Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-29 / 96. szám

1961. november 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Hasznosítjuk az idei jó tapasztalatokat A mezőgazdaság szocialista átszervezése a- rétsági járás­ban is befejeződött az év elején. A járás szántóterüle­tének mintegy 93 százaléka került így szocialista szek­torokba, éppen ezért legfon­tosabb feladatunknak, tekint­hetjük a létrejött, vagy erő­sen felfejlődött termelőszö­vetkezetek megszilárdításását, a nagyüzemi gazdálkodás megszervezését. E feladat megvalósítása azonban elkép­zelhetetlen a termelőszövet­kezeti tagok közösben vég­zett munkája nélkül. Fontos­nak tartottuk tehát, hogy az elmúlt években használatos munkaegység díjazásokat felülvizsgáljuk és meg­teremtsük a helyes, mun­kára ösztönző, a szövet­kezeti gazdák anyagi ér­dekeltségét figyelembe vevő, prémiumrendszert. Még az év elején összehoz­tunk egy bizottságot, szövet­kezeti tagokból, elnökökből, mezőgazdászokból, s részt Vettek a bizottság munkájá­ban a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának dolgozói is. A bizottság feladata az Volt, dolgozza ki — a járás adottságait figyelembe véve— a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt legmegfelelőbb anyagi ösz­tönzési rendszert. A bizottság feladatának eleget tett, s megfelelő javaslatot terjesz­tett a járási tanács végrehaj­tó bizottsága elé. Ezt a ja­vaslatot hagyta jóvá a vég­rehajtó bizottság, s a február havi közgyűléseken a járás termelőszövetkezeteiben is megtárgyalták s jóváhagyták a prémiumrendszert. A ja­vaslat lényege az volt, hogy a termelőszövetkezetek a kapásoknál a munkaegysé­get nem hagyományos mód­szerek alapján, vagyis a meg­kapált terület után írják jó­vá, hanem meghatározzák, hogy egy-egy növényféleség­nél meghatározott meny- nyiségű végtermék után hány munkaegység illeti meg a szövetkezeti gaz­dákat. Ezenkívül a meg­termelt növényféleségnek a 10 százalékát termé­szetben kapta meg a tag, aki a területet kora ta­vasztól őszig művelte, s teljesítette területén a meghatározott tervet. E módszernek egyik alapvető tényezője az volt, hogy a te­rületet fölmérjék, s tagonként osztják ki minden termelő- szövetkezetben. Most. amikor e módszernek eredményeit vizsgáljuk, a té­nyek alapján állapíthatjuk meg, hogy lényegében he­lyes és jó volt a javaslatunk, szorgalmasabb munkára ösz­tönözte a termelőszövetkezeti gazdákat. Ezt bizonyítja, hogy a járás termelőszövetke­zetei lényegében novem­ber 1-re befejezték a ka-. pásnövények betakarítá­sát. Még az olyan termelőszövet­kezeitek is végeztek a munká­val október hónapban, mint a diósjenői Üj Barázda, vagy a keszegi Dózsa Termelőszö­vetkezet, ahol köztudomású a munkaerőhiány, de a premi­zálás hatására nemcsak a termelőszövetkezet . tagsága, hanem azok családtagjai is részt vettek a közös munká­ban. Járásunkban még nem volt rá példa, hogy ilyen ko­rán végeztek volna a terme­lőszövetkezetek a kapásnövé­nyeik betakarításával, mint az idén. Termelőszövetkezeteink tag­sága kezdetben idegenkedve fogadta az anyagi ösztönzési rendszer bevezetését. Az idegenkedés nem abból adó­dik, hogy nem (találták jó­nak, kedvezőnek a premizá­lásnak ilyen rendszerét. A bizalmatlanság abból fakadt, kételkedtek, hogy a megígért részesedést megadják a szö­vetkezetek. A betakarítás be- befejezése után gondosan őrködtünk azon, hogy azok­ban a termelőszövetkezetek­ben, ahol eleget tettek a fel­adatoknak, a 10 százalékos természetbeni részesedést minden esetben megkapják a szövetkezeti gazdák. Sőt azokban a termelőszővetke­Módszertani útmutató jelent meg a húscsibe neveléséről A napokban jelent meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kiadásában ,.Az eredményes húscsibenevelés feltételei és módszerei” című oktatófüzet. A tanulságos kiadvány segítséget kíván nyújtani azoknak a termelő- szövetkezeteknek, ahol már folyik csibenevelés, vagy, most szeretnének hozzáfogni. A füzetből választ kaphat­nak az éérdeklődők a terve­zéstől a naposcsibe átvételen keresztül az értékesítésig je- jelentkező kérdésekre. Taná­csot ad a kiadvány a tárgyi és személyi feltételeik bizto­sításához is. Foglalkozik a gyakori baromfibetegségek- kel. Ezenkívül ismerteti a a megye legjobb csibenevelő termelőszövetkezeteinek mód­szereit. Az ismertető füzetet megküldik minden termelő- szövetkezetnek. A vitás fflUnkaBiySég Ahol a nógrádi cukor „terem // Felszántani minden szabad területet Telefon-interjú két gépállomással Tiz-tizenkét nap és elválik, teljesítik-e adott szavukat a gép­állomáson dolgozó traktorosok. A földeken munkálkodó traktorok száma, a még felszántatlan terület mind amellett szól, hogy időben felszántanak minden szabad területet. A nagy őszi szántár verseny, a kommunista traktorosok felhívása meg csak tovább buzogtatja traktoristáink igyekezetét: december 10-ig befejezni a munkát. Igenám, de a dolog nem ilyen egyszerű a gyakorlatban. Az esőáztatta földeken elveszik a gép, ha meg csontkeményre fagy a talaj, próbálkozhat azzal megannyi eke, hasztalan a fá­radozás. Meg aztán nagy baj lehet abból is, ha a gépállomás vezetői nem tartják kezüket a traktorosok munkáján. Mind­ehhez annyit, hogy az időjárást formálni, alakítani még nem tudjuk. Marad tehát a másik dolog: úgy megszervezni a gép­állomásokon a munkát, úgy segíteni a traktorosokat, hogy ez a vállalt feladatok elvégzését eredményezze. Hogy is állnak ezzel a gép­állomások? Egy telefon s máris jelentkezik a Kistere- nyei Gépállomás. — Hol tartanak a mély­szántással, igazgató elv­társ? — A hét közepén még 2500 katasztrális hold volt szántatlan. Azóta persze csökkent ez a terület, s még tíz-tizenegy nap szükséges ahhoz, hogy végezzünk a munkával — érkezik a dróton a válasz. — Ezek szerint december 10-ig befejezik a munkát, ha... — Igyekeztünk úgy szer­vezni a munkát, hogy ezeket a „ha.. .”-kat elkerüljük. A pártszervezettel egyetértés­ben személy szerint felkér­tünk valamennyi traktorost, tekintettel a feladat fontos­ságára, tőle telhetőén tege­zetekben, ahol a szövetkezeti gazdák szorgalma révén töb­bet adott a föld a tervezett­nél, a többtermés 50 száza­lékát kapták meg a szövetke­zeti tagok prémiumként. A prémiumrendszerrel az idén lényegében elértük cé­lunkat. Van azonban a gaz­dálkodásnak néhány olyan ágazata, ahol sokkal nagyobb eredményeket érhettünk vol­na el már az idén, ha ala­posabban, jobban átgondol­tuk volna az idevonatkozó premizálást. Az állattenyésztésben például nem részletes és mindent átfogó adatokat dolgoztunk fel, hanem csak egyes, a lényege­sebb munkákra javasol­tunk megfelelő premizá­lást. Igaz, volt néhány termelő­szövetkezetünk, ahol ennél — nagyon helyesen — tovább mentek. A romhányi II. Rá­kóczi Termelőszövetkezet például a fejőgulyásök és a sertéshízlalók részére már az idén is kifizette azt a prémiu­mot, amit a magasabb ho­zamokért, illetve a nagyobb súlygyarapodásért megérde­melték. Azitán nem vette megfelelően figyelembe ez az ösztönzési rendszer a fogato- sok munkájának fontossá­gát, sem, s így nem is tért ki részletesen ennek megfe­lelő díjazására. Az 1962-es gazdasági év­ben mindezeken a dolgokon változtatni szeretnénk. Az idén bevált jó módszereket" nemcsak a növénytermelés­ben, de az állattenyésztésben is hasznosítjuk a következő gazdasági évben, természete­sen tovább tökéletesítve eze­ket. Szükség van erre, mert az új gazdasági évben igen komoly feladatok megvalósí­tását tűzték maguk elé a ter­melőszövetkezetek. Éppen ezért még a termelési tervek végleges jóváhagyása előtt megtárgyaljuk az anyagi ösztönzésnek azokat a formáit, amelye­ket az 1962-es gazdasági évben bevezetünk a ter­melőszövetkezetekben. Üjból létrehozzuk szövetke­zeti tagokból, szövetkezeti vezetőkből azt a bizottságot, amely végeredményben majd kidolgozza az anyagi ösztön­zés végleges formáját.. Fel­használják ehhez az idén be­vált tapasztalatokat, hogy a premizálás a következő év­ben még hatékonyabban elő­segítse a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak fokozását, a termelési tervek maradéktalan teljesítését. Perecz László Rétsági Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője sítse kötelességét. Különösen a kommunista traktorosoktól várunk sokat. Emellett azon­ban egy sor szervezeti intéz­kedést is tettünk a munka meggyorsítása érdekében. Huszonhárom erőgépünk ket­tős műszakban dolgozik. A többi jórészt gumikerekes gép, s ezeknek éjjeli mű­szakban való üzemeltetése igen sok veszélyt rejtene magában. A traktorosokat rendszeresen meleg itallal látjuk el, s kidolgoztunk olyan prémiumrendszert is, amely igen előnyös, a lelki- ismeretesen dolgozó traktoro­sok számára. Már letenném a kagylót, befejezve a beszélgetést, ami­kor még Baranyi elvtárs hangját hallom: — Ha ebből telefonriport készül, szeretném valamire megkérni... Van néhány olyan termelőszövetkezet, ahol nem gondoskodtak idő­ben a kukoricaszár betakarí­tásáról és ez nagyon akadá­lyozza a traktorosok mun­káját. Cereden , Maconkán, Sámsonházán is jobban ha­ladnának, ha elvégezték volna e munkát a szövet­kezetiek. A hívásra nemsokára egy Nem igen jár Balázs Pista j bácsi a termelőszövetkezet iro-1 dájába. Szerdán este azonban j mégis elment. Érdekelte; vajonl mennyi munkaegysége van? J Igaz, vezet ő külön füzetet, j amelybe beleírja, hol, mit és j kivel dolgozott. Brigádvezető le-1 gyen az a talpán, aki jobban! kiszámolja a munkáért járó J egységet, mint 6. Mégsem árt j| egyeztetni - gondolta, s migQ ezzel bíbelődik az ember, hall] erről is, arról is. A munkaegység-egyeztetés nem jj tartott sokáig. Pista bácsi azon­ban nem nyugodott meg. Sze­rinte 347 munkaegységének kel- I lene lennie, az irodán meg t majdnem 380-at mutattak ki, többet, mint ő számolt. — Itt valami hiba van, Esz- i tér — szólalt meg végre, mert f hirtelenjében arra gondolt, ha 1 már így van, nem bolygatja a j dolgot. — Dehogy nem jó, Pista bácsi ) nyugtatja a könyvelőlány. — Hidd el lányom, elszámol- J iátok ti azt. Üjra a könyv fölé' hajoltak, hónapról hónapra megnézték az j adatokat. De bizony egyik sem j egyezett a Pista bácsiéval. — Nem ismerem én itt ki ma- 2 gam - nézett a lányra — nem t tudja itt a bal kéz, hogy mit ] csinál a jobb. Ha nekem 30 j munkaegységgel többet számol­tok, akkor mit kaphat a közel-! álló? — ébredt fel benne a j gyanú. — Csak annyit, amennyiért meg­dolgoztak — szólt közbe az ag- J ronómus. Talán éjfélig is elvitatkoztak 1 volna így, ha közben meg nem j érkezik az elnök. — Több munkaegységet számol- \ tak, mint amennyi jár, s nem 3 akarják belátni - állt eléjej Pista bácsi. — Annyi baj legyen — nevetett j az elnök — örüljön neki. Pista bácsi nem akart hinni a] fülének. — Hát te is ezt fújod? — tört 1 ki belőle a szó. — Hát így oszto- 3 gatjátok el ti mind a közöst?} Együttes erővel, nehezen, de végül mégis csak meggyőzték Pista bácsit, hogy itt a szövet­kezetben mindazon munkáért, amelyet talán azelőtt nem is tartott munkának, munkaegysé­get írnak jóvá valamennyi tag­nak. Munkaegység jár a takar­mánykészítésért, a megfelelő trágyakezelésért is. — Mert ez is munka. Itt már l ezért is számolunk — mondta \ nyomatékkai az elnök. Pista bácsi meg hazafelé egész J úton azt bizonygatta magában: j rendes emberek ezek itt a sző- j vetkezetben. Megbecsülik a dől- { gozó embert. K. J. i másik gépállomás, Érsekvad- kert is jelentkezik. Miklósiki Ignác, a gépállomás főmér-' nőké beszél: — Ötvenöt traktorunk dől-) gozik, nyolc gépcsoportban. i A 4600 katasztrális hold őszi j mélyszántási tervünkből több 3 mint 2800 katasztrális holdat? elvégeztünk. — Műszaki hiba nem gá-Jj tolja a munkát? — Műszakilag most nagyon ( felkészültünk. Eddig még 3 nem volt jelentős kiesés gép-! hiba miatt. Alkatrészről, eke-í vasról időben gondoskodtunk, j van elegendő. Azért a szere-\ lök állandó készültségben J vannak, hogy azonnal segít­hessenek, ha szükség lesz[ rájuk. — Ezek szerint mit vár-J hatunk a gépállomástól? — A traktorok általábanJ( teljesítik napi normájukat. < Ha minden jól megy, határ- j idő előtt eleget teszünk vál-\ látásunknak! Ezeket mondotta a főmér­nök. Majd elválik, hogyan) válnak valóra szavai, hiszen \ nincs már hátra sok idő, mindössze 10-12 nap. A föld megtenni a cukorrépát. Hol bőséggel, hol szűkösebben, ahogy a gondoskodás és az Időjárás készteti. S őszi időben, ami­kor már édes ízekkel telve a gyökéi;, elindul súlyos vagonokban, hogy cukorrá munkálja a gyár. Az a cukor, ami mindennapos reggelinkbe kerül, a nógrádi földek répájának édességét rejti és a Selypi Cukorgyár gondos munkájának terméke. Látogassunk el most a por-, kristály-, a kockacukor gyárába és tekintsünk be az érdekes folyamatba, amíg a répából cukor lesz.- Gyárunknak - tájékoztat elöljáróban Földi József igazgató -* a Nógrád megyei termelőszövetkezetekkel ebben az esztendőben 3700 holdra volt termelési szerződése. Az idén a szárazság miatt mennyiségileg közepes volt a termés, a tervezett mennyiségből mintegy 25 százalékos volt a kiesés,, de a répa cukorfoka 2 szá­zalékkal jobb, mint a tavalyi. Arról is véleményt kértünk, hogy a cukorgyár „szemüvegén” keresztül melyek Nógrád megye legeredményesebb gazdaságai?- A legjobb répatermelőnk a szécsényi II. Rákóczi Termelőszö­vetkezet és a Tangazdaság, ahol ebben az évben is 200 mázsán felüli volt a termésátlag. De évről évre igen eredményes a pász­tói, palotási termelőszövetkezet is. Megtudjuk, hogy az ötvenesztendős gyár az utóbbi esztendők­ben rengeteget fejlődött. Dobszűrőket, ülepítőket állítottak be, a régi iszapsajtó helyébe félautomata centrifugák kerültek, s kerül­nek még, amelyek segítségével jelenleg 200 vagon répát dolgoznak fel. A gyárban az ötéves terv során mintegy 110 millió forintos fejlesztésre kerül sor s a tervidőszak végére napi 240 vagon ter­mény feldolgozására lesz alkalmas az üzem.- Milyen szolgáltatást kapnak a gazdaságok a termelt répáért?- Nyers, vagy száraz répaszeletet, melaszt és cukrot, bár a termelőszövetkezetek túlnyomó része a cukorjárandóságot pénzben kéri meg. Ennyi ismertető után induljunk el kísérőnkkel egy rövid sétára. A gépóriások mellett dolgozók közül igen sok a Nógrád megyei, a „földi”. Különösen Héhaiomból és Bujákról jönnek ide munkára asszonyok, lányok. A cukorgyár igazgatója azonban nagyon vigyáz, hogy ne vegyen el munkaerőt a gazdasagoktól. De lássuk most a gyártás néhány érdekes mozzanatát: t FENT: A hófehér, omlós cukrot a présgépek lapokká formálják és félkemény álla­potban szétkockáz- zák. OLDALT: A hatalmas üstök­ben fövő melaszból a laboratórium — a gyár igen fontos része — rendszere­sen ellenőrzi a répa cukortartalmát. Ez itt a cukorkészítés „boszorkánykony­hája”. LENT: A tele zsákok rak­tárba kerülnek. In­nen már csak egy lépés az út a fo­gyasztóig és a reg­geli kávéig. Vincze Istvánná*

Next

/
Thumbnails
Contents