Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-14 / 13. szám

1962. február 14. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG A Szovjetunió Kommu- ” nista Pártjának múlt év októberében megtartott XXII. kongresszusa nemcsak a szovjet nép, a szocialista országok, hanem a világ va­lamennyi dolgozója számára is a legutóbbi idők kiemelke­Á XXII. kongresszus szellemében írta: Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója vezető volt, aki figyelmen kí­vül hagyva a feltételeket, ro­hamot hirdetett a tőkés-föl­desúri hatalom ellen, a tö­megek hangulatának kellő lemérése nélkül azonnali tár­sadalmi változást akartak el­érni a céltudatos, türelmes és következetes politikai mun­ka helyett. Megrögződtek e kor káros nézetei és gyakor­latai sok elvtársunkban. Az 1945-től 1948-ig terjedő idő­szak győzelmeiből néhányan nem a politikai tömegmun­dő történelmi eseménye volt, Marx és Engels a Kommu- Ismeretes, hogy a személyi világon ma egyedül a kom- rek. Az ilyen elvtársak gyak- lin személye körüli kultusz nista Kiáltványban egyesü- kultusz szétzúzása, az ezzel munisták azok, akik a leg- ran konzervatívok, eltompul teljes erővel kibontakozott, lésre szólította fel a világ kapcsolatos káros nézetek, igazabb ügyet képviselik és az. új iránti érzékük. Még amikor Rákosi mindezt htí­proletárjait a burzsoázia gyakorlatok kemény bírálata eközben nem félnek megsza- gyakoribb, hogy lebecsülik ségesen megvalósította és al­megdöntésére, a munkásosz- hatalmas lendületet adott a bódulni saját hibáiktól, az a tömegpolitikai munkát, a kalmazta magyarországi vo­tály hatalmának kivívására. Szovjetunió fejlődésének, meg- igazságnak megfelelő választ munkások véleményének meg- natkozásban is. Ezért nem ^ _ _ ______ A z SZKP XXII. kongresszu- sokszorozta a szovjet nép al- adni az élet által felvetett hallgatását és hasznosítását, könnyű ezeknek az elvtársak- ka" ártalmának és módszerei- sa által elfogadott program kotó erejét. kérdésekre. Ismeretes, hogy csak formálisan végzik mun- nak megszabadulniok a ko~ nck tanulságait őrizték meg méltán nevezhető korunk Ismételten hangsúlyozom: a a kongresszus beszámolóiban kájukat. Másoknál a jogok- rábban megszokott és belé- emlékezetükben hanem csak kommunista kiáltványának, XXII. kongresszus munkájá- elismerték azokat az érdeme- kai és kötelességekkel van jük idegződött szemléletektől, ’ amelyben már a kommuniz- ban a személyi kultusszal két is, amelyek Sztálint meg- probléma. Vannak, akik úgy módszerektől. Bizonyos, hogy mus építésének hatalmas fel- kapcsolatos kérdések nem a illették. De joggal nem ér- gondolják, hogy beosztásuk- a munkásmozgalom régi har­adatait tárja a szovjet nép legfontosabb problémák vol- tett egyet azzal, amikor a nál fogva, vagy éppen azért, cosai, meg azok is, akik 1945 elé. A XXII. kongresszus ha- tak. Mégis szükséges e kér- munkásosztály, az összes dől- mert párttagok, vagy régi után kapcsolódtak a mozga­tározatai, az új program déssel újból foglalkozni, mert gozók, a párt és a nép vala- harcosok, nagyobb jog illeti lomba magát a győzelem tényét, a párt, a nógrádi munkásmoz­galom hatalmas erejét. Nem véletlen, hogy ilyen előzmé- nyék után egyes elvtársaink általában hazank értetlenül álltak az 1956 őszén j-, bekövetkezett események előtt. Becsületükre legyen mondva, hogy gyorsan felis­merték a helyzetet, kiálltak, ha kellett fegyverrel is, a rendkívüli jelentőséggel bír- Nógrád megyében is talál- mennyi győzelmét egyetlen meg őket, mint a Magyar minden becsületes dolgozója nak a mi számunkra. Pár- kozhatunk olyan vezető elv- vezető nevével kapcsolják Népköztársaság más polgárát. — szeretnék, ha a szocializ­tunk Központi Bizottságának társakkal, és a munkásmoz- össze. A személyi kultusz Szó esett már arról is, nogy mus felépítése minél gyor­a XXII. kongresszus jelentő- galom néhány olyan régi, idején elterjedtek a párt és az anyagi, gazdasági jólét sabban történne. Közben ségével foglalkozó határozata megbecsült harcosával, akik állami vezetés olyan helyte- egyeseknél — a helytelen azonban voltak és vannak leszögezi: „Az SZKP új nem voltak képesek megérte- len vonásai, mint a hibák életszemléletből fakadóan — olyanok, akik a fejlődés üte- ^2pi "hidalom *mellett. Vi­programja hosszú időre nagy ni a kongresszusnak a Sztá- elkendőzése, az újtól való fé- polgárosodási tendenciát idéz mét nem a szocializmus erői- szonf az ellenforradalom le­értékű eszmei, politikai se- lin személye körül kialakult lelem, a tömegek lebecsülése, elő. Az ilyen emberek a ma- hez, az adott viszonyokhoz verését követő években me­gítséget nyújt az egész nem- kultuszra vonatkozó megálla- a bírálat durva visszautasí- guk „kis szocializmusának” mérik, hanem saját elképze- gint; akadtak olyanok, akik zetközi kommunista mozga- pításait. Ez a kezdeti értet- tása, a kollektív vezetés kö- felépítését tartják elsődleges- léseiket, vágyaikat szeretnék figyelmen kívül hagyták-hogy lomnak és a testvérpártok lenség, a kialakult helyzet vetelményeinek megszegése, nek, és úgy gondolják, ez a megvalósítani. Pedig a társa- a párt miiyen roppant elmé­soraiban pártunknak, a Ma- türelmes és többszöri meg- Természetesen az így kiala- társadalom elsőrendű köteles- dalmi haladás objektív lehe- leti agitációs munkát fej­gyar Szocialista Munkáspárt- magyarázása során csökkent, kult helyzet alkalmas volt sége. Viszont ők azt nézik, tőségeinek figyelmen kívül ^. ki a° tömegek megnyeré­nak is.” vagy meg is szűnt. De még arra, hogy egyes vezetők ki- hogy minél kevesebbet nyújt- hagyása a politikában egyér- séértj mindenféle elhajlás le­A kongresszus anvasának napjainkban is vannak olyan kerüljenek a párt és a nép sanak a közösségnek, minél telműen kalandorság és vagy viWASoSArt tolies eavséffben és határosa tatainak tonulmá- ínségek, amelyek bizonyít- ellenőrzése alól és megnyílt többet kaparjanak össze” jobb, vagy álbalodali elhaj- legyőzlévef E^lé­nyozása újabb lendületet és Jak- hogy néhány elvta.rsunk- a lehetőség: & hatalommal maguknafc Több £kalommal lasokat eredményez. kezetükben — egyeseknek ­lelkesedést ad dolgozóinknak, meggyorsítja hazánkban a szocializmus teljes felépíté­sét, történelmileg emberi kö­zelségbe helyezi a kommu­nizmus építésének megkezdé­sét és végrehajtását. Megyénk gyáraiban, bányáiban, a fal­nak még mindig nem sikerült való visszaélésre. Büntető bíráltuk már az önelégültsé- megértenie és teljes egészé- rendszabályok áldozatai let- get, a megnyugvást. A hata- ben, egyértelműen elfogadnia tek a párt és állami élet te- lomtól, a sikertől való meg­a XXII. kongresszus erre vo­natkozó határozatait. Vannak, akik felteszik a kérdést, hogy a XX., vagy a XXI. kongresszus miért nem vakban és a hivatalokban «rta le.,ezt a kérdést, miért nagy figyelemmel kísérték volt szükséges,^ hogy a nem­dolgozóink a XXII. kongresz­zetközi közvélemény nagy nyilvánossága előtt, a XXII. kongresszuson ismét foglal­pártoktatásban, baráti beszél- kozzanak a személyi kultusz­szál. Ezek az elvtarsak nem veszik figyelembe, hogy a szus munkáját. Azóta is számtalan tanácskozáson, a getés során tanulmányozzák és vitatják meg a kongresz- szus útmutatásait. Mindany- xx- kongresszus óta számos kintélyes vezetői, sok érdé- szédülés néha egyes embere­met -szerzett régi harcos, ki- két magával ragad és képte- váló katonai vezetők, becsű- lenek munkájukat önkritiku- letben megőszült bolsevikok. san, reálisan értékelni. Ilyen esetekben megcsappan a bi- Á XXH- kongresszus zalom a vezetők és a mun- megállapította: „Meg kasok között, ilyenkor a ve­kell mondanunk az icazsá- Zetők nem bíznak az embe- got a pártnak és a népnek” rek fejlődésében és jó tulaj­igen, meg kellett tenni, hogy donságaikban. Ezért a neh­ezek a dolgok a valóságnak hézségek egész sora üti fel a megfelelően kerüljenek Tisztában vagyok azzal is, megint csak az ellenforrada- hogy az üldöztetés, az illega- iom erői nyílt eszmei, vagy litás körülményei között alig- fegyveres széthúzásának té- alig gyarapíthatták a mun- nye maradt meg, megfeled- kásmozgalom harcosai elme- keztek a politikai tömegmun- leti tudásukat. Igaz az is, ka gazdag és sokrétű mód- hogy a felszabadulás után a szeréről, tartalmáról, amely proletárhatalomért folytatott döntő feltétele volt az ellen­harcban nem sok idő jutott, forradalom leverésének. A az önképzésre. Később, a sze- magyar és benne a nógrádi mélyi kultusz káros követ- munkásmozgalom több évti- kezményeként, az elméleti te- zedes tapasztalatai azt bizo- vékenység lebecsülése, a tör- nyitják, hogy sikereket min- ténelmi igazságok elferdítése dig akkor ért el a párt, ami­ismét károsan hatottak káde- kor a kommunisták nem ki­nárttörténetbe és soha ne aka^ozik a munka és acuumh uiwuiib muc- Kor a Kommunistáit nem rei­fsmSheisenek mea az T-T t P?lltlkal + reink ideológiai fejlődésére. mélték erejüket a tömegek szus útmutatásait, ívnnaany- ...............................r -- ——wf ílenséEdk Tz SZKP helyett adnumsztratív in- Ezek olyan körülmények, megnyerésében, a munkás­n yiunkat felemelő érzéssel olyan uj tény Peruit napvi- kongresszusa véeet tezkedesekhez folyamodnak. amelyeket figyelembe kell osztály aktivitásának fokozá­t®* el a Szovjetunió eddig Jg**“j* ^csSolókbóf vetett annak az időszaknak. Világosan látható, hogy ve"ndnk’ í?e .. a.^lyek *ában, amikor a párt helyes élért gazdasági eredménye. ^^Sból a 5 amikor a szocializmus orszá- a személyi kultusz szolgálhatnak orokke magya- szövetségi politikát dolgozott az a húszéves távlati prog- ^f^0’^ta kg2Ölt cikkeiből gainak és a nemzetközi mun- nyílt elítélése nemcsak a f“»** Mof mar ml"d™ fcf. « valósított meg ezzel- amdvek Sicsolólag ír- kásmozgalomnak oly sok név Sztálin, vagy Rákosi által el- párhuzamosan ^dig két fro^ és alkalmazzuk fon küzdött mindenfajta el­hajlás ellen és visszaverte az osztályellenség támadásait. tő ország népeinek is irányt hSitt^am“^- Tradtk^tZyzTa^llyan ^égü tanításokat, amelye P ártunk politikája ma helyes. Annyi megpró­miitat a kommunizmusba tot hozzon azokról a károk­üonuiiuiuziiiusDd. nmelveket a személvi zárjak a megismetlodes lehe- politikai koncepció, olyan ,_________„„ ___... , , , A z SZKP XXII. kongresz- , h eredményezett Az is tőségét. A párt bátran szem- módszerek, amely mélysége- 9 y 5 ' sikerek után országunk újra szusával kapcsolatban felme- ^ a XX és benézett a marxista elmélet sen idegen a szocializmustól, Az elméleti gyengeség egyenes es megalapozott utón rülő kérdések közül egyet között az és gyakorlat súlyos elferdítő- a marxizmus-leninizmus ta- e^es, előbb említett problé- halad. Ebben elsőrendű sze­A Uílro A.A.IX. RUUBlCMi.ua . - ___L ,____ _ ..HJL_.-uXT TT!1_ 1________1 lTláÍ mellett k ét az SZKP XX. és a XXII. báltatás, átmeneti kudarc és szeretnék kiemelni. A béke, £££ nlvan "7éeT vezetői - sével, mert tudta, hogy a nításaitól. Hiba lenne azt mai szólnunk kell repe van annak, hogy párt- olyan S Ve párttagok, a dolgozók több- gondolni, hogy a szektánsság azokról a történelmi, tarsa- és allami vezetésünk megsza­sége megérti a kongresszusi és a dogmatizmus elleni harc dalmi okokról is, amelyek badult a szektans, dogmati­T™6}* Molotov, Malenkov, Kagano­növekedése mellett gyakran kerül szóba a személyi kul­tusz problémája, nevezetesen az az állásfoglalás, amelyet a XXII. kongresszus Sztálin­nal kapcsolatban kialakított. vies és mások —, akik kép­telenek voltak szakítani szek- táns és dogmatikus elméle­teikkel, felléptek a párt el­len. A személyi kultusz ilyen megcsontosodott híveinek határozatok jelentőségét. Az kimerül a Sztálin, vagy Rá- hozzájárultak ahhoz,^ hogy a élet azóta mind a Szovjet- kosi által vallott nézetek és nógrádi iparmedencében va- unióban, mind a szocializmus meghonosított gyakorlatok el- lósággal hagyományai vannak országaiban, valamint a nem- leni harccal. Többet jelent a szektánsságnak, az álradi- zetközi életben teljes erővel ez: azt is megköveteli, hogy hólizmusnak. Emlékezzünk kus nézetektől. Pártunk kö­vetkezetes, mindenféle jobb­oldali és álbaloldali elhajlás elleni kétfrontos harcban biz­tosította és biztosítja a mar­xizmus—leninizmus tanítá­Ismeretes, hogy a Szovjetunió ^Z^^aT és gazd^ági igazolta ennek az eljárásnak ne csak a „felső”, hanem az fsak azokra az időkre, ami­kommunistáinak legutóbbi E^vediiJ az albán ..alsó” vezetésben is megfe- ko,r a Horhty-fasizmus elnyo- sainak töretlen, gyakorlati munizmus építésének, a bé­ke megvédésének feladatai­val. Ahhoz azonban, hogy a szovjet nép, valamint veze­tőinek egysége, összeforrott- sága mind erősebb legyen, hogy minden akadály nélkül kibontakozhassék a emberek roppant alkotó vékenysége, hogy az élet min­den területén a felvetett kér­dések a marxzimus—leniniz­mus szellemében találjanak olyan akadályt, amelyek a személyi kultusz káros kö­vetkezményeiből származóan A zok az elvtársak, akik ” a munkásmozgalom­... ., . . . , , legutóbbi támadása csak a párttagság helyességét. Egyedül az albán „alsó’ történelmi tanacskozasa első eg£sZ£nek az egesz szovjet vezetők voltak azok, akik lelő iciutuuaiaaia ca viaa^a­helyen foglalkozott a kom- n|p egyetertő tlmogatásával, szembszeálltak a XXII. kong- utasításra találjanak ezek a a kongresszus vitájával és resszus tényekkel alátámasz- nézetek és gyakorlatok, határozataival győzhető le. A tott megállapításaival. Ök pe­XX. kongresszus kedvező lég- dig egyértelmű visszautasí­kört teremtett ahhoz, hogy tásra találtak a nemzetközi hosszú évtizedeket küz­«* SZKP . XXL re^miik»— rézzé- partkongresszuson az egesz roi. . . szovjet közvélemény figyel- A magyar nép is súlyos mnzsni st« sä ä hétéves terv, az iparvezetés — elsősorban annak Közpon színvonalának emelése, a ti Vezetőségében mély szűzföldek feltörése, az anya- gyökeret eresztett a szemé­,,, , , , qi érdekeltség fokozása, — lyi kultusz. Az MDP veze­megoldast — ahhoz szükséges hQ csak néhányat említ- tői helytelen nézeteikkel, eltakarítani az útból minden Ez a kongresszus már gyakorlatukkal és magatartá­felvázolta azokat a feladató- sukkal a munkásosztály ér­kat, amelyek a kommuniz- dekei ellen cselekedtek még mus építésével kapcsolatos akkor is, ha a szándékuk po­visszatartottak es bénítottak anyagi technikai bázis meg- zitív volt. Mint az MSZMP a néptömegek erejét. Súlyos teremtésével, a szovjet nép Központi bizottságiának 1956 károkat okoztak ezek a párt, u,,it,,rálic színvonalának eme- decemberi határozata megál­az állami vezetésben és egyes lsével függnek össze lapította: a korábbi pártveze­mó apparátusa, a nyomor és alkalmazását, a szocializmus a kétségbeesés nagy társa­dalmat mozgató erőket hal­mozott fel. Emlékezzünk a nagy sztrájkokra, tüntetések­re, a nógrádi munkásmozga­eszméjéhez való hűséget. Pártunk programjának nagy ereje abban van, hogy most valóban nemcsak a párttagok, de egész dolgozó népünk küzd a szocializmus felépíté­lom harcos kiállására az el­nyomatás ellen. Az ilyen séért, követve a Szovjetunió gükben akkor nőttek fel, ak- gazdasági, társadalmi és tör- példáját, egész népünk dói­kor kezdték mozgalmi tévé- ténelmi helyzetben sok kom- gozik a kommunista társa­a Sztá- munista, vagy más mozgalmi dalom megvalósításáért. A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KŐZTXSSASAg.1965-ses Ipari Saaatermelés Acéltermel és /aíl^tínna / vezetők, hatalmukkal vissza­élve, ragaszkodva a betanult dogmákhoz, az élet új jelen­ségeit képtelenek voltak meg­érteni, illetve a helyes meg­tés által elkövetett súlyos hi­A Sztálin személye körül bák egyik és elsőrendű okai kialakult kultusz ilyen voltak az ellenforradalom ki- széleskörű feltárása nemcsak robbanásának. Ennek ellené- a Szovjetunió, hanem a szó- re megyénkben még találha- oldást megtalálni. Az SZKP cializmus országai, az egész tunk olyan gyakorlati jelen- XXII. kongresszusa, amikor nemzetközi kommunista és ségeket, amelyek következ- ismételten visszatért a sze- munkásmozgalom, a béke ményei a korábbi társadalmi mélyi kultusz kérdéseire, és erőinek erősödését, szilárdítá- és történelmi helyzetnek, okainak feltárására, újabb sát vonta maga után. Nem Vannak, akik például alapta- történelmi tényekkel igazolta elhallgatni és elkenni kell lanul túlértékelik Sztálin sze- annak káros következményeit, ezeket a kérdéseket, hanem mélyét, nem képesek reálisan A kongresszus újból megvi- nyíltan feltárni. Ez a mód- és kritikusan értékelni Ráko- lágította a személyi kultusz szer is bizonyítja az SZKP, si munkásmozgalmi tevékeny- kialakulásának objektív és a szovjet nép roppant nagy ségét. Ezzel összefüggésben szubjektív okait, megsemmi- erejét és bátorságát. A sze- tapasztalhatjuk, hogy az sítő csapást mért a marxiz- mélyi kultuszból származó ilyen elvtársak nemcsak a mus—leninizmus elméletétől károk nyílt felszínre hozása, munkásmozgalom egyes sze- és gyakorlatától idegen veze- elítélése és megszüntetése mélyiségei iránt viseltetnek tési módszerekre. Ezzel hosz- megerősíti a kommunista eltúlzott és elfogult S2emlé- szú évek ideológiai és giya- pártok tömegbefolyását, ha- lettel, hanem munkájukban korlati harcában helyére ál- talmas eszmei fegyvert ad a és magatartásukban is kiüt- lította a pártélet történelmi- békéért küzdő százmilliók köznek a szektáns, dogmati- leg igazolt lenini normáit, kezébe, bizonyítja, hogy a kus nézetek, munkamódsze­Ár&ssterícelés /asil. kwó/ .4 mezogaaóási/r gépesítése mim 'tmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents