Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-10 / 12. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÜJSAa 1962. február 10. Adó§ak vagyunk! § § § § Irodalmi estnőknek A mátraverebélyi nőtanács Olyan szenvedélyes viták fűtik napjainkban a falvak népét, hogy szinte forr, buzog tőle az emberi érzelem. Hát mikor emelkedett a parasztember öntudata ilyen magas fokra? Mikor állt fel az egész falu színe előtt és § rendezésében február 6-án kért számon mindent, ami a munkájával összefügg. Az ^irodalmi estet tartottak a idei zárszámadási közgyűléseken ez így van. Voltak az községben. A nagy érdeklő- előző évek közgyűlésein is viták, de hol maradnak azok ^ déssel várt rendezvényen az ideitől. Sem színben, sem ízben, sem mélységben nem, S termelőszövetkezeti asszo- jutottak el az idei esztendő nagy vitáihoz. ^ nyok, ipari munkásfeleségek, Már csak maga ez a nagy számvetési vita is mu- 5 pedagógusok, orvos feleségek, tatja, hogy a falun más úton gördül a történelem kereke. §párt, tanács és KISZ veze- A parasztember aggódik, őrködik a termelőszövetkezet R tőségi tagok vettek részt. fölött. Vigyáz a szövetkezet vívmányaira, megköveteli ^ teljes jogát, amiben már ott cseng a jobb, gazdagabb S Az irodalmi előadássoro- holnap alakításának sürgetése. § zat első rendezvényén Csukly Ez ma már a falusi ember! £ László tanár tartott előadást Hanem mindezek mellett más is kicseng a zárszám- 5-az Anya alakja az irodalomadási közgyűlés vitáiból. Az, hogy nagyobb segítséget kell Sban címmel. Ez alkalomból nyújtani a falusi embereknek az új világuk megerösíté- § Petőfi, Ady, Gorkij, valamint séhez. K olasz és szlovák költők verNem egyedül álló eset a szügyi zárszámadás. A ta- 5 sei bői adtak elő néhányat gok jelentős hányada szemrehányást tett a vezetőknek. S tehetséges úttörő szavalók Olyasmikért, mint a munkaegység felhígítása, rossz mun- § közreműködésével. kaszervezés és, a többi. Olyasmikért, amelyeknek szülője f nem egyéb mint szervezési tapasztalatlanság. Igaz, a ve- Az irodalmi est után az zetők sem maradtak adósak a szemrehányással. Nem § asszonyok elmondták, hogy hallgatták el, hogy a tagság is adós maradt egynéhány § ^a"".on örülnek a művelő- munícánal, amely most a zárszámadásra, a javakat tar- í: désüket elősegítő rendez- talmazó mérleg tányérját megkönnyítette. 5 vénynek es kérik, hogy miJó is, hasznos is volt ez a kemény összecsapás, de X neí gyakrabban tartsanak ha csak egy kissé nagyobb körültekintéssel dolgoznak a |szamukra ir°dalmi előadást. vezetők, el is maradhatott volna. A tagság is, ha egy ^ ——■»«— kissé körültekintőbb — tisztesség ne essék szólván — előre- ? látóbb, nem hanyagolja el a munkát. S Na és itt érünk el ahhoz a ponthoz, amely minden § zárszámadó közgyűlésen, mint a horog beleakad az em- |a könyvbarát hónapról berek agyába. Hát miért nem tudták kikerülni ezeket, a e r nem is alapvető zökkenőket? Mert nem kaptak megfelelő segítséget! Nem arról van szó, hogy helyettük gondolkodjunk, cselekedjünk, de arról igenis, ma még szó kell essék: nagyobb segítséget kell nyújtani számukra. A mi járásaink Megbeszélés legtöbbje sajnos elhanyagolja ezt. Szügynek sem adtak tü- X tanács művelődésüggyel relmes szakmai tanácsot. Ezt vallja az üzemi patrónus, §foglalkozó járások képviselői. egyetertesben a járási pártbizottság munkatársával. De r J * nem kell tanúskodás ehhez, mert az események igazol- | A megbeszélésen a három jak. Az elnök nem tudott eligazodni a munkában, pe- X... . dig jószándékát nem lehet kétségbe vonni. De hát régen § tomegszerv áltál indított 12 holdja volt, meg a családja, így dolgozott. Most meg c könyvbarát mozgalom eddd- ezerre nőtt a földterület a család pedig sokszorosra. Annyit beszélünk manapság a mezőgazdaság megerösí§ Február 16-án Balassa| gyarmaton megbeszélésre c jönnek össze a Haza ^Népfront, a Nőtanács, a földművesszövetkezet és § gi tapasztalatait, a mezőgazdasági könyvhónap jelentősétéséről. A megerősítés abból is áll, hogy ha kell kézen ^ - aTlvnfri ~lnn />+ ,,+nb-nr, T\Tnm, Vall í U1ZLOXsításának feltételeit vitatják fogva vezetjük át őket a göröngyösebb utakon. Nem kell a termelőszövetkezetet agyon babusgatni, csak jószerével segíteni, amikor szükség van rá. Fontos kötelessége ez §meg. A tömegszervezeti vett járásoknak, de másoknak is! ^ zetők meghatározzák az olBobál Gyula ^ vasógárda megszervezésével kapcsolatos tennivalókat is. Elkészült a balassagyarmati tanács munkatérré A városi tanács végrehajtó bizottsága tartalmas, változatos tervet állított össze az esztendő első felében jelentkező időszerű feladatok eredményes megoldására. E szerint a tanács az I. félévben három esetben tart nyilvános ülést. Február végén kerül sor a helyi államhatalmi szerv elmúlt évi tevékenységének, valamint a tanácstagok tömegkapcsolati munkájának értékelésére, s ugyanakkor az ipari állandó bizottság is beszámol általános tevékenységéről. A tömegkapcsolatok elmélyítésére való következetes törekvés ugyancsak jelentős hangsúlyt kap a féléves munkatervben. így például mind a 80 tanácstag egy-egy alkalommal fogadóórát, illetve beszámolót tart majd választókerületében június hó végéig. A munkaterv az örvendetes javulást tükröző állandó bizottsági tevékenység további fejlődését is szorgalmazza. Ennek érdekében az AB elnökök és titkárok, valamint a szakigazgatási szervek vezetői részvételével közös munkaértekezleten vitatják majd meg a menetközben felmerült problémák megoldásának hatékony lehetőségeit. Április hónap folyamán a város területén működő vállalatok, üzemek vezetői részére a VB. koordinációs értekezlet összehívását vette tervbe, ahol a még szorosabb együttműködés formáit kutatják. Gyürky Zoltán Ebben az évben mintegy 5 millió forinttal magasabb építési tevékenység hárul az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságra, mint egy évvel korábban. A 40 millió forintos terv végrehajtását létszámnövekedés nélkül kell biztosítaniok. Ezért az év folyamán 7 százalékkal növelik a termelékenységet és mintegy 2 százalékkal csökkentik az önköltséget. A megnövekedett feladatokra jellemző, hogy az építési tevékenység mellett jelentősen emelkedett az energiaszolgáltatási igény is. Két év alatt például olyan mértékben, mint amennyi villamosenergiát a Salgótarjáni Erőmű elméletileg maximális kapacitása biztosítani tudna. A napokban összegezésre kerülő versenyvállalás pedig további építési feladatokat ró majd a vállalatra: a dolgozók ugyanis elhatározták, hogy — az eddigi számítások szerint — mintegy 2 millió forint értékű terven felüli munkát végeznek el. A vállalat pártszervezete felismerte, hogy az új, megnövekedett feladatokat _ csak a pártmunka új módszereivel oldhatja meg. A múlt hét közepén megtartott taggyűlésen a pártvezetőség a kommunisták elé terjesztette egész évre szóló munkaprogramját. Ez felöleli a gazdasági feladatokat, a műszaki fejlesztést, a bérpolitika, a szakmai oktatás kérdéseit, az egészségügy és a balesetvédelem tennivalóit, majd külön részben foglalkozik a politikai munka feladataival. A munkaprogram alapvető mondanivalója, hogy a termelés, a termelékenység és az önköltség megnövekedett mutatóit mindenekelőtt a saját, az üzemen belüli lehetőségek jobb hasznosításával teljesítsék. Ezért külön pontban foglalkoznak például a kis- gépesítéssel, az anyagrakodással, az egyszeri mozgatással történő anyagszállítással. Több új módszer bevezetését foglalja magában a program. Javaslatokat tesz olyan intézkedésekre, amelyek olcsóbb eljárást biztosítanak, jobbá teszik a munkahelyek szerszám ellátását, illetve javítását. Egyes speciális munkákra külön munkacsoportokat hoznak létre. A munkaprogram külön érdeme, hogy már magában foglalja az 1963. évi tervek elkészítését és ennek alapján az anyagrendelést is. A pártvezetőség terve fő vonalaiban összegezi a vállalat előtt álló fejlesztési és intézkedési feladatokat is. Ennek keretében például felhívja a figyelmet a berendezések üzembiztonságának növelésére, a szakszemélyzet képzésére, a tervszerű gazdálkodás biztosítására. Fontos feladat, hogy határidőre befejeződjenek azok a munkálatok, amelyek mind a lakosság, mind a nagyfogyasztók jobb ellátását célozzák, növelik a villamosenergia feszültségét. Ez a munkaprogram nemcsak általában, hanem konkrétan is magában foglalja a vállalat munkájának legfontosabb területeit. Többek között például Salgótarján lakosságának jobb ellátása központi helyet foglal el az intézkedések között. Bag- lyasalján, a Csizmadiadele- pen, a megyei tanács mögötti, az acélárugyári lakótelepen, valamint az új kórház építésével kapcsolatban egy sor új olyan hálózatbővítést, transzformátor és kapcsolóállomás építését, és más munkálatokat végeznek el, amelyek kedvezően éreztetik majd hatásukat. Fontos lenne, ha ezeket a munkálatokat a vízművekkel, a postával és más szervekkel közösen bonyolítanák le. Különösen vonatkozik ez az acélárugyári lakótelepre, ahol az építési dokumentáció biztosításában még sürgős feladat vár a városi tanácsra. Gazdasági értékét tekintve ettől is jelentősebb az a munka, amelyet az ipari üzemek, elsősorban pedig a Salgótarjáni Üveggyár és Tűzhelygyár energiaellátásának javítása érdekében tesznek. s energiaellátás folyamatosságán nagyon sok múlik a termelés zavartalansága, minősége szempontjából. Elsősorban vonatkozik ez a Salgótarjáni Üveggyárra, ahol a percenkénti áramkiesés mintegy 6 ezer forintos kárt okoz, hosszabb zavarok esetén pedig lehűl az üveg, hidegednek az automata géés sorolhatnánk tovább az ebből származó bajokat. A pártszervezet kezdeményezésére a vállalat elhatározta, hogy a Salgótarjáni Üveggyár különleges helyzetére való tekintettel gyors itézkedéseket tesz, sőt szocialista szerződést kötnek a gyárral, amelyben vállalják, hogy az áramkiesést a lehető legminimálisabbra csökkentik. A párttaggyűlés elé terjesztett munkaprogram elkészítését széleskörű politikai és szervező munka előzte meg. A pártvezetőség mellett a gazdasági, műszaki vezetés, a tömegszervezetek is résztve.ttek annak kidolgozásában. Már a taggyűlés előtt több mint 10 új javaslattal bővítették az eredeti tervezetet. Ugyanakkor a kommunisták tanácskozása újabb elgondolásokkal bővítette a munkaprogramot. A többi között például a taggyűlésen mondták ki, hogy a gazdasági, műszaki vezetés ennek alapján készítsen részletes intézkedési tervet. A programban foglalt politikai feladatok — mint a vezetés egységének, a bírálat, önbírálat fejlesztésének biztosítása, a pártmegbizatá- sok redszerének kiterjesztése, a pártcsoportok megerősítése stb. — mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a pártmunka középpontjába a gazdasági feladatok kerüljenek, Ezt szolgálja az is, hogy három műszaki brigád alakult, amelyek a szocialista címért küzdenek. Közülük az egyik azt vállalta, hogy az építési, fejlesztési program terveit minden esetben határidőre elkészítik. Ezek a nagyvonalakban ismertetett célkitűzések ési munkamódszerek — melyeket a taggyűlés határozattá emelt — alkalmasak lesznek arra, hogy a vállalat teljesítse idei megnövekedett feladatait, végrehajtsa a nagyszerű célkitűzést: a második ötéves terv során minden Nógrád megyei helységben kigyulladjon a villany és megkezdjék a villamoshálózat erőteljesebb rekonstrukcióját. Balogh Gyula Egy gazdag munkaprogram A PÁRTGYÜLÉS HATÁROZAT A AZ ßMASZ-NÄL pék, Április 18-án a köztisztasági helyzet elemzése és az 1962. évi parkosítási, város- szépítési terv megtárgyalása szerepel a tanácsülés napirendjén, s értékelik a mező- gazdasági állandó bizottság munkáját is. A júniusi tanácsülésen a főagronómus számol majd be a mezőgazda- sági munkák állásáról és a kereskedelmi állandó bizottság elnöke ad jelentést az eddig végzett feladatokról, a kapott konkrét megbízatások mikénti teljesítéséről. Megvizsgálják a város köz- étkeztetési helyzetét, a dolgozók szociális ellátottságát, a magánkisipar működését. Napirendre tűzik a felvásárlás időszerű feladatait, a Bútorgyártó Vállalat tevékenységét, a művelődésügyi problémákat. Megvitatják a városi kórház általános működését, a panaszügyek és a lakosság bejelentéseinek intézését, a cigányság helyzetének javítására irányuló feladatokat. Napirenden fog szerepelni az igazgatási osztály munkája, a tavaszi mezőgazdasági kampányfeladatok mikénti végrehajtása, az ifjú5- ságvédelmi albizottság ténykedése, városunk kereskedelmi helyzete. Mi van a sok „de” mögött A A mden túlzás nélkül * * * mondhatjuk erre a kollektívára, hogy egy nagy család. Tagjai úgy nőnek fel a bányászok között, mint a gyermekek a családban. Számuk mind több, s mind többen dolgoznak már a szocialista brigádokban, egyre többen küzdenek a szocialista brigád cím elnyeréséért. Mert mit is akarnak? Valóra váltani jelszavukat: szocialista módon dolgozni, élni, tanulni. Amikor legutóbb találkoztam velük, valamennyien ünnepi ruhát öltöttek magukra. Volt sok ismerős közöttük, de sokukat először láttam, avagy a bányai találkozás után, frissen borotválkozva, átöltözve, nem ismertem meg. De valamiben így is hasonlítottak egymásra. Bányászok és műszakiak, akik azért gyűltek össze a Rá- kóczi-telepi művelődési otthonban, hogy számvetést készítsenek a múlt évről, hogy elmondják a jót is és rosz- szat is csak azért, hogy ez az év eredményesebb legyen a kazári bányánál is. Régi ismerősöm Tóth József szőke, Sándor István ifjú csapatvezetők, a brigádtagok is jó részben, hiszen 1959-ben ők voltak azok, akik először vállalták a szocialista munka- A , verseny új formáját, ők in- ^ barati, valóban csaladultak először harcba a szó- dias eszmecserén beszéltek az cialista brigád cím elnyeré- emberek arról, hogy végső- séért. S azóta? Kovács boris soron eredményes volt az 1961. József kivált Sándorék bri- év. Több szó azonban a jö- gádjából, s ezen a találkozón vőről, a holnapról esett. Mert már önálló csapatvezetőként a feladat bizony nagyobb jelent meg. Ö is és több most, mint volt eddig Kár- társa brigádvezető lett, s har- mikor. Csak két számot. Nacolnak a szocialista címért, ponta 2 vagonnal kell több Láthattam a fejlődést. De erről beszéltek maguk az emberek: bányászok és műszaki vezetők. Éppen Marton Mihály elvtárs, a bánya főmérnöke mondotta el, hogy míg 1959-ben csak két brigád küzdött a megtisztelő címért, 1961-ben már 11 brigád 115 tagja és 10 műszaki patronáló vett részt a mozgalomban. Kovács Emil elvtárs, az SZB elnöke nem dicsekvésképpen, de elmondotta, hogy ebben az esztendőben újabb brigádok csatlakoztak a mozgalomhoz. Ez azt jelenti majd, hogy 15 brigád 151 tagja vetélkedik a szocialista brigád cím elnyeréséért, s már 14 műszáki dolgozó vállalt patro- nálást. így a szénfal mellett dolgozók csaknem fele már szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigádban dolgozik majd. szenet termelni Kazáron. Nyolcvanhárom kilogrammal kell növelni az összüzemi teljesítményt. E két mutatónak teljesítése kihat az árbevételre és más fontos tényezőkre. Szükséges tehát a szocialista brigádok akarata, lelkesedése. S mit mondottak erre a brigádvezetők, brigádtagok? Érdemes őket meghallgatni ! — Amit vállaltunk, azt eddig is teljesítettük — véle- kedig Kovács boris József elvtársi, brigádvezető. — Szégyent ezután sem akarunk. De több segítségre van szükségünk ... — Tudjuk, hogy nagyobbak a feladatok mint eddig voltak — mondja Percze Béla brigádtag. — Bízunk önmagunkban, s teljesítjük is, amit kér az ország. Sőt! Ezért azt javaslom, hogy kezdjünk versenyt. Brigádon, sőt csapaton belül! Mi vállaljuk ezt a versenyt, de ... Sándor István ifjú brigádvezető is elmondotta véleményét. — Bennünk még nem csalódtak sem a dolgozók, sem a vezetők. Nagyon jól tudjuk valamennyien, mi a feladatunk. Tudjuk mit kell tenni a termelésért, a tanulásért, hogyan kell élnünk a társadalomban. Ahhoz azonban, hogy felépítsük új társadalmi formánkat, a termelésben kell elsősorban helyt állni. Mi sok mindent megteszünk, de ... Radics János elvtársat is ismeri csaknem mindenki a megyében. Nevéhez a széncsata sok győzelme fűződik. Ott volt az „egy csillés” mozgalom kezdeményezésénél a vágathajtás előrehaladási sebességének meggyorsításánál. Idős létére határozta el, hogy brigádjával küzd a szocialista címért. Hallgassuk csak mit mond: — Tudom miről van szó. Érzem saját és brigádom erejét is. A feladatok megoldásáért még most is felveszem a versenyt. De nézzék meg a műszakiak: 400 méterre kell „kutyázni”,, egy szállításnál többször vitlá- zunk. Nos hát lenne itt tennivaló bőven. Elsősorban a műszakiaknak... Úgy bizony. Ezért a sok de... Ezért — mondják a bányászok —, hogy tennénk mi többet is, de több segítséget várunk a patronálóktól. S a műszakiak? Tóth József szurdoki bányamester szabatosan, magyarosan mondotta el mi a műszakiak feladata a szocialista brigádmozgalomban. Elmondotta, hogy Szegedi Sándor lőmester az egyetlen, aki szívén viseli a patronálási tevékenységet. A többi azonban vajmi keveset tesz. Nem megoldott a bányászok szakmai továbbképzése. Sok tennivaló akadna az anyagellátásánál — főképpen amióta a faellátását kivették a bányaüzemek kezéből. Többet kellene a brigádtagok között tartózkodni, végsősoron pedig az az igazság, hogy alig akad olyan műszaki patronáló, aki teljesítette volna vállalását. Dehát, ha a műszakiak ilyen jól tudják, mi a feladatuk, — ahogy el is mondták, — miért, hogy semmit nem tesznek? Búcsúzáskor Nádasdi Sándor elvtárs, brigádtaggal váltottam még szót. Röviden annyit mondott: — Jó volt ez az őszinte beszélgetés, az őszinte hang, a baráti találkozás. Most mindenki tudja mi a feladata, s ha csak kevéssel is, de többet tesznek a brigádvezetők, a brigádtagok és patronálok mint eddig, akkor Kazáron sem kell szégyenkezni. Mi összefogunk ... Somogyvári László
