Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-27 / 8. szám

1962. január 27. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Újabb intézkedések a családi lakóházak építésének előmozdítására Fontos határozatokat hozott a Megyei Tanács VB Az elmúlt tíz év alatt me­gyénkben évi átlagban ezer családi ház épült, mintegy 60 százalékban OTP kölcsön igénybevételével. A tizenöt éves lakásépítési program végrehajtása során a családi lakóházak építésének üteme növekedni fog. A tanácsi szervek fontos feladata, hogy a növekvő igények kielégítését megfelelően elő­készítsék. A telkes családi­házas építkezések legfonto­sabb előfeltételei közé tarto­zik a beépítésre alkalmas házhelyek biztosítása. Az ed­dig végzett felmérések sze­rint a beépítetlen házhelyek eloszlása az egyes települé­sek között igen aránytalan. A megye községeinek 40 szá­zalékában például nem áll rendelkezésre OTP értékesí­tésre alkalmas állami ház­hely. Ez többek között olyan hát­rányt jelent a kislakásépí­tők számára, hogy ahol nem gondoskodnak állami ház­hely-tartalékról, az építeni nem szándékozó telektulajdo­nosok magán adás-vétel út­ján értékesítik házhelyeiket. Ez az értékesítés sokszor az OTP által helyileg megállapí­tott árnál lényegesen maga­sabb. A túlzott magán adás­vételi telekárakat csak álla­mi házhelyek értékesítése út­ján lehet mérsékelni. A községiek, városok ren­dezési tervei esetenként épí­tési tilalmat mondanak ki egyes területegységekre, mert azokat a távlati fejlesztés alapján nem célszerű lakás­építésre felhasználni. Az ilyen esetekben az építeni szándékozó telektulajdonos tilalom alá eső házhelyét a tanács köteles kicserélni korlátozás alá nem eső álla­mi házhelyre. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha megfelelő csere-házhelyekkel rendelkezik. A kérdés fontosságára való tekintettel a megyei tanács végrehajtó bizottsága január 22-i ülésén — az éoítési és tése alapján — foglalkozott a telekellátottság helyzetével. Határozatilag mondta ki, hogy ez év október 30-ig va­lamennyi községi és városi tanács ötéves távlatra ele­gendő állami házhelytartalék kialakításáról köteles gondos­kodni. A határozat szerint azok a települések, amelyek megfelelő meny- nyiségű állami házhely nem áll rendelkezésre, elsősorban a juttatott és a közeljövőben beépítésre nem kerülő ház­helyek megvonásával kell biztosítani az OTP értékesí­tésre alkalmas állami telke­ket. Az illetékes tanácsok — amennyiben ez még nem tör­tént volna meg — fel fogják szólítani a juttatott telkek tulajdonosait, hogy egy éven belül kezdjék meg és két éven belül fejezzék be a lakóház- építést. Ha a tulajdonosok a felszólítástól számított har­minc napon belül ezt a kö­telezettségüket nyilatkozatban nem vállalják, vagy a vál­lalt kötelezettségnek nem tesznek eleget, a befizetett megváltási ár visszajuttatása, illetve a juttatás óta a telken végrehajtott hasznos beruhá­zások kártalanítása mellett a telekjuttatást megvonják. Ilyen megvonható juttatott házhelyek hiányában — a törvényes rendelkezések szi­gorú megtartása mellett — a kisajátítási eljárás során kártalanítás mellett állami tulajdonba kell venni a beépí­tetlen és a közeljövőben beépí­tésre nem kerülő személyi tulajdont képező házhelyeket is. Ebben az esetben szintén előzetes nyilatkozattételre kel! felszólítani a házbelytulajdo- nosokat. A kisajátításra a juttatás megvonásához ha­sonló feltételek esetén kerül­het sor. Az elmúlt évek során a községek és városok a belte­rületek növelésével a szántó­művelés alatt álló földek par­cellázásával biztosítottak új építési területeket. Ugyanak­kor a községek belterületén igen sok beépítetlen, „foghí­jas” házhely található. Ez a helytelen törekvés azt ered­ményezte, hogy az újonnan parcellázott területek közmű­vesítése, közlekedési kérdésé­közlekedési osztály elő térj esz-1 nek megoldása jelentős kott­áién a Szovjetunióval, a nem­zetközi feszültség csökken­téséért, a világbékéért foly­tat. Értesse meg a nemzetkö­zi munkásszolidaritás jelentő­ségét, ismertesse azt a har­cot. amelyet a Szakszervezeti Világszövetség vív a békéért és a még elnyomott dolgozók helyzetének javításáért. A bizalminak egyénenként kell foglalkoznia csoportja tag­jaival. Figyelembe kell ven­nie, hogy ahány ember, any- nyi alaptermészet, annyi gon­dolkodási mód. annyi sajátos körülmény, egyéni probléma. Mindezeket figyelmen kívül hagyni az egyéni agitációban, a nevelőmunkában igen nagy hiba lenne. Különös gonddal kell ke­zelni az ifjúság problémáit. A fiatalok gondolkodása el­tér az öregebb generációétól. ha az eltérés a haladás, a jobb felé tart, támogatni kell, ha az eltérés azonban tiszte­letlenség csupán, türelemmel kell nyesegetni a vadhajtáso­kat jellemükben, magatartá­sukban, nézeteikben. Segíte­ni kell őket, hogy beleillesz­kedjenek a munkások kollek­tívájába, megtanulják az öregebbektől mind azt a jót, hasznosat, aminek ismerete nélkül nincs értékes ifjúság. Ugyanakkor az idősebbeket rá kell nevelni, hogy átad­ják tapasztalataikat az ifjú­ságnak. A lényeg az, mind­annyian érezzék, figyelmet fordítanak munkájára, életé­re, segíteni akarják. Így a fiatal, új dolgozó is hama­rabb beilleszkedik az üzem életébe, több kedvvel, job­ban dolgozik. A bizalmi legyen a csoport­jában dolgozók testi épségé­nél!: és egészségének őre. Ezért ismerje meg a munká­jára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi előírásokat, tartsa és tartassa be a mun­kavédelmi szabályokat. El­lenőrizze, hogy a munkások megtartják-e a munkavédelmi szabályokat, a veszélytelen munkára kapott utasításokat. Megkapják-e a dolgozók az előírt egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket és egyéb munkavédelmi juttatásokat, amennyiben erre jogosultak. A kulturális nevelőmun- kában is sok múlik a bizalmiakon. A bizalmiak se­gítségével a tagságot meg­nyerhetjük arra, hogy részt vegyenek különféle előadáso­kon. rendezvényeken, meg­barátkozzanak a művészetek­kel, állandó látogatóivá vál­janak a könyvtáraknak. A bizalmi kísérje figyelemmel a továbbtanulásban résztvevő munkások tanulását. Segít­sen problémáik megoldásá­ban. ellenőrizze, hogy meg­kapják-e a vállalattól az őket illető tanulmányi kedvezmé­nyeket. E feladatok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a bi­zalmi rendszeresen tanuljon, képezze magát szakmailag és politikailag is, növelje álta­lános műveltségét. így válik majd igazán érdemessé dol­gozótársai bizalmára, így nyújthatja számukra a leg­több segítséget. Kajzinger János Tolmács Erdőkémia .séget igényeltek, vagy hosz- szú időre elhúzódtak. A te­lepülések felesleges terjeszke­dése több kisebb és ezért gazdaságtalanul üzemeltethe­tő boltegység, iskola, illetve más kommunális létesítmény építését tette szükségessé. Ezek a költségtöbbletek elkerülhetők, ha a lakásépítések, a telepü­lés villannyal, közutakkal, közintézményekkel, megfelelő úttal, esetleg kiépített járdá­val is ellátott belterületén folynak. Ilyen meggondolások alap­ján mondotta ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy az egyes települések meglevő belterületeinek bő­vítésére, a mezőgazdasági művelés alatt álló földek par­cellázására csak akkor kerül­het sor, ha a kialakított bel­terület már beépült. Az erre vonatkozó határozat végre­hajtásának ellenőrzése mel­lett arra is szükség van, hogy az állami házhelytarta­lékok kialakításában a helyi tanácsok a már ismertetett sorrendet feltétlenül tartsák meg. Például ne sajátítsanak ki személyi tulajdonban levő házhelyet addig, amíg a kitű­zött célt juttatott házhelyek megvonásával is elérhetik. Ahol jelenleg is megfelelő számú házhely áll rendelke­zésre, ott a juttatott házhe­lyek megvonására, még ke­vésbé a személyi tulajdont képező telkek kisajátítására addig nem kerülhet sor, amíg az állami tulajdonban levő házhelyek be nem épülnek. A végrehajtó bizottság azt is határozatba foglalta, hogy valamennyi községi és városi tanács fektesse fel, folyama­tosan vezesse a beépítet­len telkek nyilvántartását. Ezekből bármikor megállapít­hatják a telekellátottság hely­zetét, az illetékes tanácsok­nak a határozat végrehajtá­sa érdekében tett intézkedé­seit. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának ez a hatá­rozata hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtás során mind többen megfelelő házhelyhez jussanak, előmozdítja a lakásépítési kedvet, segíti az építőket tö­rekvéseik megvalósításában. AKŰV dolgozók a patvarci tsz-ben A patvarci termelőszövet­kezet nőtagjainak patronálá- sát magára vállalta a megyei AKÖV vállalat több nődolgo­zója. Az első tapasztalatcsere megbeszélésre a napokban került sor Patvarcon, ahol á nőmozgalmi munka feladatai­ról, a második műszak he­lyes beosztásáról és a gyer­meknevelés kérdéseiről ta­nácskoztak üzemi és tsz asz- szonyok egymással. A tapasztalatcserét terveik szerint rövidesen Salgótar­jánban megismétlik. AZ ÉPÍTŐK SZAKSZERVEZETÉNEK FÉLÉVES PROGRAMJÁBÓL Az építők szakszervezete megyei bizottságának első fél­évi munkatervében számos fontos feladat végrehajtása szerepel. Többek között pél­dául célul tűzték ki, hogy a szervezettséget a jelenlegi 86- ról 89 százalékra növelik a félév végéig. Megvizsgálják a vállalatok munkavédelmi helyzetét, továbbfejlesztik a munkavédelmi őrséget. A szakszervezeti választások so­rán újonnan funkcióba került aktívák oktatását is megszer­vezik. A munka másik fontos ré­szét képezi az április 7-én megrendezésre kerülő küldött­választó közgyűlés előkészíté­se. Ezek mellett a megyei bi­zottság ülésének napirendjé­re tűzi többek között a túl­óra és létszám helyzetet, a szocialista verseny új for­máinak terjesztését, a könyv­tárhelyzetet és több alkalom­mal megvitatja az alapszervi választások tapasztalatait, il­letve szakszervezeti bizottsá­gok vezető, irányító munká­ját. KOMBÁJN A SALAKHÄNY0K FELDOLGOZÁSÁRA Ukrán mérnökök megkonst­ruálták a világ első olyan kombájnját, amely a salak- hányókat dolgozza fel. A ko­hászati ipar salakhulladéká­ból a kombájn óránként 60 tonna fémet tud kivonni. A négyemeletes magasságú lánctalpas magajáró berende­zés valóságos üzem. Több mint 12 méter forgókereté­ben 17 különböző gépcsopor­tot helyeztek el. A gépcsopor­tokat körülbelül 500 kilowatt összkapacitású villanymoto­rok hajtják. A kombájn több száz munkás nehéz fizikai munkáját helyettesíti. A MÚLT ÉVI EREDMÉNYEK UTÁN tsYíliís fejlssztik a niunkavéElelmet a Salgótarjáni Acélárugyárban Az utóbbi években nagy összegeket fordítottak a Sal­gótarjáni Acélárugyárban az üzemegészsóg és a munkavé­delem helyzetének javítására. Az . ilyen célra felhasznált beruházási keret 1960-ban meghaladta az 1,3 millió fo­rintot. Ebből az összegből többek között elszívó beren­dezéseket, egy szikvízgyártó gépet helyeztek üzembe. Fel­szerelték a fogászati rende­lőt, számos helyen öltöző­szekrényeket helyeztek el, különböző védőberendezése­ket korszerűsítettek. Az elmúlt évben a mun­kavédelmi beruházás össze­ge már meghaladta az 1.5 millió forintot, amelyből 1,1 milliót a rakodó- munkások és a rúdvas- húzó dolgozói fürdőjének építésére fordítottak. Több egészségre ártalmas munkahelyen elszívóberende- zést létesítettek, a kovácso­lógyár ' egyik üzemében fél­millió forintot, fordítottak az öltöző- és fürdő bővítésére. Ebbdn az évben 1,2 milliót fordítanak a gyárban egész­ségügyi : célokra és munka­védelemre. Elsősorban a kü­lönböző nehéz fizikai mun­kák megkönnyítésére fordí­tanak gondot. További üze­mekben szerelnek fel elszívó berendezéseket és megoldják egy-egy üzem levegőfűtését is. A beruházások mellett az Acélárugyár dolgozói mun­kakörülményeinek javulását 37. is bizonyítja, hogy a múlt évben a balesetek szá­ma 207-el volt kevesebb, mint 1960-ban. A baleset miatt kiesett munkanapok száma pedig több mint 1700- al csökkent. Az elmúlt év munkavédelmi eredményei­nek elérését a gyár gazda­sági és mozgalmi vezetői számos intézkedéssel segítet­ték elő A vezetők munkáját a dolgozók is 'ámogatták. A múlt évben például 102 munkavédelmi, bal­esetelhárítási újítást fo­gadlak el. 1961-ben minden hónapban csökkent a táppénzes állo­mány aránya is. Ebben a felvilágosító munka mellett jelentős szerepet töltött be az üzemorvosi munka is. Korszerűsítik az úfhengereker A Közúti Gépellató Vállalat balassagyarmati telepén az összes gőzüzemű úthengereket motorikus meghajtásúvá ala­kítják át. A víz és a széntartály helyére szerelik fel az 50 lóerős Csepel-ßiesel motorokat. A munka nagyjelentőségű mert komoly energiamegatakarítást jelent. Az elmúlt év­ben például a rendszeres karbantartás mellett 16 úthenger átalakítását végezték el. Az ez évi feladatokat beszélik meg, a gépek átalakításának műszaki terveit ellenőrzik Mohai István telepvezető, Nagy Eéia művezető és Erdős Kálmán szerelő. A beszerelés előtt valamennyi -dort megvizsgálják ellen­őrzik működésüket. Munka közben a szerelők.

Next

/
Thumbnails
Contents