Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-07 / 11. szám
1962. február 7. NÖSRÁDI NÍPÜJ8AO 5 Gondosan készülnek a nagy munkákra a szécsényi gépállomás traktorosai Evenként, január és február hónapban három jelentős feladatot kell megoldani minden gépállomáson. A gépek nagy részének kijavítását a traktorosok továbbképzését és a szerződéskötéseket. E feladatok sikeres megoldásán dolgoznak a szécsényi gépállomáson is. A gépállomás vezetősége idejekorán megbeszélte a feladatokat, s így a munkát tervszerűen hajtják végre. A gépállomás nagy javító- műhelyében jól halad a munka. Csaknem 50 dolgozó végzi a javító munkát. Ezekből ti- zenketten állandó műhelymunkások, hatan brigádszerelők és harmincán traktorvezetők. A javítást brigádokban végzik. Egy-egy brigádban 3—4 fő dolgozik, mert a korábbi tapasztalatok szerint az ilyen létszámú brigádok váltak be a legjobban. Egy- egy traktor, vagy cséplőgép- javításnál 3—4 ember köny- nyen hozzáfér a géphez, nem akadályozzák egymást a munkában és jobban érvényesül a brigádtagok felelőssége is. A brigádok januárban terv szerint végezték munkájukat. Végeztek 15 traktor folyójavításával, 19 traktor karbantartásával, valamint 29 eke, hat cséplőgép, három tárcsa és két gyűrűshenger javításával. Ez valamivel több, mint amennyit terveztek. Januárban még kijavították a lu- dányhalászi termelőszövetkezet GS, a rimóci termelőszövetkezet Zetor K—25-ös, a nógrádsipeki szövetkezet Ze- tor-szuper és a szécsényi szövetkezet Zetor-szuper traktorait is. Két szövetkezeti gép javításával elmaradtak, mert nem kapták meg a szükséges alkatrészeket. A januárban tervezett 15 termelőszövetkezeti gép javítása helyett csak —hatot, javítottak ki. Ez egyrészt indokolt, mert néhány szövetkezet maga javítja ki gépeit, azonban néhány helyről csak akkor viszik el a gépet javítani, ha az már üzemképtelen. A szövetkezeti gépek javításával kapcsolatban minőségi kifogás nem érkezett a gépállomásra, azonban a hosszú javítási időt kifogásolják a termelőszövetkezetek. Ennek viszont anyaghiány az oka. A kijavított gépek átadását jegyzőkönyvben rögzítik. Ennél jelen van a műhely- vezető és a gép gazdája, a traktoros, akinek elsősorban érdeke, hogy gépét hogyan javították ki. A gépjavításokat a gépállomás igazgatója és főmérnöke menetközben rendszeresen ellenőrzik. A cséplőgépeket bejáratás után veszik át és az átvételnél jelen van a gépállomás főmezőgazdásza is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a gépállomás erre a gépjavítási időszakra szervezettebben készül fel, mint korábban. Nincs probléma a dolgozók munkakedvével és jó a munkák minősége is. Sajnos, nem ilyen megnyugtató a helyzet az alkatrész ellátással. Gyakran előfordul, hogy a hiányzó alkatrész miatt egy-egy javítást nem lehet, befejezni. Ezzel kapcsolatban már több intézkedés történt, s a hírek szerint februárban már kevesebb bosszankodással fog járni a javító munka. A javítómunkások közül különösen kitűnik Sárközi Ferenc, Bajnóczi Jenő és Egyed Pál. Szorgalmas munkát végeznek, példa- mutatóak. A szakképzettebb munkaerő biztosítása érdekében az elmúlt hónapban megkezdték a traktorosok továbbképzését is. Az alapfokú tanfolyamon 25 gépállomási és 12 termelőszövetkezeti traktoros vesz részt. A vontatóvezetői tanfolyamon pedig 12 gépállomási, és 3 termelőszövetkezeti traktoros képezi magát. A gépállomás brigádvezetői már járják a körzetek termelőszövetkezeteit, hogy az idei munkákra megkössék a szerződéseket. Ez a munka rövidesen befejeződik, s már február 15-e után a gépállomásiak látják, hogy milyen igényeket kell az idén kielégíteniük. Az előzetes hírek szerint néhány körzetben jelentősebb a tavaszi munkaigény. A Szécsényi Gépállomáson tehát a javítási időszak eddig eltelt ideje alatt nem tétlenkedtek. Jól haladnak a javítások, a továbbképzés, s a gépállomás dolgozói gondosan készülnek az idei év mezőgazdasági feladatainak elvégzésére. 40 forint a munkaegység Mátraverebélyen Az elmúlt hét végén tartották meg a zárszámadó .közgyűlést a mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet tagsága jól zárta az elKÖNYV-ÜNNEPSÉG DEJTÁRON A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Művelődésügyi Osztálya rendezésében Dejtáron vasárnap ünnepélyesen megnyitották a Mezőgazdasági Könyvhónapot. A Mezőgazdasági Könyvhónap célja a szakkönyvek népszerűsítése, melyek segítségével a termelőszövetkezeti parasztság szakmai továbbképzésében születhet meg az eredmény. Az ünnepi megnyitó után, — melyet Nándori Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője tartott — könyvbál, könyvtombola, könyvkiállítás és könyvvásár várta a résztvevőket. múlt gazdasági évet. amit a szép eredmények tanúsítanak. Főleg a növénytermesztésben teljesítették túl a betervezett hozamokat. Búzából, őszi árpából, tavaszi árpából és zabból túlteljesítették az egy holdra eső hozamot, azonban kukoricából kiesésük származott. A kapásoknál is sikerült tervtúlteljesítést elérni. Az év folyamán majdnem hat literre növelték az istállóátlagot, azonban a sertéshizlalásuk ráfizetéses lett. Jelentős beruházást végeztek tavaly csaknem 700 ezer forintot fordítottak építkezésekre, gépekre és egyébb felszerelésekre. A tavalyi munka alapján 40.05 forintra alakult egy munkaegység értéke a szövetkezetben. A közgyűlésen többen hozzászóltak a beszámolóhoz és elmondták, hogy legfontosabbnak tartják az elmúlt évi munka tanulságainak levonását a tárgyilagos bírálatot, hogy ennek szellemében folytathassák az idén tovább önmaguk és szövetkezetük gazdagítását. Metszik a Iákat, műtrágyáznak a Magyarádon Állami Gazdaság gyümölcsösében A Magyarnándori Állami Gazdaságban már hozzáfogtak a csaknem 900 holdas gyümölcsös tavaszi munkáihoz. A fagymentes időben már folynak a metszések. A visszatérő fagyok azonban zavarják ezt a munkát. Da addig sem tétlenkednek a gazdaság dolgozói. Ez alatt az idő alatt támasztókarókat készítenek, amelyekre majd a gyümölcsérés idején lesz szükség. A több mint 10 féle fajtát termő gyümölcsösben a közelmúltban besűrítést is végeztek, s így megduplázták a faállományt. Erre azért volt szükség, mert nagyok voltak a fák térközei, s így kevésbé volt gazdaságos a terület kihasználása. A gazdaságosság érdekében 8 ezer darab törpe gyümölcsfát sűrítettek be egy- irányból. Ezáltal növekszik az egy katasztrális holdra eső gyümölcshozam is. A besűrítés által holdanként 230 db gyümölcsfa hoz gyümölcsöt, míg ilyen területen korábban csak 59 gyümölcsfán szüretelhettek. * 1 Megkezdték a gyümölcsösben a műtrágyázást is. A csonthéjasoknál, így például szilvánál, mandulánál, őszibaracknál holdanként 5 mázsa, az almásoknál pedig holdanként 6—7 mázsa kálisót szórnak szét. Állatt-enyészte termelőszövetkezetek portáján Földi János állattenyésztési brigádvezető megbeszéli a teendőket Makovinyi Lászlóval, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet legfiatalabb fejőgulyásával. A tehenészet eddig nem a legerősebb oldala volt a gazdaságnak, — ezt állapította meg a zárszámadási beszámoló is. A jobb jövedelmezőség biztosítására nemcsak a tejhozamot kell lényegesen növelni, de okosabban, kell bánni a takarmánnyal is. Közgyűlésekről Mintegy 133 községben készült el eddig a termelő- szövetkezetek zárszámadása. Ebből 113-at már megerősítettek, s több mint 70 községben megtartották a zár- számadási közgyűléseket is. •^i A közgyűlésekkel párhuzamosan folyik a termelőszövetkezetek 1962-es tervének megerősítése is. Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetnek ebben az esztendőben csupán az állattenyésztése közel más- félmillió forintot jövedelmezett. Hatalmas összeg ez a gazdaság életében. Ez a jövedelem elsősorban a nagyarányú építkezési beruházások eredménye, hogy az elmúlt esztendőben három istállót is építettek az őrhalmiak. A két hizlalda is valóságos kincses- bánya ma már. Képünkön: a termelőszövetkezet pompás süldőállománya. A rimóciak célja: növelni a jövedelmezőséget A rimóci Uj Élet Termelő- vetkezeti gazdáknak, hiszen szövetkezet tagsága a február havi közgyűlésen vitatja meg az 1962-es termelési tervet. Lesz miről vitatkozniok a szöaz elmúlt évhez képest az idén az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt előbbre szeretnének lépSzámvetés egy esztendőről Petényi Károly 17, Tóth Mihály 11 holddal jött a termelőszövetkezetbe. Mitasz Ferenc 26 holdat, Balga Lász- lóné meg két dolgos kezét hozta a közösbe. S az ilyen szorgalmas, dolgos embereknek 16 hónap is elegendő volt ahhoz, hogy megmutassák: a 17, a 11, a 26 holdak akkor fizetnek csak igazán gazdagon, ha a nép keze együttesen óvja, gondozza a határt. Nehéz kezdet, jó folytatás Tóth Mihály, az ipolyvecei Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke fekete ünneplőben mondta beszámolóját a közgyűlésen. Az első zárszámadási közgyűlésen. Szavait asszonyok, férfiak, a szövetkezeti tagok sokasága figyelte. Hogyan is volt hát ez az egy esztendő? A belépési nyilatkozatokat már megszámlálták: együtt volt az egész falu. Kezdődhetett a közös munka. A határban már zúgó traktorok hasították a földet. Eltűntek a barázdák. Az emberek feje azonban telve volt aggasztó kétségekkel, kérdésekkel; mi lesz ezután? Jobb lesz-e, mint eddig? Vagy jövőre már kenyerünk sem lesz elég? S hogy ezeket a kétségeket, kérdéseket válaszolatlanul hagyták azok, akiktől magyarázatot vártak a tagok, az indulás nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Ezek a gondolatok az emberek figyelme mellett lekötötte a kezeket. Nem ment a munka, nem adták össze a közös vetőmagot a gazdák még kölcsönben sem. A télen azonban már volt idő gondolkodni a történteken. A télen nagyon sokan rájöttek arra, ha nem dolgoznak, akkor valóban veszélyben forog a jövő évi kenyér! Persze, mintegy 20— 23-an azért csak nem vették fel a munkát. Maradt kapá- latlan kukorica, mák is, de a szövetkezeti tagok nagy többsége azon volt, ha időben földbe került a burgonya, a kukorica, a mák, megkapálják az epret is, mert ha sokat terem, sok lesz a pénz, ha meg kevesebb, kevesebb jut a szövetkezeti tagoknak is. Bojtos István, Molnár István, Gyur- csán János már jó pár évtizedet maguk mögött hagytak. De ha szükség volt munkájukra, mégis ott dolgoztak, ahol a fiatalok. A kocsis brigád meg egy cséplőgép kiszolgálását vállalta az aratáskor, hogy időben végezzenek. Igaz, augusztus 9-én már zsákban volt a gabona, jó pár vagonnal több, mint amennyit terveztek. Adtak is az államnak 150 mázsa kenyérgabonát, 20 vagon burgonyát, mákot, meg ki tudná itt mind felsorolni azt a sok áruféleséget, amelyel az ipolyveceiek gyarapították az idén az állami készletet. Az eper meg — bőséges, gazdag termést hozott az idén — külföldre is elvitte hírüket. S mindezeket a nagyszerű eredményeket úgy tudták elérni, hogy a termelőszövetkezeti tagok nagy többsége becsületesen, lelkiismeretesen dolgozott a közösségért. nyolcholdas kertészetet. Nem számtíottak rá különösebben, gondolták, hadd legyen ez is. Franka Ferenc azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. Ahogy nyitott a tavasz, me- legágyi kereteket fabrikált. Ha nem volt elegendő deszkája, szaladt az elnökhöz. — Honnan adjak, ha nincs? — tárta szét karjait az elnök. — Hát kölcsön, majd visz- szaadjuk, ha lesz a közösnek. így járta sorba azokat a házakat, ahol tudta, hogy van olyan vágott fa, amit nélkülözhetnek. Amikor összegyűlt a szükséges mennyiség, hozzlátott fűrészelni, faragni, hogy elkészítse a melegágyi kereteket. Az idén nem sok segítséget kapott, hiszen előfordult az is, hogy a mezőgazdász más munkára irányította az asszonyokat, s mégis a termelőszövetkezet elnöke 160 ezer forint jövedelemről számolt be, amit a nyolcholdas kertészet hozott, Franka Ferenc irányításával. — Az idén azért már más lesz — mondta az öreg kertész a zárszámadási közgyűlés után. — Nemcsak a területet növeljük, hanem munkaerőt is kapott, s hallotta, segítséget az irányításhoz is. Megérte az egy esztendei fáradozás ! Petényi Károly és Mitasz Ferenc számvetése Százhatvanezer forint a semmiből Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a termelőszövetkezet 64 éves kertészének, Franka Ferencnek példája, aki hozzáértésével, két szorgalmas kezével 160 ezer forintot teremtett — természetesen a szorgalmas asszonytagok segítségével — jóformán a semmiből. A termelőszövetkezet vezetősége a tavasszal rábízta a S ezzel nemcsak Franka Ferenc van így. Ez az egy esztendei fáradozás nagyon megérte a szövetkezetieknek. Erősödtek, gyarapodtak, s ma már bátrabban, biztosabban indulnak az új gazdasági évnek. Az ősszel már három saját traktoruk hasította a földet. Száz férőhelyes növendékistálló, 250 süldőnek szállás, sertésfiaztató, kuko- ricagóré, nagyüzemi kút épült. S mindezek mellett több mint 47 forintot fizetnek egy-egy munkaegységre Ipolyvecén. Petényi Károly fogatos 450 munkaegységet teljesített az idén. Ott volt a cséplőgépnél, mikor a fogatosok csépeltek, takarmányt gyűjtött, egyszóval: nemcsak az állatok gondozását, szállítást is végzett. Több mint 19 ezer forintot keresett. Mitasz Ferencék számvetése meg még jobb képet ad. Igaz, nemcsak egyedül Mitasz Ferenc munkája után írták jóvá azt a 642 munkaegységet, amely most 27 144 forintot ér a szövetkezetben. Dolgozott a felesége is. Mert ez az alacsony, pirosképű ember azt tartja: aki dolgozik megtalálja számítását a szövetkezetben. S a jól végzett munka után nyugodtabb, biztosabb is itt az élet. Vincze Istvánná ni a szövetkezetiek. Növelik az árútermelés mértékét és így növekszik a szövetkezeti tagok jöveledelme is. A terv szerint az Uj Elet Termelőszövetkezetben az idén az állattenyésztés adja a nagyobb jövedelmet. A meglevő állatállomány növelése mellett igen nagy gondot fordítanak az állati hozamok növelésére, Hízottsertésből például az idén 170-et értékesítenek. Vágómarhát pedig 80-at adnak az Állatforgalmi Vállalatnak. A növénytermesztésben az idén szintén azok a termelési ágak kerülnek előtérbe, amelyek növelik a termelő- szövetkezet jövedelmezőségét. Jelentősen növekedett például a kertészet területe, meghaladja a 60 katasztrális holdat. Ä kertészeti növényeket mind szerződésesen értékesítik. Emellett azonban a szövetkezet mintegy 20 vagon búzát és jelentős mennyiségű burgonyát is ad az államnak. A növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak növelése az árutermelés növelése magával vonja, hogy emelkedik a szövetkezetben a tagok jövedelme is. A kidolgozott termelési terv szerint mintegy 37 forintra tervezik a munkaegység értékét Rimócon. Ebből minden hónapban 12 forintot munkaegység részesedésként kapnak meg a tagok. A havonkénti előleget úgy teszik rendszeressé, hogy az értékesítésre szánt állati termékeket. hízóállatokat, növényféleségeket úgy ütemezik értékesítésre, hogy minden hónapban megfelelő pénzösszegekhez jusson a termelőszövetkezet
