Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-06 / 2. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962,. január 6. A múlt év gazdag eredményei után tovább fejlődik a takarékossági mozgalom Jutalmaz a MÉH vállalati Beszámoltunk arról, hogy az úttörőcsapatok 1960'61 má­sodik iskolafélévi országos hulladékgyűjtő versenyében a Nógrád megyei úttörők a harmadik helyen végeztek, s a legjobb három úttörőcsa­pat egy-egy 700—700 forint értékű csapatfelszerelést, csapatvezetői pedig egyenként 200 forint értékű tárgyi ju­talmat nyertek. Az úttörő szövetség me­gyei elnökségének és a me­gyei MÉH vállalatnak most végzett értékelése alapján a kitűzött jutalmakat az aláb­bi úttörőcsapatok nyerték: Mátranovák-Bányatelepi Ál­lami Általános Iskola II. Rá­kóczi Ferenc 467 sz. úttörő- csapata (csapatvezető: Pil- bauer Antal), Pásztói Állami Általános Fiúiskola 1657 sz. Gárdonyi Géza úttörőcsapa­ta (csapatvezető: Mátrai Szi­lárd). Kisterenyei Állami Általános Iskola 442 sz. Kossuth Lajos úttörőcsapata (csapatvezetők: Kovács Ti­bor és Patkovics József). A fenti úttörőcsapatok az 1961. első félévi jó hulladék- gyűjtési eredményűkért a megyei MÉH vállalattól már kaptak jutalmat. így a mát- ranováki bányatelepi iskola úttörőcsapata 3400 forintot (csapatvezetője 600 forintot), a pásztói iskola úttörőcsapata 2300 forintot (csapatvezetője 500 forintot), a kisterenyei iskola úttörőcsapata 1700 fo­rintot (csapatvezetői pedig I összesen 400 forintot.) Ezek a jutalmak, valamint a beadott hulladékokért ka­pott ellenérték, nyílván ala­pot teremt a nyertes úttörő- csapatok nyári táborozásá­nak megszervezéséhez. Bmi elmaradt a fejlődéstől A Salgótarján környéki községek lakói közül sokan emlékeznek azokra az időkre, mikor még gyalog kellett bemenniök a városba, mun­kahelyükre, vagy ügyes-ba­jos dolgaik intézése végett. A helyijáratok hálózatának fejlesztése nagy könnyebb­séget jelent a város és fő­ként a környék dolgozóinak. Az Autóközlekedési Vállalat már eddig is sokat tett azért, hogy utazási céljukat minél gyorsabban és kényelmeseb­ben elérjék. Ezt szolgálták a modern autóbuszok — kár, hogy kevés van közöttük fűthető —, ezt segítette elő például a járatok legutóbbi jelentős sűrítése is. A válla­lat — nagyon helyesen — gondolt a kalauzokra is, be­vezetve. ahol csak lehetett, az ülőkalaúz rendszert. Azonban van az utazásnak egy-két mozzanata, amely bosszúságot okoz utasnak, ka­lauznak egyaránt, s amelye­ken véleményünk szerint nem lenne nehéz s kellene is változtatni, annál is in­kább, mert nyilvánvalóan olyan fogyatékosságokról van szó, amelyek a fejlődés so­rán váltak azzá — elmarad­tak ettől a fejlődéstől. A felszállásnál például gyakoriak a tumultuózus je­lenetek. No, szó sincs róla, az utazóközönség egy részé­nek fegyelmezetlensége is hozzájárul ehhez, de baj van a kalauzokkal is. Azaz, tulajdonképpen nem is a ka­lauzokkal, hanem inkább egyes jegyfajtákkal. Ugyanis néhány viszonylatban a kala­uznak olyan jegy áll a ren­delkezésére, amelynek a jegytömbben ellenőrző szel­vénye van. Tehát először be kell hajtani, s ezután lyu­kasztania kell hónapot, na­pot, a járatszámot, azt, hogy a jeggyel az utas mettői- meddig utazhat, végül a fo­rint és fillér érték helyét. Összesen tehát hatszor csat­tan a lyukasztó. Mindehhez tessék hozzászámítani a né­ha harminc-negyven türel­metlenül topogó utast, az idegességében izzadó kalaúzt és a hátra-hátra tekintgető gépkocsivezetőt: indulunk-e már? Miután szinte minden helyijárat vonalán van olyan útszakasz, amelyre a kalauz csak ilyen jeggyel szolgálhat, ezek a jelenetek elég gyak­ran ismétlődnek. Pedig egy­szerű volna segíteni rajta: csak be kéne vonni ezeket az elavult jegyeket és olyan vonal jegyeket kibocsátani, amelyeket sem hajtogatni, sem lyukasztani nem kell. Egy-két esztendővel ezelőtt a pécskő utcai autóbusz for­galmi iroda még meg tu­dott birkózni a heti bérlet­jegyek kiadásával, azóta azonban az említett okok miatt —, hogy megszaporod­tak a járatok, de jóval több lett az utas is — hét végén hosszú sorokban állnak a bérletre várakozók, néha órák hosszat. No mármost, miért szerezzünk egymásnak bosszúságot, ha nem mu­száj: próbáljuk meg, hátha ezen is lehet segíteni. Eset­leg úgy, hogy nagy forga­lom esetén ne egy ember adja ki a bérleteket, hanem kettő, talán be lehetne vezet­ni havi bérletek kibocsátá­sát: sőt azt is el tudjuk kép­zelni, hogy azt a bérletiga­zolvány felmutatása ellené­ben, a kalauz is árusíthatná. Szerény észrevételek, sze­rény javaslatok. De, ha az AKÖV vezetői figyelembe vennék, véleményünk sze­rint sok bosszúságtól szaba­dítanák meg az utasokat és saját dolgozóikat is. Feladtatok a Vöröskeresztben Megyénk évről-évre fejlő­dő pénztakarékossági moz­galma az elmúlt esztendő­ben is további sikereket ért el. Egyre többen ismerik fel a takarékosság előnyeit. Pél­dának elég megemlíteni, hogy az 1961-eg évben több mint 6 ezren léptek a ta­karékoskodás útjára. Négy ezer család váltott takarék- betétkönyvet és több mint 2 ezer dolgozó lépett be munkahelyén a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárba. Ezeknek az eredményeknek a nyomán megyénk lakossá­gának megtakarítása az év folyamán elérte a 24 millió forintot. Pártunk és kormá­nyunk helyes politikájának, a lakosság állandó növekvő bizalmának kifejezéseiként a megtakarított forintok állandóan növekednek, az új év első napjaiban is tovább emelkedtek. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár állandó fejlődé­sét bizonyítja, hogy például az elmúlt évben már 108 KST működött megyénkben, amelynek taglétszáma meg­haladta a 15 ezer főt. Két évvel ezelőtt még csak 97 ilyen szervezet működött 13 ezer taggal. Jelenleg is 7 új KST szervezet' létrehozása van folyamatban. A tanuló ifjúság körében szintén ked­vező fejlődés tapasztalható. Amíg 1960-ban a tanuló if­júság 80 százaléka takarékos­kodott, addig az elmúlt év végéig ez az arány már el­érte a 90 százalékot. Az ilyen módon betétbe helye­zett összegek 15 százalékkal voltak magasabbak decem­ber végén, mint 1960 hason­ló időszakában. Komoly eredményeket értünk el a múlt év tavaszán bevezetett gépkocsi nyereménybetét­könyvek tekintetében is. Az eltelt időszak alatt megyénk­ben közel 7 millió forintot helyeztek ilyen módon taka­rékba. A múlt évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága által szervezett no­vemberi takarékossági hó­— Karancslapújtőn érdekes kezdeményezéssel teszik gaz­dagabbá az úttörőmunkát a kiszes ifjúsági vezetők: el­határozták, hogy tavaszi, nyári több napos kirándu­lásaik tányájául úttörőotthont építenek az erdőben. Az épí­tési tervek már elkészültek, a szülők és a helyi KISZ- szervezet tagjai is felaján­lották segítségüket az út­törőknek. így elképzelésük szerint már a nyár derekán új otthonnal dicsekedhetnek a lelkes fiatalok. — Varsányban és Sitteken kézilabdapályát készítettek az úttörők, aminek munká­latait a közelmúltban fejez­ték be. A járási úttörő el­nökség kézilabda felszerelés­sel jutalmazta a szorgalmas tanulókat. — Január 5-én megbeszélést tartottak a salgótarjáni járás KISZ propagandistái. Ez al­kalommal tárgyalták meg a XXII. kongresszus anyagának feldolgozási módszereit, az ok­tatási munka ütemét. Ennek megfelelően január 22-től az eddigi minden oktatási for­mán a kongreszusi anyagot vitatják meg három egymást követő foglalkozáson. — A Tűzhelygyár KISZ- bizottsága összeállította 1962- re készített klub-program­ját, amely igen gazdag is­meretszerzési és szórakozási lehetőségeket Ígér a gyári fiataloknak. Minden héten szerdán klubestet tartanak, így 3-án vendégül látták a nap is. Ez alaitt az idő alatt több mint 5,5 millió forint értékű betételhelyezés tör­tént, több mint 1.400 új be­tétkönyvet váltottak és a KST-be lépő dolgozók szá­ma meghaladta a 600-ait. A takarékossági napok ideje alatt a korábbi 15 takarékos község mellé újabb 15 köz­ség zárkózott fel. E számszerű eredmények­nél döntőbb, hogy a takaré­kossági mozgalom egyre jobban társadalmi üggyé válik megyénkben. Mind többen győződjenek meg arról, hogy a takarékos­kodás gyors, kényelmes, biz­tonságom a takarékba helye­zett összeg pedig kamato­zik. Ennek alapján tűzte ki célul a múlt év márciusában megalakult megyei takarékos- sági bizottság, hogy a lakos­ság körében végzett felvilágo­sító munka segítségével a pénztakarékosságot tömeg­mozgalommá szélesíti. Elha­tározásában az a gondolat vezette a bizottságot, hogy a takarékos ember jobban, ki- egyensúlyozottabban él, ter­vei hamarább megvalósul­nak, gyarapszik és ezáltal hozzájárul saját életkörül­ményeinek javításához. A takarékossági bizottság az elmúlt évben szerzett Kedve­ző tapasztalaitok alapján 1962-ben munkáját még ha­tékonyabbá akarja tenni és az a törekvése, hogy célkitű­zéseit teljes egészében meg­valósítsa Ezzel párhuzamosan az idei tervek között szerepel, hogy az OTP tovább erősítse1” kapcsolatait a lakossággal, a takarékszolgálat tovább bővüljön. Ezt célozza, hogy ebben az évben megnyílik Salgótarján második OTP körzeti fiókja, a volt Zagy- vapálf alván. Ugyanakkor a megye több községében — a helyi lakosság igényeinek megfelelően újabb takarék- szövetkezetek — megkezdik működésüket. Az OTP megyei fiókjának nyomdai és üveggyári ki- szistákat. Hárskúti István kultúrotthon igazgatónak a helyes viselkedésről szóló előadása után megtekintet­ték a Szabad Európa Rádió működését bemutató „Bo­szorkánykonyha” című fil­met. 10-én a két szomszédos üzem, a Salgótarjáni Üveg­gyár és a Tűzhelygyár KISZ- tagjaiból összeállított csapa­tok szellemi Öttusa verseny­ben mérik össze képessé­geiket. — A tsz segítési mozgalom­ban 1961 folyamán a terme­lőszövetkezeti KlSZ-szerveze- tek közül á Kotyháza-pusz- tai lett az első. Az alap­szerv tagjai annyi társadal­mi munkát végeztek a tsz- ben az elmúlt évben, hogy az, tagonkint 12,5 munka­egység értékének felel meg. A napokban vették át ju­talmukat: a megyei KISZ- bizottság vándorzászlaját és 2500 forintot. Ugyancsak 2500 forint jutáimat kapott a Salgótarjáni Szolgáltató Vál­lalat 10 kilovoltos üzemegy­ségének KlSZ-szervezete is, amely a tsz-t segítő üzemi alapszervek között volt a leg­jobb. — A Salgő bányatelepi ifjú­sági táborban 67 kiszes út­törővezető háromnapos to­vábbképző tanfolyamon vett részt. Jelenleg pedig Kistére- nyén működik ötnapos tan­folyam a salgótarjáni járás termelőszövetkezeti KISZ tit­kárai részére. a korábbi években szerzett gazdag tapasztalatai alap­ján ez évben is megszerve­zik a takarékossági mozglom szervezésében a felvilágosító munkában fontos szerepet betöltő postai hivatalvezetők megyei tanácskozását. A terveik között szerepel, hogy ebben az évben szintén meg­rendezik a megyei takaré­kossági hónapot. Emllett számos olyan tanácskozást, megbeszélést tartanak, ame­lyek elősegítik az OTP és a lakosság kölcsönös találkozá­sát, több olyan megbeszé­lést szerveznek, amelyeken a takarékossági mozgalom ed­digi tapasztalatait tovább bővíthetik. Ehhez járul majd hozzá, hogy 1962-ben két al­kalommal kerül sor LÖTTO- húzásra Nógrád megyében. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében né­hány új elgondolás gyakor­lati kivitelezésének megter­vezése js elkezdődött. Ezek közül is jelentős helyet fog­lal el az a módosítás, ame­lyet 1962 február 1-től a gépkocsi nyereménybetét- könyvek tekintetében végre­hajtanak. Az eddigi sorsolási rendelet értelmében ugyanis minden ezer darab 5 ezer forintos betétkönyv után félévenként sorsoltak ki egy gépkocsit. Februártól kezdve már minden 2 ezer darab 5 ezer forintos betétkönyv után negyedévenként legalább egy személygépkocsi kerül ki­sorsolásra. Kedvezőbben ala­kultak a nyeremény takarék- betétkönyvek sorsolásai is. Az OTP arra törekszik, hogy az új esztendőben a lehető legjobban íkielégítse a lakosság kívánságait, tovább bővítse a pénztakaré­kosság formáit, minél ked­vezőbb körülmények között hozzásegítse a dolgozókat ahhoz, hogy a takarékossági mozgalomban részt vegyenek. Délelőtti műsort kérünk Kéréssel fordulok önök­höz a magam és mások ne­vében. Ugyanis egy dolog­ban szeretnénk, ha a jövőben változás történne, mégpedig — szeretnénk a jövőben, ha a Mokép újra műsorra tűzné a délelőtti előadásokat, mert sokan vagyunk, akik szeret­nénk megnézni a délutáni műsort, de az lehetetlen, mert délután dolgozunk. Nem azt kérjük,, hogy minden dél­előtt legyen előadás, hanem mondjuk kétszer. Vagyis a délutáni filmet egy délelőtt is levetítenék, mondjuk szer­dán és pénteken, ami bizto­sítaná a délutáni műszako­sok szórakozását Salgótarjáni délutáni műsza­kosok. Nyugdíjasok találkozója Az Állami Építőipari Vál­lalat decemberben első ízben rendezte meg nyugdíjasainak találkozóját. A rendezvényen részt vett a vállalat, a párt- és a szakszervezet vezető­sége is és közvetlen han­gon és magatartással fogad­ták nyugdíjasaikat. Meghall­gatták problémáikat és biz­tatást kaptunk a vállalat munkájának segítésére. Ma­ga az ünnepség is rend­szerünkhöz a legméltóbban volt megrendezve, s azon az öregek örömkönnyek között ettek, ittak és szórakoztak végig. Különösen felejthetetlenül. Szép volt mintegy 15 gye­rek nagyon szép, színes és a kívánt öltözetben végzett több műsorból összeállított énekes és táncos előadása is. A Vöröskereszt Megyei El­nökségének a napokban meg­tartott ülésén felelősségtel­jes hozzáállással és lelkiisme­retes kötelességérzettel ta­nácskoztak a megyei veze­tőség tagjai a legfontosabb feladatokról. Úgy értékelték 1961. évi munkájukat, hogy közben már meg is határoz­ták az idei esztendő leg­fontosabb tennivalóit. Az elmúlt esztendőben a legfontosabb feladat az volt, hogy a járási vezetőségek a választások során megerő­södjenek, javuljon a kollektív ve­zetés és fokozódjon a megyei vezetőség alsóbb szerveket irányító és el­lenőrző munkája. A választások után szám­szerűleg és összetételében egyaránt megerősödtek a vö­röskeresztes szervezetek, sok lelkes aktívával bővült a ve­zető testület, több szakmai­lag képzett orvos, gyógysze­rész került a vezetőségbe, valamint számos munkás és tsz dolgozó megválasztása is hozzájárult a megerősödés­hez. Fokozódott a véradást megszervező felvilágosító munka, több közegészségügyi és járványügyi feladatot láttak el az egészségügyi szervek és hatékonyan hoz­zákezdtek a kormányrende­let alapján a tbc elleni küzdelemhez is. A megye adottságainak megfelelően fontos fel­adatnak számított az el­múlt esztendőben az üzemi egészségügy fej­lesztése. Nyolc üzemben folyt a min­ta üzem elnevezésű mozga­lom. Javult ennek következ­tében a felvilágosító munka, csökkent á balesetek száma és még számos egyéb kihatása is volt a remek kezdeménye­zésnek. Fejlődésnek indult az iskolai vöröskeresztes munka is. A mezőgazdaság átszerve­zése után a Vöröskereszt számára is fontos feladatok adódtak, melyek megvalósí­tásával jelentősen elősegíthe­tik a mezőgazdasági dolgo­zók egészségügyi védelmét, az egészségügyi kultúra fej­lesztését. Jelenleg már 174 egész­ségügyi felelős dolgozik a termelőszövetkezetek­ben és állami gazdasá­gokban. E kezdeti eredmények után az idén tovább keli fokozni a termelőszövetkezetekben, általában a falun végzett egészségügyi felvilágosító munkát. És a feladat fontosságának megfelelően hosszasan tár­gyaltak az elnökségi ülés résztvevői a legfontosabb tennivalók meghatározásáról. Beszéltek a tsz egészségügyi felelősök továbbképzéséről, az oktatás fokozásáról. De szó volt a munkavédel­mi feladatokról és arról is, hogy egyre több fel­adatot kell meghatározni a Vöröskereszt szerveze­teknek, így a megyei ve­zetőségnek is 1962-re szóló munkatervében. Megállapították azt is. hogy a falusi emberek gondolko­dásmódjának formálásával egy időben fokozódni kell az egészségügyi és kulturális igényeknek is. így érhető el, hogy tovább javul a falu és a város kapcsolata és egyre inkább megszűnik a falusi és városi emberek közti különb­ség. De javítani kell a járási el­nökségek tevékenységét, emelni a vezetés színvo­nalát és fokozni az egészségvédelemért, a la­kosság egészségügyi fel­világosításáért folyó mun­kát is. Ennek eredményeiként tisz­tábbak lesznek a falvak, egészségesebbek az emberek. Hosszasan foglalkoztak a résztvevők a tbc elleni küz­delem tennivalóival is. A létrehozott társadalmi bi­zottságokat meg kell bízni a betegség leküzdését elősegí­tő feladatok elvégzésével, szabták meg feladatukat, hogy minél hasznosabban te­vékenykedhessenek a hajda­ni népbetegség megszünteté­sében. Hiszen sajnos a me­gye országos szinten az utol­só helyen áll a betegség el­leni küzdelemben. Külön kiemelték a vér­adás és a tisztasági mozga­lom megszervezésének fon­tosságát. Ennek érdekében számos ötlet, javaslat és ha­tározat születet, hogy minél több ember kapcsolódhasson be a tisztasági mozgalomba és minél tovább emelkedjen az ingyenes véradók száma. E feladatok megvalósítása érdekeljen • — különösen a téli hete­ket, hónapokat kell hasz­nos munkával eltölteni, hogy minél több tanfo­lyamot, előadást tartsa­nak a lakosság egészség- ügyi felvilágosítása érde­kében az egészségügyi szakemberek. Különösen a mezőgazdaság­ban végzett oktatási munka szerepelt nagy fontossággal a Vöröskereszt programjában. Számos elsősegélynyújtási és munkaegészségügyi tanfolya­mot indítanak januártól a termelőszövetkezetekben, de növelik falun az anyák is­kolája és a házi betegápolási tanfolyamok számát is. A párt megyei végrehajtó bi­zottsága határozata alapján az egészségügyi felvilágosító munkát úgy szervezik meg, hogy inkább kevesebb. de minél színvonalasabb előadá­sok tartásával járuljanak hozzá az egészségügyi kul­túra fejlesztéséhez. Ujlaky Mária---------------4%^»»--------------­K ISZ és úttörő hírek

Next

/
Thumbnails
Contents