nem jogosít fel sen­kit egészségesen fejlődő, mind nagyobb tömegeket pártunk világos politikai célkitűzései­hez vonzó fejlődésünk aka­dályozására. A munka, a tör­ténelmi helyzet felismerése, a dolgozó milliók jövőjét épí­tő feladatokból való áldoza­tos r észtvállalás, mindenki teljes képességeinek kifejtése, ez, egyedül ez lehet az egyes ember értékmérője, a társa­dalomban elfoglalt helyének meghatározója Kondorosi János 100 000 folyóméter vágathajtás a szénbányászatban Sok-sok szakmunkás került már ki Szabó János I. fő­művezető keze alól a Nagy bátonyi Szolgáltató Vállalatnál. Az idős ember rövidesen nyugalomba vonul, hosszú év­tizedes munkája után megválik a műhelytől, a gépektől. Ennek ellenére ma is a legnagyobb figyelemmel kiséri tanulói fejlődését, sok hasznos tanáccsal látja el a fiatal, szakmát tanuló dolgozókat. Képűnkön Sándor József n. éves tanulónak munkáját ellenőrzi, aki szelepet esztergá- lyozott gázminta vevőhöz. Ahhoz, hogy hónapról hó­napra, évről évre zökkenő- mentesen biztosítani lehessen a szénbányászok zavartalan termelését, legfontosabb a szénelőkészítő vágatok ki­hajtása. Szénmedencénk bá­nyászai e téren az elmúlt esztendőben is kiváló mun­kát végeztek, a korábbi le­maradás ellenére év végére túlteljesítették vágathajtási tervüket. A szémedence elővájó és feltáró brigádjai előtt ebben az évben is igen nagy fel­adat áll. Több mint 100 ezer folyóméter vágatot kell ki- hajitaniok az újabb szénme­zők feltárása, illetve lefej­tése érdekében. Az összes szénvágat meghaladja a 89 ezer, az összes meddővá­gat megközelíti a 12 ezer fo­lyómétert. Ez a vágathossz annyit jelent, mintha bá­nyászaink a föld alatt Sal­gótarjánból Balassagyarma­ton át Vácig alagutat készí­tenének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents