Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-06 / 2. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR 1962. JANUÁR 6. Új jelnsó Minél több Nógrád megyé­ből való, egyetemet és fő­iskolát végzett értelmiségi kapcsolódjék be a megyei fel­adatok elvégzésébe! Uj jel­szó, amit a szükség, a nagy lépés előtti nekifohászkodás késztet az ajkunkra most, a szűkebb pátria valóban szo­cialista fordulójának kezde­tén. A jelszó anyagi rea­litása abból a három mil­liárd forintból kibontakozó ipari, mezőgazdasági és kul­turális perspektíva, amit me­gyénk fejlődéséhez 1965-ig kitűzött a népgazdaság. Tel­jesen új és korszerűsített ipari objektumok, virágzó, jól felszerelt mezőgazdasági nagyüzemek és főként az annyira elmaradt szociális, kulturális állapotot megvál­toztató intézmények létre­hozása szükségszerűen köve­teli meg, hogy az itt fel­nőtt fiatalok hazahozzák dip­lomájukat, ismereteik gyü­mölcse töltse meg áradó tar­talommal a gazdag kerete­ket. Ebben a nagyszerű, moz­gósítást, szervezési jártassá­got és politikai előrelátást igénylő munkában bizonyítja be igazán a KISZ, hogy a szervezetesdi, sokszor öncélú korlátokon már túlhaladt, át­fogóbb, nemesebb célok ve­zérlik. Még a múlt év de­rekán országosan is feltűnő, merész kezdeményezésnek számított, hogy e felsőoktar tási intézménnyel nem ren- 4elkez£L_ megye az ország mintegy húsz egyetemén és főiskoláján tanuló több mint 300 fiatalját megbeszélésre hívták Salgótarjánba. Most a napokban már a következő lépésre is sor került. A kap­csolat elmélyítése céljából újabb találkozóra jöttek öszi- sze a Sopronban, Szegeden, Budapesten, Esztergomban, Kecskeméten és egyéb váro­sokban tanuló fiatalok meg­bízottai a megyei KISZ-. bizottságon. Miután az elvben már elő­zőleg egyetértés alakult ki, itt már olyan gyakorlati kér­déseket vitattak meg, ame­lyek a jelszó megvalósítá­sához szükséges intézkedé­sekre vonatkoznak. A me­gyei KISZ-bizottság rend­szeresen meglátogatja a fia­talokat tanulási helyükön, le­vélben is kapcsolatot tart fenn velük, biztosítja, hogy a megyei lapon és egvéb helyi kiadványokon keresz­tül állandóan tájékozódva leffvenek az itthoni dolgok­ról. Felméri a különböző szakmákban mutatkozó szük­ségletet és a mérnököknek, orvosoknak, pedagógusoknak, egyéb értelmiségieknek se­gít az elhelyezkedésben dip­lomájuk megszerzése után, de már a 'nyári gyakorla­tok idején is. Figyelemmel kíséri tanulmányi eredmé­nyeiket, hallatják szavu­kat a mozgalmi ösztöndí­jak odaítélésénél. Megbízá­sokat, ad megyei ifjúsági fel­adatok elvégzésére, ifjúsági táborok vezetésére. És mindez a másik olda­lon legalább ennyire hasznos: az ország más részén tanuló nógrádi fiatalok együtt fej­lődnek. nőnek, öntudatosod­nak az itthoniakkal. Amikor pedig befejezik tanulmányai­kat, valóban haza jönnek és magukénak érzik a felada­tokat, büszkén vállalják ázo- kat, egészséges, alkotó ten­denciáktól fűtött lokálpatrió- i tizmusuk pedig az egész tár­sadalomnak eredményt hoz. Kondorosi János Megjutalmazták a bányavidéki körzeti orvosok at Lassan hagyománnyá vá­lik, hogy minden év végén jelentős jutalomban részesí­tik azokat az orvosokat, akik bányavidékeken végzik gyógyító tevékenységüket. így került sor a napokban 41, a nógrádi szénmedencé­ben tevékenykedő orvos megjutalmazására is. Mint­egy 300 ezer forintot osztot­tak Ki a Salgótarján és kör­nyéke körzeti orvosainak el­múlt évi jó munkája jutal­maként. Eszerint átlagban mintegy 8 ezer forintot kap­tak a megye bányatelepülé­seken szolgálatot teljesítő or­vosai. A pénzjutalmakat a meg­hívott orvosok bensőséges ünnepségén dr. Bánhegyi Ist­ván, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága egészség- ügyi osztályának vezetője osztotta ki. Derekasan dolgoznak, bátran kezdeményeznek szénmedencénk fiataljai 72 ifjúsági brigád a bányákban Abban, hogy a szénmeden­ce dolgozói mintegy 50 ezer tonna szénnel tetőzték meg 1961. évi mennyiségi tervü­ket, nem kis részük volt a tröszt üzemeiben dolgozó fia­taloknak. Az a közel 3 ezer fiatal, akik a bányák legkü­lönbözőbb munkahelyein dolgoznak, az elmúlt eszten­dőben is munkájuk legjavát adták a terv teljesítéséhez. A 72 ifjúsági brigád mellett megtaláljuk bá­nyászfiataljainkat az élenjáró szocialista bri­gádokban, a szállításnál, a műhelyekben, s minde­nütt aktiv részesei a szocialista munkaver­senynek. Az elmúlt évi tapasztala­tok azt igazolják, hogy a szénmedence fiatal dolgozói­nak nagy többsége becsü­lettel megállja helyét, sőt nem egy esetben mint kez­deményezők is fellépnek a Több lesz az értékesítésre kerüld baromfi a salgótarjáni járásban Az elmúlt esztendőben ör­vendetesen megnövekedett a baromfitenyésztési kedv Nóg­rád megyében s közelebbről a salgótarjáni járásban is. Termelőszövetkezeti gazdasá­gaink a kezdeményezők eredményei láttán egymás után jöttek rá, hogy érde­mes, jövedelmező kisállatne­veléssel foglalkozni. Az ed­digi eredményeknek tudható be, hogy az 1962-es évben a salgótarjáni járás termelőszö­vetkezetei az előző eszten­dőkhöz viszonyítva is igen lényeges mértékben fokoz­zák árubaromfi termelésüket és törzstenyészetüket. A tavalyi 140 mázsával szemben az idén 230 mázsa baromfit értékesí­tenek terveik szerint a járás gaz­daságai. Ezek közül a legje­lentősebb tételre Kazárról, Maconkáról, Mátranovákról, Kisterenyéről és Etesről le­het számítani A kazári termelőszövetke­zet a múlt évi 4 ezer darabbal szemben 5 ezer darab csirkére kö­tött szerződést 40 mázsa Száznegyvenezer gyermek született hazánkban, 1961-ben MÉG EGY ÉVBEN SEM VOLT ILYEN ALACSONY A HALÁLOZÁSI ARANY. MINT TAVALY A Központi Statisztikai Hi­vatalban elmondták, hogy — becsült adatok szerint — 1961-ben mintegy 140 ezer gyermek született hazánkban. A születések száma az előző évihez képest valamivel csök­kent. A lakosság száméhoz Viszonyítva továbbra is a fal­vakban születik a legtöbb gyermek. Javult a halálozási arány: 1961-ben mintegy 96 ez­ren haltak meg hazánk­ban. 1957-ben minden ezer lakosra 10,5 halálozás ju­tott, 1961-ben már csak 9,6. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint Magyar- országon még egyetlen évben sem volt ilyen alacsony a ha­lálozási arányszám; az 1960-as adatokhoz viszonyítva, tavaly 6 százalékkal csökkent a ha­lálozás. Mi okozta ezt a javulást? — kérdeztük. A Központi Statisztikai Hivatalban el­mondták, hogy mintegy 8 százalékkal csökkent a cse­csemőhalandóság. 1961-ben minden ezer él­ve született gyermek kö­zül csak 44 halt meg egy­éves koráig, 1957-ben még 63 halálozás jutott min­den ezer csecsemőre. A halálozás ilyen mértékű csökkenését a többi között az is befolyásolta, hogy 1961-ben elmaradt a tél végi, tavasz eleji influ­enzajárvány. Az influenza ugyanis tavasz- szal meg szokta tizedelni az idősebb korosztályúakat; ja­nuár és november között egy- harmaddal kevesebb hatvan­éves és ennél idősebb ember halt meg influenzában. Csök­kent a tüdőgyulladásban meg­haltak száma is. Tovább csökkent a tbc-halandóság is. Az év első tíz hónapjának adatai szerint 8 százalékkal kevesbben haltak meg gümő- kórban, mint egy évvel ez­előtt, á hasonló időszakban. Csökkent a szívbetegségek okozta halálozások száma is. A természetes szaporodás majdnem változatlan maradt. December 31-én Magyar- ország lakossága — hozzá­vetőleges adatok szerint — a 10 060 000 körül van. 1961-ben hazánkban 83 ezer házasságot kötöttek; a házas­ságkötések aránya Budapesten a legmagasabb. súlyban. A maconkai tsz 4 ezer baromfit 30 má­zsa súlyban ad le, a mátranováki gazdaság ugyanennyi árubaromfit termel s a kisterenyei Vörös Október, vala­mint az etesi Haladás 3—3 ezer naposcsibét ne­vel értékesítésre, együtte­sen 40 mázsa mennyiség­ben. Termelőszövetkezeteink az új esztendőben számos he­lyen tovább folytatják mi­nőségi törzsállományuk ki­alakítását. Maconkán és Mátranovákon a saját neve­lésű törzsbaromfi állomány növelésére kerül sor, Nád­újfaluban pedig most kez­dik meg a törzstelep meg­teremtését. A fejlesztési terv fzserint év végéig 7 szer törzsbaromfi lesz a salgótar­jáni járás termelőszövetke­zeteiben. A járás területére terve­zett 7 ezer törzsbaromfi ál­lomány megteremtése bizta­tó kezdet. tervek maradéktalan teljesí­tése érdekében. 1961-ben pél­dául a kányási bányaüzem ifjúmunkásai kezdeményez­ték a felszabadulási őrséget. A rónai fiatalok külön fel­hívással fordultak a szén­medence bányászfiataljaihoz: a felnőttek mellett ifjúsági csapataink is jobb munkával köszöntsék a nógrádi bá­nyászkodás 100. évfordulóját. A szorospataki fiatalok a XI. bányásznap méltó megünnep­lésére szólították fel ifjú bá­nyászainkat. S ezek a kezdeményezések a csaknem 3000 bányász­fiatal között teljes meg­értésre találtak, alig akadt ifjúsági brigád, amelynek tagjai ne büszkél­kedhettek volna kiváló ter­melési eredménnyel. Sándor István ifjú brigádja példá­ul Kazáron már elérte a szocialista brigád címet, s a 9 fős elővájási csapat át­lagosan 130 százalék felett termel. Egész évben kitett magáért a kányási üzemben dolgozó Lavaj János ifjú­sági frontbrigádja. A 63 fős brigád vezetéséhez, irányítá­sához nagy szakértelem szük­séges, de Lavaj János min­dig eleget tett ennek. Bri­gádja így érte el a 110 szá­zalékos teljesítményét. Hege­dűs Aladár zagwai brigád­ja is büszkélkedhet a szocia­lista brigád címmel. Tagjai csoportos fejtésen dolgoznak, s teljesítményük meghaladja a 110 százalékot. De sorol­hatnánk tovább ifjúsági bri­gádjaink nagyszerű teljesít­ményét Rónától Mizserfáig, Kisterenyétől Mátranovákig, akár fejtésekben, elővájások- ban, vagy a gépek jobb ki­használásában. Ifjúsági brigádjaink nagyszerű eredményét kétségtelen, hogy a mű­szaki dolgozók is előse­gítették. Ma már az üzemek gazda­sági és műszaki vezetői rend­szeresen bevonják fiatal bá­nyászainkat a legkülönbözőbb műszaki problémák megoldá­sába. Ez a kölcsönös biza­lom a termelés tovább nö­veléséhez vezetett, még ak­tkor is, ha egyes üzemek­nél, mint Kisterenyén, vagy a zagyvái vállalatnál nem is fordítanak kellő gondot az ifjúsági brigádok meg­segítésére, azok patronálásá- ra. Fiataljaink megnövekedett aktivitását bizonyítja a szén­medencében az is, hogy mind többen vesznek részt a munka megköny- nyítését, új technológiai eljárások bevezetését cél­zó újítási tevékenység­ben. Ebben a munkában külö­nösen a salgótarjáni és a nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalat kiszesei tűntek ki. A kisterenyei üzemnél például 34 újítási javaslatot nyúj­tottak be a fiatal bányászok, műszaki beosztásban dolgo­zók. A 34 újítási javaslat­ból az elmúlt esztendőben 21-et fogadtak el, s nagy többségüket a gyakorlatban is alkalmazzák. A munkához való megvál­tozott viszonyt számtalan más példa is bizonyítja. Szénmedencénk bányaüzemei­ben működő legtöbb anyagmentő bri­gád is kiszesekből. ifjú bányászokból tevődik ösz­sze, akik sok ezer forintot ír­nak fel számlájukra a bá­nyákban elhagyott és össze­szedett anyagok megmentésé­vel, azok újbóli felhasználá­sával. E tevékenységben a szorospataki fiatalok járnak az élen, de nem igen ma­radnak el a nagybátonyi és kányási fiatalok sem. S hogy a KISZ szervezetek anyagi alapját növeljék, hogy biztosítsák a nyári táborozá­sokat, kirándulásokat, több, rrjunkaidőn kívüli tevékeny­séget is magukra vállalnak. Ilyen például a vasárnapi szénlapátolás, fenntartás, anyagmentes, külszínrendezés stb. Ez a munka tette lehe­tővé 30 fiatal külföldi tár­sasutazását, a budapesti, mát­rai, balatoni kirándulásokat. Szénmedencénk fiataljainak elmúlt esztendei eredményei biztosítékot nyújtanak ah­hoz, hogy 1962-ben, a meg­növekedett feladatok telje­sítéséből is derekasan ki­veszik majd részüket. Isméi" Pásztói tisztelte meg a megye első újszülöttje Szilveszter éjszakáján vi­szonylag kevés volt a for­galom Nógrád megye szü­lészeti osztályain. Balassa­gyarmaton, az ’egyik kis­mama legnagyobb pechjére fél órával az új év meg­érkezése előtt, azaz január 31-én este 23,30 órakor a 20 000 forintos jutalomra kis­sé korán érkezett meg az év utolsó kisbabája. így 1962 első újszülöttje ismét Pásztón látott nap­világot. Major Ottóné Ottó nevű kisfia hajnali 5 óra­kor jött a világra. A csa­lád harmadik szülötte 54 centiméter hosszú ás 3,30 kilogramm. Egyébként újév napján Balassagyarmaton hat kis- csecsemő született. Salgótar­jánban és Bercelen a két na­pon „szünetelt a forgalom”. A megye két legjobb gépállomása: Bércéi és Erdőkürt A Nógrád megyei gépállo­mások munkáját, ezen belül pedig az egyes gépállomá­sok teljesítését értékelve megállapítható, hogy a ber- celi és erdőkürti gépállomá­sok munkája volt a legterv­szerűbb és kiegyensúlyozot­tabb 1961-ben. A tervteljesítés szempont­jából jó eredményt értek el a berceli traktorosok, akik éves tervüket elsőnek tel1 jesítették. Mégis az erdőkürti gép­állomás dolgozóinak eredmé­nye a jobb, s így az első hely az Erdőkürti Gépállo­mást illeti meg. A gépállo­más a tavaszá-nyári verseny­ben országosan az 5. helye­zést érte el. Ezt követően az őszi munkák során elsőnek jelentette be október 29-én körzetében az őszi vetési munkák befejezését. Utána még más gépállomás körzetében lévő tsz-eknek is segítséget nyújtott a vetési munkákban. A mélyszántási munkákban is jó eredményt ért el. ter­vét teljesítette és ezzel a körzetében lévő tsz-ek mun­kaigényét kielégítette. Az el­sőbbség eldöntésénél elsősor­ban azt a tényt kell figye­lembe venni, hogy az egy traktorra jutó teljesítmény itt a legmagasabb, traktor- egységenként 891 normálhold. Az erdőikürti gépállomás dolgozói és vezetői jó mun­kát végeztek, emellett azon­ban meg kell említeni, hogy a Berceli Gépállomás trak­torosai és vezetői jó munká­jukért hasonlóan elismerést érdemelnek. A termelési eredmények mellett mindkét gépállomáson kielégítőek a gazdasági eredmények is, mely lehetővé teszi, hogy mindkét gépállomás többlet- nyereséggel zárja az óévet. Mindkét gépállomás dolgo- zóinak és vezetőinek munká­jukhoz sok sikert és ered- nyekben gazdag új évet kí­vánunk. Szolnoki József, a Salgótarjá ni Üveggyár egyik kiváló csiszolója munka közben.

Next

/
Thumbnails
Contents