Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-31 / 9. szám

1 NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, RGYE8CL JETEK! Népújság AI MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIIL ÉVFOLYAM. 9. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962, JANUAR 31. Kibővített aktivaülésen elhatározták: az Acélárugyár is csatlakozik a Tűzhelygyár felhívásához Szombaton, január 27-én délelőtt kibővített aktívaülést tartottak a Salgótarjáni Acél­árugyár Művelődési Házának kis színháztermében. A gyár­egységek vezetőinek, üzem­vezetőinek, művezetőinek és mozgalmi vezetőinek Antal Gyula igazgató ismertette a vállalat 1961-ben elért ered­ményeit, és az 1962-re meg­szabott terv fő mutatóit és feladatait. Tavalyi tervét. a kibocsátott áru súlyát tekintve a vállalat 99,6 százalékra teljesítette. Fo­rintértékben az eredmény 101,1 százalékos. Tonnatervével a huzalmű ma­radt el, míg a forinttervét három gyáregység nem tel­jesítette. A tonnaterv telje­sítésében mutatkozó lemara­dás okát a beszámoló a ne­gyedik negyedév mostoha kö­rülményeivel magyarázta. Egyes gyáregységek rendelé­sekkel való ellátottsága is hiányos volt, az új henger­mű sem olyan ütemben len­dült bele a munkába, mint előre tervezték, de hibás a huzalmü vashuzal részlege is. Különösen a munkaszerve­zéssel voltak bajok. Az igazgató ezután részle­tesen elemezte a gyárrész­legek teljesítményeit, vala­mint, hogy az egyes terv- mutatók alapján a gyár mi­ként hajtotta végre tervfel­adatait. A hibák mellett meg­említette, hogy a vállalat túlteljesítette exporttervét, eleget tett a belkereskedelem iránti kötelezettségeinek, a se­lejt alakulásában is javulás van. Sok tennivaló lesz még az önköltség további csökken­tése, a termelékenység eme­lése és a vállalat ütemes ter­melése érdekében. » A vállalat 1962. évi ter­ve súlyban 18,5, értékben pedig 15 százalékkal lesz magasabb, az előző évi­nél. Az idén javítani kell az ön­költséget és a termelékeny, - séget is. Exportra az idén több mint háromszor annyi árut kell kiszállítani, mint tavaly. A gyár új export­cikkel jelentkezik: a hidegen hengerelt szalaggal. Az idei feladatokra jellem­ző, hogy a műszaki fejlesz­tés és a műszaki intézkedé­sek segítségével az idén negy­venmillió forint megtakarítást kell biztosítani a népgazda­ságnak. Beruházásra idén 85. fel­újításra 28,8 millió forint szerepel a gyár tervében, mű­szaki fejlesztésre 11 millió. A beruházásban most is a legfontosabb az új hengermű második lépcsője. amelyre egymagában 50 millió forintot költenek. Miután elismeréssel adózott a szocialista munkaverseny ta­valyi segítségéért a vállalat feladatainak végrehajtásában, az igazgató kijelentette: az Idén is meghirdetik a gyárrészlegek, brigádok és egyéni dolgozók közti munkaversenyt. A verseny hatásossága érde­kében új. még konkrétabb alapokra helyezi 1$ az értéke­lést és a vérseny győztesei­nek díjazását. Különös súlyt helyez a vállalat vezetősége a szocialista brigádmozgalom­ra. Az igazgató beszámolója után Szalai Gáspár elv­társ. a gyár pártbizottsá­gának titkára a kibővített aktíva elé terjesztette a vég­rehajtó bizottság által meg­tárgyalt és jóváhagyott ter­vezetet az Acélárugyár dol­gozóinak csatlakozásáról a ZIM salgótarjáni gyáregysé­gének felhívásához. A terve­zetet az egyes gyáregységek­től beérkezett versenyválla­lások alapján állították ösz- sze. A csatlakozás tervezete elsősorban a termelékeny­ség fokozására, az export- termelés növelésére, az im­portcsökkentésre és a mi­nőség megjavítására vo­natkozó vállalásokra ter­jed ki. Kiemelkedik a műszaki fej­lesztési főosztály és a hen­germű vállalása, amely sze­rint a hengermű új beren­dezései 18 hónap helyett Í2 hónap alatt elérik maximá­lis termelésüket, a termelési osztály és a technológiai osz­tály pedig vállalta olyan technológiai változtatások ke­resztülvitelét, amelyekkel 4 millió százezer devizaforint megtakarítást érnek el. A minőség javítása érdekében a többi között csökkentik a magasszilárdságú huzalok, az epedakeretek, az acélöntvé­nyek selejtjét, növelik az I. osztályú kokillák anyagát. Csak ezekből, s ezekhez ha­sonló intézkedésekből a minőség javulása mel­lett több mint egymillió nyolcszázezer forint meg­takarítás származik. A két beszámoló, illetve előterjesztés után vita kezdő­dött. A mintegy húsz fel­szólaló egyetértésének adott kifejezést: többen hangoztat­ták. hogy a vállalat ter­melési eredményei, a mun­kaverseny nagyszerű tavalyi sikerei lehetővé teszik, hogy az acélgyári dolgozók csat­lakozzanak a tűzhelygyáriak felhívásához és becsülettel megállják a helyüket. Miután a kibővített aktíva megvitatta és elfogadta a csat­lakozási tervezetet, a mai nap folyamán összevont párt és KISZ taggyűlések elé kerül, majd termelési tanácskozáso­kon a gyár valamennyi dol­gozója meghányj a-veti a csat. lakozás pontjait, a velük kap csolatos teendőket. A Cserháti Állami Erdőgazdaságban Társadalmunk minden tagjának kötelessége a% ifjúság nevelése Az iskolai nevelésről tárgyalt a megyei tanács A január 26-i megyei ta­nácsülésen nagyon egysége­sen segíteni készen és fele­lősségteljesen vitatkoztak a tanácstagok az általános is­kolai nevelőmunka helyzeté­ről. Már az előkészületek min­den eddiginél jelentősebb munkáról tanúskodtak, hi­szen szinte minden tanácstag résztvett az anyagi- és adat­gyűjtésben. Vizsgálták az is­kolában folyó oktató-nevelő tevékenységet és tapasztala­taikat előzetesen járási szék­helyeken megrendezett cso­portos megbeszéléseken vitat­ták meg. Ilyen alapos előké­szítő munka után várható is volt, hogy sok­oldalú, elemző vita alapi­ján vizsgálják felül az is­kolareform megvalósításá­nak eddigi eredményeit. Szóbeli kiegészítésében Né­meth László, a művelődési osztály vezetője aktívabb és konkrétabb segítséget kért a tanácsoktól, tanácstagoktól. „Sok mindenre mondjuk, hogy társadalmi ügy, de ha valamire, akkor a tanulóif­júság fejlődésének elősegíté­sére joggal mondhatjuk: a társadalom minden tagjának éredeke, hogy a szocialista embertípus kinevelése máj' az iskolában eredménnyel megkezdődjék. Társadalmi életünk központi kérdései kö­zött szerepel az ifjúság neve­lése.” Ennek szellemében mondták el véleményüket a megyei tanácstagok. As egyre műveltebb ifjúságért „hosztolást” Várnai János kerületvezető erdész végzi (Képriport az S. oldalon.) Kovács János, kisterenyei tanácstag arról beszélt, min­denki hozzátehet valamit az ifjúság nevelésének nagy ügyéhez. Az iskola és a tár­sadalom kapcsolatának elmé­lyítésében a fő szerep a pe­dagógusé, de valamennyiünk­nek közre kell működnie eb­ben. Ugyanakkor maga a pe- dadógus is nevelődik, miköz­ben a szocialista embertípus kinevelését elősegíti, ő maga is átformálódik szocialista pedagógussá. Jelentős szere­pe van a pedagógusnak — mondotta a felszólaló — a művelt ifjúsági élet kialakí­tásában is. Sokat köszönhe­tünk nekik a felnőttek mű­veltségének gyarapításában, csak a kisterenyei falusi is­kolában 69 felnőtt tanul. Ér­dekesen, színesen, szemlélte­tő eszközökkel és érzelmi át­éléssel foglalkoznak velük a pedagógusok. Czene József nádújfalusi tanácstag a helyi államhatal­mi szervek irányító, ellenőr­ző és segítő szerepéről be­szélt. Elmondotta, hogy á. salgótarjáni járásban 16 esetben tanácsülésen, 32 esetben vb-ülésen fog­lalkoztak a múlt évben az iskolai nevelőmunkával. És lényeges javulás kö­vetkezett be ezután az egyes községek vezető, irányító munkájában, a vb. tagjai eljárnák a tan- testületi értekezletekre és ez nagyon pozitív dolog. Több hozzászóló hangsú­lyozta a körzetesítés fontos­ságát. Ez egy lehetőség a ta­nulási színvonal emelésére és kevesebb beruházást igényel, éppen ezért tervszerűen to­vább kell folytatni a körze­tesítést megvalósító munká­latokat. Mások szerint a nyelvoktatás körzetesítése is elengedhetetlen, különben el­maradnak a többiektől a kö­zépiskolába kerülő fiatalok. Felvetődött az iskolai ifjú­sági szervezetek munkájának fontossága is. Egyes pedagó­gusok még nem tartják fel­tétlen szükségesnek az úttörő munkát — mondta el többek között a tanácsülésre meghí­vott Várhalmi Attila, az út­törő szövetség képviseletében —, a tanács segítségét kérjük e probléma megértetéséhez. Hiszen a nevelési célkitűzések megoldását szorosan az úttö­rő szervezettel érhetjük el. Az úttörő szervezetben tág lehetőség van az ifjúság ne­velésére, így igazi segítő tár­sa lehet az iskolának. Ezért ha a művelődési osztályok képviselői az iskolában járnak látogatás, ellenőr­zés céljából, elemezzék az úttörőszervezet tevékeny­ségét is, de többet foglalkozzanak az iskolai értekezleteken is az ifjúsági szervezetek munkájá­val. Bozó László tanácstag a nevelők továbbképzésének fontosságát hangsúlyozta. Mótyán Jénosn^, a fiatalko­rúak ügyésze azt mondta el, hogy a fiatalkorú bűnözők 80—90 százaléka azokból te­vődik ki, akik nem jártak rendszeresen iskolába. Ezért az iskolai fegyelmi eljárások fontosságát, a családlátogatá­sok révén nyerhető kömye- zettanulmányozás szükséges­ségét hangsúlyozta. Gubán. Balázs mátranováki tanács­tag a nevelők példamutatásá­ról beszélt, melynek a csa­ládi életünkben is meg kell mutatkoznia. Javasolta to- , vábbá, hogy minden tanács­tag látogasson bizonyos idő­közönként az iskolába. A nevelésben a pedagógusé a kösponti szerep 30000 szövetkezeti tag értékeli a tavalyi munkát zárszAmadAsi közgyűlések tapasztalataiból A most folyó zárszámadá­sok során több mint 30 ezer termelőszövetkezeti tag vet számot múlt évi munkájáról. Az elmúlt évekhez viszonyít­va jelentős előrehaladás tör­tént a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági életé­ben. Ezt igazolja az is, hogy a termelőszövetkezeti tagság tárgyilagosan vitatja az elmúlt évi munka ered­ményeit és hiányosságait. A fejlődést tükrözi az is, hogy a zárszámadási közgyűlések legtöbbje fegyelmezett lég­körben zajlik le. Az eddig lezajlott közgyűlések megcá­folják a régi gyakorlatot, amikoris a személyeskedő torzsalkodások, a részesedés fölötti — sokszor elvtelen — vita képezte a közgyűlések munkáját. A tapasztalatok szerint a közgyűléseken a tagság a szövetkezeti mozga­lomban való bizakodással vi­tatta meg a felmerült kér­déseket', és a legtöbb helyen -övetkeztetéseket von­tak le a jövőre vonatkozólag. A most folyó zárszámadási közgyűléseket mindenütt a végzett munka jegyében tart- a zárszámadási közgyűlések ják meg, ahol a vezetőség és a tagok őszintén feltárják a fejlődést gátló tényezőket. A mai napig megyénkben 40 százalékát tartották meg. Ez az eredmény azt ta­núsítja, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően gyor­sabb ütemben folynak a köz­gyűlések. Ennek oka. hogy több helyen előbb elkészül­tek az előzetes munkákkal'és így a közgyűléseket is előbb megtarthatják. A rétsági já­rásban például február 6-ra végleg befejezik a közgyűlé­seket. a jól A szövetkezeti vezetők beszámolókat általában elkészítették. A magyarnán- dori II. Rákóczi Ferenc ter­melőszövetkezetben például az elnök egy-egy jól és egy- egy kevésbé jól dolgozó példáján érzékeltette, meny­nyire különbözik a jövede­lem az egyik, illetve a má­sik esetben. Néhány helyen azonban még nem tudták a konkrét helyzetnek megfele­lően összeállítani a beszá­molókat. Helyteleníteni le­het, hogy sok helyen csak a hibákat ostorozzák, fukarkod­nak a dicsérettel és a része­sedés nagyságát nem a ter­melési értékkel összefüggés­ben elemzik. Ez pedig igen fóntos, ott, ahol például ki­esést okozott az aszály és a tagság ennek ellenére is a betervezett jövedelem kiosz­tását várja. Az ülésen felszólalt Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. — A mai tanácsülésen azt kell meghatározni, — kezdte felszólalását —, hogy mit te­gyünk az oktatási rendsze­rünkről szóló törvény meg­valósításáért. — Elemezte a törvény megvalósítását előse­gítő tárgyi feltételeket, be­szélt a nevelőmunkában elért szép eredményekről és azt mondotta, — a nevelők nagy munkakedvvel fogtak hozzá az oktató-nevelő munkához. Bizakodó a hangulat a peda­gógusok körében, nyugodt légkörben, tervszerűen megy a munka. De vannak még bi­zonyos negatívumok, melyek kiküszöbölése zökkenőmente­sebbé tehetné a fejlődést, elő­rehaladást. Így például van­nak közömbös, fáradt, mun­kájukat mechanikusan végző pedagógusok. Némelyek az új iránt nem elég fogéko­nyak. A fiatalok, de időseb­bek között is gyakran előfor­dul az anyagiasság, amely az oktatás rovására megy. Van­nak, akik csak a pénz miatt vesznek részt az ismeretter­jesztő munkában, a felnőttok­tatásban. Pedig kormányunk a közelmúltban kétszer is rendezte a pedagógusok fize­tését. Olyan hiba is van. hogy néhányan visszavonulnak, be- gubóznak egyes vezetők kö­zömbössége miatt. Természe­tesen a pedagógusok többsé­gére a pozitív vonások a jel­lemzőek, de a még fellelhető hibák elhagyása feltétlenül szükséges a fiatalság egyér­telmű nevelése érdekében. Majd arról beszélt, hogy az új oktatási rendszerben a pedagógus központi szerepet foglal el, rajta múlik, hogy milyen eredményeket érünk el. A tanácsoknak is segíte- niök kell abban, hogy a kikísérletezett új módsze­reket, amelyek a végre­hajtást elősegítik, a gya­korlatban tovább terjesz- szék. Nagyon sok a feladat, ezért szükséges, hogy kezdemé­nyezzenek, fokozódjon mun­kakedvük. Ennek elősegítésé­re helyes lenne, ha pályáza­tokat írnának ki a művelő­dési osztályok, melyeket jól meg is szerveznének, hogy az egész pedagógus tábor ügyé­nek tartsa a benne való rész­vételt. Határozott irányítást az iskolákban A továbbiakban Jakab elv­társ elemezte az igazgatók nagy felelősségét az iskoiai nevelői munkában. Nekik hivatalból is segíteniük kell a kezdeményezések, új mód­szerek megvalósítását, szer­vezzenek tantestületi, elvi es módszertani vitákat, a jó ta­pasztalatok elterjesztése ér­dekében. Fel kellene hagyni azzal a hagyománnyal is, mely szerint a legidősebb pe­dagógust bízzák meg az igaz­gatói teendőkkel. Az oktató­nevelőmunka. a rátermett­ség, a legmegfelelőbb tulaj­donságok alapján tervszerűen neveljék ki a pedagógust igazgatóvá és nyugodtan le­het fiatal nevelő is az iskola , vezetője. Ezután Jakab Sándor elvtárs az új oktatási törvény meg­valósításához nélkülözhetetlen tanácsi segítésről beszélt. A járási művelődési osztályok felállítása közmegelégedésre jött létre — mondotta —, hatáskört kaptak pénzügyi­leg, eszmeileg egyaránt az oktatómunka irányításához. De a megyei vezetésnek azért segítenie kell az alsóbb osz­tályoknak, különösen a konk­rét tapasztalatok elterjeszté­sében van szerepük. Befejezésül a pedagógusok életközelségéről, az iskola és az élet kapcsolatának kiszé­lesítéséről beszélt. Hangsú­lyozta, a munkára nevelés, a politechnika megvalósításában a pedagógusra nagy felada­tok várnak. Helytelenül cse­lekszik az olyan pedagógus, aki, miután a gyermekeket üzemi munkájukra bekísérte, félrevonul az irodára, dolgo­zatokat javítani. Necsak mu­száj nak, szükségesnek tartsák a gyakorlati munkát, tegye­nek is meg mindent alkal­mazásáért, képezzék magukat, hogy hozzáértéssel tudjanak a gyerekek különböző kér­déseire választ adni. Igen nagy 14—15 éves gyer­mekeink érdeklődése politi­kai kérdések iránt is. Sok múlik azon, hogy ezt a nagy érdeklődést helyes szellem­ben elégítik-e ki pedagógu­saink. A társadalom szerepét elemezve a megyei pártbi­zottság titkára is kiemelte a tanács, a szülői munkakö­zösség, a társadalom vala­mennyi tagjának nagy fele­lősségét. A községi tanácsok­nak is fel kell lépniük igé­nyesen és segítőkészséggel az oktatás-nevelés iránt, mint- ahogy ezt a megyei tanács­tagok itt igen helyesen tet­ték — fejezte be felszólalá­sát Jakab Sándor elvtárs. A többi feszólaló is hang­súlyozta annak a fontosságát, • . hogy közüggyé kell tenni az iskolai oktató-nevelőmunka megvalósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents