Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-13 / 100. szám

A RÉTSÁGI JÁRÁS ÉL1TÍÉBÖL A tolmócsi brigád legjobbjai Szerényen, vidáman és igen nagy felelősséggel végzi munkáját ez a brigád... Megyénk kisebb üzemei közé tartozik a Tolmáesi Erdőkémia, amelynek főterméke, a faszén, emellett melléktermékként még számos készít­ményt állítanak elő. Alapanyaguk a hazai és a külföldi fa... A brigádnak, amelyikről itt szó van, éppen az a feladata, hogy a meglehetősen egyenlőtlenül érkező szál­lítmányokat a vagonokból kirakja, szép sorjába elhelyezze a rakodótéren. Az utóbbi hetekben több mint 400 vagon fa erkezett a telepre, a brigád szinte éjjel-nappal dolgo­zott, hogy vagonálláspénzt se fizessen a vállalat, az alapanyag utánpótlásban se legyen fennakadás. Dicsérik is őket a gyár vezetői. A 37 tagú kollektívából :válasz­tottuk ki az alábbi hat dolgozót a brigádtagok véleménye alapján. Topolcsik Gábort szintén érde­Garancz Joachim neve — bár az- mesnek tartotta a kollektíva arra, zal ugratják, hogy nem szerepei hogy a nagy nyilvánosság előtt a naptárban - gyakran szerepel is elismerést kapjon, a legjobbak között. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT | Tanulságok — saját káron Bolgár—magyar barátsági nap Nagyorosziban Nagyoroszaiban csütörtökön bolgár-magyar barátsági na­pot tartottak. Az ünnepségre a község­be látogatott Bolyka Mari- nova, a Bolgár Kultúra tit­kára, aki mintegy 400 em­ber előtt számolt be a bol­gár nép kulturális eredmé­nyeiről. A községbeliek ké­résére külön beszélt a bolgár mezőgazdaság fejlődéséről, az ottani termelőszövetkeze­tek problémáiról és felada­tairól is. A barátsági nap mintegy 400 résztvevőjének a községi művészeti csoportok tagjai művészi kultúrműsorral ked­veskedtek. Dolgozók kihelyezett gimnáziuma Rétságon Rétság és a környező köz­ségek dolgozóinak kérésére már második éve működik Rétságon az úgynevezett dol­gozók kihelyezett gimnáziu­ma. A tanulnivágyák oktatásá­nak elősegítését balassagyar­mati pedagógusok vállalták magukra, akik hetenként egyszer, kedden kijárnak Hátságra, hogy órákat adja­nak és beszámoltassák a ta­nulni vágyókat munkájukról. A gimnázium tanulói nagy áldozatokat hozva becsülete­sen tanulnak, egyetlen le­morzsolódás nem történt és biztatóak első féléves ered­ményeik is. Tanulnak, művelődnek a rétsági járás asszonyai A rétsági járásban az asz- szonyok érdeklődésének meg­felelően többféle oktatási for­mát szerveztek a dolgozó lá­nyok és asszonyok tovább­fejlődésének elősegítésére. így például négy nők aka­démiáját szerveztek a tsz- asszonyok művelődésének biz­tosítására. Ebből kettőt az asszonyok kérésére úgy szer­veztek meg, hogy a mintegy 30—35 résztvevő asszony mun­ka közben hallgathassa az előadásokat. így dohánysimí­tás közben végzi munkáját máris a nők akadémiája Szá­tokon, Nézsán, de mun­kához kezdtek Nógrádsápon és Bánkon is. Ezenkívül a tervezett 10 gazdasiszony-kör helyett 16 helyen indultak be kézimun­kázó, szabó-varró, sütő-főzó tanfolyamok. Mintegy 300 asz- szony kapcsolódott be a párt­oktatásba. Ez a pártoktatáson résztvevők mintegy 25 szá­zalékát teszi ki. Közel 100 nő kapcsolódott be a dol­gozók iskolájába és dolgo­zók gimnáziumába. Csak Romhány ban 10 nő vesz részt a dolgozók iskolájában. Új KSI-tagok és betétkönyv tulajdonosok a takarékossági napok eredményeként Két község nyerte el a takarékos község címet, Te­reske és Keszeg, Berkenye pedig megközelítette a fel­tételeket. Igv hat község büsz­kélkedhet a járásban a ta­karékos község címmel. Uj KST is alakult 53 taggal, így hatra emelkedett a kollek­tíván takarékoskodó KST-k iszáma. Alakulóban van a pedagógus KST is. Jelentős előrehaladást értek el a ta­nulók az iskolai takarék­bélyeg vásárlásban is. A múlt évi novemberi átlaghoz vi­szonyítva 20 százalékkal több az iskolai betétállomány. Ugyancsak növekedett, még­hozzá mintegy 250 ezer fo­rinttal a felnőtt takarékbe­tétkönyv tulajdonosok által spórolt összeg is. Az egy hó­nap a'att 387-en váltottak új betétkönyvet. Nógrád községben a Béke Termelőszövetkezet tagsága számottevő eredményeket ért el a gazdasági év kezdetén. Igaz, itt már komoly tapasz­talatokkal rendelkeztek azok, akik csaknem egy évtizeddel előbb a nagyüzemi gazdálko­dás kezdeményezői voltak. Ök sok csetlés-botlás után eljutottak oda, hogy a továb­bi fejlődéshez szükséges ala­pokkal rendelkeztek. 160 hold szántóföldjükön össze­szoktak a munkában s tavaly már néhány fillér híján meg­közelítették a harminc forin­tos munkaegység értéket. Aztán, amikor egy évvel ez­előtt kiszögezték a falu szé­lére a táblát, hogy „terme­lőszövetkezeti község”, meg­tízszereződött a taglétszám is, a megművelendő terület is. Sokan gondolták úgy a ré­giek közül, hogy amazok „besétáltak a készbe”, hát dolgozzanak is annyit a kö­zért, mint ők. Mások meg olyan illúziókat tápláltak, hogy e nagymértékű gyara­podás magától értetődő kö­vetkezménye a hirtelen gaz­dasági felemelkedés lesz. De most, hogy az év vége előtt állnak s már biztosan látják a visszaesést, amin a hátralévő pár hét munkája lényegesen nem változtat, el­ismerik, hogy mind a két fajta okoskodás hibás volt, a kárukat okozta. Tévedtek azok, akik „készre lesők- nek” ítélték meg az újakat, s ezzel elevte választóvona­lat húztak maguk és azok közé, ahelyett, hogy világos szóval megértették volna velük az egymás iránti fele-- lősség nagy erejét. Mert ők már akkor kijárták az isko­lát s kis jóakarattal „átlép­tethették” volna a többségei az általuk ismert zökkenő­kön. A másik vélemény azért volt hibás, mert nem szá­molt azzal, hogy a tagok és a vagyon mennyisége meg­szaporodásával nem lehet egyenes arányú a jövedelem emelkedése. Elfeledték, hogy saját viszonylagos stabilitá­suk sem máról holnapra ala­kult ki. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk a minap a ter­melőszövetkezeti irodán: né­hány vezető és én. Mondták sorban a példákat, amelyek az előbb említett következ­tetésig vezették őket. Elisme­rik, hogy nem lehet egy két­ezer holdas gazdaságot olyan A rétsági járásban szép eredményeket értek el a dol­gozók a községfejlesztési ter­vek megvalósításában, a fel­adatok elvégzésében. Erre az esztendőre 4 és félmillió fo­rint értékű beruházást, il­letve felújítást terveztek. Ezt december első napjaira mint­egy 90 százalékban már tel­jesítették is. Az eredményeket a társa­A rétsági járásban a tsz- tagság időben tett eleget a lakosság áruellátását biztosí­tó felvásárlási kötelezettségé­nek. A fontos munka megszer­vezésébe bekapcsolódtak a Nőtanács és a többi tömeg­szervezetek községi vezetői is. Az olyan községekben, ahol lemaradás mutatkozott bizonyos termények felvásár­lásában, úgynevezett agitá- ciós napokat szerveztek. Az ilyen agitációs napoknak módszerekkel vezetni, mint a tízszer kisebbet, mégis erőlködtek, kísérleteztek, hát­ha sikerül s most kimond­ják: „szakember-hiányunk van". Állatállományukat nem tudták fejleszteni, mert nem volt s ma sincs elegendő fé­rőhelyük. A szarvasmarhák egy része jelenleg is a falu különböző részein a tagok­nál van, a lovak pedig egy- től-egyig ugyanúgy. Ez nem­csak azt jelenti, hogy a ta­karmány adagolt elosztása lehetelen s a házáji állato­kat is a közösből nevelik fel, hanem azt is, hogy 30 hízómarhával többet adhat­tak volna el s nem 22 forin­tot fizetnének év végén, ha­nem legalább a tervezett 27 forint 70 fillért. Ugyanis nem azért nincs készen még ma sem a kétszer ötven férőhe­lyes marhaistálló, mert nem volt rá pénzük, hanem azért, mert a vezetők nem szor­galmazták az építkezés meg­kezdését. Ha a vállalkozó Rózsahegyi Mihály kisiparos nem három magánházat épí­tett volna fel előbb, akkor már szeptember végén készen állnak az istállók. Azután itt van a határo zatok végrehajtásának elmu­lasztása. Mert a közgyűlés kimondotta, hogy a női ta­goknak 80, a férfiaknak 120 munkaegységet kell teljesíte­niük legalább, hogy jogosul­tak legyenek a háztáji föld­re. Mégis Rácz Mihálynénak 19, Boros Sándornénak 6, Újhelyi Istvánnak 11, Srám Jánosnénak 39 munkaegysé­ge van csupán a tizenegy hónap értékelése alapján, de rajtuk kívül jó néhány olyan tag van még, aki nem dol­gozott annyit a közösben, hogy érdemes lenne a ház­tájira. Olyan határozat is volt, hogyha a kirendelt fo- gatos nem jelentkezik mun­kára, 2—5 munkaegységet elvonnak tőle, de a soroza­tos fegyelmezetlenségek elle­nére sem nyertek érvényt ennek a határozatnak. Az­után olyan példa sem lelke­sít a becsületes munkára, mint Rakovszki Jánosé, aki ellenőrző bizottsági elnök lé­tére a részes kaszálás mel­lett agitált s később a leka­dalmi munkások mozgósítá­sával, a dolgozók sokoldalú segítségével érték el min­denekelőtt a községi taná­csok. A dolgozók vállalásai­nak figyelembe vételével 366 ezer forint értékű társadalmi munkát ter­veztek be és ezt novem­ber 30-ig 284 ezer fo­rinttal túlteljesítették. rendkívül nagy volt a sike­rük. Romhányban például több mint háromszázan írták alá a Nőtanács által kijut­tatott felajánlási lapokat, melyekben tojás, baromfi és egyéb áruk leadására tettek vállalást a község lakói. Ha­sonló eredmények születtek Eánkon, Szendehelyen, Diós- jenőn, Berkenyén és Borsos- berényben is. Nőtincsen pél­dául 380 százalékra teljesí­tették túl tojásfelvásárlási kötelezettségüket a község lakói. szált szénát „mindibe” ré­szelte a maga részére. Majd a párttaggyűlésen, ahol eze­ket a fejére olvasták, hibá­ját még pártszerűtlen maga­tartásával is tetézte. Említettem, hogy a Béke Termelőszövetkezet vezetői eljutottak a megfelelő követ­keztetések levonásáig. „Vol­tak és még lesznek is nehéz­ségek, de ilyesminek nem szabad mégegyszer előfordul­ni” — mondották nagyon komolyan. Hinni lehet ebben a kijelentésben. Mert a rossz időjárás ellenére még így is elég jól állnak. Tízezer mun­kaegységet megtakarítanak az évben. Téli alaptakar­mány szükségletük megvan s ha decemberben közös fe­dél alá tehetik új istállóik­ban a szarvasmarhákat, a szigorúan adagolt szemesta­karmány is elég lesz. A jövő évi sertéshizlalást már saját kocaállományuk szaporulatá­ból tervezték. Elhatározták, hogy már az 1962-es év első felében megépítik a 32 va- gonos magtárt, még egy 50 férőhelyes istállót, a lovakat a juhhodály átalakításával vonják össze. És nagyarányú gépi beruházásokat eszközöl­nek: DT lánctalpas traktort, Zetort vásárolnak a szüksé­ges munkagépekkel együtt, ezenkívül kisebb gazdasági gépeket és teherautót is. Az új majort pedig villamosít­ják. De e tárgyi előfeltételek és a tapasztalatok mellett szilárdan építenek a jó mun­kát végző tagok példájának serkentő hatására is. Mert büszkén említik a sok közül Molnár Andrást 386. Borsa nyi Ferencet 476, Piroska Istvánt 316 munkaegységé­vel a növénytermesztők kö­zül. Vagy Schön Mihálynét 474, Plachu Ferencet 344, Szabó Györgyöt 724, Zsigó Györgyöt 653 munkaegységé­vel az állattenyésztők közül. A kertészetben — amely a nyári szárazságot legjobban megsínylette — olyanok van­nak, mint Ponicsány József- né 215, Králik Józsefné 174 és Chikán Józsefné 3Ö7 mun­kaegység tulajdonosa. A jobb irányba való for­dulást mutatja a 63 eszten­dős Rezsnák András kijelen­tése is: „Nagy tanulság ne­künk ez az esztendő, elv­társi” Ezt komolyan kell venni, hiszen ő kilenc évig volt a régi tsz elnöke! Kondorosi János Szép eredményeket értek el a helyi anyag felhasználásá­ban is. A sokhelyütt folyó útépítésekhez a kő kiterme­lését, szállítását és egyéb anyagot társadalmi munkában szervezték meg a helyi anya­gok maximális felhasználásá­val. Nagyszerű eredmények szü­lettek a társadalmi munka szervezésében Tolmácson. Itt új iskola készítésébe kapcso­lódtak be a község dolgozói, december végéig mintegy 60 ezer forintot érő tár­sadalmi munkával segí­tették elő a kulturális létesítmény mielőbbi el­készítését. Nagyorosziban az útépítési munkálatokban vettek részt nagy számban a dolgozók, 62 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek. Ennek fejében a dolgozók maguk termelik ki a követ, részt vesznek szállításban és le is rakják társadalmi mun­kában. Berkenyén a műve­lődési otthon felújításában és járdaépítésben vettek részt a község lakói. Csekek Gyula szintén a brigád egyik oszlopos tagja. Dávid Ferenc — ahogy mondják - szeret aludni, néha füzetlen bakancsban érkezik a telepre, de amikor a munka végét kell meg­fogni, akkor éppen az elsők kö­zött van. Bögér Gergely állt ezután a fényképezőgép lencséje elé, aki­ről szintén sok tréfás esetet me­séltek el munkatársai, de komo­lyan dicsérték, amikor munká­járól esett szó. Mocsári András - a brigád vé­leménye szerint - a kalitka­rakás mestere. Senki nem tudja olyan szépen sorba helyezni a fát, mint Mocsári eivtárs. Iskola, járda és útépítés társadalmi munkában------------- -------------­Er edmények a felvásárlásban

Next

/
Thumbnails
Contents