Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-09 / 99. szám

2 nögrAdi népüjsag f i ** ‘V £?• jk­^1» Wr frier 9. A fiatalok oktatásának néhány eddigi tapasztalata a salgótarjáni járásban A KISZ Központi Bi- zottsága Intéző Bízott- sága 1960. júliusában határo­zatot hozott a KISZ oktatási rendszer továbbfejlesztésé­ről. A határozat szerint az új oktatási rendszer az 1961/62- es évben került bevezetésre. Szükségessé vált, hogy a KISZ oktatást továbbfejlesz- szük, mert a résztvevő fiata­lok jelentős százaléka keve­set sajátított el azokból a politikai-ideológiai ismeretek­ből, amelyeket nyújtani sze­rettünk volna A kibővített oktatási rend­szerről szóló határozat meg­növekedett feladatot ró az alapszervezetek vezetőire. Az új oktatási rendszer módosí­tása figyelembe veszi a fia­talok életkori sajátosságait, biztosítja a fokozatos tanu­lást, az oktatási formák egy­másra épülnek és mellőzik az „öreges, iskolás” szeminá- riumosdi jellegét is. Mennyire tették ezt magu­kévá a salgótarjáni Járási KISZ Bizottsághoz tartozó alapszervezetek? Járásunk területén 70 alapszervezet­ben van szervezett KISZ ok­tatás. Ezeken a helyeken az adottságok olyanok (fiatalok képzettsége, megfelelő propa­gandista áll rendelkezésre) hogy lehetővé vált az okta­tás beindítása. Ahol ezek a feltételek nem állnak ren­delkezésre, ott politikai olva- sómozgalom indult be, amelynek kezdeti sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 46 könyvsorozatot rendeltek meg az alapszer­vezetek, egy-egy sorozat 8 kötetből áll. Örvendetes — szervezettség tekintetében — hogy a tag­létszámhoz viszonyítva a fiatalok 72 százaléka vesz részt szervezett KISZ és pártoktatásban. Az eredmények elérésében nagy része van az aktívák­nak, az agitációs és propa­ganda bizottságnak, amelyek­nek tagjai nagy segítséget nyújtanak mind az oktatás elkészítésében, mind az el­lenőrzésben. Korábbi tapasz­talatainkhoz viszonyítva az oktatásban való részvétel jó irányban fejlődik. Ilyenek például Mátranovák Csurgó bányaüzem, Bárna, Doroghá- za, Rónabánya alapszerveze­tei. Ezeken a helyeken fia­taljaink szívesen járnak ok­tatásra. Általános vélemény, hogy az olvasómozgalom is meg­nyerte a fiatalok tetszését, örömmel és érdeklődéssel ol­vassák a könyvveket, ame­lyek az ifjúságot ériintő prob­lémákkal foglalkoznak. Több' helyen filmvetítéssel, dal- tanulással, különböző játékok megtanulásával teszik színes­sé, vidámmá az oktatást, rény, Kisterenye gépállomás alaps zervezetei n él. Természetesen vannak olyan alapszervezetek is — igaz, azok száma kevés — ahol még van tennivaló a megjelenés és az oktatás me­netének élénkebbé tételében. Ez vonatkozik főleg a zabari, nemti és a kisterenyei falu­si alapszervezetre. És van néhány hely, ahol minden adottság biztosítva van az előadások megtartására, de a vezetők még mindig nem tették meg azt a határozott intézkedést, hogy az okta­tás beinduljon, mint Cered, Mátrasizele, Hamokterenye KISZ szervezeteinél. Az elkövetkezendő időben — a segítségadás, a hiányos- ágak kiküszöbölése érdeké­ben — fokozott mértékben támaszkodunk aktíváink, va­lamint az agitációs és propa­ganda bizottságok támogatá­sára. Uhatalok! A hátralévő időben minél nagyobb számiban vegyetek részt az oktatásban, növeljétek poli­tikai széles látókörűségeteket, általános műveltségeteket: — „Az eszme gyakorlattá válik”,— hogy minél haszno­sabb tagjai legetek szocia­lizmust építő hazánknak! Ozsváth István GAAL LÁSZLÓNÉ BRIGÁD IÁNAK SIKERE: Százharmincezer gyermekjáték már Salgótarjánban gyártott rugóval működik Az óra és játékrugók hazai gyártását egy éves kísérleti munka előzte meg a Salgó­tarjáni Acélárugyár hideg- hengerdéjében. A salgótarjá­ni szakemberek elgondolása és egy éven át tartó fáradt­ságos kísérleti munkája múlt év végére teljes siker­rel járt, s az idén az Optikai Művek és a Játékárugyárak már jelentős mennyiségekkel csökkentették francia és más nyugati importjukat. Salgó­tarjánban ugyanis második ötéves tervünk figj^lemre- méltó új gyártmányaként az év januárjában megkezdték a játék és órarugók üzem­szerű hazai gyártását. Gaál Lászlóné tíz fős le­ánybrigádja KISZ brigád­ként alakult a rugógyártás­ra. Noha az év első felében még a gyártás csaknem va­lamennyi mozzanatát menet­közben tökéletesítették a gyár technikusai, mérnökei, s emiatt állandóan változó gyártási folyamattal kellett ismerkedniük, mégis hónap­ról—hónapra nagyszerű' si­kereket értek el. Az éves tervükben szereplő száztíz­ezer darab játékrugó helyett közel százharmdnckétezer darabot gyártottak és küldtek hazánk játékárugyárai részé­re. A karácsonyi játékvásá­rokon található több mint százharmincezer gyermekjá­ték tehát már a Salgótarján­ban gyártott rugóval működik; Hétszázezer órarugó gyár­tását írta elő az idei éves terv Gaál Lászlónó KISZ-bri- gádja részére. Ezt a felada­tát is sikerrel oldotta meg. a kollektíva. Az év elején csu­pán az ébresztőórák csörgő- rugóinak gyártásáról volt szó, második negyedben azon­ban hozzákezdtek az óra­hajtórugó készítéséhez is. A második negyedévben még csak kétezerkétszáz ilyen rugó készült, most a negye­dik negyedévben már eddig harminckétezret küldtek el az Optikád Műveknek. Szom­batra. már a hétszázezredik csörgő, illetve órahajtórugót készítette el Gaál Lászlóné KlSZ-brigádja. Ezzel a Sal­gótarjáni Acélárugyár töb­bi brigádját is megelőzve tel­jesítette idei egész éves óra- és játékrugó tervét. Az év végéig még mintegy hatvan­ezer rugóval tetőzi meg éves tervét a nógrádi iparmeden­ce egyik legjelentősebb im­portot csökkentő női munka­brigádja. Egy emberöltő fe­lénél tart. Alig múlt 33 éves. Felelősség­teljesen végzi mujj- káját. Mint napszá­mos került a szo­rospataki bánya­üzemhez, s ma a bánya bér- és mun­kaügyi osztályának vezetője. Maconkán szüle­tett Kecskés József, az osztályvezető. El­végezte a polgári is­kolát, a kereskedel­mi iskolát — éppen a felszabadulás elétt egy esztendővel. De mit is kezdhetett ak­kor? Munkához csak a felszabadulás után jutott — akkor is a felrobbantott vasutak helyreállításánál. De Kecskés József állta a sarat. Dolgozott, mert ő is csakúgy, mint annyian má­sok, már a holnap­ban bíztak. Es a holnap Kecskés Jó­zsefnél is elkövetke­zett. Amikor még nap­számos volt, nem gondolt arra, hogy néhány év után egy egész bánya bér- gadzálkodása, a munkások egész so­rának problémája, gondja és öröme lesz reábízva. Munkája akad bőven, de fá­radhatatlan, s nem ismer lehetetlent. Az osztályvezető — Akkor vagyok boldog, ha azt lá­tom, hogy a BaJ nyász megelégedve távozik tőlem. Ez az a beosztás, ahol nem­csak a számokat, ha­nem mögöttük az embert is látom. Pél­dául, ha emelkedik a termelékenység, több pénz kerül a borítékba. Többet tud vásárolni, hama­rább váltja valóra terveit. Es látom az embert akkor is, ha panasszal fordul hoz­zánk. S hogy mi­lyenek a panaszok? A felvételtől a szén- és lakáskiutalásig mindenféle. Valóban, így is van ez. Mert kihez megy a bányász, ha rossz a bérszámfejtése? Az osztályvezetőhöz. Ki­hez megy, ha rossz a szakmánybére? Az osztályvezetőhöz. Ha nem kapja meg a téli ruhát, a csizmát, az illetményszenet, mindig a bér- és munkaügyi osztály vezetője az ütköző. — . Mi minden ügyet egyformán ke­zelünk. Minden pa­naszt kivizsgálunk. Ha jogos a panasz — sajnos akad ilyen is munkánk során — azonnal intézzük. Ha nem, őszintén megmondjuk a mun­kásnak. Úgy érezzük, hogy meg kell mon­dani minden eset­ben az igent is és a nemet is. Ez a jel­lemző a munkánk­ra. Kecskés József, az osztályvezető. Járta a bányát napszámos korában, járja most is, osztályvezetői be­osztásban. Mert ho­gyan is ismerhetné a rábízott embereket, ha ott, a bánya mé­lyén, a szénfal mel­lett nem találkozik velük? Az igaz, hogy Kecskés József dol­ga könnyebb volt, hiszen zül az züil nek gondjai zok kő­ér ek kö­lti, akik- es-bajos intézi — lelkiismeretesen. Az apja is munkás, any­ja is ilyen család­ból származik. Ott­hon érzi magát a bányában, a bányá­szok között. Az élet nemcsak a munkahelyen zaj­lik. S mit csinál Kecskés József sza­bad idejében? — Apám nyugdí­jas létére a termelő- szövetkezetben dol­gozik. Anyám beteg. Sok munka vár rám otthon is. De min­dent szívesen csiná­lok, hisz a szüleim is sokat tettek azért, hogy azzá legyek, ami vagyok. Szere- tem a könyveket. Ol­vasok. Szépirodalmat és politikai gazda­ságtant. Egyiket is, másikat is azért, hogy tanuljak, fej­lődjek. Munkámhoz is szükséges ez. A sportkörben is te- vékenykedek..'. Egy ember a sok közül. Napszámos fiúból lett osztály­vezető, aki az em­berekért, a közössé­gért, a még szebb holnapért dolgozik. — Somogyvári — A tsz terméseredményeinek növeléséről tanácskoztak az akcióbizottságok A Gazdagodjanak földjeink akcióbizottság a napokban ülést tartott. A népfront mel­lett működő akcióbizottság tagjai megtárgy alták a talaj- védelmi feladatokat és a má­sodik ötéves terv célkitűzé­seit a termésátlagok növelé­se érdekében. A Szaktudással a több ter­mésért akcióbizottság a me­zőgazdasági szákoktatással kapcsolatos tennivalókról ta­nácskozott. Terveik szerint megfelelő . aktívaháiózattal segítik elő a különböző ok­tatáson résztvevő dolgozókat tanulmányaik előmenetelé­ben. Tervbe vették azt is, hogy felméréseket végeznek az 1962. évi szakoktatási igé­nyek kielégítésére. Szellemi vetélkedés, tudományos előadások, vezetőképzés az Úttörőház téli programjában Gazdag a programja a me­gyei Üttörőháznak. Január­ban indítják az úttörőcsapa­tok közötti szellemi vetélke­dést. Ebben a vetélkedésben 12 úttörő csapat vesz részt. De már készülnek, hogy az iskolai szünetekben megren­dezik az elődöntőket, azután ___________ ______ négy csoportban a csapatok mi nt Mizserfa, Karancsbe- 1 közül középdöntőket és má­A salgótarjáni Állami Áruház KARÁCSONYI ajánlata FÉRFIAKNAK: Férfi flaneling 90 Félselyem nyakkendő 30 Bőrkesztyű 130 Gyapjúsál 87 Félcipő 179 Divatos öltöny 1520 Télikabát crombi 1600 680 ú KARÁCSONYRA J olcsó, szép és jó J AJÁNDÉKOT ^SÉIí|$ep á vásárolhat a A . BIZOMÁNYI ÁRUHÁZBAN A R Salgótarján, U Rákóczi u. 3. V K 681 jus 26-án a Gyermeknap előtti délutánon rendezik meg a csapatok között a döntőket. Az úttörők körében rend­kívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a szellemi vetélkedés iránt, hiszen a győztes csapatok érté­kes ajándékokat, túrafel­szerelést kapnak. A vetélkedéseket mindig más-más kultúrotthonban rendezik meg. Az idén a ve­télkedőkhöz már bekapcso­lódnak a Salgótarjánhoz csatolt zagyvapálfalvi úttörő csapatok is. Mindezek mellett az Űttö- rőházban minden héten két alkalommal, szombaton és vasárnap tömegrendezvénye­ket tartanak. Ezeken általá­ban 80—100 úttörő vesz részt. A rendezvényeken ar­ra törekednek, hogy fejlesz- szék az úttörők műveltségét. Ez bizonyítja, hogy termé­szettudományos, művészeti és irodalmi előadásokat tar­tanak, de a pajtások talál­kozhatnak az építőtábor­ban résztvevő fiatalokkal, kiváló munkásokkal. A téli szünetben min­dennap délelőtt, délután lesznek ilyen foglalkozá­sok az úttörők részére. Ezenkívül ebben az időben redezik meg a városi sakk és asztalitenisz bajnokságo­kat, a Dupla, vagy semmi bajnokságot, mesedélelőttöt, báb-előadást kisdobosoknak, játókdélelőttöket, üzemláto­gatásokat. Ekkor rendezik a téli akadályversenyt és megemlékezés! Salgótarján felszabadulásáról. Ilyen és ehhez hasonló gazdag prog­rammal dolgozd! Salgótarján­ban a megyei Üttörőház. Mindezek mellett termé­szetesen tervszerűen végzik a vezetőképző munkát is, amely kiterjed az egész megye te­rületére. A tél folyamán a megye területéről mintegy 80 kiszes őrsvezető vesz részt a salgóbányai téli őrsvezető táborból. De rendeznek kiképzést kez­dő csapatvezetők és a kisdo­bos rajvezetők számára is. És tavasszal az Üttörőház ünnepli fennállásának tíz­éves évfordulóját. Az évfor­duló , ünnepség sorozatára már most készülnek a szak­körök. A zenekar, tánccso- port és a bábosok előadással, a technikai szakkörök kiállí­tás rendezésével, a fényké­pész szakkör tagjai már ké­szítik az Úttörőház történe­tét bemutató képeket. Min­den szakkör kiállítja szakköri készítményét, eddig szerzett okleveleit és emlékeit. Igen nagy lelkesedéssel dolgoznak a „Ki mit gyűjt” szakkör tagjai, akik képeslap, gyufa­címke és bélyegkiállítással le­pik meg az évforduló alkal­mából a látogatókat. Jól dolgozik a balassagyarmati Műanyagokat Készítő KTSZ Eredményes tevékenység jellemzi a Műanyagokat Ké­szítő KTSZ működését. Ezt legmesszebbmenően maguk a számok, az idevonatkozó sta­tisztikai adatok bizonyítják. A KTSZ I—III. negyedévi ter­melési tervét 110,4 százalék­ra teljesítette. A dicséretes túlteljesítés szinte kizárólag a munka­termelékenység növekedésé­nek köszönhető, mert a terve­zett 20 fős termelői létszám­mal szemben a tényleges lét­szám is ugyanennyi volt év elejétől fogva. Az egy főre tervezett termelési érték 83 800 forintot tett ki, tény­legesen pedig elérte a 92 600 forintot. Ez a többleteredmény 1 dolgozóra kivetítve 110.5 százalékos túlteljesítésnek felel meg. A 100 forint összegű ter­melői bérre eső termelési ér­ték 7132 forintra volt tervez­ve. A tény ezzel szemben 8013 forintot mutat. A szö­vetkezet az elért többletter­meléshez többletbért nem használt fel, sőt megtakarí­tást ért el, mert a tervezett 23 500 forint munkásbér he­lyett — túlteljesítés ellenére is — csak 23 600 forint ösz- szegű béralap fogyott el. A bérfelhasználás tehát csupán 98,1 százalékra rúgott. A szövetkezet törvényes haszonkulcsa 4 százalék, ez­zel szemben a tényleges nye­reség elérte a 10,8 százalé­kot. A KTSZ a közelmúltban három új részleget indí­tott be: PVC konfekciót, a finomvegyszer-gyártó és a galvanizáló üzem­részeket. Mindhárom részlegnél 1962. január 1-itől várható jelen­tősebb termelés-emelkedés. A kezdeti nehézségeket első­sorban megfelelő helyiség- hiányok fokozzák, s ez a probléma felveti az egész telep további terjeszkedése lehetőségének gondolatát is. A dolgozók szociális körül­ményei további javításra szo­rulnak, bár ebben az évben, már sikerült fürdőt és öltö­zőt biztosítani a férfi dolgo­zók részére. Községi tanácselnökök, tsz könyvelők tapasztalatcseréje Szerdán a járás községei­nek tanácselnökei és tsz könyvelői tartottak egészna­pos tapasztalatcsere megbe­szélést Pásztón. A résztvevőket Kaszás András elvitárs a «járási ta­nács elnöke tájékoztatta a felvásárlási munka eddi­gi eredményeiről, a még szükséges feladatokról, az őszi mélyszántás hely­zetéről és a választóke­rületi munka eddigi ta­pasztalatairól. Néhány tertményféleségből magasgin túlteljesítették éves tervüket a járás községei, így például a 140 vagon be­tervezett kenyérgabona he­lyett 194 vagont adtak át a népgazdaságnak. Hízottsertés tervüket 2400 darab helyett 2648 da­rabra teljesítették év vé­géig. Szarvasmarha felvásárlási tervüket pedig 5 darabbal teljesítették túl. Lemaradás mutatkozik a tojás és barom­fi felvásárlási terv teljesíté­sénél. Még 26 ezer darab to­jást kell felvásárolniuk és 50 mázsa baromfi hiányzik a húsáruellátás megjavítását elősegítő terv teljesítéséhez. Eredményesen dolgoznak a járásban az őszi mélyszántási munka elvégzéséért is. A gépállomási gépek mellett a termelőszövetkezetek saját gépei és fogatai is dolgoznak, hogy mielőbb végezzenek a fontos mun­kával. Vanyarcon például kedden 35 pár ló szántott, Szarvasge- dén pedig a termelőszövetke­zeti föld felszántása mellett 2—3 fogattal a háztájiban is dolgoznak nap, mint nap a tsz tagok. A hasznos megbeszélésen meghatározták a tennivaló­kat ig a községi tanácselnö­kök, melyeknek elvégzésével maradéktalanul teljesíteni tudják év végéig kötelezett­ségeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents