Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-14 / 13. szám
2 NÓGRÁDINÉPÜJ8AG 1962. február 14. A rétsági honvédség kiszesei nyerték a vándorzászlót Nagy ünnepe volt vasárnap a rétsági honvédegység fiatal katonáinak. A KISZ Központi Bizottsága a hadosztályhoz tartozó katonai egységek kiszesei részére versenyt kezdeményezett az Ifjúság a szocializmusért mozgalom és a hadikiképzés követelményeinek minél jobb teljesítéséért. Ebben a versenyben a legjobb eredményt a rétságiak érték el, az erre a célra alapított vándorzászló első ízben hozzájuk került. A sajátos honvédelmi ismeretek megszerzésén kívül a rétsági alakulat kiszesei jelentős munkát végeztek a helybeli, továbbá a nőtincsi és bánki termelőszövetkezetek megsegítésében is. A mezőgazdaság megsegítése közvetve úgy is megnyilvánul, hogy a leszerelés előtt álló fiatal katonák közül 123 traktorost képeztek ki a tolmácsi gépállomáson. Ezek az ifjak azóta hazatérve otthonaikban a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében a község javára hasznosíthatják szaktudásukat. A fiatal katonák túlnyomó része tagja a KISZ szervezetnek s nagy örömükre szolgált az is, hogy a múlt év végén a mozgalomban való kiváló munkájuk eredményeként valamennyien elnyerték az Ifjúság a szocializmusért mozgalom jelvényét. Ezenkívül sokan megszerezték a Kilián haditorna jelvényt is. A KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját ünnepélyes külsőségek között vették át és erre az alkalomra vendégül látták a községi és járási K ISZ-s zervezetek legjobb tagjait is. A hivatalos ünnepség után a honvédségi KISZ szervezet kultúr- csoportja színes műsorral szórakoztatta a meghívott vendégeket. Eredmények és feladatok I Vendégek a műteremben Gondolatok a bányász műszaki tanácskozás után Ha szénmedencénk bányászainak elmúlt évi munkáját értékeljük, nyugodtan állíthatjuk, hogy 1961-ben bányászok és műszaki dolgozók de- rekas munkát végeztek. Nemcsak a mennyiségi terv túlteljesítésében, hanem más fontos mutatók alakulásánál is, országos szinten is a legjobbak közé tartoznak. Érdemes néhány számot is megemlíteni. A termelési tervet a vállalásnak megfelelően mintegy 45 ezer tonna szénnel teljesítették túl. Ebben elsősorban a szorospataki, a kányási, a nagybátonyi és a rónai bányászoknak van nagy részük. A termelékenység területén is jó eredményeket értek el szénmedencénk bányászai. Az összüze- mi teljesítményt például 1961-ben 15 kilogrammal növelték a tervezetthez viszonyítva. Az eredményeket sorolhatnánk akár a fővágat- hajtási terv több mint 2000 folyóméteres túlteljesítésével, akár azzal, hogy az elmúlt egy év alatt 16 618 folyóméter vágatot építettek át korszerű biztosítással, csaknem 3 ezer folyóméterrel többet, mint azt tervezték. Országosan is kimagasló a gépi rakodásnál elért eredmény, vagy a gépek kihasználtsági foka, ahol az elmúlt esztendőben már 72,7 százalékot értek el bányászaink. E téren különösen a mátranováki bányászok mutatnak példát, akik a Hidasi felrakó géppel terve® felül 14 000 tonna szenet termeltek. Gépkihasználásuk is 85,6 százalékot ért el. A gazdasági és műszaki eredmények jó hatással vannak a tröszt pénzügyi gazdálkodására, s éppen az elmúlt év eredményét mérlegelve ma már biztosra vehető, hogy a jó munka, a gazdaságos termelés a nyereség- részesedésben is jelentkezik majd. Amikor tehát megállapítjuk azt, hogy 1961-ben szénmedencénk területén komoly fejlődést értünk el, hogy a munka nemcsak tartalmában, de színvonalában is tovább fejlődött, feltétlenül kell beA MUNKAVERSENY KÉRDÉSÉI Külsőségeiben is... A szép, tiszta munkahely Helyes, ha a szocialista cí- kedvezően hat a kedélyekre, mért küzdő brigádok, mü- Molnár Sándor szocialista bri- helyek esetében a munka- gádja — a többi között — helynél külön felirattal ]el- azzal is dicsekedhet, hogy az zik, hogy a kollektíva részt- ő munkahelyük ilyen. Izlé- vesz a verseny magasabb for- ses felirat hirdeti, hogy itt, májában. Az Acélárugyárban a munkaverseny magasabb jó tapasztalatnak bizonyult, formájában résztvevő kollek- hogy a gyár udvarán, az üze- tíva dolgozik. Hozzájuk ha- mek közötti utakon külön sonlóan az Acélárugyár több plakáton hirdetik egy-egy bri- műhelyében találkozhatunk gád, vagy egyes dolgozó ver- tisztántartott, Ízlésesen és senyben elért eredményéit, szerényen díszített munka- Egyes vállalatoknál — he- helyekkel... lyesen — olyan gondolatokkal is foglalkoznak, hogy E kérdés kapcsán nem is időnként sokszorosított ver- annyira a nélkülözhetetlen senyhíradót adnak ki. Ötle- munkahelyi renddel, mint in- tes, szellemes módon plaká- kább a verseny egyéb külső- tokon, vagy más módon is- ségeivel szeretnénk foglalkof- mertetni lehetne a gyár, a ni. Most, amikor egyre több bánya előtt álló főbb felada- munkáskollektíva jelenti be, tokát, kipellengérezni a hi- hogy versenyt kezdeményez a búkat, a fegyelmezetlenséget, szocialista cím, vagy műhely mint azt például a kányási elnyeréséért, a vezetőknek bányaüzemnél teszik, olyan értelemben is új fel- ... És végül eljutunk odáig, adataik vannak, hogy külső- hogy ez nemcsak külsőség! ségeiben is méltó kereteket A munkaverseny igen fontos találjanak és biztosítsanak e tartalmi kérdése, amely nem vetélkedés számára. Ezek közé jelent egyebet, mint jó szemtartozik például, hogy általá- léltető agitációt, bátor és ban minden termelési egység, mozgékony versenynyilvános- de különösen a szocialista ságot. Az elmúlt másfél éveimért küzdő kollektíváié szá- tizedben rengeteg jó tapaszmára megfelelő, ízléses ver- tálát került már felszínre a senytáblát készítsenek. Ezen munkaverseny során. Volt a táblán függesszék ki a kol- benne túlzás, megalapozatlan lektíva, a termelési egység módszer, vagy sértő eljárás vállalását, a termelés, a vál- is. De az már közismert, hogy lalás jellegétől, lehetőségeitől több volt a jó, a kövétés- függően pedig biztosítsák a re, továbbfejlesztésre méltó, rendszeres értékelést. Ilyen Most, amikor a munkaver- feladatot leéli például meg- seny magasabb formája egy- oldani a Salgótarjáni Üveg- re nagyobb tömegeket ragad gyár I. fazekas kemencéjén, magával, a vezetők köteles- a tűzhelygyári központi la- sége, hogy külsőségeiben, katosműhelyben és több bá- szemléltető eszközeiben is ma- nyaüzémnél. gasabb színvonalat érjenek el! szólni azokról a feladatokról, amelyek szénbányászaink előtt 1962-ben állnak. Ma már mindenekelőtt világos, hogy a második ötéves terv második esztendeje megnövekedett feladatok elé állítja az egész iparmedencét, köztük bányászainkat is. Éppen ezért feltétlen érdemes szólni a feladatok teljesítésének lehetőségeiről, még akkor is, ha egyes üzemeknél a meny- nyiség tékintetében csökkenés mutatkozik, de e mennyiségi kiesést mást üzemeknek kell átvenni. Bár a termelés tekintetében a mélyművelésben nincs tényleges eltérés, — annál nagyobb a külfejtésnél —, fontosabb célkitűzés a termelékenység növelése. Ebben az esztendőben el kell érni, hogy az 1961. évi 1044 kilogrammos összüzemi teljesítmény 1108 kilogrammra emelkedjék műszakonként. Ez az előző év összüzemi teljesítményéhez viszonyítva 6,4 százalékos emelkedést jelent. Ez pedig nagy feladat. Éppen dr. Csillag József, a tröszt főmérnöke mondotta: „Senki sem ringathatja magát illúzióban, hogy az összüzemi teljesítmény emelkedése önmagától megoldódik, ha azt mi megfelelő műszaki intézkedésekkel, tervezésekkel nem tesszük lehetővé. De szeretném elmondani, hogy igen nagy reményeket fűzünk többek között a páncélkaparós pásztafejtésekhez és az acél- támos frontfejtésekhez. A tömegtermelő munkahelyek gépesítésével, a gépek jobb kihasználásával feltétlen el kell érni a tervezett termelékenységi növekedésünket, egész feladatunk valóraváltását.” De elegendő-e ez az 1962-es feladatok valóraváltásához? Nem! Hisz’ a bányamunka széleskörű, igen sokoldalú intézkedést kíván meg a bányák műszaki vezetőitől. Az elmúlt napokban megtartott műszaki tanácskozáson ezekről konkrétan is szó esett. Most már arra van szükség, hogy necsak szóban, hanem tettekben is testet öltsön a műszaki intézkedés megoldása. Szükséges, hogy már ezekben a napokban bánya- üzemeinknben hozzákezdjenek a veszteségidő további csökkentéséhez. A még meglévő kiesési időket tröszti szinten legalább 20 százalékkal kell csökkenteni. Szükséges a munkaszervezés további tökéletesítése, elsősorban a ciklusos munkatermelés különböző formáinak bevezetése. Legyen az a robbantások időbeni meghatározása, a termelési folyamatnak és a szállításnak oly módon való megszervezése, hogy a szállítási csúcsok az üzemekben elkerülhetők legyenek, avagy egyes munkahelyek, vagy munkahely csoportok tevékenységeinek ciklusos megszervezése. Ezzel függ össze végső soron, hogy a meglevő bányagépeket a jövőben jobban kihasználják és a gépeknél a maximális teljesítményt érjék el. Megköveteli ezt az. hogy 1962-ben például gépi jövesztésnél 17 ezer tonna szénnel kell többet termelni, mint az elmúlt évben. A gépi rakodási szénmennyiség 18 ezer, míg a gépi szállítási terv több, mint 142 ezer tonnával emelkedik 1961-hez viszonyítva. Ez már azt is jelenti 1962-ben, hogy az ösz- szes termelt szénnek több mint 61 százalékát folyamatos munkahelyi gépi szállítással kell továbbítani. Ha számításba vesszük azt, hogy 1962-ben mind a folyamatos NÖVEKEDIK A KST-K SZÁMA Az utóbbi két évben jelentősen megnövekedett a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak száma megyénkben. 1959. végével összehasonlítva ez év január végén már 25-el volt több a KST-k száma. A tagság létszámának növekedése megközelítette a 4800-at. Nemcsak a miénk, nógrádiaké id. Szabó István Kos- suth-dijas szobrászművész, hanem már az országé is. Sőt, amikor az elmúlt esztendőkben egy sor más országban ezrek, meg ezrek gyönyörködtek munkáiban, már túllépett ezen határon is. Az a hivatás tornyosul eléje: művészetével szerezzen az embereknek gyönyörűséget. így van, mégis mint földünk fiára, mi azért külön is büszkék vagyunk rá. Es ö ennek a büszkeségnek meg is teremtette az alapját. Alkotó teljében él és olyan megragadó, életünk alapjából, a mindennapi munkából sarjadó művektől gazdag a benczúrfalvai műterme, hogy ezt csak büszkeséggel mutogathatjuk mindenkinek. Még azt is hozzátehetjük: nézzétek, nálunk a művészet mily kedves gyermek. Ez a jogos büszkeség magyarázza, hogy az elmúlt hét végének pihenőbe hajló délutánját még arra fordították vezetőink Kállai Gyula, aki itt járt megyénkben, Jakab Sándor, Hankó János, akik a házigazda szerepét töltötték be, hogy meglátogassák a benczúrfalvai művésztelepet és az egésznapos munka után még találkozzanak tehetséges képzőművészeinkkel. A művészember számára annyit jelent az ilyen erőt- nyújtó látogatás, mint az éhes embernek az étel. Megnyugvást, bizalmat, gondolatébresztést, mindent, mindent. Es ez a látogatás nem ragadt meg Benczúrfalván, hanem az itt szerzett jó benyomások hatására szárnyra keltek és megyénk művészeti életének emelőjévé váltak. Ott volt a látogatók körében két derék szövetkezeti emberünk: Sümegi János a termelőszövetkezet elnöke, a Benczúrfalván munkálkodó földművelő emberek vezetőjének társaságában. Amint nézik a magas vendégek a vább kell folytatni a baleset- (szobrászművész egyik reprezentatív alkotását: a disznóelhárítási versenyt, csökken- ) ölési, ezt a hangulatos műalkotást és hallgatják az al- teni a százezer műszakra eső 5 kotó néhány megjegyzését, Kállai elvtárs az ő kedves egyszerűségével a földművelő emberekhez fordul: „Mi a véleményük, igaz ez?” és a műre mutat. „Nagyszerű” — hallatszik az elismerés. És e szavakon gördülnek a gondolatok a hétköznapokba a mindennapi munkához, amely mindennek, életünknek, művészetünknek egyedüli alapja. Az egyébként csendes beszélgetés, mikor erre fordul, a gondolat duzzadó erővé nő, ha sikerekre szárnyal a munka, a kohóknál, a szénfalnál, a földeken, akkor e sikerekben egyre gazdagagodik a művészet is. Es kimondhatatlanul is ott uralkodik a műteremben: ahogyan a művészetnek ih- letöje á munka, a munkának is legyen ihletője a művészet. Már talán a huszadik alkotás előtt haladnak, amikor mint az elkerülhetetlen szükséglet előtolakodnak a hazai gondok. Czinke Ferenc a Derkovits-ösztödíjas fogalmazza meg: művésztalálkozót Nógrádban, az itt folyó országépítés dicséretére. Aztán Pataki József a fiatal festőművész hozzáértő szóval vezeti a vendégek gondolatát a szobrászművész egyik alkotásának legbensőbb titkaiba. Iványi Ödön festőművésznek ellenvetése van, máris mint a forgószél keveredik egy frissítő vita. A vendégek is bekapcsolódnak. És a benczúrfalvi öreg kúria mintha meg- 5 ifjodott volna. Vj gondolatok, új tervek születnek a mi új világunk dicsőítésére, amelyet a munka nagyszerű szimfóniája emel a magasba. Bobál Gyula szállítóberendezések, mind a rakodógépek száma nem növekedik — a selejtezés mértéke nagyobb, mint az újonnan beszerzendő gépeké —, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy egy nagyobb teljesítmény elérése csakis a gépek jobb kihasználásával válhat valóra. Szénmedencénk bányaüzemeiben sok a tennivaló ebben az esztendőben. A feladatok közé tartozik a frontfejtések és a vágatok korszerű biztosításának fokozása s a többi műszaki feladat mellett nem utolsósorban a szén minőségének javítása. Ebben a tervévben már el kell érni, hogy a tervezettől eltérően szénmedencénk bányaüzemeiből tröszti szinten 2834 kaló- riás szén kerüljön ipari üzemeinkbe, a háztartásokba. Szólni kell a feladatok között a munka biztonságának, technikai feltételeinek megteremtéséről, arról, hogy tobaleseti gyakorisági számot. Feladat ebben az esztendőben az újítómozgalom kiszélesítése is, melynek • segítségével sok olyan feladat valósítható meg, érhető el, amelyek az anyagtakarékosságot, a gépek jobb kihasználását, az önköltség csökkentését célozzák. Bányászaink számtalan feladatot oldottak már meg eddig is. Bíznak abban, hogy az 1962-es évet is sikerrel zárják. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a bányászok akarata, versenykedve gyümölcsözően párosul a műszakiak segítségnyújtásával, a hasznos, a munkát elősegítő műszaki intézkedésekkel. Ez pedig nem maradhat el, mert a terv törvény, teljesítése, illetve túlteljesítése bányász és műszaki vezető számára egyaránt kötelező. Somogyvári László Gondosabb és összehangoltabb munkára van szükség Szakszervezeti vezetőségválasztás a Kisterenyei Állami Gazdaságban Az elmúlt hét péntekjén tartották meg' a Kisterenyei Állami Gazdaságban a szak- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlést. A gazdaság három üzemegységének küldötted előtt Sebők József szakszervezeti titkár számolt be az eltelt két év munkájáról. Sebőik József beszámolójában elmondta, hogy az utóbbi két évben a szakszervezeti bizottság munkaterv szerint dolgozott. Elsőrendű feladatuknak tartották a termelés segítését, a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapítását. Megszervezték a gazdaságban a munkaversenyt, de 1960- ban mégsem tudták teljesíteni versenyvállalásukat. Az elmúlt évben már javult ez a munka és előreláthatólag teljesítik a megnövelt versenyvállalást. A szakszervezeti bizottság figyelemmel kísérte az önköltségek alakulását és segítséget nyújtottak a gazdasági vezetésnek a termelés sokoldalú feladatának megoldásához. A szakszervezeti tevékenység eredményét több tényező is igazolja. A jó felvilágosító, nevelőmunka egyik igazolója az is, hogy az elmúlt évben a pusz- tamárkházi tehenészet dolgozói elérték a szocialista brigád címet. Az egyre javuló termelésben végzett jó munkáért 1960-ban nyolc dolgozó jelvényes, 22 dolgozó okleveles kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Az ezt követő évben pedig egy dolgozó kapott jelvényt és 30 dolgozó oklevelet. A szakszervezeti bizottság segítségével kidolgozták a gazdaságban a termelési technológiát, viszont nem teljesítették az újítási feladatterv célkitűzéseit. Hiányosság tapasztalható a munka- és balesetvédelemben is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy több gondot kell fordítani a dolgozók kulturális és sport életére és üdültetésére is. Nem lehet elégedett a gazdaság a szervezettség alakulásával sem. A hozzászólók közül Ben- csik István a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa elmondta, hogy a szakszervezet alapvető feladatát, a termelés segítését a kis- terenyeiek eredményesen teljesítették, azonban kevesebbet törődtek az érdek- és jogvédelemmel. Varga József, Kovács Márton, Radasovszki Pálné és még mások az állami gazdasági dolgozók lakáshelyzetével, élet- és munkakörülményeivel, ivóvíz ellátásával foglalkoztak. Többen elmondták, hogy a jobb eredmények érdekében meg kell szilárdítani a kapcsolatot a dolgozók és a szakszervezeti vezetők között. A szakszervezeti bizalmiak váljanak a szervezeti élet, a termelés lendítő erőivé a mezőgazdaságban is, legyenek a dolgozók pontos és őszinte tájékoztatói. Az elhangzott hozzászólásokra a szakszervezet titkára válaszolt, majd ezután megválasztották az új szakszervezeti bizottságot. Április 1-én életbe lép az egységes állategészségügyi szabályzat A földművelésügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel, a SZÖVOSZ és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben most kiadott rendelete értelmében 1962. április 1-én egységes állategészségügyi szabályzat lép hatályba. A szabályzat tartalmazza mindazokat az állategészségügyi rendelkezéseket, amelyeket az államigazgatási szervek, az állami vállalatok, a termelőszövetkezetek, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, a földművesszövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, a társadalmi szervek, egyéb jogi személyek és a lakosság egyaránt kötelesek alkalmazni. illetve betartani. A szabályzat rendelkezései — a többi között — a fertőző állatbetegségekkel, a marhalevéllel, az állatvásárokkal és állatkiállításokkal, a húsvizsgálattal, az állat- szállításokkal. az állatorvoslásban használatos gyógyszerkülönlegességekkel és tápszerekkel. a tej és tejtermékek vizsgálatával, a hatósági rendelkezésre leölt és a kötelező védőoltás következtében elhullott állatokért, valamint a megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért járó kártalanítással kapcsolatos kérdéseket szabályozzák.
