Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-31 / 9. szám
2 nógrádi népújság 1962. január 31. CSAK BELENYUGODNI? ••• A nemzetközi munkásmozgalom történetébe aranybetűkkel íródik be az SZKP XX. és a XXII. kongresszusa. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusai mindig kiemelkedő állomásai voltak a nemzetközi munkásmozgalomnak. Hatásai túlnőttek a Szovjetunió keretein és a kongresszusi határozatok nyomán a nemzetközi munkásmozgalomban a kommunista pártok felülvizsgálták politikájukat, hogy a' sajátos viszonyaik között a marxista—leninista elveknek megfelelően dolgoznak-e, helyesen határozták-e meg a párt stratégiáját és taktikáját, helyesen tűzik-e ki a soron következő, a forradalmi harc szempontjából fontos feladatokat. Napjainkban különösen fontos a XXII. kongresszus tételeinek a tanulmányozása, a világ összes kommunista pártjai mellett nekünk magyar kommunistáknak is. Fontos egyrészt azért, mert a kongresszus kijelpntette: a kommunizmus az már nem álom többé, hanem a szovjet emberekhez egyre közelebb kerülő valóság. Ez a valóság már tükröződik azokban az eredményekben, amelyeket a Szovjetunió a népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal terén mór eddig is elért, de tükröződik továbbá nagyszerű hétéves tervükben és a kommunizmus húszéves programjában. Nekünk, magyar kommunistáknak ez igen nagy segítséget ad a szocializmust építő munkánkhoz, mert világos, tisztánlátható távlatokat világít meg. Az a tétel például. hogy a szocialista országok többé-kevésbé egyszerre érnek a kommunizmus kapujához, lelkesítőén hat nálunk is. Ez reális lehetőség és rámutat a kongresszus arra is, hogy hogyan, miképpen érhető el. És ez óriási segítség számunkra. Fontos másrészt azért is a XXII. kongresszus, mert bátran tárta fel a személyi kultusz maradványai elleni harcot, annak teljes megismeréséig. Ezen a téren nekünk is van még tennivalónk. A személyi kultusz ugyanúgy mint a Szovjetunióban és más népi demokratikus országokban, nálunk is meghonosodott. Ennek nyomán meghonosodtak a párt, a gazdasági és az állami munkában a különféle szektáns gyakorlatok is. A XXII. kongresz- szus tételei nyomán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is átvizsgálta az 1956-os év előtti politikánkat és leszűrte a tanulságot: szakítani kell a szektás, dogmatikus, a személyi kultuszból fakadó nézetekkel és gyakorlatokkal. Tudjuk azt, hogy a párt féltéséből fakadóan már a személyi kultusz idején hallatták hangjukat azok a kommunisták, akik rámutattak a személyi kultuszból fakadó törvénytelenségekre a párton belül és a párton kívül is. Ezek az emberek feltárták a hibákat legfelsőbb szinten is. Ma már azt is tudjuk, hogy milyen, a kommunistákhoz méltatlan módon bántak el ezekkel az emberekkel. Azt is tudjuk mindannyian, hogy ebben az időszakban a Szabad Európa Rádió dicstelen múltú munkatársai mennyire dörzsölték a kezüket, hiszen ,.a kommunsták egymást marják és ez nekünk csak hasznos lehet” — mondták. Nagyon jól tudták ők azt, hogy amíg ez történik, nem marad idő az igazi ellenség elleni harcra. És mindez miből fakadt? A személyi kultuszból. amely nézet egy embernek tulajdonít csalhatat- lanságot. és elveti a választott pártszervek objektivitását. Ma már mnidannyian tudjuk. hogy az a pártegység, amiről Rákosiék beszéltek, egyáltalán nem volt pártegység. A pártból kizárták azokat a bátor, szókimondó, gemutattak a hibák igazi okaira, a személyi kultuszra, a szektás és dogmatikus gyakorlatra. Esetenként még hosszú börtönbüntetéssel is sújtották őket. Ugyanakkor felvettek párttagnak olyan egyéneket, akik maguk sem akarták, de erőltették a pártba való belépésüket. Koholt vádak alapján kizárták a pártból például azt az embert, aki a második világháború idején mint partizán a Szovjetunióból hazatérve fegyverrel a kézben harcolt a náci fasiszták ellen. Amikor elfogták Horthy pribékjei, halálra ítélték őt. Ezt a halálbüntetést életfogytiglanra változtatták és a szovjet csapatok mentették meg életét, több társáéval együtt. Ez az ember csak akkor lehetett volna jó kommunista és akkor bizonyította volna be hűségét a párthoz, ha nam maradt volna életben, ha kivégezték volna őt — mondták az akkori vezetők. Igen sok példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a szektás, dogmatikus gyakorlat milyen nagy vészéi y- lyel járt és nem erősítette, hanem lazította a pártegységet Nagyon paradox módon hatott például az, hogy nem egy esetben olyan ember került a mi megyénkben is pártiskolára, aki jó maga sem akart odamenni és ahogy elvégezte az iskolát, nem tudták semmire se használni. Hiányzott belőle a szív, a lelkesedés. Kinek kedvezett ez? A pártnak, a proletárdiktatúrának semmi esetre sem. A XXII. kongresszus anyagát megismerte az egész világ, a mi országunk dolgozói is. Párttagok, pártonkívü- liek helyeslik az ott felvetett kérdéseket és annak marxista—leninista módon való megoldását. Látják, hogy milyen következménye van annak, ha egy, vagy egypár ember kezében óriási hatalom összpontosul és az, vagy azok nem tudnak megfelelően marxista—leninista módon élni, dolgozni. Ma már a felvilágosító munka nyomán a személyi kultusz és a szektáns dogmatikus gyakorlat káros hatására rámutatva értünk el eredményeket a nevelésben. Azonban hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ezen a téren minden rendben van. Még mindig megnyilvánul olyan hang a párttagság között, főleg a bányavidéken, de a vasas üzemekben is, hogy „nehéz ügy ez” és „Sztálin nekünk továbbra is apánk marad, nem tagadjuk meg ót”. A megye egyik gyárában egy párttag kijelentette, „ha agyonlőnek sem veszem le Sztálin fényképét”. A megyét járva beszélgettem olyan emberrel, aki a XXII. kongresszus idején inkább holt volt, mint eleven, és felháborodva panaszolta a Sztálin és csoportjával kapcsolatos eljárást. „Egy világ omlott ösSze bennem”, mondta akkor. Mostanában, napokkal ezelőtt találkoztam vele és megkérdeztem tőle, felépült-e benne már az új világ? „Belenyugodtam” — mondta. A.hogyan ezt kijelentette, valami lemondásféle volt a hangjában, és nem valami meggyőzően hangzott. Ez később igazolódott is: ha nem is olyan durva módon, mint régebben, de ma is vallja szektáns nézeteit. Sajnos, nem nyugodott bele a változásba még most sem, nem tudja túltenni magát saját régi nézetein. Megértjük, nem könnyű a régi nézeteket, belénk ideg- ződött gyakorlati módszereket levetkőzni, senki sem szabadul meg máról holnapra ezektől a káros gyakorlati módszerektől. Ehhez a felvilágosító munka mellett időre is szükség van és arra, hogy az illető • egyén felismerje és higyje is e káros nézetek és gyakorlatok helytelenségét. Időre? Igen időre, de1 nem rhiridegy, hogy milyen hosszú ez az idő. A végtelenségig ném hordhat az ros, szektáns, dogmatikus nézeteket. Kádár elvtárs nagyon nyíltan kimondotta, ha egyesek nem tudják levetkőzni tudatukból a szektás nézeteket és nem tudják magukat túltenni az ezekből fakadó helytelen gyakorlati módszereken, akkor nem értenek egyet a párt politikájával, nem értenek egyet a kétfrontos harc szükségességével, gyengítik a párt egységét, és ezek az emberek legjobb, ha nem töltenek be vezető funkciót. Ezt figyelembe kell venni mindenkinek és a kétfrontos harcnak megfelelően kell dolgoznia Nem úgynevezett „türelmi” időről van itt szó, hanem arról, hogy ezek az emberek felülvizsgálják saját magul nezeteit és tudjanak is szakítani ezekkel a nézetekkel minél hamarabb. Ezen a téren már vannak eredmények, de még mindig nem kielégítő. Ebben a fel- világosító munkának igen nagy jelentősége van. Hiszen nem arról van szó, hogy emberekkel, emberek ellen harcolunk, hanem a tudatukban meglevő, az emberek fejében még sokáig meglevő káros nézetek ellen. A „belenyugodtam” szó sok ilyen káros nézetet és gyakorlatot takar.' És ez arra figyelmeztet bennünket, hogy bár ezek az emberek belenyugodtak a XXII. kongresszus által felvetett tényékbe, mégis tudatukat és szivüket még nem tölti ki egészen a kétfrontos harc szükségessége és főleg a szektás dogmatikus nézetek es módszerek elleni harc felismerése. Arra van szükség, hogyha „belenyugodtak” a tényékbe, akkor vessék el, ha szabad így mondani, száz százalékosan szektás, dogmatikus nézeteiket és szívvel, lélekkel harcoljanak Központi Bizottságunk határozatainak megvalósításáért. Godó László par — A megyei postahivatal kommunistái taggyűlésükön a munkafegyelem helyzetét vitatják meg. Az elmúlt évek folyamán több esetben élüzem kitüntetést elnyert hivatal átalakított, a korszerű munkafeltételeket biztosító helyiségeket avatott a közelmúltban. Ezek a körülmények fokozottan megkövetelik a pontosabb, tökéletesebb munkát a közönség érdekében. Éppen ezért tűzték most napirendre a párt- szervezet tagjai, hogy jobb munkaszervezéssel, az egyénenkénti felelősség határozottabb kidomborításával javítanak a munkafegyelem jelenlegi helyzetén. — Február 2-án délután 4 órakor Szabó József, az MSZMP Pártfőiskolájának igazgatóhelyettese t art előadást a salgótarjáni József Attila Művelődési Házban „A kommunizmus anyagitechnikai bázisának megteremtése” címmel. — A megyei pártbizottság marxista—leninista esti egyetemén az idén már mind a három évfolyam működik. A filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus hallgatói — mintegy kétszáztízen, a gazdasági, államigazgatási, mozgalmi, társadalmi élet legkülönbözőbb területeiről — a napokban vizsgáztak a megyei pártiskolán. Az első évfolyamon 3,9, a másodikon 3,4, a harmadikon pedig 3,5 volt az első félévi átlagos tanulmányi eredmény. — A Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának 1962. első félévi munkatervében a megyei, városi és nagyüzemi pártbizottságok korábbi határozatainak végrehajtása a legfőbb célkitűzés. E határozatok a vezetés színvonalának emeléséről, a termelés pártellenőrzéséről, a gazdaságos termelés megvalósításáról intézkednek. télét hírei Igen fontos, hogy a műszaki fejlesztés, a kisgépesítés területén nagyobb előrehaladást érjenek el, mert a termelékenység emelése, a nehéz fizikai munka megszüntetése ezek nélkül az Acélárugyárban elképzelhetetlen. A munkatervben nagy helyet biztosítanak a XXII. kongresszus határozatainak magyarázására, annak szellemében a kritikai légkör, a tömegkapcsolat szélesítésére, a feladatok végrehajtásához minél több dolgozó mozgósítására. — A tűzhelygyári párt végrehajtó bizottság február 1-én megtárgyalja a KISZ tagösszeírás tapasztalatairól és a szervezeten kívüli fiatalok között végzett politikai nevelőmunkáról készült jelentést. Eszerint az ösz- szeírást minden aiaoszerve- zetben az előírt határidőre elvégezték. Ebben a munkában különösen kitűntek: Simon József, Puskás Tibor és Gyenes Vendel KISZ-tagok. Az összeírást felhasználták az Ifjúság a szocializmusért mozgalom további szervezésére, a fiatalok javaslainak. véleményének összegyűjtésére is. Megállapítható az is. hogy a Tűzhelygyárban a tartalmas klubestek és a mozgalmi munka színvonalának emelése számos eddig szervezeti életen kívüli fiatalt vezetett a KISZ-be. Az Nógrádi tsz asszonyok al flcólái Már több hónapos kapcsolat fűződik a nógrádi -Béke Termelőszövetkezet szocialista címért küzdő kertészeti asszony brigádja és a Salgótarjáni Acélárugyár Ga- "artn-brigdája nevéhez. Az üzemi munkásnők egy alkalommal felkeresték a széi>en dolgozó tsz-brigádot és a nógrádiak most, szombaton viszonozták a lá oga- tást. A vendégeket az üzemi nőbizottság képviselői. a gyár vezefői és a Ga«arin- brigád nőtagjai fogadták. A tsz asszonyok megtekintették az üzemet, beszélgettek,a brigád tanaival, munkájuk eredményeiről, majd a huzalmű javitóműhelyi vörös sarakban elbeszélgetve kicserélték tapasztalataikat a két brigád eredményeiről, terveik teljesítéséről és további célkitűzéseikről. Délután a TIT-teremben baráti beszélgetésre került ror. a Gagarin-briyád és a tsz-asszony vendégek között. Emelkedett a feln&tt o-foaiák izánta 1960- ban még csak 21133 volt a könyvtárak felnőtt olvasóinak a száma. 1961- ben 2731 fővel emelkedett a létszám és az idén a falusi művelődési állandó bizottság, a Hazafias Népifjúsági munka fellendülését! front, a Nőtanács és fmsz nagymértékben elősegítette közös prosramja alánján topártszervezetekkel jó kapcsolat. való I vább növelik az olvasótábor felnőtt híveinek a számát. Ahol érett gyümölcsöt termett a szorgalmas munka Az. elmúlt hét végén szombaton tartották meg az ér- sekvadlkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben a nagy érdeklődéssel , várt zárszámadási közgyűlést. Az érdeklődés érthető, hiszen a térA szécsényi járásiak számvetése A szünetben, amikor beszélgetünk Telek elvtárssal, a járási tanács tagjával, a hétköznapokról, az egymás iránti őszinteségről, egy-egy feladat végrehajtásáról, egyre odaérünk: esztendőről esztendőre erősödünk, izmosodunk. Elmondja Telek elvtárs is a beszélgetés során, hogy nem lehet már csak úgy általánosságban szólni az emberedhez, ez nem elégíti ki őket. Az ő körzetében Ipolytarnócon is határozott választ kértek a jelenleg legfájóbb problémájukra. Meg tudják-e az utat csináltatni? Mit tesznek, hogy befejezzék a művelődési házon az utolsó simításokat? Határozott kérdésre, határozott választ várnak. Onnan jutottunk el idáig hogy rendkívül jó hatással volt a járási tanácsülés minden résztvevőjére az őszinteség, a még meglevő fogyatékosságok kendőzetlen feltárása. Ez elmondható abból, ahogyan a tanácstagok levonták a következtetést: a hibákon akkor lehet segítem, ha ismerjük azokat. A szécsényi járási tanács legutóbbi rendes ülése ilyen volt. Rendes időszaki tanácsülés volt, de abban mégis rendkívüli, hogy nagyon őszinte. Semmit nem hallgatott el. Igazi, számvetés volt ez a járási tanácsülés. Számvetés a végzett munkáról. Hogy a tanácsülést nem Szécsényben, hanem hudány- halásziban tartották, újszerű volt és először érthetetlen. A tanácskozás során pedig az is kiderült, hogy miért választották ezt az utat. A járási tanácsülés előtt már egy esetben szerepelt a lu- dányiak élete. Megtárgyalták a munkájukat a tömegkapcsolattól kezdve a legkisebb adminisztrációs tevékenységig. Ezen az ülésen ennél a munkánál szerzet tapasztalatokat rinces embereket, akik rá- ember tudatában ilyen ká- kiterjesztették az egész járás területére. A ludányiak pedig azt mondták: ha már ők voltak a munka kiinduló pontja, legyen náluk a folytatás is és egyúttal vizsgálják meg, hogy a hozott határozatokat miként hajtották végre. Így esett, hogy a szécsényi járási tanácsülést Lu- dányhalásziban tartották meg. Nem lehetett panasz a vendéglátókra sem, mert a szép tanácsháza méltó keretet adott a tanácsülésnek. Azt mondja Telek elvtárs. ahogyan folytatjuk a beszélgetést: neki azzal, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága ilyen őszintén feltárja munkájának minden részletét, önbizalmat ad. Tudom milyen kötelességem van a tanácsülésen, tudom mi a kötelességem a választópolgárok kérelmének elintézésénél és tájékoztatásánál. Valóban a tanácsülés nagyon kendőzetlenül tárta fel: a tanácsülések némely helyen határozatképtelenek, gyakori, hogy a határozatokat sem hajtják végre és előfordul egyes helyeken, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei felkészületlenül mennek a tanácsülésre és még néhány ilyen visszatetsző dolog. Az ember, ahogyan hallgatta a beszámolót, akaratlanul is arra gondol: na most mi lesz? De a válasz nem késett. Ahhoz, hogy a tanácsi munka tartalma tovább javuljon, emelkedjen a vezetés színvonala, elsőrendű a szakmai és politikai továbbképzés. így összegezi: „ezzel kapcsolatban nagyon határozottan és egyértelműen kijelentjük, hogy két lehetőség van: vagy tanulunk, és lépést tudunk tartani a fejlődéssel, vagy átadjuk helyünket azoknak, akik erre a munkára alkalmasabbak”. Aztán megszabta sorban c tanácstagok feladatait is: javítani szükséges a tanácstagok választókerületi munkáját, a beszámolókat, a fogadóórákat. Szó került az állandó bizottságokról, a következőképpen: őszintén és nyíltan fel kell tárni az e téren meglevő nyugtalanító jelenségeket, mert ellenkező esetben takargatnánk a hibákat. Mik ezek a hibák? Az állandó bizottságok jelentős részének nincs munkaterve. Munkájuk ötletszerű. Nem ismerik jogkörüket stb. így vált ez a tanácsülés számvetéssé és hogy jó volt ez a számvetés, arról Telek elvtárs a járási tanácstag és a még vagy 20 felszólaló meggyőzött mindenkit. Ok arról szóltak: dolgozni akarnak szívvei-lélekkel. Mindezekhez még a következők tartoznak. A szécsényi járás nagy léptekkel halad a fejlődés útján. A termelőszövetkezetek most mérik le munkájuk eredményed. Ez aszerint alakul, hogy egyes termelőszövetkezetekben miként értették meg a szorgalmas munkának a jelentőségét. Ha lesz is némely helyen zökkenő, a jövő én már biztosabb képet mutat. Az előírt feladatokat, vetéstől az állatok takarmányozásáig mindent elvégeztek. Jól indul a pénzgazdálkodás az államtól kapott 13 millió forinttal is. Emelkedik a járás kulturális színvonala. Mindenütt van villany, rádió, televízió, könyvtár. Tizenhét- ezerötszáz a könyvállományuk száma, egynéhány községtől eltekintve mindenütt művelődési házat építettek. Es így adhatnánk számot a szécsényi járás eredményeiről. Hogy a tanácsülésen a hiányosságokat vették alapul es melőszövetkezet jól gazdálkodott az elmúlt évben, amit az is tanúsít, hogy egy év alatt 210 ezer forinttal növelték a fel nem osztható közös alapot. Az elnök beszámolójában elmondta, hogy ' az összes bevétel 33 százalékát dohánvból teljesítették. Szépen fejlődött az á!latfenvész- 'és is, mert például minden 100 katasztrális hold szántó után 112 kilogramm húst értékesítettek. A közös munkával sem volt baj a múlt évben. Egyetlen egy tagja van a termelőszövetkezetnek, aki 150 munkaegységnél kevesebbet teljesített, de ez is 80 éves. A szorgalmas munka eredménye nem maradt el. A termelőszövetkezetben rendszeresen fizették a 20 forintos munkaegység előleget, de így is 405 ezer forintot osztottak ki a terménvrészese- désen felül a közgyűlésen. A Maelódi család néldául (ketten dolgoztak) 44 553 forintot keresett az egy év alatt. Ez megfelel havi 3712 forintnak. Gálik János és fia 45 247, míg Barát László és fia 43 ezer 329 forint jövedelmet mondhat magáénak. Járási művelődési áb. ülése A napokban ülést tartott a járási tanács mellett működő művelődési állandó bizottság Pásztón. Az ülésen az állandó bizottsági tagok értékelték a múlt évi eredményeket és megszabták az ez évre szóló feladatokat is. Megállapították a művelődési bizottság többet segít az iskolai nevelőmunkában, ezenkívül a művelődési házak tevékenységéhez is több segítséget nyújtanak. ■--------|----A LÁÍRTÁK AZ EGYESÜLT arab köztársaság ÉS A MAGYAR NÉP- KÖZTÄRSASÄG KÖZÖTTI 1962—63-AS ÉVRE SZŐLŐ KULTURÁLIS MUNKATERVET A terv szerint tudományos innen indultak, nem pedig az i küldöttségek kölcsönös látogaeredményekre rakták a babé■ ------ ........................ rókát, éppen ez lesz a oiz tosíték, hogy tovább haladnak a fejlődés útján. Bobál Gyula tásával, diákcserével, valamint a rádió és a televízió területén való együttműködéssel szorosabbra fűzik a két ország kulturális kapcsolatait.
