Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-09 / 99. szám

1961. december fl. nógrádi népújság 5 ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN... í’jfél felé jár az idő, mikor megáll kocsink a 21-es műúton. A pásztói gépállomás főagronómusa ki­lép és hallgatózik. Jól hal­lani az éjszakai műszakban szántó traktorok zúgását. — No nézzük meg a szor­galmas embereket — mond­ja Bencze Barna elvtárs. Élesen fordul a Zetor, a domboldalon — ki tudja há­nyadszor — mikor megérke­zünk a Mészpesta-alja dűlő­be. Sándor József traktorista leugrik a gépről. Nem látni rajta, hogy reggel 7 órától dolgozik Szívesen vált né­hány szót. Jól esik neki, hogy meglátogattuk. — Nem rossz egyedül? — kérdezem. — Ketten vagyunk — mondja. — Én és a barátom — mutat a gépre. — Ha megállítom a motort, hallani a többi gép hangját is — mondja és széles -mozdulat­tal tárja szét karjait. Sándor elvtárs részt vesz .az ifjú traktorosok versenyé­ben is. A legutóbbi értéke­lés szerint harmadik a me­gyében. Megbízható; jó trak­torosnak tartják. A törzs­gárdához tartozik, hiszen 11 éve dolgozik a gépállomá­son. Naponta legalább két- háromszorosan teljesíti a gépre eső normát. A Potyporos-dűlőben éppen pihenőt tart a két DT veze­tője. — Ettünk — mondja Szap­pan László a fiatalabbik, s már menne is a gépre, hogy folytassa a munkát, de társa Racskó Ödön még rágyújt egy cigarettára. Nem sok van már hátra ebben a 60 holdas dűlőben. Mihelyt meg­szántják egy másik helyre mennek. Vidám mind a két ember,' pedig megerőltető ez a munka. Fellendülnek a gé­pekre és folytatják a mun­kát. Elmúlt már két óra, mi­kor az Irtvány-dűlőbe érke­zünk. Itt szánt valahol Pusz­tai István is. Messze pislá­koló fény mutatja* hogy ott van a gép. Az idős trak­toros valamit éppen javítgat a motoron, mikor odaérke­zünk. — Csak nincs valami baj? — Uj gép ez — vág vissza a vezető önérzetesen. — Csak meghúzok néhány csavart. Pusztai István nem dicsek­vő ember. Keveset beszél, in­kább cselekszik. Nehezen mondja el, hogyan is volt az a legutóbbi vasárnap. Egész nap dolgozott, mikor a párt­titkár felkereste, hogy meg­mondja neki: éjjel is kel­lene szántani. Nem szólt ő semmit, hiszen nagyon jól tudja, hogy mennyire fontos minél előbb befejezni a mély­szántást, csak azt kötötte ki, hogy kapjon egy kis „vé­dőitalt”. Úgy hírlik hogy másnap aztán megkapta. Mikor elköszönünk, lődve kérdezem: élce­— Aztán mikor lesz meg az éves terv? Komolyan válaszol: — Ha nem esik, hét vé­gére teljesítem éves terve­met. Feldübörög a DT motorja, mély barázdákat hasítanak az éles ekék a porhanyós föld­be. Tovább megyünk. Szurdok­püspöki környékén az út mellett két körmös traktoron villan a kutató fényszóró. Jobbágyin meg hiába keres­sük az éjszakai műszakos traktoristát, nem találjuk meg. Pásztó felé közeledünk, mi­kor már messziről halljuk a gépállomás szemeiényének, az SZ—100-as traktornak a hangját. Közelében meg a kiabálást is alig hallani. Ke­rekes Imre vezeti ezt a monst­N CV\- -V ÁVWWV.W ,\v -v -v -V X. XWVSVWVWW,',’ Hegyi Mihály nyomában A Kisterenyei Gépállomás körzetét egy esztendeje járja a műhelykocsi. Egy esztendeje nyújt segítséget a munka köz­ben meghibásodott gépek gyors, pontos javításához, mert Hegyi Mihály a gépkocsi vezetője nagyszerű munkát végez, mint szerelő is. Az idei száraz őszön ugyancsak almdt munkája a szerelők­nek. Többnyire kevésnek bizonyult Hegyi Mihály ereje, volt rá eset, hogy két három szerelő munkájára is szükség volt. A műhelykocsi egyébként egy kisebbfajta szerelő- műhely benyomását kelti, ahol a hozzáértő kezek azonna1 megjavítják a hibás alkatrészt. rumot. Ez a traktorista ad­dig töprengett, míg az öt ekefej mellé egy hatodikat is felszerelt. Egy barázdával mindig többet szánt így. Sok barázdánál meg sokat szá­mít. Most egy kicsit fáradt, de mihelyt megvirrad meg­érkezik a váltótárs. A z éjszakai ellenőrzés hajnalban ér véget. A traktorosok mindenfelé be­csülettel helytállnak. Sajnos időközben megérkezett a csa­padék, s ez hátráltatja a szán­tási munkát. A traktorosok lendülete azonban nagy erő, s erre bármilyen körülmé­nyek között lehet számítani. A gépállomás néhány nap múlva befejezi az őszi mély­szántást, a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben. Ez minden traktoristának érde­me, de főképpen azoknak, akik éjt nappalá téve vég­zik munkájukat a földeken. — pádár — Nyertünk a réven — ne veszítsük el a vámon 1200-1300 forint megtakarítás borjanként A palotási Május 1. Ter­melőszövetkezetben közel két esztendeje minden borjút mesterségesen nevelnek fel. Jelenleg is közel hatvan borjú van a nevelőben, mert a mesterségesen nevelt borjak nevelési költsége jóval ala­csonyabb, mint a hagyomá­nyos módszerekkel nevelt borjaké. Korábban a termelőszövet­kezetben míg egy állat elérte a 130 kilogrammot, 380—400 liter teljes tejet, s mintegy 650 liter fölözött tejet fo­gyasztott el. A fiatal állat szervezete abrakhoz nem szo­kott, s így a választás után fejlődésében bizonyos vissza­esés következett be. Ezzel szemben az itatásos módszer­rel nevelt borjak a teljes tejjel együtt fölözött tejet, később abrakot és szénát is kapnak. Választási súlyuk, mire kikerülnek a nevelőből, eléri a 180—200 kilogrammot. nácsok már a kezdet kezde­tén hibát követtek el, mert nem fordítottak gondot a termelőszövetkezetek igényei­nek pontos felmérésére. Ez a mulasztás azt jelenti, hogy a járási tanácsoknál még nem szilárd, nem következetes a beruházási munka irányítá­sa. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy túlságosan elapróz­ták az építkezésekre fordítan­dó összeget. Jövőre csaknem 30 millió forintot biztosít ál­lamunk a termelőszövetkezeti építkezésekre. A járási taná­csok — helytelenül — ezt az összeget csaknem 100 ter­melőszövetkezetre osztották fel. A jövő évi beruházások ilyen előkészítése megelége­déssel tölthetne el bárkit, hiszen tervszerűen és felelős­séggel halad a munka. Azon­ban önmagában ez csak fél eredmény. Tavaly például a szerfagarnitúrákból hiányoz­tak alkatrészek, és minősé­gük ellen is volt kifogás. Az előkészítés tempójának meg­gyorsulásával együtt tehát az ellenőrzésen is szigorítani kell. Ne felejtsük el, a szö­vetkezeti építő- és ácsbrigá­dok téli foglalkoztatása attól függ, hogy az erdőgazdaságok mennyi és milyen szerfát, il­letve az AGROKER mennyi vasanyagot tud a következő hetekben szállítani. A jó előkészületet kövesse a jó folytatás. A munka ne­heze ezután következik és az éítők becsületén, igyekvésén múlik a tét: az épületek ha­táridőre, illetve határidő előtti felépítése. Jövőre a be­ruházási munkák nagyobb ré­szét házi építőbrigádok vég­zik, hiszen a szövetkezeti építkezésekkel egyetlen válla­latot bíztak csak meg. Két­ségtelen, hogy az építőbrigá­dok sok tapasztalattal gazda­godtak az idén, de jövőre csak úgy tudnak jobb mun­kát végezni, ha megerősítik a brigádokat szakemberekkel és megfelelő létszámú segéd munkaerővel. Sohasem volt még ilyen le­hetőség a mezőgazdasági be­ruházások megkezdésére, mint most. Felelőtlenség lenne ezt kihasználatlanul hagyni. Amit nyertünk a réven, elveszít­hetjük a vámon, ha a ter­melőszövetkezeti vezetők be­lenyugszanak abba: eddig is volt valahogy, ezután sem lesz másként. A jó előkészí­tés megnövekedett felelősség­ről tanúskodik, bizakodást ébreszt a jövő eredményei iránt. A további munka is embereken múlik, s ha mos­tanáig becsülettel helytálltak, ezután sem adják alább: há­rítsanak el minden akadályt a mezőgazdasági beruházások sikeres végrehajtása elől. Pádár András fel-; Igaz, hogy Sza­bó Ferenc még csak egy éve ve­zeti Mátraszőllő- sön a 7-es szá­mú boltot, de már ilyen rövid idő alatt sikerült belopnia magát a vásárlóközön­ség szívébe. Igen, igen! — A falu lakossága újabban nagyon megkedvelte a földművesszövet­kezet 7-es szá­mú boltegységét. Ami egyáltalán kapható lehet egy ilyen vegyes­boltban, azt Sza­bó Ferenc mind beszerzi, nehogy valaki is elége­detlenül tegye be maga után az aj­tót. Mellé még udvarias is, tü­relmes, nem saj­nálja a fáradtsá­got az áru meg­mutatására. Meg­látszik ez a for­galmon is, a be­vétel az egy esz­tendő alatt öt­ven százalékkal emelkedett. No, de ez még nem volna elég érdekes ahhoz, hogy a tollat a kezünkbe ve­gyük. Szabó Fe­renc azonban nemcsak udva­rias, hanem be­csületes és élel­mes ember is. A napokban a falu­ból valaki építé­si vasanydgot vá­sárolt nála. Ez a cikk nincs min­dig, így a vevő^ annyira megörült, hogy mindenkép­pen meg akarta „hálálni” a bolt­vezető „szívessé­gét”. A búcsúkéz­fogásnál tehát kellő „tapintat­tal” egy ötvenest csúsztatott Sza­bó tenyerébe. — Hát ez mi? — hökkent meg az illő öntudattal bíró boltvezető. ' — Van nekem' rendes fizetésem,; nem fogadok én] el borravalót. { — Wono/ — igyekezett kima­gyarázni a „sér­tést” a vevő.! Csak meg akar-: tam köszönni... ' — Köszönet? —\ Jöjjön csak! —; invitálta vissza a boltba Szabó a „kispolgári csö- kevény” eme mátraszőllősi megtestesítőjét. — Itt van egy részjegy, ez ép­pen ötven forint. Írjon csak alá! Emberünk alá­írt, hogyne írt volna. Az ajtóban azután olyan be­csületes nagy pa­rolát adtak egy­másnak, hogy mindkettőjük öt ujja jó néhány percig emlékezett rá!... — ke — lenyésziiszök felvásárlása indul' ötéves tervünkben igen je­lentős feladatként áll me­gyénk nagyüzemi gazdaságai előtt az állattenyésztés fej­lesztése, az állatálomány mi­nőségének javítása, az állati hozamok növelése. Igen nagy segítséget jelent a munkában az utódvizsgálat, amely bizto­sítja, hogy megfelelő állo­mány alakuljon ki a gazdasá­gokban. Ezt a vizsgálatot a megyei törzskönyvezési cso­port irányításával végzik, amely hosszas, kitartó mun­kát igényel. A szarvasmarhaállomány­nál a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda a napokban megkezdi a negyedik utód­csoport felvásárlását. A fel­vásárolt állatok a Borsosbe- rényi Állami Gazdaság üsző ntódellenőrző telepére kerül­nek. Már hosszabb idő óta jelen­tős juhtenyésztő munkát vé­geznek a Kisterenyei Állami gazdaság zabari üzemegységé­ben. A csaknem 800 darabból álló anyaállomány ellése a januári és februári hónapban várható. Az eddigi tapasztala­tok azt igazolják, hogy a gondos, körültekintő munka hatásaképpen szépen alakul az ellési százalék az üzemegy­ségben. A tavalyi évben csaknem teljes volt az ellesek száma. Zabaron mesterséges ter­mékenyítéssel biztosítják az ivadékok létrehozását. Ez le­hetővé teszi, hogy fajtiszta, jó nyírósúlyú utódok származ­zanak. Az eredmények azt igazolják, hogy a gyapjú mi­nőségének megjavítására és a nyírósúly növelésére irá­nyuló kísérletek sikeresek. A mesterséges terméke­nyítésnél csak a 10—12 kilogramm, vagy az en­nél magasabb nyírósúlyú apaállatokat alkalmazzák. Rövid idővel ezelőtt kísér­leti nyájat is alakítottak az üzemegységben. Mezőhegyesi, hosszúháti és saját tenyész­tésű birkákkal folytattak kí­sérletet. A kísérlet jó ered­ményekkel járt, amely első­sorban a honosulásban mu­tatkozott meg. A saját te­nyésztésű magyar fésűs merinó fajtából álló állományból kö­rülbelül két hónappal ez­előtt több mint 700 db egyéves jerke bárányt adtak el a termelőszövetkezetnek továbbtenyésztés céljából. Gyűjtik a bárányok szárma­zási adatait is. Ez a munka azért is fontos, mert a szár­mazási adatokkal rendelkező tenyészállatok értéke nagyobb. Kilencven százalékos ; gépesítés i Az idén a ceredtótújfalui! Búzakalász Termelőszövetke-( zetben sikerült megvalósítani, j hogy a mezőgazdasági mun­kálatok mintegy 90 százalékát; gépesítsék. Jelentős összege-1 két fordított a termelőszövet- j kezet is saját erőből gépvá­sárlásra, azonban sokat segí-' tett a nagy munkák idején ai gépállomás. így nemcsak azj átlagtermések alakultak jól, hanem a termelőszövetkezet-1 ben alacsonyabbra szorultak i az előállítási költségek is. Ku­koricából például a nagy szá­razság ellenére is mintegy' 30 mázsás átlagtermés volt holdanként. A vetőgumónak szánt burgonya 90 mázsát ho­zott egy-egy holdon. Ezek az1 eredmények magukkal hozzák azt is, hogy igen jól zárják I az esztendőt a szövetkezetiek. A felmérések szerint mintegy 40 forintot ér egy-egy mun­kaegység a Búzakalász Ter­melőszövetkezetben. Tehát a borjúnevelés nem-1 csak olcsóbb, így a termelő- i szövetkezetnek — hiszen bor-: janként 1200—1300 forintot takarítanak meg, — hanem1 erősebbek is a nevelőből ki-1 kerülő állatok és azok fejlő­dése a későbbiek során is1 egyenletes marad. Kibővített járási tanácsülés Pásztón December végén kibővített járási- tanácsülést tartanak Pásztón. A járási tanácstagság a tanács államhatalmi tevé­kenységéről tanácskozik ev- végi összejövetelén. Az irá­nyítási munka e fontos fel­adatának vitájára meghívják a községi tanácselnököket és a községi tanácstagok egy részét is* Az idei év termelőszövet­kezeti beruházásairól még nem lehet végleges értéke­lést készíteni, de levonha­tunk néhány tanulságot már a jövő évi munkához. Isme­retes, hogy fejlődő mezőgaz­daságunkban igen lényeges a beruházások gazdaságos és hatékony megvalósítása. Má- !sodik ötéves tervünkből adó­idé termelés- és termelékeny­ségnövelés fontos feltétele a beruházás, tehát ennek a !szervezése, előkészítése nagy I gondot, előrelátást, és körül- ( tekintést kíván. ) Termelőszövetkezeteink az (idén sok létesítménnyel gaz­dagodtak. Ezek a létesítmé- I nyék erősítették a szövetke- jzeteket, mert az idén fel- j épült, valamint a következő ■ évben elkészülő gazdasági ! épületek egyre inkább lehe- ) tővé teszik a tudományos j üzemszervezést, a termelés • volumenének növelését, a ter- ! melékenység emelésének gyor- ; sabb végrehajtását. Az a í csaknem 45 millió forint ér- ) ték, amely az idén istállókr ) ban, fiaztatókban, hizlaldák- : ban, magtárakban és egyéb : létesítményekben nyert kife­jezést, több baromfit, tejet, j tojást, sertést jelent szá­• munkra. í A mezőgazdasági építkezé- J sek idei tapasztalatai azon­• ban arra figyelmeztetnek, ; hogy a jövőben céltudatosab- j ban és előrelátóbban szüksé- s ges megtervezni és elkészíte- J ni, ezeket a létesítményeket. S Az idén a tervek hiánya, a \ kivitelezés elhúzódása volt a f legnagyobb hiba. Ezért több ; termelőszövetkezetnél elhúzó- \ dott az építkezés és többe is ^ került a tervezett összegnél. ^ Mindezek megelőzésére a ) megyei Termelőszövetkezeti í Beruházási Iroda már hetek- r kel ezelőtt megkezdte a jövő j évi beruházások előkészítését. ^ Az október végi értekezlet ; óta — ahol résztvettek a be­■ ruházok, a szállító vállalatok 5 képviselői, pénzügyi szakem- § berek — már sok részletkér- c dést megoldottak az értekez- ; létén elfogadott határozat S szellemében. Az alapdoku- Sj mentációk biztosítása, a ter- S vek folyamatos és gyors ké- ■í szítése lehetővé teszi, hogy § több létesítményhez még az | idén az anyagot is elszállít- c sák. A beruházási iroda dol- ä gozói azt tervezik, hogy még § ebben az évben elkészítik az § építkezések megindulásához ^szükséges terveket. A Mis- > kolci Cementáruipari Válla- ^ lat például már az idén el­s' szállítja 44 létesítmény fel- s építéséhez szükséges előre- S gyártott tufablokk-elemet. Ar § beruházási iroda már min- c den anyagszállító vállalatnak \ elküldte az anyagmegrende- $ lést is. De azt sem szabad \ elhallgatni, hogy a járási ta­Becsület — és élelmesség Eredményes juhtenyésstő munka Zabaron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents