Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-09 / 99. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. december 9. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATAIRÓL Nagy segítséget nyújt az állandó bizottság a kulturális élet kibontakozásához A z iskolai egyik segítője a szülői zösség. Milyen munkát végeztek eddig, és milyen feladatok várnak a jövőben a szülői munkaközösségekre? Szülői munkaközösségeink a létrejöttük óta segítették iskoláink eredményesebb munkáját, több tanterem létesítésénél dolgoztak. Társadalmi munkában szinte valamennyi óvodánk, napközink és iskolai tantermünk csinosításában, otthonosabbá tételében részt vettek. Sok esetben nevelési kérdésekben is segítői voltak a pedagógusoknak, sok-sok szülőtársukat keresték fel, és beszélgettek a nehezen nevelhető gyermekek ügyében S most, amikor már a fentieken túl kell néznünk, nem lenne helyes, ha a sok-sok eredmény mellett, elsiklanánk a hiányosságok mellett, mert őszintén kell ezekről is szólnunk), éppen azért, hogy a jövőben tanuljunk azokból. Nézzünk hát egy-két hiányosságot szülői munkaközösségeink munká,ából. Elsőként arról szeretnénk említést tenni, hogy nem váltak minden iskolánkban a szülői munkaközösségek a szülök általános tömegmozgalmává. Voltak és sajnos még mindig vannak olyan szülők, akik mióta kikerültek az iskolák padjaiból, még nem látták az iskolát belülről. Rendszerint az ilyen szülők gyermekeivel éppen elég probléma adódik. Vannak — szerencsére egyre kevesebben — olyan szülők is, akik arra hivatkoznak: „Hagyjuk a pedagógusokra a munkát, ne avatkozzunk bele.” S akadnak kevesen, akik így érvelnek: „Én tsz-tag, bányász, stb. vagyok, a pedagógus pedig nevelő, nevelje meg ő a gyermekemet.” Sok esetben a fenti közömbös szülők járultak hozzá ahhoz, hogy pedagógusaink egy részében is közömbösség alakuljon ki. Előfordult, hogy ezen szülők a családlátogatásra érkező nevelőt barátságtalanul fogadták. Szerencsére az ilyen szülők- száma egyre csökken. A szülőknek és a nevelőknek együtt kell működniük a gyermekért. Ezért kell minden szülővel megértetnünk, hogy a munkaközösségeknek minden szülőt egyesíteniük kell. A szülői munkaközösség nemcsak néhány választmányi tagból áll, hanem minden szülőnek részt kell abban vennie. jiAa már — a pedagógiai kérdések iránti érdeklődés megélénkülésével —, elérkeztünk oda, hogy a szülői munkaközösségi tevékenységeinknek gerincét az általános nevelési problémák képezzék. Már- az 1960—61-es tanévben is majd minden iskolánkban elkészítették a munkaterveket. Természetesen az első év nem hozta meg azonnal a várt eredményt. A jelen tanévben már minden iskolánk munka- közössége elkészítette munkatervét. Ezen évben is azt tapasztaltuk a munkatervek tanulmányozása alkalmával, hogy azok nem kellően átgondoltak. A tervek olvasása közben olyan érzéseink támadtak, hogy csupán azért készítették el — legtöbb heben az igazgatók egyedül —, mert az)t be kellett küldeni felsőbb szerveknek. Sajnos, egyes igazgatóink nem érzik eléggé jelentőségét a jól dolgozó munkaközösségeknek. A munkatervek * többségében még ma is az anyagi megsegítés került előtérbe. Meglátásunk szerint a munkaközösségi elnökök sem látják valamennyien tisztán feladatukat. Remélem, nem' lesz haszontalan, ha itt, a sajtón keresztül is ismertetem dióhéjban, hogy milyen tennivalói, feladatai vannak az iskolai munkában a szülői munkaközösségnek, ha tartalmas munkát akarnak végezni. A jövőben a szülői munka- közösségeknek a szülők és pedagógusok nevelőközösségévé kell válnia. Minden szülőnek szoros kapcsolatot kell tartania az iskolával. El kell járnia az osztályszülői rendeivényekre, részt kéül vennie saját gyermekei és az osztályközösség nevelési problémáinak feltárásában, azok megoldásában. Az egész szülői munkaközösségi munka célja: az iskolai és családi nevelés egységének megteremtése. Ahogyan változik az élet, ,úgy változnak a pedagógiai módszerek az iskolában és a családban is. A szülőknek is tudni kell, hogy mi a jó és mi a rossz nevelési módszereikben. Ezért kell a nevelési kérdésekkel elsősorban foglalkoznunk. Hogyan? A munkaközösségi tagok a szülői értekezleteken, a szülők iskoláin, a családlátogatások alkalmával beszélgessenek a legfontosabb nevelési problémákról. Legyenek bátrabbak a szülői értekezleten, vessék fel a problémákat (tanulás, szülő és iskola kapcsolata, munkára nevelés fontossága, kulturált magatartás, rend, fegyelem, tisztaság, szülői felelősség, a gyermekek ellenőrzése, politikai, világnézeti állásfoglalás, stb.)'. Vállaljanak részt az iskolánkívüli feladatok megoldásából a szülők, mint -éldául Nógrádmegyeren, ahol Kolnocsik Pál, Veszelovszki István és Géczi Imre szülők önként vállalták, hogy a kultúrotthon rendezvényein, ügyelnek a gyermekek megjelenésére. Járjanak el a szülők rendszeresen a legtöbb iskolában már beindított vagy beindítandó előadássorozatokra. Igen hasznos pedagógiai kérdéseket tisztázhatnak ezeken az előadásokon. Az elmúlt tanévben Szécsényben a Mikszáth Kálmán iskolában rendszeresen 70—80 szülő jelent meg ezeken az előadásokon, köztük még nagymamák is. Az egyik előadás után egy nagymama, aki dolgozó leánya helyett jelent meg, kérte Helyes-e a nyilvános szerepeltetés ? A szülők természetes és érthető büszkeséggel mutogatják a rokonoknak és Ismerősöknek gyermekük testi és szellemi fejlettségét. A bámulatba ejtett felnőttek udvariasságból, esetleg őszinte elragadtatásukban túlbecsülik a gyermek képességeit. Ezzel nemcsak a szülőket tévesztik meg. hanem megzavarják a gyermeket is. Ha közösségben — óvodában vagy iskolában — összehasonlítást tesz majd maga és társai között és rájön arra, hogy nem több, sőt talán kevesebb is a többi gyermeknél, ez a csalódás káros hatással lesz további fejlődésére. A nyilvános, idegenek előtti szereplést nem minden gyermek szereti. Az ünnepi ruha, a megváltozott napirend, a szülők készülődése, mind izgalommal töltik el. Az új, vagy ritkán látott arcok, a köszönésre biztatás, hangos beszéd sokszor megfélemlítik. Ha a társaság középpontjába kerül, még beszélni sincs kedve, nemhogy énekelni. Ilyenkor, hogy ne maradjunk szégyenben, erőszakkal, fenyegetéssel, Ígérettel igyekszünk megszólaltatni. Ez nagyon helytelen. A gyermek izgalma, félelme erre nem oldódik fel, sőt, a szorongás a torkában mind erősebb \ lesz, végül sírva fakad. Ez kellemetlen a háziaknak és a ven- ■ dégeknek is, a gyermek pedig az előadást tartó nevelőt, hogy adjon neki pedagógiai könyvet, mert nagyon szeretne részletesebben is megismerkedni a nevelés kérdéseivel. A nevelő készséggel látta el a nagymamát pedagógiai könyvekkel. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a fenti iskola ez évben is tovább folytatja ezt a munkát, s tervébe egy, csak az édesapák részére tartandó találkozót is beiktatott. Sok segítséget várunk a jövőben a szülői munkaközösségektől. Már eddig is volt példa arra, hogy egy-egy szülő, az SZMK tagjai segítségének köszönhette, hogy gyermeke jó útra tért. Volt már rá eset, hogy munkaközösségi tagaink a kevésbé ellenőrzött gyermekeket saját gyermekükre bízták, az ő lakásukban, felügyeletük mellett tanultak a gyerekek, s a várt eredmény nem maradt el. Ezek azok a területek, melyeken előbbre kell lépniük munkaközösségeinknek, s ezek a feladatok képezzék munkájuk gerincét. '’Természetesen vannak tennivalók az anyagi segítés terén is. Szülőink örömet leltek abban, amikor segítettek a tanterem, a műhely építésében (Ludányhalászi. Ságújfalu, Nagylóc stb.) részt vettek, illetve részt vesznek majd a vízvezeték lefektetésében az iskolához, óvodához, illetve a napközihez (Szé- csény). Ezen segítségükért is minden elismerést megérdemelnek és kérjük továbbra is munkájukat, hiszen az 1962-es évben több községben kívánnak társadalmi úton tantermet, műhelytermet * létesíteni (Szécsény, Rimóc, Nógrádmegyer). Látjuk tehát, hogy a szülői munkaközösségeknek nagyok és szépek a feladatai. Az SZMK tagjai nemcsak szülők, hanem a nevelőtestületek segítői is, s ezért tapasztalataikat, észrevételeiket közöljék mindig a nevelőkkel, az igazgatóval. Segítsék a nevelőtestületeket az észlelt hibák megszüntetéséhez. Munkájukkal segítsék elő mielőbb a családi és az iskolai nevelés egységének a megteremtését. jó időre kedvét veszti az énekléstől és legközelebb már csak lopva, csendben énekel, ha tudja, hogy nem figyelik. A gyermek sokirányú érdeklődése A gyermek bontakozó értelme, érdeklődése sok örömet szerez a szülőknek. Egy-egy szépen színezett ötletes rajz, egy ügyesen felépített vár, a rádió előtt lelkesen vezénylő gyermek a jövő tervezgetésére csábítja a szülőt. „Ebből a gyerekből mérnök lesz.” „Ebből festőművész lesz”, „Nézd milyen tehetségesen vezényel” — ilyen és ehhez hasonló felkiáltások gyakran hangzanak el az elfogult szülők ajkáról. Ezt ebben a korban még sem megjósolni, sem eldönteni nem lehet. A gyermek sok irányú, csapongó érdeklődése egyelőre nem bizonyítéka annak, hogy melyik szakterület lesz élethivatása. A legtöbb gyermek ugyan elhatározza, hogy mozdonyvezető, vagy kalauz lesz, ki is tart mellette néhány hétig, hónapig, de azután elfelejti. Ezért ne tulajdonítsunk túlzott jelentőséget a sokat éneklő, zongorázó, vagy a zenét szívesen hallgató gyermeknek. Érdeklődését irányítsuk a mese, a vers, a rajzolás, a festés és a torna felé, nehogy egyoldalúvá váljon, s idő előtt megunja a zenét és azután hiányát érezze a többi elhanyagolt készség fejlesztésének. Rendszeres tevékenység, tartalmas szervezeti élet, ez jellemzi Balassagyarmaton a városi tanács művelődésügyi állandó bizottságát. A művelődésügyi bizottság elnöke Pálvölgyi Antalné, titkára pedig Luca Jánosné. Havonként megtartják üléseiket, amelyen az aktívák széles hálózata vész részt. Igen nagy az érdeklődés a városban munkájuk iránt, mert közérdeklődésre számottartó dolgokkal foglalkoznak. Ebben az évben többek között megtárgyalták az iskolai oktatás problémáit, a napközi otthon fejlesztésének lehetőségeit, az öntevékeny kul- túrcsoportok helyzetét, de megtárgyalták a művelődési otthon általános tevékenységét is. Ezenkívül foglalkoztak a gyermek és ifjúságvédelmi munka eddigi eredményeivel. Az állandó bizottság tevékenységének legfőbb pozitívuma abban van, hogy minden értekezletet megelőzően helyszíni ellenőrzéseket, látogatásokat széleskörű vizsgálatokat tart. Ennek következtében igen élővé tudja tenni munkáját, s érdemlegesen tud beleszólni egyes szervek tevékenységének megjavításába. A lakosság nagy elismerését váltotta ki az az érdeklődés, amellyel az óvodai nevelés felé fordultak. Sokat fáradoztak azon, hogy még nem tanköteles gyerekek minél kedvezőbb körülmények között tölthessék idejüket. Javaslatot tettek a végrehajtó bizottságnak, hogy e probléma megoldásához bővítsék a Deák Ferenc utcai óvoda udvarát. A végrehajtó bizottság a javaslatukat elfogadta és megtette a szükséges intézkedéseket. Az is nagy érdeklődést váltott ki a balassagyarmati dolgozók körében, hogy az általános iskolák politechnikai képzésének megjavítására felkeresték a FÜSZÉRT Vállalat 'budapesti központját is, hogy felszabadíthassák a jelenleg ennék a vállalatnak a birtokában lévő egyik helyiséget annak érdekében, hogy az iskolai tanműhelyeket bővíteni tudják. Munkájuk sikerrel járt és Zene és daltanulás az óvodában Az óvoda néhány szempontból többet nyújthat gyermekünknek, mint mi otthon, mert ott a közösségi nevelés is érvényesül. Az ember társaslény és már a gyermek is kívánja a hasonló korúak társaságát, akiknek gondolatai, játékai hasonlóak az övéihez. A közösség mindig nagy hatással van az egyén fejlődésére. Az óvónők szerető gondossága komoly szaktudással és évek alatt sok gyakorlati tapasztalattal párosul, ezért nemcsak a zenei érzék, hanem a többi készség fejlesztésében is jó eredményre számíthatunk munkájuk nyomán. Az óvodák napirendjét, nevelési elveit, a Népmüvelödés- ügyi Minisztérium pontos utasításokkal irányítja. Az egyes szakterületekhez szükséges útmutatást, anyagot (testnevelés, ábrázoló munka, ének) az óvodai szakkönyvekből meríti az óvónő. Az óvónőképzőben végzett zenei tanulmányai alapján meg tudja különböztetni az értékes zenét a selejtes divatzenétől. Sokat kell küzdenie a régi, rossz óvodai dalok ellen is, amelyeket még ma is fújnak a gyermekek, pedig az óvodában már nem tanulják. Honnan ismerik mégis? Többnyire a szülőktől, nagyszülőktől, akiknek az volt a kedves gyermekkori daluk, játékuk és nem tudják, hogy ezekkel rontják a gyermekek zenei ízlését. ma már egyre javítják a politechnikai képzést. Az általános iskolai napközi otthonban rendszeres látogatók, ellenőrzik az étkezde, a konyha tevékenységét. A művelődésügyi állandó bizottság tevékenysége mindValahogy emígyen történt az eset novemer 24-én Nagy- bátonyban, ott is a bányavárosi iskolában a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a megyei tanács tervosztálya képviselői között. — No, édes egy komám, ehun ez a szobor. Ha felállítjátok valahol, nektek adjuk. Nekünk ugyanis erre már semmi szükségünk nincs, no meg aztán a beruházók már úgyis ti vagytok. Aztán olyan jó magyar vásári szokás 'szerint odanyújtja tenyerét, hogy a másik fél képviselője az üzlet megkötését szentesítve belecsapjon. • Csattan a két tenyér, s a tröszt képviselője elégedetten pödri meg nemlétező bajú- szát. De az öröme nem tartott sokáig. A tervosztály képviselője is ütésre tartja tenyerét, s emígyen nyilatkozik: — Nem kell nekem komám. IVIi eddig sem tudtunk arról, hogy ez a fránya szobor abban az iskolapincé- ben van, különösen ezután se érdekel... Nincs rá keret, vagyis úgymondjan beruházási hitel. Hanem hallod-e! Fogjunk össze, aztán javasoljuk közösen a községi tanácsnak a szoborcsoport felállítását — s mintha cinkost keresne magának, kacsint inkább tapasztalható Balassagyarmat város kulturális életéneik mind tartalmában, mind mennyiségében való kibontakozásában. A választópolgárok véleménye, hogy helyes úton járnak és egyre többen tömörülnek, mint aktívák köréjük. ” egyet, s várja, hogy tenyerébe csapjanak. A válasz sokáig késik. Kis idő múlva azonban megszólal a tröszt képviselője. — Tudod mit! Nekem nem kell. Én leszállítottam, a többi a te dolgod. — Hát nekem sem kell, mert nekem meg pénzem nincs! — vág vissza mindjárt a tcrvosztályi képviselő. — Én hivatalosan is kijelentem, a szoborcsoport további sorsa a tanácsra tartozik — így a tröszti ember. — Én pedig az elhelyezéshez pénzt nem tudok biztosítani — újfent a tervosztályos ember. Aztán hol egyik, hol másik tartja tenyerét, hogy végre pontot tegyenek ennek a szoborcsoportnak sorsára. De nem sikerült. A vita hevében már csak az hiányzott, hogy a néhány mázsás szobor- csoportot dobálják egymásnak — aci, nesze kísérettel. Szóval útjára indult a nagy- bátonyi szoborcsoport sorsa. De a vitán és a jegyzőkönyvön kívül más még nem történt. Vagy úgy gondolkodnak az illetékesek, hogyha két évig ott lehetett a pincében, miért ne maradhatna továbbra is ott?! De csak azért, mert a vásárt nem lehetett megkötni! Körzeti orvosnői ..Kiváló orvos” kitüntetéssel jutalmazták dr. Tomposs István körzeti orvost jó és lelkiismeretes munkája elismeréséül. Karancssági rendelőjében mindig sok a beteg, szeretik a körzet lakói a kedcesszavú körzeti orvost. Képünkön Sirkó Jánosné vérnyomását méri Csonka Jenő 11 gyerek apja, így kétszeresen fontos, hogy óvja egészségét, gyorsítsa meggyógyulását. A hűvös, nyirkos őszi napokban torokgyulladást kapott. Most < ellenőrző vizsgálaton jár orvosánál nevelőmunka leghatékonyabb munkaköRadics Győző . ASSZONYOKNAK V VW V V V VVV"VVV W wvv V V\ /\ A-'V VVV VVWVVVVVV’V' Művészetre nevelés a családban Labdázás a szoborral
