Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-13 / 100. szám
1961. december 13. nógrádi népüjsag 3 Űjítókiáliítás Salgótarjánban Népes közönség el&it nyitotta meg szombaton, december 9-én este 5 órakoi Besenyei Miklós elvtárs, a SZOT Elnökségének tagja, a Postás Szakszervezet főtitkára a Nógrád megyei újítók kiállítását a salgótarjáni József Attila Művelődési Otthonban. A megnyitó beszéd után a látogatók megtekintették a kiállítási teremben és a színházteremben ;elhelyezett újításokat. Hamarosan nagy csoportok állták körül Lorkó Gyulának, a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozójának kettős szegverő gépét, a szintén acélárugyári Csikány István és Angyal Barna cső-iajlító berendezését, Katona Rezső újító és Szabó Béla közreműködő, a ZIM dolgozóinak pneumatikus csőkorlát hajlító gépét, amelyek működését is bemutatták. Az egyik vitrinben ínycsiklandozó finom falatokat állított ki a húsipar, sőt egy tálcáról meg is kínálták a látogatókat. A megnyitót követő órákban mintegy négyszázan tekintették meg a kiállítást. Ma, szerda délelőtt kezdődik az újítók tanácskozása a salgótarjáni Bányász Művelődési Otthonban. A Salgótarjáni Acélárugyár korszerűsített szegverőgépe. Ujvonalú tűzhelyek a ZIM kiállításán. Házilag elkészített Diesel-próbapad. Részlet a bányaipari újítók kiállításáról. Kiváló brigáderedmények a rónai bányaüzemben A% új emberíifJUH kialakításának élharcosai Tanácskoztak az építő- és építőanyagipar szocialista brigádvezetői A rónai bányászok, akik a nógrádi bányászkodás megindulása 100. évfordulója tiszteletére versenyre szólították a szénmedence bányászait, a centenáriumi verseny után, az éves terv maradéktalan teljesítéséért is kiváló eredményeket érnek el. Ebben a munkában elsősorban a sze- nelőcsapatoik járnák az élen: tagjai állandóan és egyenletesen túlteljesítik mennyiségi előirányzatukat. Az elmúlt egy hónapban is megerősítette első helyét Schmida Antal ifj. és csapata. Egy havi átlagteljesítményük 135 százalékra emelkedett. Nem sokkal maradt le mögöttük Miklós Ferenc vájár és csapata 129,8, Sótér Béla és csapata 128, Kovács Béla bander és csapata 127,2 százalékos átlagos teljesítménnyel. Csaknem valamennyi szenelőcsa- pat túlteljesítést ért el meny- nyiségi tervében, ami azt eredményezte, hogy a bányaüzem egy hónap átlagában naponta 2,8 vagon szénnel adott többet népgazdaságunknak, mint azt a terv előírta. A szenelőcsapatok jó munkáját segítették a szállító és kisegítő dolgozók is, köztük is legjobban Varga József telepi és Básti Gyula. NAGY LÉTESÍTMÉNYEKKEL GAZDAGODOTT SALGÓTARJÁN Ebben az esztendőben számos, a korábbi évekről áthúzódó beruházás fejeződött be Salgótarjánban. Október végén adták át rendeltetésének a több mint 230 millió forintos költséggel épült új hideghengerművet, hat hónappal a kitűzött határidő előtt. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt új székháza is elkészült, befejezték a Salgótarjáni Üveggyár több mint 3 millió forintos beruházással épült új szociális épületét. Üzembe helyezték az új, korszerű villamosenergia elosztó állomást is, amely több mint 20 millió forintba kerül. Kedden a megyei tanács épülete mögött egy 14 lakásos házat adtak át az építők a rendeltetésnek, összesen 42 lakást kapnak a város lakói ebben az évben terven felül. December 10-én, vasárnap délelőtt tíz órára tanácskozásra hívta meg az Építői, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Nógrád me gyei Bizottsága a szocialista brigádok, valamint az iparág üzemeinek gazdásági, párt- és szakszervezeti vezetőit az SZMT salgótarjáni székházába. A tanácskozáson megjelent a szak- szervezet országos elnökségének tagja, Nagy Ferenc elvtárs, valamint Nádasdi András elvtárs az SZMT vezető titkára. A beszámolót a szocialista brigádok, s általában a mozgalom jelenlegi helyzetéről Garamszegi Tibor elvtárs, a szakszervezet megyei bizottságának titkárhelyettese tartotta. A beszámoló, de az utána következő élénk vita alapvető motívuma a szocialista brigádok vezetőinek és tagjainak növekedő felelősség- érzete volt azért az ügyért, amelyet képviselnek: életünk minden megnyilvánulásában tevékenykedni az új, a szocialista embertípus kialakításában, kezdve természetesen önmagunkon, élve e harc leghatásosabb fegyverével: a személyes példamutatással. Garamszegi elvtárs beszámolójában ismertette, hogy míg 19G0-ban 38 brigád vállalkozott arra, hogy megküzd a „Szocialista” címért, s ez csupán nyolcnak sikerült, 1961-ben már 44 brigád versengett, s 17 brigád — 159 dolgozó — sikerrel, köztük a Salgótarjáni Üveggyár három női brigádja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista brigádok minden tekintetben megelőzték társaikat. A termelés fokozásában, a selejt csökkentésében, a munkafegyelemben elért eredményeik, ugyanakkor törekvésük a szocialista kulturált emberi magatartásra, a munkában, a társadalmi életben, családban egyaránt egyre inkább bizonyossá teszi, hogy a szocialista brigád címért folyó verseny az egyik leghatásosabb — ha nem a leghatásosabb — útja, módja az új munkástípus kikovácsolásának. A sikerek ellenére a lehetőségeket korántsem használják ki vállalataink — hangoztatta Garamszegi elvtárs. — Nem panaszkodhatunk: dolgozóink 50—70 százaléka tartozik a törzsgárdához, ráadásul az építőiparban régen meghonosodott a brigádrendszer. Nem elégedhetünk meg tehát a szocialista brigádok jelenlegi számával. A téglagyárakban például pang ez a mozgalom. A fejlődést gátló tényező, hogy egyes szakszervezeti bizottságok miután tudomásul vették, hogy a mozgalom a dogozók kezdeményezésére megindult, úgy vélték, szükségtelen támogatni, úgyis megy magától. E szemlélet miatt aztán különösen sok hiba, sablonosság csúszott be a kulturális jellegű vállalásokba. Sokhelyütt nem vették figyelembe a brigád sajátosságait, az egyének különböző képzettségét és képességeit, érdeklődési körét, nem vették figyelembe a vidéken dolgozókat, a szálláson élőket. A jövőben a kulturális vállalásokat egyénenként kell megtenni, s úgy, hogy azok ellenőrizhetőek is legyenek. Garamszegi elvtárs felhívta a figyelmet arra is, hogy a brigádok patronálására jelentkezett műszakiak gyakran elhanyagolják brigádjukat. Előfordul ez a Salgótarjáni Üveggyárban, de a Zagyvapálfalvi Üveggyárban még rosszabb a helyzet, ahol a vállalat vezetői egészen elhanyagolták őket. A beszámoló után következő, csaknem háromórás vitában többek között Horváth György, a Salgótarjáni Üveggyár háromszoros szocialista brigádjának vezetője elmondotta, hogy a mozgalomnak nagy a vonzóereje, ügy van ez is, mintha valaki malomba megy: akárhogy is vigyáz, egy kis liszt mindig tapad rá. A mi brigádunkat figyelik a többi munkások, hozzánk igazodnak. Ez ránk — mondta Horváth elvtárs — óriási felelősséget ró. dolgozói közt akadnak még. akik nem értették meg, mit jelent számukra ez a mozgalom. Mert ahogy a szocialista brigádoknak szüksége van az ő nagyobb műszaki tudásukra, a fiatal mérnökök, technikusok viszont tanulhatnak tőlük politikai, világnézeti szempontból. A Zagyvapálfalvi Üveggyár pártszervezetének titkára is felszólalt a tanácskozáson. Varga elvtárs keserűen mondta: menjenek el csak az elvtársak Zagyvapálfalvára, kérdezzék meg Haán elvtársat, a főmérnököt: hány szocialista brigád van a gyárban, mit vállaltak, mit teljesítettek? Nem fog tudni válaszolni. Béres László elvtárs az SZB-titkár is elmondta, hogy míg a salgótarjáni szaktársaknak egyik problémája az volt,' hogy eddig egyszerű füzetbe jegyezték a brigád életérié,k eseményeit, s most már illő lenne valami szép napló után nézni, ő bizony megvette kezdet kezdetén a szép naplókat, de nem igen volt mit belejegyezni. Nemcsak a vállalati vezetők, de a szakszervezeti bizottság aktívái közül is sokan magára hagyták őt. Remélhető, hogy e tekintetben most változások következnek. A gyár vezetői megvitatják a szocialista brigádok helyzetét. tapasztalatcserére is sor kerül,, de sajnos a vállalat gazdasági- és műszaki vezetői közül most sem jött el senki erre a tanácskozásra. Ugyancsak heves szemrehányásokkal illették az Építőipari Vállalat vezetőit. Kormos Pál és Verebélyi Pál elvtársak mindketten elmondották, hogy szinte irigykedve hallgatták többek felszólalását, mert az 6 vállalatuknál a vezetők teljesen elhanyagolják őket: sem, oklevél, sem értékelés, semmi, semmi. A vállalat előtt -álló feladatokba sem avatják be őket, pedig tudnának segíteni. Nagy Ferenc elvtárs, az országos elnökség tagja felszólalásában a többi között azt mondta: Újfajta eljárással helyettesítik a krómnikkelt a Salgótarjáni Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár két mérnöke, Széki Miklós vegyész és Mándoki Andor kohászmérnök javaslata alapján nemrég kísérletek kezdődtek a gyár hideghengerműve elektromos lágyítókemencéi rakománytartóinak hazai anyaggal való pótlására. Az eddig külföldről beszerzett krómnikkelt alkalmazták a rakománytartók bevonására. A valutáért drágán beszerezhető krómnikkel helyettesítésére dolgozta ki a gyár két mérnöke a rakománytartó acélanyagának ali- tálásos módszerét. Az új eljárás szerint a rakománytartó acélokat ezer fok körüli hőmérsékleten alumínium porba, vagy alumínium- oxidporba ágyazzák be. Hosszabb időn át tartó beágyazás esetén az alumínium molekulák „beépülnek” a szénfal felületébe, s ezáltal nagyszilárdságú korrózió és hőálló réteg keletkezik az álltáit acél szövetszerkezetében. A két mérnök javaslata alapján alitált acélrakomány- tartók nagyszerűen kiállták a próbát, s most már ilyen tartókat alkalmaznak a régi lágyítókemencékben. A régi kemencéket alapul véve, évente mintegy százötven- ezer forint megtakarítást eredményez az új eljárás. A most üzembe helyezett új elektromos lágyítókemence rakománytartóinak alitált anyaggal való gyakori pótlása esetén kétszeresére nő majd az import krómnikkel megtakarítása. Felszólalt a vitában Papp Gyula elvtárs a Salgótarjáni Üveggyár igazgatója is. Nagy megelégedéssel szólt arról, hogy a vállalat vezetői milyen szilárd támaszukat lelik a szocialista brigádok tagjaiban. Az is rendkívüli erő — s ez biztosítéka a további haladásnak — hogy milyen élesen és őszintén tárják fel saját munkájukat, magatartásuk fogyatékosságait — emelte ki az igazgató. Sajnos, a gyár műszaki a szocialista brigádok tagjaira az a jellemző, hogy egész gondolkodásuk a szocializmus építésére összpontosul. A tanácskozás minden mozzanatában tanúságot tett erről a felelősségérzetről. Nem feledkezve az eredményekről, a résztvevők szépítge- tés nélkül tárták fel a mozgalom minden fogyatékosságát, az előtte álló akadályokat, s mutattak rá a további fejlődés feltételeire. E hét végén befejezi éves tervét a Bányagépgyár Felkészültek a jövő évi 107 milliós terv teljesítésére A Bányagépgyár dolgozói december 15-re befejezik ez évi tervüket, összesen mintegy 8 millió forint értékű szállítószalagot, szivattyút és egyéb más terméket adnak terven felül. A decemberi feladatok teljesítése mellett, megkezdték a jövő évi előkészületeket is. A gyár jóváhagyott terve mintegy 5 millió forinttal lesz magasabb 1962- ben mint az idei teljesítés. Emellett már most érkezett olyan jelzés, hogy újabb ex portmegrendeléseket kap majd a Bányagépgyár. A jövő évi előkészületek keretében már megtörtént az első negyedévi gyártmányok műszaki előkészítése. Megnyugtató, hogy a termékek mintegy 98 százalékára megrendelés is van. Mégis több komoly nehézséget kell a gyár műszaki vezetőinek és munkásainak leküzdeniük. Mint ismeretes a Bányagépgyárban igen kevés a munka- terület, amiből az következik, hogy a termékek mintegy 40 százaléka az udvaron készül. Ez pedig azzal jár, hogy a gyártmáriyok túlnyomó többségét nem képesek részben sem előkészíteni a januári termelésre. Ezért számos szervezési intézkedést valósítanak meg, igen nagy pontossággal meghatározzák az egymáshoz kapcsolódó munkafázisok menetrendjét. Ezen már most munkálkodnak, hogy biztosítsák a januári tervteljesítést. A másik, nem kisebb gond a gyártmányok modernizálásából adódik. Például a felfüggeszthető bányai szállítószalag az új eljárás szerint lényegesen kevesebb anyagot igenyel majd. A gyár fél- késztermékként kapja az alkatrészeket. a modernebb kivitelnek megfelelően most már kevesebbet. Ez a népgazdaság számára előnyös, viszont a gyárban mintegy felére csökkenti a munka termelékenységét. Ezt az ellentmondást szintén több belső intézkedéssel ellensúlyozzák. Uj technikai eljárásokkal, gépesítéssel, műszaki normák bevezetésével, szervezési intézkedésekkel törekednek arra. hogy a népgazdaság számára előnyös, modernebb termékek a gyárnak se okozzanak visszaesést a gazdasági mutatókban.
