Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-30 / 105. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1961. december 30. Kevés olyan ember van az országban, aki nem tapasztalta volna saját háztartásában, mennyire fontos a takarékos beosztás, a pénzzel való tervszerű gazdálkodás. De ugyanakkor mind kevesebb az olyan emberek száma, akik csak a mának él-' nek, jövedelmüket meggondolatlanul elaprózzák, nem gondolnak a holnapra. Szocialista hazánk minden becsületes dolgozónak biztosítja a jobb megélhetést, az élet- színvonal emelkedését, csak élni kell tudni ezzel a lehetőséggel. Az emberek igényei állandóan növekednek. Családi ház, berendezési tárgyak, rádió, televízió, gépkocsi: igen sok dolgozónak jelentik ma már beteljesült vágyait, de sokan ezeknek mikénti megvalósulásáról, elérhetőségéről még csak tervezgetnek. Természetesen minden nem megy magától, máról holnapra. Ezek elérésének és mielőbbi elérésének feltétele: SOK KICSI, SOKRA MEGY vannak, éspedig a tervszerű takarékosság. Sok kicsi sokra megy, mondja a közmondás, aki ehhez tartja magát, az biztosan eléri célját. Ezt tartják Homon- r.ai Vendelék is. Ho- monnai Vendel a szorospataki bányaüzem dolgozója. A napokban láttuk, amint a televízióantennát felszerelték a házukon. Ez adott gondolatot, hogy felkeressük lakásán. közelebbről is megismerjük és megkérjük Homon- nai elvtársat, mondja el. hogyan osztja be keresetét és hogyan tervezi jövőjét. — Hat éve dolgozom a bányánál, mint vájár. Amikor a feleségemmel összekerültünk. a legszükségesebb dolgokon kívül egyebünk nem volt. Keresetemet úgy osztottuk be, hogy minden hónapban kisebb-nagyobb összeget helyeztem el a takarékbetétkönyvben. Ennek kétszeresen is hasznát vettem: nem volt „kéznél” a pénz, tehát nem könnyelműs- ködtem cl, meg azért is, mivel az OTP-től évi 5 százalékos kamatot kaptam rá, ami szépen növelte a megtakarított összeget. Ezenkívül az üzemi KST- nek is tagja vagyok. Onnan is jól jön az egész évben elhelyezett összeg, amikor egyszerre megkapom. Meg, ha rendkívüli eset fordul elő, kölcsönt is kaphatok. — Volt-e már valami konkrét terve? — tesszük fel a kérdést ... — Igen. Először bútort kellett venni. Ezt rövid idő múltán sikerült is megvásárolni. Aztán újra kezdtük a gyűjtést. Láttam, hogy szomszédaim közül egyre többen vásárolnak televíziót. Gondoltam, nekünk is kényelmes szórakozást jelent majd munka után, ha saját lakásomban nézhetem a TV-műsort. Megvásárlása ilyen körülmények között gondot nem okozott. És ... a családi életben mindig előfordul előre nem látott esemény, ami anyagiak terén gondot nem okoz, mert van, mihez nyúlni. — Amikor kézhez kapja fizetését, hogyan szokta beosztani? — kíváncsiskodunk tovább. — Feleségemmel együtt mindig megbeszéljük mire és mennyire van szükségünk a következő fizetésig és ami azonfelül megmarad, azt takarékba teszem. — Mik a későbbi tervei, mi a véleménye a takarékosságról? — Néhány háztartási kisgépet szeretnénk megvásárolni. Mindenre sor kerül. Az a véleményem, hogy kellő beosztással mindenki elérheti célját, persze csak akkor, ha keresetét takarékosan osztja be — fejezi be Ho- monnai elvtárs. Január elsejével Zagyvapálfalva Salgótarján egyik városrésze A salgótarjáni városi és Zagyvapálfalva községi tanácsai december 22-én ösz- szevont tanácsülést tartottak, ahol a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Zagyvapálfalva községnek Salgótarján várossal való összevonására vonatkozó rendelete értelmében kimondta Salgótarján város és Zagyvapálfalva község egybekapcsolását. Ezzel megszűnt Zagyvapálfalva község és egyben Salgótarján egyik városrésze lett. Régi óhaja valósult meg ezzel elsősorban Zagyvapál- falvánaik. A dolgozók számtalanszor kérték, vizsgálják meg Zagyvapálfalva helyzetét, hiszen annyira azonos körülmények között él Zagyvapálfalva Salgótarjánnal. Ezzel szemben Zagyvapálfalva nem élvezi azokat a jogokat, amelyek megilletnék, mint városrészt. A dolgozók többsége Salgótarjánhoz van Hatmillió forinttal növekedett a közös vagyon az idén Palotáson Terv szerint haladnak a leltározási munkával a palo- tási Május 1. Termelőszövetkezetben is. Az állatállomány pontos számbavételével — végeznek a leltározással s hozzáfognak az eredmények értékeléséhez. Ezután tehát a könyvelőké lesz a sízó, akik megállapítják a szövetkezet vagyopi helyzetét, a felhasználható jövedelmet. Jól gazdálkodtak az idén is a palotásiak. Az előzetes számítások szerint valamivel többet fizetnek a tervezett 41,30 forintnál egy-egy munkaegységre. A kiosztásra váró jövedelem mellett jelentősen gazdagodott maga a termelőszövetkezet is. A múlt évhez képest 50 százalékkal növekedett a palotásiak közös vagyona. Anyagbeszerzők FIGYELEM! Telepünkön kiutalás nélkül nagy mennyiségben találhatók különböző haszonvasféleségek. . Vásárolhatók: Négyzetvas 40x40 mm-es, 50x50 mm-es 6 m hosszban Laposvas 50x60x1 mm-es 6 m-es hosszban Durvalemez 10 — 25 mm-es % ms-től Vásárolhatók még a fentieken kívül különböző mékötve, itt végzi munkáját, a közigazgatása pedig községi fokozatú. így sorolták az érveket egymás után Zagyvapálfalva dolgozói, amelyeket már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Mindezek figyelembe vételével az együttes tanácsülés meghozta határozatát, ámennek értelmében Zagyvapálfalva most már véglegesen Salgótarjánhoz lett csatolva. A december 22-i összevont tanácsülés a szervezeti kérdéseket vitatta meg. Tudomásul vette, hogy a volt zagyvapálfalvi községi tanács tagjai a legközelebbi általános tanácsválasztásig a Salgótarjáni Városi Tanács tagjaivá váltak. A városi 'tanács végrehajtó bizottsága két fővel emelkedett, amely tisztségeikre Máthé Sándort, a zagyvapálfalvi község volt tanácselnökét és Kaszás János, volt zagyvapálfalvi tanácstagot választották. Megválasztották Zagyva- pálfalván a VB kirendeltséget, az állandó bizottságokat a volt zagyvapálfalvi tanácstagokkal egészítették ki. Ennek értelmében 1962. január 1-i hatállyal az állam- hatalmi és államigazgatási szervek az új szervezeti felépítés szerint kezdik meg működésüket. Az összevonással kapcsolatos gazdasági, ügyviteli kérdésekről, 1962. első negyedévében összevont tanács-tagi beszámolókon tájékoztatják egész részletesen a lakosságot. A Salgótarjáni Acélárugyár pártalapszervezetei eredményesen hajtották végre a Politikai Bizottság 1961. július 6-i határozatát. Megállapíthatjuk, hogy pártalapszerve- zeteink nem öncélú feladatként kezelték a pártélet fontos eseményét. A vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések előtt serény pártmunka folyt üzemeink alapszervezeteiben. Nőtt a mozgósítás a termelési tervek teljesítésére, vitákat rendeztek az aktivisták a párt szervezetei szabályzatából, a párt és tömegkapcsolatról, a bírálat, önbírálatról, a pártvezetés lenini normáiról. Eleven, pezsgő élet jellemezte az üzemek pártaiapszervezeteinek életét. Elmondhatjuk, hogy ez az előkészületi munka pozitív hatással volt a taggyűlésekre is. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy a vezetőségek reális, az üzem életével, az üzem kommunistái és pártonkívüli dolgozóit érdeklő kérdésekkel foglalkoztak a beszámolókban. A beszámoló előkészítésénél nemcsak a vezetőség, hanem a gazdaságvezetők, pártcsoportbizal- miak, párttagok és párton- kívüliek véleményét is figyelembe vették, az helyett kapott a beszámolóban, így azt a tagság magáénak érezte és ez pozitiven hatott a taggyűlések vitájánál is. A hozzászólásoknál érezni lehetett párttagságunk felelősség- érzetét az üzem előtt álló feladatok teljesítéséért, a dolgozók neveléséért. Gyümölcsözően hatott a vitában az SZKP XXII. kongresszusa, mely még nagyobb aktivitást váltott ki a párttagságból. A beszámolók bátran elemezték a vezetőségek munkáját, bírálták a fogyatékosságokát és kérték a vezetőségeket, hogy a jövőben még aktívabban vegyék igénybe a párttagság véleményét, ’ segítését. Mutatja a párttagság felelősségérzetének növekedését az is, hogy igazolatlanul az összes alapszervezetektől csak hatan voltak távol a taggyűlésekről. A vitában 262 elvtárs vett részt. Uj szint jelentett továbbá az, hogy 102 pártonkívijli vett részt a taggyűléseken. Ezek az elvtársaik elmondták, ho>gy a pártonkívüliek milyen fontos eseménynek látják a vezetőségválasztó taggyűlést és kérték, hogy a jövőben még jobban vonják be a munkába őket; vegyék figyelembe javaslataikat. A vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések helytó, az üzemek előtt álló feladatokat figyelembe vevő határozatokat hoztak. A határozatok kiemelik a párt vezető szerepének további növelését, a pártegység további erősítését, a termelés pártellenőrzésének feladatait, a politikai munka fokozását, a tömegszervezetek munkájának megjavítását. A retű idomvasak, lemezek, huzalok. KOHÁSZATI ALAPANYAGELLATÖ SALGÓTARJÁN, Külső pu. V. 568 A kisterenyei Vörös Októberben a gépesítés a legfontosabb cél A 'kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet munkaerő hiánnyal küzdött az elmúlt esztendőben. Ebből következett, hogy a fontos munkálatok nem mindig úgy és abban az időben haladtak, ahogy a legkívánatosabb lett volna. Ezen a fejlődést gátló problémán akar segíteni most a 'termelőszövetkezet s tervei között elsőrendű fontosságúnak a gépállomány fejlesztését tekintik. Nagy segítséget nyújt majd a további munkában a vásárolni tervezett Zetor és munkagép felszerelés, segíti a további munkát a kertészetben egy nagyteljesítményű villanymotor beszerelése, ami a zavartalan öntözési lehetőségeket s a hollandágyak növelését biztosítja. A fejlődés érdekében terven felül, saját erőből újabb juhhodályt, 20 férőhelyes lóistállót és 20 férős borjúnevelőt akar építeni a tsz s mindezek segítségével az új esztendőben az ideinél lényegesen kedvezőbb kilátások elé tekinthetnek a gazdák. beszámolók és határozatok pártunk VII. kongresszusának határozatait figyelembe véve foglalkoztak az üzem problémáival, feladataival. Bár a vezetőségválasztó taggyűlések óta rövid idő telt el ahhoz, hogy részleteiben elemezzük az újjáválasztott vezetőségek munkáját, ahhoz azonban elég, hogy megnézzük milyen munka indult meg, mi jellemzi a vezetőségek munkáját, milyen kezdeményezések vannak. Az újjáválasztott vezetőségek első tevékenysége az volt, hogy a vezetőségen belül, felosztották a reszortokat és ennél helyesen figyelembe vették a vezetőségi tagok képességeit, képzettségét és tapasztalatait. Majd minden alapszervezetünknél megkezdték a taggyűlések határozatainak feldolgozását, egy-egy határozati pont végrehajtása érdekében részletes munka- programot dolgoztak ki, határidőket és felelősöket jelöltek meg. Különösen jól fogtak hozzá a határozatok végrehajtásához a TMK-nál és a Hideghengermű alapszervezetnél. Alapszervezeteinknél megvizsgálták a pártcsoport bizalmiak munkáját és ahol szükséges volt, frissítéseket alkalmaztak, hogy igen fontos munkájukét a pártcsoport bizalmiak még jobban tudják elvégezni. Több alapszervezetünknél a vezetőségek már megkezdték az 1962 első negyedévi munkatervek összeállítását, melyek alápját a taggyűlések határozatai képezik. Az alapszervi vezetőségek munkájához nagy segítséget adott a nagyüzemi pártbizottság ez év november 17-i határozata is. Ezen a termelés pártellenőrzését vitattuk meg és hoztunk határozatot a feladatok jobb megoldása érdekében. E határozatot is figyelembe véve dolgozták ki alapszervezeteink konkrét feladataikat. Igen helyes a kezdeményezés ennek végrehajtása érdekében a TMK-nál. A nagyüzemi pártbizottság határozata többek közt utal arra, hogy: „Figyelemmel kell kísérni, hogy üzemeinknél szigorúan nyilvántartsák és óvják a nép vagyonát”. A TMK alapszervezet terve kimondja: „Megvizsgálandó a TMK- nál a jelenlegi gépkihasználás és a nyilvántartás. A felmérést géptípusonként kell végezni. A vizsgálatnál figyelembe kell venni, hogy hány műszakosak a gépek és százalékos értékben meghatározandó a gépkihasználás foka. A nyilvántartásra pedig intézkedést kell foganatosítani.” A határozat végrehajtása érdekében 37 pontból álló konkrét intézkedést dolgoztak ki. örvendetes ez azért is ennél az alapszervezetnél, mert a TMK vezetője, Gubán Miklós pártonkívüli és Dicse András most lett párttitkár. ) A vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott jogos bírálatra reagálva a nagyüzemi párt-végrehajtó bizottság összehívta az alapszervezetek agit.-prc-p. felelőseit, terme lési felelőseit és gazdasági vezetőit, hogy munkájuk végzéséhez segítséget adjon. Ez igen hasznos és tanulságos volt a VB számára is. Ennek alapján hozott olyan határozatot, hogy alapszervezetenként létrehozzuk az üzemi termelési bizottságokat, melyek egy-egy üzem termelésének elősegítésére a termelés pártellenőrzésének módszereit kiszélesítve végzik munkájukat. A bizottságokba bevonták a pártonkívüli műszakiakat, nagy üzemvezetési és pártmunkával rendelkező elvtársakat. E bizottság irányítására a pártalapszer- vezet termelési felelőse kapott megbízást. Alapszervezeteinknél 1962 első hónapjában az MSZMP munkastílusáról vitákat rendeznek, mely vitákba bevonják a párthoz közel álló pártonkívüli elvtársakat is. Úgy véljük, hogy ez is előbbre fogja vinni alapszervezeteink munkáját, tömegkapcsolatuk erősítését. Az a tervünk, hogy ezek után a nagyüzemi párt- bizottság az alapszervi titkárok részvételével nagyüzemi szinten konferenciát tart a munkastílusról, ahol már az alapszervezetek tapasztalatait is hasznosítani tudjuk. Komoly feladat elé állította és állítja vezetőségeinket a XXII. kongresszus határozatainak és pártunk november 17-i határozatának ismertetése, megértetése dolgozóinkkal. Továbbá az, hogy e határozatok érvényesüljenek munkánkban. Az alapszervezetekkel megbeszélve összegyűjtöttük a dolgozóinkat foglalkoztató kérdéseket és párttitkárok, KISZ-titkárok, szakszervezeti titkárok és tömegszervezeti vezetők bevonásával vitattuk meg a XX. és XXII kongresszus által felvetett kérdé seket. Majd ezt követően üzemekben gyűlések és beszélgetések alapján segítettünk megértetni a XXII. kongresszus lényegét, a személyi kultusz tanulságait. Vezetőségi tagjaink érzik a felelősséget, mellyel a párttagság megbízta őket és ez azt kell, hogy eredményezze, hogy még több párttagot vonjanak be a munkába, emeljék az alapszervezeti munka minőségét, melytől a párt politikájának helyi, üzemi megvalósítása, sikere függ. A kezdet jó az alapszervezeteknél, ehhez a nagyüzemi pártbizottságnak még nagyobb s- -Vet, kel1 adnia, mint eddi; Hogy akar segíteni a párt- bizottság az alapszervi vezetőségnek? Mindenekelőtt a végrehajtó bizottság és pártbizottsági ülések határozatain keresztül, melyek a Központi Bizottság határozatai alapján jelölik meg gyárunk alapszervezeteinek feladatát. Egy- egy fontosabb kérdés tárgyalására meghívjuk az alapszervezeti titkárokat, ahol elvi és gyakorlati segítséget nyújtunk munkájukhoz. A jövőben még jobban ki akarjuk szélesíteni és rendszeresebbé tenni az instruktori hálózatot. De nemcsak időleges, hanem rendszeres instruálást akarunk, hogy ne csak taggyűlésekre menjünk le, hanem segítsünk vezetőségi üléseken, a határozatok végrehajtásának megszervezésében js. Ügy gondoljuk, helves _<jefrí^sé». adás, ha a havi titkán kezleteket jelentőségének megfelelően tartjuk meg. Ne csak „eligazítás” legyen, hanem elemezzen egy-egy munkát, tapasztalatokat cseréljünk ki és időnként elvi kérdések ímegmagyarázásáljgin is nyújtsunk segítséget. Helyes az a módszer, ha a titkári értekezleten valamelyik üzem alapszervezete beszámol és ennek alapján vitatjuk meg, milyen módszerekkel dolgoznak és azokat általánosítjuk és a hibákból is levonjuk a kellő tanulságot. Az is tervünk, hogy a jövőben időközönként nagyüzemi szinten összehívjuk a csoportbizalmiakat, és tájékoztatjuk őket fontosabb kérdésekről és ők is elmondják tapasztalataikat, javaslataikat, a pártcsoportok munkájának megjavítása érdekében. A felsoroltakon kívül igen fontosnak tartjuk, hogy a pártbizottság tagjai még több segítséget nyújtsanak a helyszínen az alapszervezeteknek, az ideinél eredményesebben oldjuk meg a jövő év gazdasági, politikai feladatait, melyek még nagyobb erőfeszítést, odaadást, kiállást kívánnak meg gyárunk kommunistáitól és a pártonkívüliektől egyaránt. Szalai Gáspár a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának titkára Az újjáválasztott pártvezetőségek munkáiéról
