Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-10 / 12. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVF. 12. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 10. Az élenjáró módszerek alkalmazása növeli az állattenyésztés eredményességét Megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozás Szügyben Megyei szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás volt a hét elején Szügyben. a tangazdaságban. A tanácskozáson termelőszövetkezeti elnökök. vezetőségi tagok, állat- tenyésztési brigádvezetők és az állattenyésztés élenjáró dolgozói vettek részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a termelőszövetkezeteknél a főbb munkaszervezési problémákat. a helyes módszerek elterjesztésével mielőbb megoldjuk, s az állati hozamok előállításánál — tejtermelés, hízó- és növendékmarha-neve- lés, itatásos borjúnevelés — a lehető legalacsonyabbra szorítsuk az előállítási költségeket. Az egybegyűlt szövetkezeti vezetők állatgondozók előtt Horváth József, megyei törzskönyvezési főfelügyelő a szarvasmarha tartás és tenyésztés legfontosabb problémáit ismertette. Az 1961-es gazdasági évet elemezve elmondotta, hogy termelőszövetkezeteink túlteljesítették a beütemezett létszámtervet, s jól alakult az ellési százalék is, amiben nagy szerepe volt a mesterséges megtermékenyítés alkalmazásának. A szarvasmarha-tartás problémáit vizsgálva az előadó megyei termelőszövetkezetek példájával bizonyította — a varsányi Dózsa Termelőszövetkezet törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állományánál az elmúlt évben 3483 kg volt az évi tejtermelés tehenenként 3.96 százalék zsírtartalom mellett —, hogy a meglevő állománnyal eredményesen dolgozhatunk, hiszen az állatokban megvan a képesség a nagyobb hozamok elérésére. S hogy mégsem értük el az állati hozamok alakulásánál a megfelelő szintet, magas az állati termékek előállításának költsége, az jórészt abból adódik, hogy termelőszövetkezeteinknél ma még hiányos a takarmányozás, s nagyobb szakszerűséget követel a gondozás is. Az előadás fölhívta a szövetkezeti vezetők, állattenyésztők figyelmét arra, hogy a takarmányozás helyes megszervezésénél elsősorban azokat a takarmányféleségeket kell figyelembe venni, amelyek olcsó tömegtakarmányt biztosítanak az állománynak Mert jelenleg a helytelen takarmányozás és a gondozás költségei — kislétszá- Hiú állatállománynál — növelik termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztési költségeket. Éppen ezért az idén már az a cél, hogy termelőszövetkezeteinkben is kialakítsák a megfelelő létszámú nagyüzemi tenyészeteket. Ami a tenyésztési munkát illeti, lényeges változás van az elmúlt évekhez viszonyítva megyénk termelőszövetkezeteinél, de az elkövetkezendő években még mindig sok e téren a tennivaló. A termelési költségek csökkentése érdekében olyan utódok nevelése válik szükségessé.' amelyek termelése magasabb elődeiknél. E célból a megyében mintegy 30 apaállat áll ivadékvizsgálat alatt. S az idén, valamint a következő évben a termelőszövetkezeteknél is bevezetik az ivadékvizsgálatot az egykorú istállótársak módszerével. így lehetővé válik olyan utódok kialakítása, amelyek magasabb termelési képességgel rendelkeznek, s biztosítva van a nemzedékek előrehaladása, állandó fejlődése is. Pelyva Elek, a tangazdaság állattenyésztője az állat- tenyésztés eredményeit ismertette, s azokat a módszereket, amelyekkel az eredményeket elérték. A gazdaságban igen nagy gondot fordítanak a munkaidő kihasználására, egy-egy munkafolyamat időbeni, pontos elvégzésére, valamint a gondozók szakképzettségének állandó növelésére. így sikerült elérniük, hogy a hízóállománynál a betervezett 12.83 forint helyett 11,80 forintra szorították le egy kilogramm súlygyarapodás költségét, s az itatással nevelt borjaknál 16,72 forint helyett 14, 75 forint volt az elmúlt évben egy kilogramm súlygyarapodás takarmányozási költsége. A MEGYEI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG ELŐZETES JELENTÉSE: Az ipar telj esitette tervét, jelentősen fejlődött a mezőgazdaság 1961-ben tovább gazdagodott megyénk A Megyei Statisztikai Igazgatóság előzetes jelentést adott ki az 1961. évi tervteljesítésről, valamint megyénk fejlődéséről. Egy Év alatt az ipar termelése 10 százalékkal nőtt A második ötéves terv első évében a szocialista ipar termelése együttesen csaknem 10 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. A minisztériumi ipar vállalatai 9,4, az állami helyiipari vállalatok 11,5 százalékkal termeltek többet, mint 1960-ban. Az egy munkásra jutó termelési érték 7,6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán elért termelésnövekedés négyötöde a munka termelékenységének és egyötöde az iparban foglalkoztatottak számának növekedéséből adódott. Az állami iparvállalatok és kisipari szövetkezetek állományába tartozó munkások létszáma 1961-ben 371 fővel növekedett az előző évhez viszonyítva. Az összes kifizetett bér 3 százalékkal, a munkások részére kifizetett bér pedig 3.2 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelés növekedése lényegesen túlhaladta a kifizetett bérek emelkedését. Az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 1961-ben 28 forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. NttVFKVO ÜZEMI TELJESÍTMÉNY 1.5 MTT.LIÖ FORINT A MINŐSÉGBŐL 700 KÖBMÉTER BÄNYAFA MEGTAKARIT/iS Elfogadták a szénbányászat 1962. évi versenyfeladatát Csütörtökön a széndemence műszaki és mozgalmi vezetői egésznapi műszaki-termelési tanácskozást tartottak Salgótarjánban, a bányász művelődési otthonban. A szénbányászat vezetői a tanácskozáson, az elmúlt év eredményeit és azokat a feladatokat vitatták meg, amelyek szénmedencénk bányászai előtt az 1962-es tervévben állnak. A műszaki termelési tanácskozás a többi között értékelte azokat a vállalásokat, melyeket a szénmedence bányászai készítettek el, s a második ötéves terv sikeres valóraváltása érdekében felhívással fordult szénmedencénk dolgozóihoz az alábbi célok elérése érdekében. Érjük el, hogy 1982- ben kalória-tervünket 1. 100,5 százalékra teljesítsük. A minőség növelése érdekében a mélyművelésnél az előző évi 2820 kalóriás tényszám- mal szemben 1982-ben 2834 kalóriás szenet adjunk népgazdaságunknak. Ezzel elérjük, hogy 1,5 millió forinttal több árbevételhez jutunk. A minőség javítását elsősorban a darabos szemnagyságú szén termelési arányának növelésével biztosítsuk. Ennek érdekében szélesítsük ki a polyetilén csomagolású fojtási anyagok alkalmazását, másrészt pedig vezessük be a teljesítménybérezést osztályozóinkon. Ezzel elérjük az 5 százalékos teljesítményjavulást, vagyis az osztályozókra küldött szénben lévő meddő 76 százalékát tudjuk kiválogatni. 2. A tsz-ek megszilárdítását elősegítő tennivalókat vitatták az éveleji tanácsi VB ölesek Az 1962-es esztendő első végrehajtó bizottsági ülésein és az azt követő valamennyin a legfontosabb, a legjelentősebb problémákat vitatták meg a járási tanács végrehajtó bizottságok és hozott határozataik a feladatok megoldásának elősegítésére adnak útmutatást. így például a Szécsényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága egyik ülésén a takarmány-helyzet felülvizsgálatával, a tsz-ek állatállományának átteleltetésével foglalkoztak. A hozott határozat megszabja: a szakemberek adjanak több segítséget. Általában a legtöbb járási vb ülésen a tsz-tagokat érintő problémákat, a termelőszövetkezet megszilárdítását elősegítő tennivalókat vitatják, s ennek alapján hozzák fontos határozataikat. A Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága több fontos téma mellett a népművelési munka feladatairól is tanácskozott januárban. Ennek további javítása érdekében elhatározták: március 31-ig valamennyi községben az értelmiség bevonásával ankétot tartanak, amelyen egyénekre menően határozzák meg a népművelési feladatokat elősegítő tennivalókat. Ezt a célt szolgálja a tsz kulturális alap törvényes fel- használásának felülvizsgálata is. Javasolta a tanács végrehajtó bizottsága, hogy ebből az alapból növeljék a könyv- állományt, elsősorban mező- gazdasági tárgyú szakkönyvekkel. így segíthető elő a hozott másik fontos határozat megvalósítása, mely szerint ebben az esztendőben 500 tsz- tag olvasásával kívánják növelni a könyvtárak kölcsönzőinek létszámát. Az 1100 kilogramm J| __ egy főre jutó összü zemi teljesítményünket teljesítsük 100,8 százalékra. A múlt évben mélyművelésben elért 1027 kilogrammos, illetve a külfejtéssel együtt elért 1045 kilogrammos össz- üzemi teljesítményt a mélyművelésen növeljük 1053, a külfejtéssel együtt pedig 1108 kilogrammra. Ennek érdekében törekedjünk a produktív és az improduktív létszám helyes kialakítására, másrészt pedig érjük el a meglévő rakodó és elővájó gépek számának 69,8 százalékos üzemeltetési arányát. A produktív létszám fokozása érdekében 1962-ben 15 szellőztető és 15 végteler.kötelű szállítógép automatizálását oldjuk meg. Törekedjünk arra, hogy a géprakodás területén ebben az esztendőben 15 ezer tonnát rakjunk fel terven felül, a rárobbantásná! pedig az elmúlt évhez viszonyítva 9 ezer tonna szenet termeljünk. A kamrafejtésekben kísérletezzünk a Jukó-féle átrakó- berendezésekkel, s így 40 ezer tonna szén átlapátolásának gépesítését oldjuk meg. A gyalusfront előrehaladási sebességét — éppen a fentiek érdekében — az elmúlt évhez viszonyítva 10 százalékkal kell növelni s a további intézkedésekkel oldjuk meg a veszteségidő 20 százalékos csökkentését. 3. Csökkentsük 1,2 száza_____ lékkai mélyművelési ö nköltségi tervünket az előző évhez viszonyítva. Ezért törekedjünk a szén minőségének javításán keresztül az árbevétel növelésére, másrészt pedig a takarékosság kiszélesítésére. A munkásszállítás helyes átszervezésével mintegy 790 ezer forintot kívánunk megtakarítani. Az acél- tárnok és süveggerendák 75 százalékos kihasználásával, valamint 375 folyóméter vágat kőzetcsavaros biztosításával 700 köbméter bányafa megtakarítását tűzzük célul. A vállalati teljes termelés tervét a szénbányászat, a Vasötvözetgyár, az Erőmű, a Bányagépgyár, a Romhányi Cserépkályhagyár, a két üveggyár magasan túlteljesítette, a Salgótarjáni Acélárugyár 0,9 százalékos túlteljesítést ért el, csupán a Nógrádkö- vesdi Kőbánya maradt le ebben a tekintetben. A minisztériumi iparvállalatok közül az Erőmű, a Nógrádkövesdi Kőbánya termeltek kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vállalatok túlteljesítették exportkiszállítási tervüket is, a Salgótarjáni Acélárugyárban például 15.7 százalékkal több exportárut szállítottak ki az előirányzatnál. Az ipari vállalatok a kiemelt fontosabb termékek többségénél meghaladták az elmúlt év termelési szintjét. Legjelentősebb a növekedés a zöld öblösüvegnél, a húzott- üvegnél, a szalonnaféleségeknél, a nyersacélnál, a zsír és olvasztott termékeknél, valamint a vasötvözetnél. Kitűnően alakult a gabonafélék termésátlaga A növénytermelésen belül a gabonafélék termésátlagai kedvezően alakultak. Búzából holdanként 9,8 mázsa termett, több, mint a korábbi években bármikor. A megyei átlagon belül az állami gazdaságokban 13,3, a termelőszövetkezetekben 9,4 mázsa volt a búza holdankénti termésátlaga. A rozs termésátlaga elérte a 8,4 mázsát, amely szintén magasabb, mint a korábbi évek átlaga, őszi árpából 11,3 mázsa termett holdanként, amely 1,2 mázsával kevesebb, mint az országos átlag, de még így is lényegesen több, mint a megelőző években. Tavaszi árpából és zabból az aszályos időjárás következtében gyengébb volt a termés, mint korábban. Az aszály főként az őszi be- takarítású növényeket — elsősorban a kukoricát, a burgonyát, a cukorrépát és a napraforgót — sújtotta. Kukoricából az 1960. évi 16,4 mázsával szemben mindössze 9,6 mázsa termett holdanként. Az elmúlt év őszén nagyobb területen vetettek kenyérgabonát és ősziárpát, mint az előző években: a kenyérgabona vetésterülete 18,8, az őszi árpáé 40,2 százalékkal magasabb, őszi búzából a vetésterület 24,3 százalékát vetették be intenzív búzafajtákkal. A megye szarvasmarha- álománya 1,2 százalékkal kevesebb, sertésállománya pedig 1,7 százalékkal több, mint az előző évben volt. A termelő- szövetkezetek közös szarvasmarhaállománya több mint 51, a sertésállománya pedig több mint 114 százalékkal magasabb, mint 1960. év végén. növekedett a forgalom a kiskereskedelemben A megye kiskereskedelmének eladása az elmúlt évben 1,3 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Ezen belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladási forgalma 7,6 százalékkal nőtt, míg a ruházati, textil- és bőráruk forgalma 8,9, a vegyesipari cikkek forgalma pedig 1,2 százalékkal csökkent. Az egy lakosra jutó eladási forgalom 50 forinttal volt több, mint 1960-ban. A város és községtejlesztés eredményei A város- és községfejlesztés keretében megyénk két városának rendszeresen tisztított közterülete az előző évhez viszonyítva csaknem 15 százalékkal emelkedett. Az elmúlt év során a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat közel 700 lakást kapcsolt be a vízhálózatba. Az elmúlt évben Nézsa, Ecseg és Kisbáikány községeket villamosították, ezzel lire csökkent megyénkben az olyan települések száma, amelyek még nem rendelkeznek villanyvilágítással. Az elmúlt évben összesen 27 termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villanyellátásba. Az Au tóközei ekedési Vállalat a két városban és Nagy- bátonyban bonyolít le helvi forgalmat. A vállalat az elmúlt évben két új útvonalon létesített 13 kilométer hosszúságú járatot. A helyi járatok forgalma lényegesen nagyobb volt, mint 1960-ban: az utas- kilométerek száma 18,4 százalékkal, a szállított személyek száma pedig több mint 400 ezerrel emelkedett. A járatok zsúfoltságát, elsősorban Salgótarjánban, a csúcsforgalmi időben a járatok sűrítésével csökkentették. 4. Betervezett fővágat- hajtási tervünket teljesítsük 101 százalékra. Ezt elsősorban az elővájógépek rendszeres üzemeltetésével, a feltáró és elővájó munkahelyek telepítésével a pasz- portok betartásával, az előrehaladási sebesség fokozásával érjük el. 5. | lési tanácskozás javasolja szénmedencénk dolgozóinak, hogy szélesítsük ki a már eddig is jó eredményeket hozó szocialista brigádmozgalmat, s a brigádoK mellett mind több üzemrész, akna kollektívája harcoljon a szocialista bányarész cím elnyeréséért. Ezzel nemcsak célkitűzéseink valóraváltását látjuk biztosítottnak, hanem záloga annak, hogy a nógrádi szénmedenee bányászai 1962- ben is teljesítik megnövekedett feladatukat, a népgazdasági terveken túl eleget tesznek vállalásuknak is. Megváltoztatják a középiskolai tantervet és tananyagot ÉLESEN ELKÜLÖNÜL A GIMNÁZIUMOK KÉT TAGOZAT: A REÁL ÉS A HUMÁN Az Országos Tantervi Bizottság több fontos határozatot hozott az új középiskolai tantervre vonatkozólag. A középiskolai tantervi anyag tervezésénél nem csupán a gimnázium lebegett a tanterv-készítők szeme előtt, hanem általában figyelemmel voltak a középiskolákra. A munka a többi között olyan „közműveltségi minimum” megállapítására irányult, amit mindenfajta középiskolában — a szakjellegűekben is — biztosítani kell a diákoknak. Azt, hogy erre a minimumra milyen további tananyag épül, mit egészít ki, — az iskola típusa szabja meg. A gimnáziumok két tagozatában fokozottabban különbözik majd egymástól a tananyag, aszerint, hogy humán, illetve reál tagozatról van szó. A két tagozatnak eddiginél élesebb elkülönítését három fő ok indokolja: az első, hogy egyre ismeretigénye- sebb minden pálya, s ez hosszabb, alaposabb előkészítést igényel. A korszerű előkészítés feltétlenül megkívánja a középfokon az erősebb differenciálást. A másik ok, hogy a tanulók érdeklődése is igen sokoldalú, s az általános iskola végén, a gimnázium 1—2. osztályában már rendszerint eldöntik a fiatalok, hogy milyen pályát választanak. A harmadik ok: minden diáknak nagyon sok ismeretet kellene elsajátítania, ha a két tagozat közötti különbség továbbra is jórészt névleges lenne, mint jelenleg. Ez túlterhelést idézne elő. Az Országos Tantervi Bizottság jóváhagyta a közműveltségi minimum kereteire vonatkozó javaslatokat. A gimnáziumi heti óraszámot 33-ban, az első osztályokban 32-ben maximálták. A tananyag korszerűsítése — amire az új tantervek kialakításával egyidejűleg szintén sor kerül — egyúttal anyagcsökkentést is jelent, mivel a nélkülözhető részeket elhagyják.
