Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-14 / 13. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETAKJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság A termelékenység növeléséért, az exporttevékenység és a minőség javításáért az acélárugyár csatlakozott a tuzhelygyári kezdeményezéshez AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 13. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 14. Elkészült és nyilvánosságra hozták a Salgótarjáni Acél­árugyár 1962. évi verseny­vállalását, amely magában foglalja a Salgótarjáni Tűz­helygyár által kezdeménye­zett minőségi mozgalmat is. A minőségi versenyfeladat el­készítésében vállalásuk alap­ÖT ÉV A NÉP SZOLGÁLATÁBAN Ez a felirat díszíti azt a lenállást. Kezdetben egymás- dobozt, melyben a munkás- tói elszigetelten, 1956. novem- őrök 5 éves emlékjelvényn- bér 4-e után a Forradalmi két megkapják. Szép, tártál- Munkás-Paraszt Kormány uta- mában nagyon kifejező mon- sítása alapján. dat. Magában foglal ez hű- Megyénkben — elsősorban séget, helytállást, áldozatvál- a medencében — számottevő lalást, a párt, a haza és a katonai erő nem volt. A mun- nép ügyének érdekében. Ki- kasok, bányászok öntevéke- fejezi azt az elszántságot, nyen a pártbizottság irányí- melyet azok a munkásőrók tásával megszervezték a kar- vállaltak, akik öt évvel ez- hatalmat. A salgói, bárnai, előtt a Forradalmi Munkás- nagybátonyi és a környező Paraszt Kormány hívó szavára bányatelepeken lakó elvtársak önként vállalták munkájuk tudták, hol a helyük. Szer- mellett a fegyveres szolgá- szám helyett fegyvert fogtak latot is a proletárhatalom vé­olyanok is, akik katonák delmében. Munkásosztályunk sohasem voltak — a nép- és népünk már egyszer be- hatalom védelmében. Nem bizonyította, ha kell, fegy- volt akkor még rendelet a verrel a kézben is harcol munkásőrség megszervezésére, hatalma megtartásáért. de már fegyver volt, mert Haladó hagyományaink kő- fegyver kellett a munkások zül is kiemelkedő hősi helyt- kezébe. 1957 februárban je- állásról, igaz hazafiságról tett 'ent me§ a rendelet a mun- tanúságot népünk az 1919-es kásőrség létrehozásáról. Me- Tanácsköztársaság védelmé- gyénkban is csakúgy, mint ben. A külső intervenciós országszerte — szinte napok erők. belső ellenforradalmi slatt több százan jelentkez- csőcselék közös összefogása, t-ek önként a munkásőrségbe, a többszörös túlerő ellen vív- -A pártbizottsághoz, a mun­ta népünk hős munkásosz- kásőrség parancsnoksághoz a. tálya vezetésével életre, ha- küldöttségek zöme ment — Iáira menő harcát. E dicső nem is ^szólva a levelekről —. harcokban megyénk munkás- hogy ők is helyet _ kérnek sága is elévülhetetlen érdé- maguknak a munkásőrségben. meket szerzett. A túlerővel Az ellenforradalom időszaká­Az új, jól bevált módszerek gyors eredményt hoznak megyei sertéstenyésztési tanácskozás ŐRHALOMBAN szemben elszigetelten ban és még utána is az nem sikerült akkor a pro- imperialista rádiók üvöltötték, letárhatalmat megtartani ná- hogy a munkások és parasz- lunk, de emlékét kitörölni ^ok harcolnak a proletárha- a munkásosztályból, a ma- , om e^en- Nevetséges állí- gyar népből a Horthy-fasiz- tas vo“ ez skkor is, de még mus kegyetlen huszonöt esz- neveísegesebbé vált, amikor a tendeje sem volt képes. munkások, parasztok és ér- „ , , , ,, , , , , telmiségiek ezrei kaptak fegy­Felszabadulasunkkal lehető- vert ebben az országban. vé vált ismét a munkásosz­tály hatalmának kivívása. A párt jól tudta — és az Pártunk vezetésével eredmé- ellenség is hogy a nép nyesen vívtuk meg e rend- kezebe adott fegyver az nem kívül nehéz és sokoldalú fel- a néphatalomra, hanem a nép adatot. A hatalom kivívása ellenségeire jelent veszélyt. azért vált lehetségessé 1945 ?z , *Sy is volt. A munkás- után, mert népünk tántorít- orség is a többi fegyve- hatatlanul támogatta pártun- res, szervekkel együtt — hoz- kat, a belső visszahúzó, reak- zf-1arult a gyors konszolidá­ciós erők ellen vívott harca- ci°hcz; Ki ne emlékezne a ban. Ha kellett úgy, hogy ™ttnkasorök 1957. márciusi étien, szomjan termelt, ha a demonstratív ^ felvonulására szükség úgy kívánta, akkor Budapesten és itt a megyé- felvonult tüntetve, a párt kő- ,.n Taps kísérte a mun- vetéléseit támogatva. A hota- kasruhában megjelent mun- lom kivívása után is a hősi fasorokét, érezték a becsü- helytállás, az áldozatvállalás , ps dolgozók, hogy valami jellemezte népünk tevékeny- történt. amit már ségél — a nagy cél — a szó- meg kellett volna feu­dalizmus alapjainak megte- iaz ellenség nem remtéséért folyó harcban. A kommunisták százezrei halad­örült ennek az eseménynek, öt, eredményekben gazdag tak az élen magukkal ra- esztendő telt el azóta. Azok, gadva a széles néptömegeket kik akkor vállalták e szép az építőmunkában. Nem az feladatot, nagyrészt megvan- ő hibájuk, hanem a régi ve- nak., A munkásőr elvtársak zetés — elsősorban Rákosi az eltelt idő alatt bebizo- személyi kultuszának — bűne, nyitottál-:, hogy méltók vol- hogy 1956-ban olyan súlyos tak a bizalomra. Kivették és helyzetet teremtettek — mely kiveszik részüket a párt előtt párosulva Nagy Imre revi- álló nagy feladatok megoldá- zionista törekvésével, a bel- sából. Ha kellett tsz-t szer- ső és külső ellenség össze- veztek, ha szülcség van rá fogott aktív tevékenységével aratnak, vagy istállót építe ellenforradalomhoz nálunk. vezetett nek, felsorolni is sok lenne, hogy mi mindent tesznek. Az Tévedtek azok, akik úgy a lelkesedés, mellyel jelent­képzelték, hogy itt a leszá- keztek. azóta sem csökkent, molás órája. Nem vették fi- A szolgálat, a kiképzés, a gyelembe a megváltozott tör- mindennapi munka sajátos ténelmi helyzetet, azt, hogy összefonódása eredményeként ma már szocialista világrend- ma már megállapíthatjuk. szer van, mely olyan gazda- hogy elvtársaink lelkesedése sági, katonai erővel rendel- komoly szakmai ismerettel is kezik, hogy gátat tud vetni párosul és ez nagyon fon- az imperialista törekvések- i°s­nek és csírájában képes el­fojtani azt. A párt és nép továbbra is számít arra, hogy teljesíti fel E válságos időszakban né- adatát a munkásőrség csak- pünk legjobbjai tudták, hol a ágy. mint az elmúlt öt esz- helyük. Az ellenforradalom tendőben: becsülettel. kezdetétől szervezték az el­Nagy György Február 16-án össsreüf az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. február 16-án péntek délelőtt 10 órára összehívta. (MTI). Sertéstenyésztésünk az el­következő években igen je­lentős fejlődésen megy ke­resztül. Az ötéves terv vé­gére el kell érnünk, hogy megyénk sertésállománya elérje a 110 ezer darabot, a kocaállomány pedig leg­alább 9 ezer legyen. Ez igen komoly feladatokat ró me­gyénk termelőszövetkezetei­re, hiszen az eredményeket viszonylag rövid idő alatt kell elérniük. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya ennek érde­kében rendezte meg az el­múlt hét folyamán Örhalom- ban, a Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben a me­gyei sertéstenyésztési ta­nácskozást. A tanácskozás célja az volt, hogy a termelőszövetkezeti ser­tésgondozókkal, szövetke­zeti vezetőkkel megbe­széljék a legújabb módszerek bevezetését, amelyekkel a termelés és a tenyésztés tekinte­tében is előbbre jutha­tunk. A tanácskozás színhelyéül azért választották az őrhal­mi termelőszövetkezetet, mert itt rövid idő alatt, éppen az élenjáró módszerek beveze­tésével, alkalmazásával sike­rült jelentős eredményt elér­ni. Bukticska József, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztője sertéstenyésztésünk jelenlegi helyzetét elemezte, majd előadásában azokról a té­nyezőkről beszélt, amelyek jelentősen befolyásolják a sertéstenyésztés helyzetét, s amelyeken éppen a gyors előrehaladás érdekében mi­előbb változtatni kell. Be­szélt a takarmányozás és tar­tásviszonyok megváltoztatá­sáról, a jól bevált sertéstá­pok használatának elterjesz­téséről. Uj, s jól bevált mód­szerként említette az ön­etető, valamint a kombi­nált etetés alkalmazását a se ríéstenyésze tökben. A kombinált etetés elő­nye, hogy nagytömegű, olcsó takarmányt hasz­nosíthatunk így, s lehe­tővé válik a nagyüzemi hizlaldákban is a nyolc­órai munkaidő bevezeté­se. Beszélt a sertéstenyésztők megfelelő díjazásáról, az ösztönző premizálási mód­szer bevezetéséről is. Bállá István a termelőszö­vetkezet elnöke, az eddig el­ért eredményeket ismertette az egybegyűlt állatgondozók előtt. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a másfél mil­lió forint állattenyésztési jö­vedelemnek a kétharmadát a sertéstenyésztés adta. Igen jól alaikulit — megközelíti a tizet — a fialási átlag, s a választási malacok között nem ritka a 30 kilogrammos sem. Majd a résztvevők meg­tekintették a termelőszövet­kezet sertéstelepét, ahol a gyakorlatban is látták az új módszerek alkalmazásának eredményeit. jám részt vettek az egyes dolgozók, a brigádok, össze­foglalták a gyáregységek felajánlásait is. Számos fórumon, majd végül ter­melési tanácskozáson vitat­ták meg a vállalás terve­zetét. A gyár éves versenyfel­adata első helyen foglalkozik a termelékenység növelésé­vel kapcsolatos feladatokkal. Ezek közül is kiemelkedik: biztosítják, hogy az új hideghengermű berende­zései a tervezett 18 hó­nap helyett 12 hónap alatt érjék el maximális termelésüket. Több dróthúzógép sebessé­gét meggyorsítják. A TMK- nál jobb szervezéssel, az al­katrészek tipizálásával, az inspekciós szolgálat kiter­jesztésével biztosítják az üzemidő jobb kihasználását. A nehéz fizikai munka meg­könnyítése érdekében kis­gépesítési programot hajta­nak végre. A gyár export tevékeny­ségének fejlesztéséről szól a vállalás másik pontja. Ez kimondja, hogy egyes ter­mékeiből terven felül szál­lítanak külföldre- ezzel pár­huzamosan olyan intézkedése­ket tesznek, amelyek eddig behozatalból származó anya­gokat pótolnak. A többi kö­zött például aprószeget biz­tosítanak a feldolgozó ipar­nak. Huzalból és rúdvasból is megtakarítást kívánnak elérni. Megfelelő kutatási programot hajtanak végre a műanyag és különféle öt­vözött acélok gyártási lehe­tőségeinek megteremtésére. A minőség javításáról szó­ló rész egyes műveleteknél a selejt csökkentését, a tech­nológia javítását, az első­osztályú termékek arányának növelését, a minőségi ellen­őrzés javítását tűzik ki cé­lul. Az e vállalás keretében végrehajtott intézkedések az előzetes számítások szerint több mint 2,3 millió fo­rint megtakarítást, illet­ve termelési értéknöve­kedést biztosítanak majd a gyár számára. A továbbiakban az Acél­árugyár ezévi versenyfelada­ta. a műszaki fejlesztés, a szakmai továbbképzés, a munkavédelem, valamint a a gazdasági, műszaki és mozgalmi szervek feladatai­val foglalkozik. Tovább fejlesztik Salgótarján kommunális ellátottságát Ülésezett a városi pártbizottság A TV is felveszi az ecsegi író-olvasó találkozót Berkesi Andrással, a „Vi­har után”, „Októberi vihar”, „Kopjások” Írójával rendez találkozót a Mezőgazdasági Könyvhónap keretében a Pásztói Földművesszövetkeze­tek Járási Központjának könyvesboltja e hó 18-án. Az írót vasárnap reggel 9 órakor a járási szervek veze­tői fogadják Pásztón. Pásztóról autóbuszon men­nek át Ecsegre, ahol a kul- túrotthonban délután 3 óra­kor találkozik Berkesi And­rás a község lakosságával. Az előadásról és az ugyan­ezen a napon történő ház- ról-házra árusításról, vala­mint a könyvkiállításról a TV felvételeket készít. A városi tanács előterjesz­tése alapján a Salgótarjáni Városi Pártbizottság kibőví­tett ülésen tárgyalta meg a víz-, szennyvíz-, csapadékve­zetékek és csatornák, villa­mosenergia és telefonkábelek, út- és járdaépítés ezévi beru­házási feladatait. Az előterjesztés és az azt megtárgyaló vita egyaránt megállapította, hogy a város területén lévő többi építményhez viszo­nyítva a kommunális el­látás jelentős mértékben lemaradt. Különösen rossz a helyzet azokon a területeken, ame­lyeken a lakások kolóniális rendszerben épültek. így pél­dául a felszabadulást köve­tően a villamoshálózat túl­nyomó része légvezetékből állt, korszerűtlen volt. Csak 1957-ben kezdődött meg a nagyobb ütemű felújítás, 1959-ben pedig a városköz­pont és egyéb területek kábe­leken történő energiaellátása. Ez a munka jelenleg Is folya­matban van, 1962-ben pedig tovább korszerűsítik a villa­moshálózatot. A távbeszélőhálózat fejlesz­tése érdekében földalatti ká­belfektetést végeznek a posta- hivataltól a Tűzhelygyárral szemben lévő új trafóállomá­sig. Bekötik a baglyasaljai és zagyvapálfalvi postát is a kábelhálózatba, az 1963—64. évi beruhá­zások során további 600 előfizető bekapcsolását te­szik lehetővé s akkor már a Rokkant-telep, a Béke-telep, Forgács is az igénynek megfelelő telefon- hálózattal rendelkezik. Fel­vevő postahivatal létesítését tervezik még ebben az évben az acélárugyári és a vásár­téri lakótelepen is. A szennyvízcsatorna és a város szennyvízderítője teljes egészében újonnan épült Zagyvapálfalva déli részén, 1962-ben épül meg a városon keresztülvezető mentesítő fővezeték. A vízellátás kibő­vítését szolgálja a IV. számú kút több mint félkilométeres vezetékkel való összekötése a III. számú kúttal s további új kút forrása. Községfejlesztési hitelből kibővitik a vízveze­tékhálózatot olyan területen, ahol a lakosság száma elég magas ahhoz, hogy az építés gazdaságos legyen. A jövőben nem fordulhat elő, hogy megépített uta­kat, járdákat többször is újra felbontsanak, mert előzőleg nem egyeztet­ték a csatornaépítési, villa­mos. telefonkábel fektetési terveket. A pártbizottság éppen ezert felhívta a városi taná­csot, hogy záros határidőn belül tárgyalja meg a külön­böző szervek, vállalatok rész­vételével azok legközelebbi és távlati terveit is. Hozzon megfelelő intézkedést arra, hogy a közös megállapodás után a későbbi népgazdasági károk elkerülése érdekében a terveken ne, vagy csak újabb koordinációval lehessen vál­toztatni. Szocialista brigádvezeta KÜLDÖTTGYŰLÉST TART A KISZÖV A több hónap óta tartó ve­zetőségválasztó taggyűlések után é héten kerül sor me­gyénk kisipari szövetkezetei­nek küldöttgyűlésére. A ta­nácskozás február 16-án, pénteken ül össze Salgótar­jánban. A küldöttgyűlés megvitatja a kisipari szö­vetkezetek eddigi tevékeny­ségét, határozatokat hoz a további feladatokat illetően és megválasztja küldötteit az országos tanácskozásra. Salgótarjáni Üveggyár finom csiszolójának dolgozói is el­határozták, hogy versenyt indítanak a szocialista cím el­nyeréséért. A műhely dolgozói már támaszkodhatnak azokra a gazdasági tapasztalatokra, amelyeket azok a dolgozók értek ei. akik részt vettek a szocialista brigádok versenyében. Képünkön: Horváth György szocialista brigádvezető, a mű­hely egyik régi szakmunkása, aki több évtizedes szakmai és mozgalmi tapasztalataival segíti a szocialista műhely cím elnyerését.

Next

/
Thumbnails
Contents