Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-10 / 12. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÜJSAa 1962. február 10. Adó§ak vagyunk! § § § § Irodalmi est­nőknek A mátraverebélyi nőtanács Olyan szenvedélyes viták fűtik napjainkban a falvak népét, hogy szinte forr, buzog tőle az emberi érzelem. Hát mikor emelkedett a parasztember öntudata ilyen ma­gas fokra? Mikor állt fel az egész falu színe előtt és § rendezésében február 6-án kért számon mindent, ami a munkájával összefügg. Az ^irodalmi estet tartottak a idei zárszámadási közgyűléseken ez így van. Voltak az községben. A nagy érdeklő- előző évek közgyűlésein is viták, de hol maradnak azok ^ déssel várt rendezvényen az ideitől. Sem színben, sem ízben, sem mélységben nem, S termelőszövetkezeti asszo- jutottak el az idei esztendő nagy vitáihoz. ^ nyok, ipari munkásfeleségek, Már csak maga ez a nagy számvetési vita is mu- 5 pedagógusok, orvos feleségek, tatja, hogy a falun más úton gördül a történelem kereke. §párt, tanács és KISZ veze- A parasztember aggódik, őrködik a termelőszövetkezet R tőségi tagok vettek részt. fölött. Vigyáz a szövetkezet vívmányaira, megköveteli ^ teljes jogát, amiben már ott cseng a jobb, gazdagabb S Az irodalmi előadássoro- holnap alakításának sürgetése. § zat első rendezvényén Csukly Ez ma már a falusi ember! £ László tanár tartott előadást Hanem mindezek mellett más is kicseng a zárszám- 5-az Anya alakja az irodalom­adási közgyűlés vitáiból. Az, hogy nagyobb segítséget kell Sban címmel. Ez alkalomból nyújtani a falusi embereknek az új világuk megerösíté- § Petőfi, Ady, Gorkij, valamint séhez. K olasz és szlovák költők ver­Nem egyedül álló eset a szügyi zárszámadás. A ta- 5 sei bői adtak elő néhányat gok jelentős hányada szemrehányást tett a vezetőknek. S tehetséges úttörő szavalók Olyasmikért, mint a munkaegység felhígítása, rossz mun- § közreműködésével. kaszervezés és, a többi. Olyasmikért, amelyeknek szülője f nem egyéb mint szervezési tapasztalatlanság. Igaz, a ve- Az irodalmi est után az zetők sem maradtak adósak a szemrehányással. Nem § asszonyok elmondták, hogy hallgatták el, hogy a tagság is adós maradt egynéhány § ^a"".on örülnek a művelő- munícánal, amely most a zárszámadásra, a javakat tar- í: désüket elősegítő rendez- talmazó mérleg tányérját megkönnyítette. 5 vénynek es kérik, hogy mi­Jó is, hasznos is volt ez a kemény összecsapás, de X neí gyakrabban tartsanak ha csak egy kissé nagyobb körültekintéssel dolgoznak a |szamukra ir°dalmi előadást. vezetők, el is maradhatott volna. A tagság is, ha egy ^ ——■»«— kissé körültekintőbb — tisztesség ne essék szólván — előre- ? látóbb, nem hanyagolja el a munkát. S Na és itt érünk el ahhoz a ponthoz, amely minden § zárszámadó közgyűlésen, mint a horog beleakad az em- |a könyvbarát hónapról berek agyába. Hát miért nem tudták kikerülni ezeket, a e r nem is alapvető zökkenőket? Mert nem kaptak megfelelő segítséget! Nem arról van szó, hogy helyettük gondolkodjunk, cse­lekedjünk, de arról igenis, ma még szó kell essék: na­gyobb segítséget kell nyújtani számukra. A mi járásaink Megbeszélés legtöbbje sajnos elhanyagolja ezt. Szügynek sem adtak tü- X tanács művelődésüggyel relmes szakmai tanácsot. Ezt vallja az üzemi patrónus, §foglalkozó járások képviselői. egyetertesben a járási pártbizottság munkatársával. De r J * nem kell tanúskodás ehhez, mert az események igazol- | A megbeszélésen a három jak. Az elnök nem tudott eligazodni a munkában, pe- X... . dig jószándékát nem lehet kétségbe vonni. De hát régen § tomegszerv áltál indított 12 holdja volt, meg a családja, így dolgozott. Most meg c könyvbarát mozgalom eddd- ezerre nőtt a földterület a család pedig sokszorosra. Annyit beszélünk manapság a mezőgazdaság megerösí­§ Február 16-án Balassa­| gyarmaton megbeszélésre c jönnek össze a Haza ^Népfront, a Nőtanács, a földművesszövetkezet és § gi tapasztalatait, a mezőgaz­dasági könyvhónap jelentősé­téséről. A megerősítés abból is áll, hogy ha kell kézen ^ - aTlvnfri ~lnn />+ ,,+nb-nr, T\Tnm, Vall í U1ZLO­Xsításának feltételeit vitatják fogva vezetjük át őket a göröngyösebb utakon. Nem kell a termelőszövetkezetet agyon babusgatni, csak jószerével segíteni, amikor szükség van rá. Fontos kötelessége ez §meg. A tömegszervezeti ve­tt járásoknak, de másoknak is! ^ zetők meghatározzák az ol­Bobál Gyula ^ vasógárda megszervezésével kapcsolatos tennivalókat is. Elkészült a balassagyarmati tanács munkatérré A városi tanács végrehajtó bizottsága tartalmas, válto­zatos tervet állított össze az esztendő első felében jelent­kező időszerű feladatok ered­ményes megoldására. E sze­rint a tanács az I. félév­ben három esetben tart nyil­vános ülést. Február végén kerül sor a helyi államhatal­mi szerv elmúlt évi tevé­kenységének, valamint a ta­nácstagok tömegkapcsolati munkájának értékelésére, s ugyanakkor az ipari állandó bizottság is beszámol általá­nos tevékenységéről. A tömegkapcsolatok elmé­lyítésére való következetes törekvés ugyancsak jelentős hangsúlyt kap a féléves mun­katervben. így például mind a 80 tanácstag egy-egy al­kalommal fogadóórát, illetve beszámolót tart majd válasz­tókerületében június hó vé­géig. A munkaterv az örvende­tes javulást tükröző állandó bizottsági tevékenység továb­bi fejlődését is szorgalmazza. Ennek érdekében az AB el­nökök és titkárok, valamint a szakigazgatási szervek ve­zetői részvételével közös mun­kaértekezleten vitatják majd meg a menetközben felme­rült problémák megoldásá­nak hatékony lehetőségeit. Április hónap folyamán a vá­ros területén működő válla­latok, üzemek vezetői részé­re a VB. koordinációs érte­kezlet összehívását vette terv­be, ahol a még szorosabb együttműködés formáit kutat­ják. Gyürky Zoltán Ebben az évben mintegy 5 millió forinttal magasabb építési tevékenység hárul az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságra, mint egy év­vel korábban. A 40 millió forintos terv végrehajtását létszámnövekedés nélkül kell biztosítaniok. Ezért az év folyamán 7 százalékkal növelik a termelékenységet és mintegy 2 százalékkal csökkentik az önköltséget. A megnövekedett feladatokra jellemző, hogy az építési te­vékenység mellett jelentősen emelkedett az energiaszolgál­tatási igény is. Két év alatt például olyan mértékben, mint amennyi villamosener­giát a Salgótarjáni Erőmű elméletileg maximális kapa­citása biztosítani tudna. A napokban összegezésre kerülő versenyvállalás pedig to­vábbi építési feladatokat ró majd a vállalatra: a dolgo­zók ugyanis elhatározták, hogy — az eddigi számítá­sok szerint — mintegy 2 millió forint értékű terven felüli munkát végeznek el. A vállalat pártszervezete felismerte, hogy az új, meg­növekedett feladatokat _ csak a pártmunka új módszereivel oldhatja meg. A múlt hét közepén megtartott taggyű­lésen a pártvezetőség a kommunisták elé terjesztette egész évre szóló munkaprog­ramját. Ez felöleli a gazda­sági feladatokat, a műszaki fejlesztést, a bérpolitika, a szakmai oktatás kérdéseit, az egészségügy és a balesetvé­delem tennivalóit, majd kü­lön részben foglalkozik a politikai munka feladataival. A munkaprogram alapve­tő mondanivalója, hogy a termelés, a termelékenység és az önköltség megnöveke­dett mutatóit mindenekelőtt a saját, az üzemen belüli lehetőségek jobb hasznosításával teljesít­sék. Ezért külön pontban foglalkoznak például a kis- gépesítéssel, az anyagrako­dással, az egyszeri mozgatás­sal történő anyagszállítással. Több új módszer bevezeté­sét foglalja magában a program. Javaslatokat tesz olyan intézkedésekre, ame­lyek olcsóbb eljárást bizto­sítanak, jobbá teszik a mun­kahelyek szerszám ellátását, illetve javítását. Egyes spe­ciális munkákra külön mun­kacsoportokat hoznak létre. A munkaprogram külön érdeme, hogy már magában foglalja az 1963. évi tervek elkészítését és ennek alap­ján az anyagrendelést is. A pártvezetőség terve fő vonalaiban összegezi a vál­lalat előtt álló fejlesztési és intézkedési feladatokat is. Ennek keretében például felhívja a figyelmet a beren­dezések üzembiztonságának növelésére, a szakszemély­zet képzésére, a tervszerű gazdálkodás biztosítására. Fontos feladat, hogy határ­időre befejeződjenek azok a munkálatok, amelyek mind a lakosság, mind a nagyfo­gyasztók jobb ellátását cé­lozzák, növelik a villamos­energia feszültségét. Ez a munkaprogram nem­csak általában, hanem konk­rétan is magában foglalja a vállalat munkájának legfon­tosabb területeit. Többek kö­zött például Salgótarján lakosságának jobb ellátása központi helyet foglal el az intézkedések között. Bag- lyasalján, a Csizmadiadele- pen, a megyei tanács mögötti, az acélárugyári lakótelepen, valamint az új kórház épí­tésével kapcsolatban egy sor új olyan hálózatbővítést, transzformátor és kapcsolóál­lomás építését, és más mun­kálatokat végeznek el, ame­lyek kedvezően éreztetik majd hatásukat. Fontos len­ne, ha ezeket a munkálatokat a vízművekkel, a postával és más szervekkel közösen bonyolítanák le. Különösen vonatkozik ez az acélárugyá­ri lakótelepre, ahol az épí­tési dokumentáció biztosítá­sában még sürgős feladat vár a városi tanácsra. Gazdasági értékét tekintve ettől is jelentősebb az a munka, amelyet az ipari üze­mek, elsősorban pedig a Salgótarjáni Üveggyár és Tűzhelygyár energiaellátásá­nak javítása érdekében tesz­nek. s energiaellátás folyama­tosságán nagyon sok múlik a termelés zavartalansága, minősége szempontjából. El­sősorban vonatkozik ez a Salgótarjáni Üveggyárra, ahol a percenkénti áramki­esés mintegy 6 ezer forintos kárt okoz, hosszabb zavarok esetén pedig lehűl az üveg, hidegednek az automata gé­és sorolhatnánk tovább az ebből származó bajokat. A pártszervezet kezdeménye­zésére a vállalat elhatároz­ta, hogy a Salgótarjáni Üveggyár különleges helyze­tére való tekintettel gyors itézkedéseket tesz, sőt szocialista szerződést kötnek a gyárral, amelyben vállal­ják, hogy az áramkiesést a lehető legminimálisabbra csökkentik. A párttaggyűlés elé ter­jesztett munkaprogram elké­szítését széleskörű politikai és szervező munka előzte meg. A pártvezetőség mel­lett a gazdasági, műszaki ve­zetés, a tömegszervezetek is résztve.ttek annak kidolgozá­sában. Már a taggyűlés előtt több mint 10 új javas­lattal bővítették az eredeti tervezetet. Ugyanakkor a kommunisták tanácskozása újabb elgondolásokkal bő­vítette a munkaprogramot. A többi között például a tag­gyűlésen mondták ki, hogy a gazdasági, műszaki vezetés ennek alapján készítsen rész­letes intézkedési tervet. A programban foglalt po­litikai feladatok — mint a vezetés egységének, a bírá­lat, önbírálat fejlesztésének biztosítása, a pártmegbizatá- sok redszerének kiterjeszté­se, a pártcsoportok megerő­sítése stb. — mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a pártmunka középpontjába a gazdasági feladatok kerülje­nek, Ezt szolgálja az is, hogy három műszaki brigád alakult, amelyek a szocialista címért küzdenek. Közülük az egyik azt vállalta, hogy az építési, fejlesztési program terveit minden esetben határidőre elkészítik. Ezek a nagyvonalakban is­mertetett célkitűzések ési munkamódszerek — melyeket a taggyűlés határozattá emelt — alkalmasak lesznek arra, hogy a vállalat telje­sítse idei megnövekedett feladatait, végrehajtsa a nagyszerű célkitűzést: a má­sodik ötéves terv során minden Nógrád megyei helységben kigyulladjon a villany és megkezdjék a vil­lamoshálózat erőteljesebb re­konstrukcióját. Balogh Gyula Egy gazdag munkaprogram A PÁRTGYÜLÉS HATÁROZAT A AZ ßMASZ-NÄL pék, Április 18-án a köztiszta­sági helyzet elemzése és az 1962. évi parkosítási, város- szépítési terv megtárgyalása szerepel a tanácsülés napi­rendjén, s értékelik a mező- gazdasági állandó bizottság munkáját is. A júniusi ta­nácsülésen a főagronómus szá­mol majd be a mezőgazda- sági munkák állásáról és a kereskedelmi állandó bizott­ság elnöke ad jelentést az eddig végzett feladatokról, a kapott konkrét megbízatások mikénti teljesítéséről. Megvizsgálják a város köz- étkeztetési helyzetét, a dol­gozók szociális ellátottságát, a magánkisipar működését. Napirendre tűzik a felvásár­lás időszerű feladatait, a Bú­torgyártó Vállalat tevékeny­ségét, a művelődésügyi prob­lémákat. Megvitatják a vá­rosi kórház általános műkö­dését, a panaszügyek és a lakosság bejelentéseinek in­tézését, a cigányság helyze­tének javítására irányuló fel­adatokat. Napirenden fog sze­repelni az igazgatási osztály munkája, a tavaszi mezőgaz­dasági kampányfeladatok mi­kénti végrehajtása, az ifjú5- ságvédelmi albizottság tény­kedése, városunk kereskedel­mi helyzete. Mi van a sok „de” mögött A A mden túlzás nélkül * * * mondhatjuk erre a kol­lektívára, hogy egy nagy csa­lád. Tagjai úgy nőnek fel a bányászok között, mint a gyermekek a családban. Szá­muk mind több, s mind töb­ben dolgoznak már a szocia­lista brigádokban, egyre töb­ben küzdenek a szocialista brigád cím elnyeréséért. Mert mit is akarnak? Valóra vál­tani jelszavukat: szocialista módon dolgozni, élni, tanul­ni. Amikor legutóbb találkoz­tam velük, valamennyien ün­nepi ruhát öltöttek maguk­ra. Volt sok ismerős közöt­tük, de sokukat először lát­tam, avagy a bányai talál­kozás után, frissen borotvál­kozva, átöltözve, nem ismer­tem meg. De valamiben így is hasonlítottak egymásra. Bá­nyászok és műszakiak, akik azért gyűltek össze a Rá- kóczi-telepi művelődési ott­honban, hogy számvetést ké­szítsenek a múlt évről, hogy elmondják a jót is és rosz- szat is csak azért, hogy ez az év eredményesebb legyen a kazári bányánál is. Régi ismerősöm Tóth József szőke, Sándor István ifjú csa­patvezetők, a brigádtagok is jó részben, hiszen 1959-ben ők voltak azok, akik először vállalták a szocialista munka- A , verseny új formáját, ők in- ^ barati, valóban csala­dultak először harcba a szó- dias eszmecserén beszéltek az cialista brigád cím elnyeré- emberek arról, hogy végső- séért. S azóta? Kovács boris soron eredményes volt az 1961. József kivált Sándorék bri- év. Több szó azonban a jö- gádjából, s ezen a találkozón vőről, a holnapról esett. Mert már önálló csapatvezetőként a feladat bizony nagyobb jelent meg. Ö is és több most, mint volt eddig Kár- társa brigádvezető lett, s har- mikor. Csak két számot. Na­colnak a szocialista címért, ponta 2 vagonnal kell több Láthattam a fejlődést. De erről beszéltek maguk az em­berek: bányászok és műszaki vezetők. Éppen Marton Mi­hály elvtárs, a bánya fő­mérnöke mondotta el, hogy míg 1959-ben csak két bri­gád küzdött a megtisztelő cí­mért, 1961-ben már 11 bri­gád 115 tagja és 10 mű­szaki patronáló vett részt a mozgalomban. Kovács Emil elvtárs, az SZB elnöke nem dicsekvésképpen, de elmon­dotta, hogy ebben az esz­tendőben újabb brigádok csat­lakoztak a mozgalomhoz. Ez azt jelenti majd, hogy 15 brigád 151 tagja vetélkedik a szocialista brigád cím el­nyeréséért, s már 14 mű­száki dolgozó vállalt patro- nálást. így a szénfal mellett dolgozók csaknem fele már szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigádban dol­gozik majd. szenet termelni Kazáron. Nyolcvanhárom kilogrammal kell növelni az összüzemi tel­jesítményt. E két mutatónak teljesítése kihat az árbevé­telre és más fontos ténye­zőkre. Szükséges tehát a szo­cialista brigádok akarata, lel­kesedése. S mit mondottak erre a brigádvezetők, brigád­tagok? Érdemes őket meg­hallgatni ! — Amit vállaltunk, azt ed­dig is teljesítettük — véle- kedig Kovács boris József elv­társi, brigádvezető. — Szé­gyent ezután sem akarunk. De több segítségre van szük­ségünk ... — Tudjuk, hogy nagyobbak a feladatok mint eddig vol­tak — mondja Percze Béla brigádtag. — Bízunk ön­magunkban, s teljesítjük is, amit kér az ország. Sőt! Ezért azt javaslom, hogy kezdjünk versenyt. Brigádon, sőt csa­paton belül! Mi vállaljuk ezt a versenyt, de ... Sándor István ifjú brigád­vezető is elmondotta véle­ményét. — Bennünk még nem csa­lódtak sem a dolgozók, sem a vezetők. Nagyon jól tud­juk valamennyien, mi a fel­adatunk. Tudjuk mit kell ten­ni a termelésért, a tanulásért, hogyan kell élnünk a társa­dalomban. Ahhoz azonban, hogy felépítsük új társadalmi formánkat, a termelésben kell elsősorban helyt állni. Mi sok mindent megteszünk, de ... Radics János elvtársat is ismeri csaknem mindenki a megyében. Nevéhez a szén­csata sok győzelme fűződik. Ott volt az „egy csillés” moz­galom kezdeményezésénél a vágathajtás előrehaladási se­bességének meggyorsításánál. Idős létére határozta el, hogy brigádjával küzd a szocialista címért. Hallgassuk csak mit mond: — Tudom miről van szó. Érzem saját és brigádom ere­jét is. A feladatok megol­dásáért még most is felve­szem a versenyt. De nézzék meg a műszakiak: 400 mé­terre kell „kutyázni”,, egy szállításnál többször vitlá- zunk. Nos hát lenne itt ten­nivaló bőven. Elsősorban a műszakiaknak... Úgy bizony. Ezért a sok de... Ezért — mondják a bá­nyászok —, hogy tennénk mi többet is, de több segítséget várunk a patronálóktól. S a műszakiak? Tóth Jó­zsef szurdoki bánya­mester szabatosan, magyaro­san mondotta el mi a mű­szakiak feladata a szocialista brigádmozgalomban. Elmon­dotta, hogy Szegedi Sándor lőmester az egyetlen, aki szí­vén viseli a patronálási te­vékenységet. A többi azon­ban vajmi keveset tesz. Nem megoldott a bányászok szak­mai továbbképzése. Sok ten­nivaló akadna az anyagel­látásánál — főképpen amióta a faellátását kivették a bá­nyaüzemek kezéből. Többet kellene a brigádtagok között tartózkodni, végsősoron pedig az az igazság, hogy alig akad olyan műszaki patronáló, aki teljesítette volna vállalását. Dehát, ha a műszakiak ilyen jól tudják, mi a fel­adatuk, — ahogy el is mond­ták, — miért, hogy semmit nem tesznek? Búcsúzáskor Nádasdi Sán­dor elvtárs, brigádtaggal vál­tottam még szót. Röviden annyit mondott: — Jó volt ez az őszinte be­szélgetés, az őszinte hang, a baráti találkozás. Most min­denki tudja mi a feladata, s ha csak kevéssel is, de többet tesznek a brigádve­zetők, a brigádtagok és pat­ronálok mint eddig, akkor Kazáron sem kell szégyen­kezni. Mi összefogunk ... Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents