Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-30 / 105. szám

1961. december 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Mezőgazdaságunk eredményes esztendeje Irta: Matú% József Megyénk mezőgazdaságának jelentős éve volt az 1961-es esztendő. Olyan változásokon ment keresztül mind társa­dalmi, mind termelési és szerkezeti vonatkozásban mezőgazdaságunk az idén, amire még eddig nem volt példa. Sikeresen hajtottuk végre a párt VII. kongresz- szusának határozatát: átszer­veztük a kisparcellás egyéni gazdaságokat nagyüzemi szö­vetkezeti gazdaságokká és ez­zel egyidőben növeltük a me­zőgazdasági termelést is. A kongresszusi határozat nyo­mán ez év elején befejeztük a termelőszövetkezetek szám­szerű tömeges fejlesztését. Ennek eredményeként a me­gye szántóterületének 95 szá­zaléka a szocialista szektor­hoz tartozik. Ezzel uralkodó­vá váltak itt is a szocialista termelési viszonyok. Tehát joggal nyilváníthatjuk ezt a változást egész népgazdasá­gunk, de megyénk életében is történelmi jelentőségűnek. “■ A megye mezőgazdaságá­nak szocialista átszervezését nyomon követte a termelés szerkezetében bekövetkezett változás és ezzel együtt a legtöbb termékféleségnél a termelés mennyiségének nö­vekedése is. Az átszervezett mezőgazdaság eredményed már az első évben bizonyí­tották a párt politikájának helyességét, a szocialista nagyüzem fölényét a kispar­cellás gazdálkodással szem­ben. A szocialista nagyüzem már az első évben ízelítőt adott a megye parasztságá­nak, a mezőgazdaságot irá­nyító szerveknek a benne rejlő lehetőségekből. Hosszú évek, sőt, évtizedek óta ez évben közelítettük meg első évben a megye nagyüzemei- , ben k«v" gabonánál a 10 mázsa; r,ttésátlagot, a szo­kásos <—8 mázsával szem­ben. Az 1930-as évek átlagá­ban búzából 7,2 mázsát, rozs­ból 6,6 mázsát, őszi árpábó! 7.3 mázsát termeltek. Az 1950-től 1960-ig eltelt tíz év alatt sem volt sokkal jobb a helyzet. Ez alatt az időszak alatt megyénkben búzából átlag 8,4, rozsból 7,2, őszi ár­pából 8 mázsát termeltek. A felsorolt 20 év termelési át­lagával szemben a megye mezőgazdasági nagyüzemei ez évben már búzából 9,8. rozsból 8,4 és őszi árpából 11.3 mázsát termeltek ka- tasztrális holdanként. A termésátlagok emelkedé­se mellett a nagyüzem lé­nyegesen jobb lehetőségeket biztosított a munkaszervezés­re, a gépek ésszerűbb alkal­mazására, kapacitásuk jobb kihasználásába. Ez tette lehe- & úgy T; kalászosok beta­rtatását és cséplését még ffőfdig soha nem tapasztalt gyorsasággal, lényegében augusztus 20-ra, több mint három héttel "lob b befejez­tük, mint az előző években. Az aratás és cséplés eredmé­nyes munkáját követték az őszi betakarítási és vetési munkák. amelyeket ugyan­csak időben, jó minőségiben végeztek el nagyüzemeink. Az őszi mezőgazdasági mun­kák közül különösen két je­lentős mozzanatot kell ki­emelni: elsősorban azt, hogy a vetési munkákat jó minő­ségben elvégeztük november 7-re. Ez évben sikerült sza­kítani azzal a gyakorlattal, hogy megyénkben még no­vember végén is folyt a ke­nyérgabona vetése. Az idő­ben való vetés egyéb más té­nyezők közrejátszásával biz­tosíték arra, hogy jövőre az ideitől is magasabb termést i takarítsunk be holdanként a kenyérgabonából és már ar bűvös 10 mázsán felül kerül­jünk megyei átlagban A másik jelentős tényező­je ez évi mezőgazdasági munkánknak az őszi mély­szántási munkák időre való elvégzése. Igaz, hogy egy-két ezer hold mélyszántás hiány­zik a tervhez viszonyítva, de az is igaz, hogy sosem volt még 69 345 katasztrális hold ősszel felszántva megyénk­ben. Ez már önmagában is olyan tényező, amely bizto­sabbá teszi a jövő évi mező- gazdasági termelést azoknál a növényféleségeknél, ame­lyeket tavasszal vetünk el. Az idei tapasztalatok világo­san bizonyítják ezt. Példa erre a rétsági Búzakalász Termelőszövetkezet, ahol az őszi szántásba vetett tavaszi árpa 14 37 mázsát adott, a ta­vaszi szántásba vetett pedig csak 6,8 mázsát. (A veszte­ség 95 hízottsertés előállítá­sát biztosította volna.) A nógrádmarcali termelőszövet­kezetnél pedig 2 mázsával adott kevesebbet holdanként az a kukorica, amelyet nem őszi mélyszántásba vetettek. Az idei mezőgazdasági munka eredményeit az is elő­segítette, hogy fejlődött a megye mezőgazdaságának gé­pesítése és jelentősen javult a meglevő gépek kihasználá­sa is. Az idén jelentősen meg­nőtt termelőszövetkezeteink gépparkja. Csak a traktor­állományt egy év alatt csak­nem háromszorosára növel­ték a szövetkezetek. A ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások gépparkjának gazda­godása, valamint a kapaci­tás jobb kihasználása követ­keztében a gabonafélék 57 százalékát arattuk le géppel az előző évi 24,5 százalékkai szemben. Ez az eredmény jobb is lehetett volna, ha a termelőszövetkezeteink külö­nösen a kezdeti időben nem idegenkednek a kétmenetes aratástól. Ez év tavaszán és nyarán 56,1 százalékkal töbl munkát végeztek el a gépál­lomások, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az idei esztendőben mind számszerűségében, mind mi­nőségében jelentősen fejlő­dött megyénk állatállománya is. A közös állatállomány 100 katasztrális holdra vetítve 0,3 számosállattal több volt, mint az előző év közepén. Szépen növekedett az évben a közös szarvasmarha-, ser­tés-, juh- és baromfiállomány. Az aszály következtében elő­állt takarmányhiány és a megnövekedett állatállomány nehéz gondok elé állítja a termelőszövetkezeteket és a mezőgazdaságot irányító párt és állami szerveket egyaránt Minden körülmények között biztosítani kell azonban az állatállomány átteleitetését és nem szabad megengedni, hogy nagyobb mérvű csökke­nés következzen be az állo­mányban. A párt már az átszervezés időszakában is hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi mezőgaz­daság megteremtése nem ön­cél, hanem együtt kell, hogy járjon a nagyobb áruterme­léssel. Megyénk mezőgazda­sága már ez évben bizonyítot­ta, hogy a többtermelés kö­vetkeztében több áru is jut a dolgozóknak. A nagyüzemi gazdálkodás első évében me­gyénk mezőgazdasága már 11,1 százalékkal több árut adott, mint az előző évben, ezzel is elősegítve a dolgozók fogyasztása minél teljesebb kielégítését. A mezőgzadasági termelés növekedésével egy időben to­vább szilárdultak a szövetke­zeteink. A szerkezetbeli vál­tozással együtt emelkedett a vezetés színvonala, a szak­ember ellátottság, javult a munkafegyelem, jobb lett a szövetkezeti tulajdonhoz való viszony, tovább szélesedett a szövetkezeti demokrácia. Az 1961-es esztendőben szövetke­zeteinkben tovább erősödtek a szocialista vonások és je­lentős lépést tettünk előre a szövetkezeteken belüli ellen­tétek felszámolására, az egy­séges szövetkezeti paraszti osztály kialakítására. Mező- gazdaságunk ez évi eredmé­nyeit is mindenekelőtt a párt helyes politikája tette lehe­tővé, valamint az, hogy a Központi Bizottság helyes gazdaságpolitikáját a megyei, járási, községi párt és állami szervek jól alkalmazták, a helyi sajátosságoknak megfe­lelően hajtották és hajtják végre. Pártunk és kormá­nyunk megyénk mezőgazdasá­gának jelentős anyagi és más jellegű támogatást adott. Csak ez évben mintegy 116 287 forint állami segítsé­get kaptak a megye termelő- szövetkezetei. Az anyagi tá­mogatás mellett például 87 szakembert küldtünk az idén a termelőszövetkezeti gazda­ságok megsegítésére. Emellett számos politikai munkás se­gítette elő a közös gazdaságok politikai és gazdasági megszi­lárdítását. Az idei eredmények eléré­sében a nagyfokú állami tá­mogatással párosult a megye dolgozó parasztságának szor­galmas munkája. A termelő- szövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok zöme becsülettel és erejét megfeszítve dolgozott a közös munkában saját, boldo­gulása és a közös gazdaság felvirágoztatása érdekében. Ez évi eredményeink alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy megyénk falvaiban a dolgozó parasztság körében mély gyö­keret vert a szövetkezet és elválaszthatatlan szerves ré­sze lett az egész falu életének. Ezt azért is kell hangsúlyoz­ni, mivel az idei eredménye­ket olyan szövetkezeti pa­rasztokkal értük el, akik még az elmúlt télen, vagy két évvel ezelőtt hallani sem akartak a szövetkezetről és el sem tudták képzelni ma­gukat szövetkezeti paraszt­ként. Megyénk mezőgazdaságának idei eredményeit különösen becsessé és nagy jelentősé­gűvé teszi két olyan tényező, amelyek ez évben nagy be­folyást gyakoroltak a mező- gazdasági munkák menetére. Az egyik ilyen tényező —- amely növeli az idei eredmé­nyek értékét —, hogy a most közöshöz tartozó földterület 38,2 százaléka, a tagság 36,4 százaléka az utolsó, vagyis az ez év elejei szervezési idő­szakban került a termelő- szövetkezetekbe. Ebből ki­folyólag persze az újonnan alakult, vagy a nagyon fel­fejlődött nagyüzemek az idén még magukon viselték a kez­deti nehézségeket, akár a ter­melés, akár a munka szerve­zettsége tekintetében. Ezzel együtt járt az a tényező, hogy ez év tavaszán több olyan mezőgazdasági munkát kellett elvégezni, amely a múlt év őszén éppen a szer­vezés következtében elma­radt — például őszi szántás —, amelyek nem kis mérték­ben befolyásolták az idei eredményeket. A másik tényező, amely növeli az idei eredmények ér­tékét, az a nagyfokú aszály, amelyre több évtized óta nem volt példa a megye mezőgaz­daságában. Ez az aszály kis­paraszti kapitalista viszonyok között megyénk parasztjainak ezreit tette volna földön­futóvá, a kisparaszti birtokok ezrei felett perdült volna meg a dob. A szocialista nagyüze­met azonban az aszály nem tudta megingatni és az ebből származó kiesések ellenére is jelentős fejlődést értünk el az idén és megtalálták szá­mításukat a szövetkezetek szorgalmas tagjai is. Megyénk mezőgazdaságának idei eredményei — amelyek a szövetkezeti gazdálkodás helyességét bizonyítják, olya­nok, amelyekre joggal lehe­tünk büszkék. Ezek azonban csak kezdeti eredmények és nem adhatnak alapot sem a tsz-tagságnak, sem a termelő­szövetkezeti vezetőségeknek, de a megye mezőgazdaságát irányító párt- és állami szer­veknek sem arra, hogy meg­elégedjenek, elbizakodjanak és a sikerek láttán megpihen­jenek babérjaikon. Már csak azért sem, mert második öt­éves tervünk — ezen belül az 1962. évi terv — célkitűzései olyan feladatokat szabtak az egész mezőgazdaság és me­gyénk mezőgazdasága elé is, amelyeket csak nagy, közös erőfeszítéssel lehet megvaló­sítani. A mezőgazdasági ter­melést jövőre 9—10 száza­lékkal kell növelni. Ennek megfelelően néhány vonatko­zásban lényegesen növelni kell a vetésterületet például a kenyérgabonánál, szálas- és abraktakarmánynál, zöld­ségnél stb. A növényterme­lés mellett az állattenyésztést is tovább kell fejleszteni, számszerűségében és minősé­gében is. A jövő évi terv szerint a tehénállományt 1,2 százalékkal, a kocaállományt 5,4 százalékkal, a juhállo­mányt 8,7 százalékkal kell növelni. Az ország élelmi­szerrel való ellátásának biz­tosítása követeli meg a me­zőgazdasági termelés terve­zett növelését. Ennek alapján jövőre 11,4 százalékkal több mezőgazdasági terméket kell felvásárolni, mint 1961-ben. A terv által előirányzott szá­mokat csak úgy tudjuk telje­síteni, ha a mezőgazdaságban is növeljük a munka terme­lékenységét a tervidőszakban, ha egy mezőgzadasági dolgo­zó egy adott területen minél magasabb termelési értéket állít elő. Emellett nagy gon­dot kell fordítani a terv tel­jesítése érdekében a helyi lehetőségek és tartalékok minden szinten való feltárá­sára. Behatóan kell foglal­kozni a termelőszövetkezetek­ben a mezőgazdasági munka­versennyel és az eddigiektől nagyobb teret kell biztosíta­ni a mezőgazdaságban is a szocialista brigádmozgalom­nak. Ez évi eredményeink és az új esztendőben előttünk álló feladatok nem megnyugvást, hanem nagyobb kötelezettsé­get és felelősségérzetet köve­telnek tőlünk. Ennek tuda­tában fogunk hozzá jövő évi mezőgazdasági terveink vég­rehajtásához és mint eddig, számtalanszor meghozta a maga gyümölcsét az erőfe­szítés, az eredmény 1962-ben sem maradhat el. A Zagy vápái falvi Táblaüveg­gyár dolgozói hosszú évek óto nem értek el olyan termelési sikereket, mint ebben az évben. A csomagolási tervük december 19-i teljesítése után a gépüzem dolgozói eleget tettek 8 millió négyzetméter tervkötelezettségük­nek, ami azt jelenti, hogy az é\ hátralevő idejében még 100 ezer négyzetméter táblaüveget adnak a népgazdaságnak. Csütörtökön újabb termelési sikerről számol­tak be a táblaüveggyár dolgozói. Ezen a napon eleget tettek a fél­millió négyzetméter exportüveg húzási tervüknek is. Nem kis része volt Huszár László cso- magolónak abban, hogy a gyár üzemei közül elsőnek a csomagolók teljesí­tették éves tervü­ket. Amíg a többiek pihentek ... Amíg az emberek sokasá­ga ünnepi hangulatban töl­tötte el karácsony három napját, addig számos munka­helyen a hétköznapoknak megfelelően dolgoztak. Több vállalatnál, szolgáltató üzem­nél hasonló, vagy fokozottabb munkát kívántak meg az ün­nepek a dolgozóktól. HÁROM NAP — HÁROM SZÁZALÉK A Vasötvözetgy árban — amely megyénk egyik folya­matosan termelő üzeme — a kohók változatlanul ontották a kohászat számára nélkülöz­hetetlen ötvözőanyagokat. A három ünnepi napra elő­irányzott termelési tervet 103 százalékra teljesítették a Vas- ötvözetgyár dolgozói. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy szerda reggelig a december havi tervet 6 százalékkal túl­teljesítették. SZÁZEZER UTAS SALGÓTARJÁNBAN Fokozott volt a munka üteme a vasútnál is. Salgó­tarján vasúti forgalmát -jel­lemzi, hogy a három ünnep­nap alatt több mint százezer ember érkezett, illetve indult a város két állomásáról. Ez kétszer annyi, mint a szoká­sos utasforgalom. A hétköz­napokénál nem volt kisebb a teherforgalom sem. Több mint 400 vagont tolattak ki az ipartelepekre a kereskede­lemnek. Jelentős volt a vá­rosból továbbított megrakott vagonok száma is. Ezeken a napokon is útnak indították Lőkösháza felé a napi egy­egy irányvonatot. A többi te­hervonatok száma is a szoká­sosnak megfelelő volt. Mind­ez megkívánta, hogy a salgó­tarjáni vasutasok most is teljes létszámmal dolgozza­nak. Dicséretükre legyen mondva: szolgálatképtelen­ség, késés, fegyelmezetlenség nem fordult elő. ROMIJÁNYBAN MINDEN RENDBEN A Romhányi Cserép- kályhagyárból is arról kap­tunk hírt, hogy a folyama­tosan dolgozó kemencénél semmi különösebb esemény nem történt. A dolgozók teljesítették a szokásos napi termelési tervet, fegyelme­zettségükkel biztosították a gyár zavartalan termelését. DEREKAS MUNKA A POSTÁN Nemcsak a salgótarjáni, hanem a megye valamennyi postáján nagy volt a for­galom az ünnepet megelőző napokban és az ünnepnapok alatt is. Salgótarjánban — és ez jellemző a megye va­lamennyi postahivatalára — a normális forgalom több mint háromszorosát kellett lebonyolítani az ünnepet megelőző héten. A kará­csonyi csomagok szállítása december 18-án kezdődött meg, 20-án már tetőpontra emelkedett a számuk. Egy hét alatt a salgótarjáni pos­tahivatalnál 2200 csomagot vettek fel, de meghaladja a kétezret a kézbesített cso­magok száma is. Hogy a la­kosság igényeit kielégítsék, először kettő, aztán még egy teherautó beállításával, há­rom gépkocsi biztosította a szállítást. Megnövekedett a képes­lapok kézbesítése is. Csu­pán a postahivatal dolgozói 30 ezer képeslapot adtak el, 80 ezret továbbítottak az or­szág különböző vidékeire, s csaknem ugyanennyire emel­kedett a kézbesített lapok száma is. A posta derék dolgozói a három ünnepnap alatt sem pihentek. Vasárnap még csomagokat, képeslapokat, újságokat kézbesítettek, több mint 180 táviratot jut­tattak el a családokhoz, s majdnem ugyanennyit to • vábbítottak is a salgótarjáni postahivatalok. A három nap alatt 800 telefonelőfi­zető között teremtették meg az összeköttetést. A KERESKEDELMI DOLGOZÓK IS MEGÁLLTAK HELYÜKET A háromnapos ünnep első napján a kereskedelem dol­gozói is becsületes munkát végeztek. Többen voltak olyanok, akik ezen a napon pótolták a fenyőfa alá ke­rülő ajándékokat. Az ál­lami áruház 134 ezer forint értékben adott el elsősorban játékokat, divatcikkeket, ru­házati és fehérnemű árukat. A salgótarjáni csemege 38 ezer forintot forgalmazott ezen a napon, főleg déligyü­mölcsből és süteményből. A kiskereskedelmi vállalat dol­gozói több mint félmillió forint értékben árultak cu­korkát és élelmiszereket va­sárnap. Gubán Rózsi a csiszolóban végez kiváló munkát. Képek a Zagyvapálfalvi Üveggyárból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents