Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-27 / 8. szám

4 NÖGRÄDI népújság 1962. január 27. Legfontosabb nevelői célkitűzés: a munkára nevelés Látogatás a nagybátonyi tizenkét osztályos iskolában Nem is egyszerű iskola. Iskola-kombinát. Ha folytat­ni akarnám a kissé vulgáris hasonlatot, azt is mondhat­nám: bemegy a kapuján a kis emberpalánta, s tizenkét év múlva kijön az életre, munkára kész, érettségizett fiatalember: világnézetében materialista, tudása alapos, széleskörű. És egyre keve­sebb a selejt. De hagyjuk ezt, az ember- nevelés, nem hasonlítható gyárhoz. Éppen azért, mert embereket kell nevelni, s nem gépeket gyártani. Itt bizony a világ legzseniálisabb, leg- mindenttudóbb elektronikus masinája is csődöt mondana. Elöljáróban néhány szót tu­lajdonképpen arról kell szól­ni, miért is alapították eze­ket a tizenkét osztályos isko­lákat. A nagybátonyi harma­dik éve működik. Abban az időben Pesten talán hét, az egész vidéken mindössze öt létezett. Létrehozásukban az a meggondolás játszott fősze­repet, hogy az egy iskolában végigtanult tizenkét év lehető­vé teszi a gyermek nevelésé­ben az egységes nevelői cél és módszerek érvényesítését. Minden megalakult tizenkét osztályos iskolának vállalnia kellett valamilyen — sajá­tosságainak, vagy helyi prob­lémáinak legjobban megfelelő nevelői célt, amelyet követ­kezetesen végig kell vinnie az általános iskola első osz­tályától az érettségiig. A nagybátonyi iskola álta­lános és elsőrendű nevelői célként a munkára való ne­velést választotta. Ez egy bányászvárosban az első hallásra szinte felesle­gesnek látszik. Azonban az igazgatóságnak és a nevelő testületnek meg volt rá az oka, hogy így dön­tött. Az évek során ugyanis érdekes megfigyeléseket tet­tek, a gyermekek otthoni ne­velését illetően. A magyaror­szági társadalmi átalakulás gyökeresen megváltoztatta a bányászok helyzetét, amely a többi között életszínvonaluk­ban is megnyilvánul. Idáig rendben is van a dolog. Azon­ban a nagybátonyi nevelők észrevették, — s észrevételük nem egyedülálló az ország­ban —, hogy a rendezett, sőt, jómódú anyagi viszonyok kö­zé került bányászcsaládok kezdték gyermekeiket szinte elzárni a legcsekélyebb fizi­kai munka végzésétől. A gyermekek lassanként nem­csak a hajlandóságukat vesz­tették el a legegyszerűbb fi­zikai munkától, s nemcsak ügyetlenekké kezdtek válni, de kezdték fumigálni a fizi­kai munkát, a fizikai mun­kást. Az oktalan nevelési fel­fogás, túlzott szeretet bume­rángként ütött vissza a szü­lőkre. Meg kell mondani, hogy a nevelők felismerték ennek veszélyeit. — hama­rább nagyon sok szülőnél. Ezért is voltak amellett, hogy itt, Nagybátonyban az emlí­tett nevelői célkitűzés szol­gáljon alapjául minden pe­dagógiai tevékenységüknek. Megjelölték az alapvető, elemi formáit a fizikai mun­kának az általános iskola első osztályától a gimnázium negyedik osztályáig. Íme váz­latosan ez a terv: I. osztály: a gyermek az általa okozott papírszemetet felszedi a padlóról, a pádból. Ez az első, legegyszerűbb munka, amelyet az iskola tanulóinak el kell végezni. Bonyolultsági foka megfelel a gyermek életkori sajátossá­gainak. Elvégzésére követke­zetes«! ránevelik, míg önkén­tes tevékenységgé, majd be­idegződéssé nem válik. Osz­tályról osztályra emelik a követelményeket. A II. osz­tályban az előbbit kiegészíti a parketta ápolása, a Ill-ban a tanulók negyedévenként bekapcsolódnak a tanterem, vagy a folyosó tisztántartásá­ba, IV-ben az előbbieket hul­ladékgyűjtéssel egészítik ki. A felső tagozatban természe­tesen résztvesznek a politech­nikai oktatásban, de ettől függetlenül havonta egyszer rendbehozzák tantermüket, amelyet már az úttörő őrs­vezetők irányítanak. A VI-osok „reszortja” az előbb említett feladaton kívül az iskola kör­nyékének gondozása. A VII— VIII. osztályosok az iskola nagytakarításába is bekapcso­lódnak, azonkívül társadalmi munkában a kultúrotthon építésében is résztvettek. A gimnazisták számára ilyen külön program már nincs, hiszen ők hetenként egyszer a teljes napot a szolgáltató üzemben, politechnikai gya­korlati foglalkozással töltik: a leányok a villanyszerelést, a fiúk a lakatos szakma csínját, binját tanulgatják. Mint észrevették olvasóink, szó sincs itt valamiféle, a gyermekek fizikai erejét túlzottan igénybevevő robot­ról. Nem is állt ez szándéká­ban senkinek. Inkább a rendszeres munkavégzésre szoktatták rá a gyermekeket. A diákok megtanultak bánni a kezükkel, s már nem res­telltek lehajolni valamiért A fizikai munkának — ép­pen ezért, mert maguk alkot­ta eredményeiket, a maguk környezetében is látják — hallatlanul megnőtt a becsü­lete. A program végrehajtása nem ment zökkenők nélkül. Nem a gyermekekkel volt baj, hiszen ezek a feladatok szerencsésen találkoztak élet­korukkal járó játékosságuk­kal. Emellett a felelősség a feladat lelkiismeretes elvég­zéséért bizonyos romantikát is kölcsönöz a különben egé­szen prózai, köznapi tenni­valóknak. Hanem kezdetben annál több baj volt a felnőt­tekkel: meg kellett küzdeni egyes szülők, főleg a mamák rövidlátásával, ellenkezésével. Kezdetben sokan hangoztat­ták: már pedig az ő gyer­mekük otthon nem dolgozik, az iskolában se dolgoztassák. Még azzal is vádolták az is­kolát, hogy a takarítónők munkáját a gyermekekkel végeztetik, bár erről termé­szetesen szó sem volt. Előfor­dult, hogy gyakorlati foglal­kozáson a gyermek kalapács­csal az ujjára ütött. Nosza ment az anyja veszekedni az iskolába, hogy ő otthon vi­gyáz a gyermekére, itt, az is­kolában meg összeveri a ke­zét. Természetesen nagyon sokan voltak olyan szülők, akik az első perctől kezdve megértették az iskola céljait, és készségesen együttműköd­tek a tanárokkal, segítettek, amiben csak tudlak. És las­sacskán a méltatlankodó szü- I k is lecsendesedtek, sőt. egy idő után a munkára nevelés leglelkesebb hívei kerültek A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE VÁLASZTMÁNYÁNAK ÉS TITKÁRSÁGÁNAK ülése A magyar képzőművészek szövetségének választmánya és titkársága csütörtökön ülést tartott, amelyen részt vett Kál­lai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizotságának tagja, mi- nisztcrelnökhelyettes. Kállai Gyula megbeszélést folytatott az ülés résztvevőivel a XXII. kongresszus tanulságairól, a IX. képzőművészeti kiállítás előkészületeiről és a magyar képzőművészek előtt álló fel­adatokról. A közvetlen, baráti beszélgetés a késő esti órákig tartott, amelyen több vezető művész mondta el véleményét a felvetett témával kapcso­latban. ki közülük. Mert észrevették gyermekeiken annak kedvező hatását. Előfordult, hogy az iskolai főzőtanfolyamot leg­hevesebben ellenző mamák a végén recepteket kértek tő­lük, mert leányuk olyan jól megfőzött, hogy az anyja sem tudta utána csinálni. Ilyen és ehhez hasonló eredmények, valamint a Szülők Iskolája hatására — amelynek előadá­sain ebben az időben ez volt a fő téma — megváltozott a hangulat. Felzárkóztak a szü­lők is a nevelő testület mel­lé. Egy idő óta, — eltekintve nagyon szórványos kivételek­től, — a szülők és az iskola között a legharmonikusabb együttműködés van ebben a kérdésben. Ma már nem egy rendezvényt az osztályok a szülők segédletével szervez­nek meg, az iskolai nagyta­karításra sokan hívás nélkül is eljönnek. A gyermekek példamutatása olyan erővé vált, hogy mikor tavaly el­kezdték az iskola körletének és a város utcáinak, tereinek szépítését, egy-két nap múlva megmozdult az egész bánya­város, mindenki munkába állt. Az iskola által kitűzött ne­velői cél tehát nemcsak a gyermekekre hatott, hatott szüleikre is, és ez nem lebe­csülendő eredmény. Bizonyít­ja az iskola hatalmas erejű kisugárzását az iskola falain túlra. S a gyermekek? Nos, ilyenkor, félév táján meg­kérdezik a végzős tanulókat: milyen pályát választanak? A gimnazisták nagy több­sége is dolgozni akar, a ter­melésben résztvenni, szakmát tanulni. És ez a legékesebb bizo­nyítéka annak, hogy az isko­lai nevelés valóban elérte a célját. Cs. G. Gyorsütemű lakásépítkezés Csehszlovákiában A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban gyors ütem­ben épülnek a lakások, hogy 1970-ig valamennyi lakos meg­felelő lakáshoz jusson. A most épülő lakásokat korszerű berendezéssel és többségüket központi fűtéssel látják el. A múlt évben épült lakások csaknem 89 százaléka köz­ponti fűtésű, ami világvi­szonylatban egyedülálló ered­ménynek számít. Prágában, ahol 1965-ig 40 000 lakást épí­tenek, az új lakások 98,2 szá­zaléka központi fűtésű. Háromeserrel nőtt az olvasók száma Megyei viszonylatban há­romezerrel nőtt az olvasók száma az elmúlt esztendőben. Az olvasók igényének fi­gyelembevételével mintegy 45 ezerrel tervezték az előző évihez viszonyítva a kiköl­csönzött könyvek számának növelését, ezzpl szemben 1961-ben 60 ezer kötettel nőtt a könyvek száma. A falusi könyvtárakban elsősorban áz általános műveltség fokozását és a szépirodalmi olvasottságot segítik elő, kevesebb gondot fordítanak mezőgazdasági és szakmai ismeretek bővítésére. Ezen már javít a november folyamán a MESZÖV-től ka­pott 60 ezer forint, melyért mezőgazdasági szakkönyvet vásároltak az illetékesek. Helyes kezdeményezések szerint az új mezőgazdasági szakkönyveket, az ezüstkalá­szos tanfolyamokon, a tsz akadémiákon és a szövetke­zeti téli estéken propagálják, olvasásukat népszerűsítik. A téli időszak hátralévő szakában mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy egyre több tsz-tagot és hoz­zátartozót szervezzenek be az olvasók táborába, ennek ér­dekében szélesítik a propa­gandamunkát is. Tanfalyain indul a termslöszövelkezeti építési brigádvezelők részére Rövidesen megindulnak a különféle építkezési munkák termelőszövetkezeteinkben. Sok termelőszövetkezetben most szervezik meg az épí­tési brigádokat, hogy amint arra sor kerül, hozzáfoghas­sanak a munkához. Tavaly sok gonddal küszködtek a termelőszövetkezeti építőbri­gádok, ami elsősorban a hely­telen szervezésből adódott. Éppen ezért, hogy az idén ezeket a hibákat elkerüljék, január 29-től kezdődően Kis- terenyén egyhetes tanfolya­mon vesznek részt az építési brigádvezetők. A tanfolya­mon az építési és beruházási szakemberek megismertetik a brigádvezetőket a há­zilagos építkezések leg­egyszerűbb módszereivel, va­lamint a beruházási munka legalapvetőbb követelményei­vel. Mezőgazdász marad-e Kajla József ? AA ezőgazdasági akadémiát Erre a kérdésre kerestem, végzett feleségévei kutattam a választ, s bizony együtt Kilenc évvel ezelőtt estébe hajlott már a nap, jelentkezett első munkahe- amikor benyitottam mátrano- lyén. A termelőszövetkezet, váki házuk ajtaján, állami gazdaság után itt a — Az uram még nincs itt- megyében lett az egyik járás hcm — fogadott a felesége, főagronómusa. Majd 1957-ben Rokonszenves, értelmes beszé- gondolt egyet és elment a dű és így nem sok idő kel- inátranováki bánya csurgói lett hozzá, hogy közelebb jus- üzeméhez. Vájár lett, azt sak célomhoz: mondta kevesebb gonddal és — Óh, nem jár ő soha sem nagyobb fizetéssel. Aztán meg haza sötétedés előtt. Várja most, hogy ez a nagy át- meg, ha olyan fontos a do- alakulás ment végbe a falvak- log — szíveskedett. — Hogy ban, keresni, kutatni kezdtünk otthagyja a szövetkezetét? a mezőgazdasági üzemek irá- Igen, ez így van... Tudja nyitásához értő szakemberek mióta Mindszenten van, ide- után. Kikerült a bányából ges, nyugtalan természetű Kajla József is, hogy I960 lett... Még aludni sem tud áprilisától a mátramindszenti úgy mint máskor... határt járja, megismerkedjék £zek után ültünk le Mát. lóságos könyvtárra való szak• könyvet gyűjtögettem már össze, hogy tanuljak, ne ma- — Mégis el akar menni tő- radjak le. De hát — legyint — nagyon kevés idő jut most erre... lünk... — szól a szövetkezet elnöke. — Pedig már mond­tuk, hogy szeretnénk, ha ma­radna. Most még igen kevés az idő, a szövetkezeti vezetők, Leheletnyi vérhullám fu- elnökök, mezőgazdászok, tott át a mezőgazdász arcán, könyvelők szabadideje. Hi- látszott, jól esik neki a sző- szén tengernyi még a gond, vektezetiek bizalma. Ez azon- a baj, mert az indulás első ban csak egy pillanatig tar- éveit járják szövetkezeteink, tott és hogy lássuk, mennyire Azt azonban éppen neki nem szilárd elhatározásában, már szükséges magyarázni, hogy sorakoztatja is érveit. — Szeretnék már egy ki­csit nyugodtabb életet. Néz­ze, melyik ember nem sze­ezekben az években teremtik meg, közösen a szövetkezeti tagsággal, annak az alapját ha sokszor nagy-nagy erő­re ti a kénylemét? Itt, a sző- feszítések, áldozatvállalások vetkezetben sok a gond, a árán is —, hogy a szövetke- baj. Lefoglalja az embert zeti tagok, az elnökök, a me- reggeltől estig, ha mindennek zőgazdászok élete egyre köny- eleget akar tenni. Amikor én nyebb, gondtalanabb, nyu­a földdel, az emberekkel, akik­ramindszenten a tér- idejöttem, számba vettük az nek jövőjéért egy időre fe- melőszövetkezet irodájában adottságokat, azt gondoltam godtabb legyen az eddiginél. Ez azonban nbm megy má­lelősséget vállalt. Kajla Józseffel, hogy beszél­A 3004/3-as rendelet értei- gessünk. Az elmúlt két évet mében állami támogatással vizsgálgattuk, mennyit haladt került a szövetkezethez. Két előre a közösség? évre írta alá a szerződést. — Nézze csak, ez az idő A szövetkezetiek azonban egy 1700 holdas gazdaságban egészen mostanáig bíztak ab- csak éppen arra volt ele- je itt az embernek, hogy le- ban, hogy a két év letelte gendő, hogy megteremtsük magamban: nagyszerű dolgok ról holnapra Mátramindszen­ezek, csak ki kell használ­nunk sorra. Sajnos — szállt alább a hangja —, ezekből a ten sem. Minden bizonnyal előfordul ezek után is, hogy szerveznie, mozgósítania kell tervekből nagyon keveset majd a közös munkára a szö- valósítottunk meg. Nincs ide- vetkezet tagjait, ha úgy gon­hogy a Két ev letette genao, nogy megteremtsuK a után is marad. Nos, a szer- szükséges nagyüzemi alapo- ződés ez év áprilisában hatá- kát. De azért már bizonyos lyát veszti, s Kajla József ja- eremdényekről is számot ad- nuár első napjaiban megírta hatunk. Azt mondják az idő- a felmondó levelet, nem ma- sebbek, olyan gabonára, mint rád mezőgazdász. Amikor amilyen nálunk tavaly ter- kinn a mátramindszenti ha- mett, még nem volt példa tárban nagy hajrával dolgoz- ezen a vidéken. Ami a szer- nak majd a traktorok, ő ve- vezeti erősödést illeti: létre- szi a lámpáját és leszáll a hoztuk a munkaszervezeti egy- bányába, újra vájár lesz. ségeket, brigádokat, munka- A termelőszövetkezetben csapatokat, amelyek többé- megbecsülték a két év alatt, kevésbé meg is felelnek fel- A szövetkezet vezetői és a adatuknak. Több mint 200 tagok egyaránt szívesen dől- ezer forinttal nőtt a. tiszta, goztak vele. Az anyagiakra vagyonunk, közel 150 efzer fő­sem panaszkodik. Általában rintot fordítottunk különböző 45 munkaegységet írnak jóvá beruházásokra saját erőből az részére havonta, s megkap- elmúlt évben és mintegy 5 ja a vájárfizetés 70 százaié- forinttal növekedett korábbi kát is. Elégedetten, jól élnek évhez képest a munkaegység Miért akar mégis elmenni a értéke is. Egyszóval bánnák szövetkezettől? itt lehetőségek ... dolja, mégis csak marad, üljön, tervezzen, számításokat mert munkájának, hozzáértő­végezzen, hogyan is lenne jobb. Nekem kell bizony sok sének itt van a legnagyobb értéke! S hogy maradjon, az esetben a brigádvezetőt, meg szükséges, hogy a szövetke- a munkacsapatvezetö munká- zet vezetői emeljenek csak ját is ellátnom... Most jön le a válláról azokból a ter­az egyesülés, 2700 hold. megint a gondok... Ezután is ezt kell csinálnom — bizal- matlankodott. hekből, amelyeket időközben ráakasztottak, mondván: úgy­is jobban érti, mint mi. Több ideje marad így a me- szavait és zőgazdásznak irányítania a munka menetét, úgy, hogy LJ allgattam a ** egyre inkább meggyé ződtem arról, hiába írta meg azok, tervek elgondolások, a felmondást, nem dőlt az még el, hogy mezőgazdász marad-e Kajla József? Még mindig viaskodik magában, hogyan döntsön: — Ha látta volna, milyen kedvvel jöttem ki az akadé­miáról. De az azóta elteli évek alatt méginkább meg­szerettem ezt a munkát. Va­amelyeket a fejében forgat, mind megvalósuljanak. S ez nemcsak az ő ér­deke. Érdeke ez a szö­vetkezet vezetőinek, a szövet­kezet tagjainak, akiknek bol­dogulásáért a vezetők, a me­zőgazdász felelősséget vállal­tak. Vincze Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents