Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-17 / 5. szám
6 NÖGRÄDI NÉPÚJSÁG 1962. január 17. Asszonyoknak WWVVV V V V WWW V V V V V VV V vwv w vvvwv wvv A verésről Egy már sokszor megvitatott kérdésről szeretnénk beszélni, röviden arról, hogy gyermekeiket még mindig sokan verik. Hosszú évszázadokon át bebizonyosodott, hogy a gyermek verésének semmi haszna nincs: verés által egy gyermeket sem sikerült derék emberré nevelni. Hogyan van az, hogy a gyermek verése ennek ellenére nem szűnl meg? Az egyik ok nyilván az, hogy a verés sokszor nem józan meggondolás dolga. A nagyon elfoglalt szülő gyakran odasóz a gyereknek hirtelen haragjában, egyébként csekélységnek számító rossz cselekedetéért is. De vannak sokan, akik elvből kitartanak a verés mellett, mondván: áldják azt a kezet, amely gyerekkorukban oly sokszor .megverte őket. Mások azért érvelnek a verés mellett mert egy-két esetben tapasztalták, hogy a verés után a gyermek szófogadóvá vált és ugyanazt a dolgot még egyszer már nem követte el. Lehet, hogy ez így van, a verés után a gyermek csakugyan igyekezett szótfogadni, a verés tehát, úgy látszik, használt. De vajon belenéztek-e valaha egy elvert gyermek szemébe? A gyermekarc, amelyről úgy tud sugározni a bizalom, a jóhiszeműség, az érzés melege, ilyenkor teljesen megváltozik. Vagy a félelem, vagy az elzárkózó konokság. vagy az izzó gyűlölet türöződik ilyenkor a gyermek szemében. Egyetlen verés élménye talán élete végéig is megmaradhat az érzékenyebb lelkű gyermek emlékezetében. Persze, nem minden gyermek reagál ilyenformán a verésre. Van, aki az otthon tapasztalt durvaságot társain gyakorolja. így könnyít a benne felgyülemlett indulatokon. Már négyéves korában réme az óvodának, kegyetlenkedik iskolatársaival. Nehéz dolga van az óvónőnek, tanítónőnek az ilyen gyermekkel, mert aki hozzászokik a veréshez, a kedves szóra, a komoly figyelmeztetésre rá sem hederít Hosszú, türelmes munkával sikerül csak rendes, érdeklődő és ragaszkodó gyermeket faragni az ilyen emberkéből. Ha ugyan egyáltalán sikerül. Nevelők, szakemberek azt is tapasztalták, hogy akár ilyen, akár amolyan károsodást szenved a gyermeki lélek,egy erkölcsi elhajlást csaknem biztosra vehetünk : a veréssel megfélemlített gyermek lassankint nemcsak bezárkózik, hanem hazuggá válik. A kis gyermekkori vét- iégek letagadása még csupán a verés előli menekülést jelentik, amint azonban nő a gyermek, egyre tudatosabb lesz a menekülés útja, előre kiszámítja, mit fog felelni a számonkérésre és lassankint már egy szavát sem lehet elhinni. A gyermek gyakori verésének legelrettentőbb eredménye a gyermek elidegenedése a szülőtől. Vannak olyan gyermekek, akik a rossz bánásmód ellenére is vágyakozó szeretettel ragaszkodnak édesanyjukhoz. De emellett nagyon sok olyan gyermek van, akit a verés végleg elválaszt a szüleitől. Nem egy apa marad így magára, nem egy apával, anyával beszélünk, aki az évek múlásával kétségbeesetten próbál közelelni gyermekéhez, de úgy érzi: áthatolhatatlan falba ütközik. A falat ütlegeivel önmaga építette fel. Ha már a szülők megértették, hogy nem szabad verni a gyermeket, hátra van a nehezebb kérdés: mit tegyenek, hogy a gyermeket helyesen neveljék, hogy embert faragjanak belőle. Nagyon elcsépelt igazságnak hangzik, de mégis ig»z, hogy legfőbb nevelési eszközünk a gyermek ragaszkodása. Az el nem rontott, sem el nem vadított, sem túl nem kényeztetett kisgyermek olyan mértékben ragaszkodik szüleihez, hogy kedvükért, jó szavukért, dicséretükért nehezére eső feladatokat is végrehajt. Másrészt a gyermek szeret utánozni, ezért a felnőttek példamuatása az egyik legjobb nevelő eszköz. Ha házunkban kezdettől fogva jó szokásokat, pontos napirendet alakítunk ki, ha mindig következetesek vagyunk, ha mindig egyformán megköveteljük tőle, hogy maga rakja el holmiját, ha leckevégzés előtt akkor sem engedjük el játszani, ha történetesen vendégünk van, és szívesen szabadulnánk tőle, akkor ő ezt természetesnek tartja és eszébe sem jut ellene tiltakozni. Az is fontos, hogy ne apró-cseprő dolgokért, hanem lényeges, a korával járó feladatok elmulasztásáért vonjuk csak felelősségre. így például fontos, hogy a kis 3—i éves gyermek önálóan egyék és öltözzék, hogy békésen tudjon játszani pajtásaival, hogy jól beleilleszkedjék a család életébe, fontos, hogy iskolás gyermekünk lelkiismeretesen elvégezze leckéjét, hogy cseperedő fiúnk, lányunk készségesen segítsen nekünk, hogy emberséges gondolkodásra, udvarias magatartásra tegyen szert. Emellett a szülőknek méltányosnak kell lennie a gyermekhez, fel kell ismernie korával járó szükségleteit, feleslegesen ne korlátozzuk szabadságában. S ha méltányosak vagyunk hozzá, akkor ugyanezt a méltányosságot tőle is megkövetelhetjük: ha kiskorától bevonjuk a család életébe, ha velünk együtt örül egy-egy új dolognak, szerzeménynek, ha tudja mire telik és mire nem telik — nem bosz- szant agyon állandó nyaggatásával. Maradt tehát a kérdés: ha a gyermek erre rászolgált, mivei büntessünk? Ha a gyermek állandóan érzi az anyja feléje sugárzó sze- retetét, akkor már egy haragos pillantás is büntetésnek számít. Ha hozzászoktunk, hogy időnként kis örömöket szerzünk a gyereknek, akkor ezek egyikének, másikának megvonása már igen érzékenyen érinti. A lényeg, hogy átérez- zük, emelt fejű, boldog, öntudatos fiatalságot akarunk nevelni, öntudatosabbat, boldogabbat, mint amilyenekké bennünket neveltek. Ez a cél nem fér meg a veréssel, — és ha viiaV>-;ah lá.juk ezt a célt, akkor küzdeni is tudunk a verés ellen. Elcserélném Salgótarján Vásártéren lévő modern, összkomfortos, 2 szobás (külön-külbn bejáratú) lakásomat 1 szoba összkomfortosra. Érdeklődni lehet telefonon vagy személyesen minden munkanap d. e. 8-10-ig és d. u. 6- 7-ig. Cím: Vásártér, Kállai Éva út 6. I. em. 3. Tel.: 18-39. (12) Az apja lánya című vígjátékot mutatja be legközelebb a Déryné Színház. A darab első előadása január 21-én Dejtáron lesz, a soronkövetkező napokban pedig a megye számos helyén műsorra kerül Csizmarek Mátyás legújabb színpadi műve. Eredményes szak- propagandamunka A salgótarjáni járás bemutatóüzemei az elmúlt évben igen eredményesen dolgoztak. Különösen jó munkamódszert alakított ki a Kisterenyei Állami Gazdaság. Az itt dolgozó szakemberek a gazdaság körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekkel több olyan termelési módot ismertettek meg, amely nagyban elősegíti majd a termelőszövetkezetek termelésének eredményességét, gazdaságosságát. Bemutatták például a gépesített silózást, a szuperszelektív vegyszerekkel folytatott kukoricatermesztést, s az állványos szénaszárítást is. kívül változatos. A kötött anyagok nagy családjához tartozik a gyapjú-jersey, a fényes selyem, vagy műszállal kevert jersey, a bánion, a flór s a műselyemmel kevert jersey. Mellékelt képünkön egy ilyen csinos kötött kosztüm modellt mutatunk be, de figyelemre méltó a divatos pulóver is. Géppel mérik az autóvezetők reflexeit Különleges vizsgáló készüléket használnak Svájcban a leendő gépkocsivezetők reflexeinek „elbírálására” „Kellemetlen meglepetéseket”, ben gró gyalogost, szabálytalanul behajtó járművet, úthálózatot vetítenek eléje s mérik az időt, milyen gyorsan észleli a vizsgázó autóvezető a felmerülő akadályokat Tavaszi újdonságok A kötött divat nemcsak modellekben. hanem anyagban is rendTó u m a n Mindenki tanul Tessék, apa, itt a puska a sz ámtandolgozathoz!... (Gerő Sándor rajza) Kifizették a tűzkárokat Tűzkár pusztította el Jakus Mihály és özv. Horváth Já- nosné ipolyszögi lakosok lakóépületeit. Mindketten időben befizették a biztosítási díjakat, s így Jakus Mihály 25 400 forint, és özv. Horváth Jánosné pedig 16 600 forint kártérítést kapott az Állami Biztosítótól. Ugyancsak tűzkár martaléka lett id. Virág Balázs rimóci lakos lakóháza is. Mivel biztosítása volt, így 11 799 forint kártérítés lett részére megállapítva. Deák Bertalan alsótoldi lakos 125 köbcentiméteres motorkerékpárja üzémelleiés közben kigyulladt és a motor egyes' részei megrongálódtak. Az önkéntes motorkerékpár tűzbiztosítás révén 5320 forint kártérítésben részesült az Állami Biztositótól. NÖVEKSZIK A KLUBKÖN y VT ARAK SZÁMA MEGYÉNKBEN Nyegyvennyolc klubkönyvtár működik már Nógrád megyében. A könyvtárakban a klaszikus és mai irodalmi alkotások mellett folyóiratok tanulmányozásával is művelhetik magukat a dolgozók. crONDOLATAIBA MÉLY EDVE fordult ki a sötét bírósági folyosóról az utca zajos fővárosi forgatagába. Eh, mit érzékenykedik: Kaszásáé Maár Ida kontra Kaszás Dezső ügyében kimondták az ítéletet, ügy, ahogy kívánta. Eles ügyvédi logikája ismét győzött. A tárgyalás végeztével az elnök gratulált. Ad acta — írta az iratokra. Kész. — Na, nézze meg az ember — hallotta a háta mögül az ismerős hangot —, fél délután várakozom rá, s képes lenne eltűnni a szemem elöl. — Es már moccanni sem tudott a két szorító kar ölelésében. — Ede! Edém, te' itt? — tért magához. Könnyes tekintettel nézett a kedves, oly régen látott jó barátra. — Tudod, hogy mindig a meglepetések embere voltam — válaszolta amaz. — Igaz, hogy a máit héten még Becsből egy héttel későbbre jeleztem érkezésemet, de lásd, a dolgok menete meggyorsult. A alatt megkaptam a papírokat, már tegnap este nálatok voltam Klára mondta, hogy te meg Pesten vagy. S íme, rögtön mutatok neked valami érdekeset. Gyerünk. — Te mindig kifogyhatatlan voltál a váratlan dolgokban. De most igazán jól fog esni, hogy nem egyedül ráz ez a gyorsnak nevezett vonat hazáig. — De nem ám, ügyvéd úr. Kettesben tesszük meg az utat, s nem is vonaton, hanem ezen a bricskán, amire az imént céloztam — és széles mozdulattal mutatott a járda szélén álló gyönyörű fekete Mercedesre. — A tied? Hát erről nem írtál. Mi meg azt gondoltuk, egy szegény, tönkrement orvos érkezik haza öt évi csavargás után, akin mi csak segíhetünk —, hebegte zavartan az ügyvéd. — Jó, nézd, a látszat ez. Te tudod, hogy a formákra mindig sokat adtam. Én sem hittem, hogy haza engedik hoznom. Különben a vám kifizetése után most valóban ez mindenem. Egyébként igenis nagy szükségem van mondotta később a száztizes sebességgel száguldó kocsiban. Híres jogász vagy, akit Budapesten is ismernek, kényes peres ügyekben több száz kilométerről is felkeresnek és mindig sikered van. — Ez a Klára dicsekvő hangja — jegyezte meg az ügyvéd. — Ezt a válópert sem vállaltam volna, ha nem ismerősről van szó. Apropó, emlékszel Idára? Maár Idára, a festőművészre? Együtt ismertük meg Kenésén. Várj csak, negyvenkilencben, vagy ötvenben? Hányban csináltam én a disszertációmat? — Első éves gyakorló orvos voltam Balatonfüreden azon a nyáron, ötvenben. Mi van Idával? Csak nem? — kérdezte. — Ö vált. Ezért voltam ma Pesten — felelte lehangoltam amaz is. Hozzátette még: — Csúnya ügy volt. — Beszélj, az isten szerelmére, mi történt? Ismertem őket, hogyan jutottak idáig? Képtelenség. Hatvannál éppen a salgótarjáni műútra fordultak rá. Sötét volt már, szembe rohanó reflektorok kápráztattak. A szélvédőüveg tompa tükrében két nagy csodálkozó dióbarna szem kísérteié jelent meg doktor Kovács Dénes előtt. Az ovális arc rajza elmosódott. A valaha oly imádott arcé. Beszélni kezdett: — Én sem értettem először. A peranyag is rögzíti, hogy Ida nem követett el házasságtörést, férje, a nagyjövedelmű külkereskedelmi ügynök minden kényelmet biztosított neki. Azt lehet mondani, művészi karrierjét is Kaszás Dezső előkelő ösz- szeköttetéseinek köszönheti. Mégis ő kérte a válás kimondását. Az asszony. A pert megnyertük. — De meg kellett ismernem egész életüket ahhoz, hogy átérezzem ezt a szomorú tragédiát. Érvelni tudjak e két haldokló lélek megmentése érdekében az utolsó alkalomért, mely még életet ád. — Tudod, asszony volt már azon a nyáron. Hetekig nem hittük ezt el neki. Egyszer aztán bemutatta Stockholmból érkezett férjét. Ö húsz évvel volt fiatalabb nála. A férfi, jól szituált, lenyűgöző modorú, ereje teljében levő negyvenes. Rajongott Idáért. A duzzadó fiatalságáért, ragyogó fekete szépségéért, meg, a művészetéért. Én is ... — Ida szerette a férjét, boldog volt, hogy megfiatalíthatta, hogy lenyűgözte ezt a szertelen, kalandor egyéniséget. Emlékszel, pár nap múlva eltűntem s Szegeden követségen pár óra rátok. A te segítségedre. De erről majd később. Igyunk meg egy feketét, aztán ha Salgótarjánban, akarod, indulhatunk. — Büszke vagyok rád —
