Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-29 / 96. szám
1961. november 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Hasznosítjuk az idei jó tapasztalatokat A mezőgazdaság szocialista átszervezése a- rétsági járásban is befejeződött az év elején. A járás szántóterületének mintegy 93 százaléka került így szocialista szektorokba, éppen ezért legfontosabb feladatunknak, tekinthetjük a létrejött, vagy erősen felfejlődött termelőszövetkezetek megszilárdításását, a nagyüzemi gazdálkodás megszervezését. E feladat megvalósítása azonban elképzelhetetlen a termelőszövetkezeti tagok közösben végzett munkája nélkül. Fontosnak tartottuk tehát, hogy az elmúlt években használatos munkaegység díjazásokat felülvizsgáljuk és megteremtsük a helyes, munkára ösztönző, a szövetkezeti gazdák anyagi érdekeltségét figyelembe vevő, prémiumrendszert. Még az év elején összehoztunk egy bizottságot, szövetkezeti tagokból, elnökökből, mezőgazdászokból, s részt Vettek a bizottság munkájában a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói is. A bizottság feladata az Volt, dolgozza ki — a járás adottságait figyelembe véve— a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt legmegfelelőbb anyagi ösztönzési rendszert. A bizottság feladatának eleget tett, s megfelelő javaslatot terjesztett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé. Ezt a javaslatot hagyta jóvá a végrehajtó bizottság, s a február havi közgyűléseken a járás termelőszövetkezeteiben is megtárgyalták s jóváhagyták a prémiumrendszert. A javaslat lényege az volt, hogy a termelőszövetkezetek a kapásoknál a munkaegységet nem hagyományos módszerek alapján, vagyis a megkapált terület után írják jóvá, hanem meghatározzák, hogy egy-egy növényféleségnél meghatározott meny- nyiségű végtermék után hány munkaegység illeti meg a szövetkezeti gazdákat. Ezenkívül a megtermelt növényféleségnek a 10 százalékát természetben kapta meg a tag, aki a területet kora tavasztól őszig művelte, s teljesítette területén a meghatározott tervet. E módszernek egyik alapvető tényezője az volt, hogy a területet fölmérjék, s tagonként osztják ki minden termelő- szövetkezetben. Most. amikor e módszernek eredményeit vizsgáljuk, a tények alapján állapíthatjuk meg, hogy lényegében helyes és jó volt a javaslatunk, szorgalmasabb munkára ösztönözte a termelőszövetkezeti gazdákat. Ezt bizonyítja, hogy a járás termelőszövetkezetei lényegében november 1-re befejezték a ka-. pásnövények betakarítását. Még az olyan termelőszövetkezeitek is végeztek a munkával október hónapban, mint a diósjenői Üj Barázda, vagy a keszegi Dózsa Termelőszövetkezet, ahol köztudomású a munkaerőhiány, de a premizálás hatására nemcsak a termelőszövetkezet . tagsága, hanem azok családtagjai is részt vettek a közös munkában. Járásunkban még nem volt rá példa, hogy ilyen korán végeztek volna a termelőszövetkezetek a kapásnövényeik betakarításával, mint az idén. Termelőszövetkezeteink tagsága kezdetben idegenkedve fogadta az anyagi ösztönzési rendszer bevezetését. Az idegenkedés nem abból adódik, hogy nem (találták jónak, kedvezőnek a premizálásnak ilyen rendszerét. A bizalmatlanság abból fakadt, kételkedtek, hogy a megígért részesedést megadják a szövetkezetek. A betakarítás be- befejezése után gondosan őrködtünk azon, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol eleget tettek a feladatoknak, a 10 százalékos természetbeni részesedést minden esetben megkapják a szövetkezeti gazdák. Sőt azokban a termelőszővetkeMódszertani útmutató jelent meg a húscsibe neveléséről A napokban jelent meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kiadásában ,.Az eredményes húscsibenevelés feltételei és módszerei” című oktatófüzet. A tanulságos kiadvány segítséget kíván nyújtani azoknak a termelő- szövetkezeteknek, ahol már folyik csibenevelés, vagy, most szeretnének hozzáfogni. A füzetből választ kaphatnak az éérdeklődők a tervezéstől a naposcsibe átvételen keresztül az értékesítésig je- jelentkező kérdésekre. Tanácsot ad a kiadvány a tárgyi és személyi feltételeik biztosításához is. Foglalkozik a gyakori baromfibetegségek- kel. Ezenkívül ismerteti a a megye legjobb csibenevelő termelőszövetkezeteinek módszereit. Az ismertető füzetet megküldik minden termelő- szövetkezetnek. A vitás fflUnkaBiySég Ahol a nógrádi cukor „terem // Felszántani minden szabad területet Telefon-interjú két gépállomással Tiz-tizenkét nap és elválik, teljesítik-e adott szavukat a gépállomáson dolgozó traktorosok. A földeken munkálkodó traktorok száma, a még felszántatlan terület mind amellett szól, hogy időben felszántanak minden szabad területet. A nagy őszi szántár verseny, a kommunista traktorosok felhívása meg csak tovább buzogtatja traktoristáink igyekezetét: december 10-ig befejezni a munkát. Igenám, de a dolog nem ilyen egyszerű a gyakorlatban. Az esőáztatta földeken elveszik a gép, ha meg csontkeményre fagy a talaj, próbálkozhat azzal megannyi eke, hasztalan a fáradozás. Meg aztán nagy baj lehet abból is, ha a gépállomás vezetői nem tartják kezüket a traktorosok munkáján. Mindehhez annyit, hogy az időjárást formálni, alakítani még nem tudjuk. Marad tehát a másik dolog: úgy megszervezni a gépállomásokon a munkát, úgy segíteni a traktorosokat, hogy ez a vállalt feladatok elvégzését eredményezze. Hogy is állnak ezzel a gépállomások? Egy telefon s máris jelentkezik a Kistere- nyei Gépállomás. — Hol tartanak a mélyszántással, igazgató elvtárs? — A hét közepén még 2500 katasztrális hold volt szántatlan. Azóta persze csökkent ez a terület, s még tíz-tizenegy nap szükséges ahhoz, hogy végezzünk a munkával — érkezik a dróton a válasz. — Ezek szerint december 10-ig befejezik a munkát, ha... — Igyekeztünk úgy szervezni a munkát, hogy ezeket a „ha.. .”-kat elkerüljük. A pártszervezettel egyetértésben személy szerint felkértünk valamennyi traktorost, tekintettel a feladat fontosságára, tőle telhetőén tegezetekben, ahol a szövetkezeti gazdák szorgalma révén többet adott a föld a tervezettnél, a többtermés 50 százalékát kapták meg a szövetkezeti tagok prémiumként. A prémiumrendszerrel az idén lényegében elértük célunkat. Van azonban a gazdálkodásnak néhány olyan ágazata, ahol sokkal nagyobb eredményeket érhettünk volna el már az idén, ha alaposabban, jobban átgondoltuk volna az idevonatkozó premizálást. Az állattenyésztésben például nem részletes és mindent átfogó adatokat dolgoztunk fel, hanem csak egyes, a lényegesebb munkákra javasoltunk megfelelő premizálást. Igaz, volt néhány termelőszövetkezetünk, ahol ennél — nagyon helyesen — tovább mentek. A romhányi II. Rákóczi Termelőszövetkezet például a fejőgulyásök és a sertéshízlalók részére már az idén is kifizette azt a prémiumot, amit a magasabb hozamokért, illetve a nagyobb súlygyarapodásért megérdemelték. Azitán nem vette megfelelően figyelembe ez az ösztönzési rendszer a fogato- sok munkájának fontosságát, sem, s így nem is tért ki részletesen ennek megfelelő díjazására. Az 1962-es gazdasági évben mindezeken a dolgokon változtatni szeretnénk. Az idén bevált jó módszereket" nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztésben is hasznosítjuk a következő gazdasági évben, természetesen tovább tökéletesítve ezeket. Szükség van erre, mert az új gazdasági évben igen komoly feladatok megvalósítását tűzték maguk elé a termelőszövetkezetek. Éppen ezért még a termelési tervek végleges jóváhagyása előtt megtárgyaljuk az anyagi ösztönzésnek azokat a formáit, amelyeket az 1962-es gazdasági évben bevezetünk a termelőszövetkezetekben. Üjból létrehozzuk szövetkezeti tagokból, szövetkezeti vezetőkből azt a bizottságot, amely végeredményben majd kidolgozza az anyagi ösztönzés végleges formáját.. Felhasználják ehhez az idén bevált tapasztalatokat, hogy a premizálás a következő évben még hatékonyabban elősegítse a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak fokozását, a termelési tervek maradéktalan teljesítését. Perecz László Rétsági Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője sítse kötelességét. Különösen a kommunista traktorosoktól várunk sokat. Emellett azonban egy sor szervezeti intézkedést is tettünk a munka meggyorsítása érdekében. Huszonhárom erőgépünk kettős műszakban dolgozik. A többi jórészt gumikerekes gép, s ezeknek éjjeli műszakban való üzemeltetése igen sok veszélyt rejtene magában. A traktorosokat rendszeresen meleg itallal látjuk el, s kidolgoztunk olyan prémiumrendszert is, amely igen előnyös, a lelki- ismeretesen dolgozó traktorosok számára. Már letenném a kagylót, befejezve a beszélgetést, amikor még Baranyi elvtárs hangját hallom: — Ha ebből telefonriport készül, szeretném valamire megkérni... Van néhány olyan termelőszövetkezet, ahol nem gondoskodtak időben a kukoricaszár betakarításáról és ez nagyon akadályozza a traktorosok munkáját. Cereden , Maconkán, Sámsonházán is jobban haladnának, ha elvégezték volna e munkát a szövetkezetiek. A hívásra nemsokára egy Nem igen jár Balázs Pista j bácsi a termelőszövetkezet iro-1 dájába. Szerdán este azonban j mégis elment. Érdekelte; vajonl mennyi munkaegysége van? J Igaz, vezet ő külön füzetet, j amelybe beleírja, hol, mit és j kivel dolgozott. Brigádvezető le-1 gyen az a talpán, aki jobban! kiszámolja a munkáért járó J egységet, mint 6. Mégsem árt j| egyeztetni - gondolta, s migQ ezzel bíbelődik az ember, hall] erről is, arról is. A munkaegység-egyeztetés nem jj tartott sokáig. Pista bácsi azonban nem nyugodott meg. Szerinte 347 munkaegységének kel- I lene lennie, az irodán meg t majdnem 380-at mutattak ki, többet, mint ő számolt. — Itt valami hiba van, Esz- i tér — szólalt meg végre, mert f hirtelenjében arra gondolt, ha 1 már így van, nem bolygatja a j dolgot. — Dehogy nem jó, Pista bácsi ) nyugtatja a könyvelőlány. — Hidd el lányom, elszámol- J iátok ti azt. Üjra a könyv fölé' hajoltak, hónapról hónapra megnézték az j adatokat. De bizony egyik sem j egyezett a Pista bácsiéval. — Nem ismerem én itt ki ma- 2 gam - nézett a lányra — nem t tudja itt a bal kéz, hogy mit ] csinál a jobb. Ha nekem 30 j munkaegységgel többet számoltok, akkor mit kaphat a közel-! álló? — ébredt fel benne a j gyanú. — Csak annyit, amennyiért megdolgoztak — szólt közbe az ag- J ronómus. Talán éjfélig is elvitatkoztak 1 volna így, ha közben meg nem j érkezik az elnök. — Több munkaegységet számol- \ tak, mint amennyi jár, s nem 3 akarják belátni - állt eléjej Pista bácsi. — Annyi baj legyen — nevetett j az elnök — örüljön neki. Pista bácsi nem akart hinni a] fülének. — Hát te is ezt fújod? — tört 1 ki belőle a szó. — Hát így oszto- 3 gatjátok el ti mind a közöst?} Együttes erővel, nehezen, de végül mégis csak meggyőzték Pista bácsit, hogy itt a szövetkezetben mindazon munkáért, amelyet talán azelőtt nem is tartott munkának, munkaegységet írnak jóvá valamennyi tagnak. Munkaegység jár a takarmánykészítésért, a megfelelő trágyakezelésért is. — Mert ez is munka. Itt már l ezért is számolunk — mondta \ nyomatékkai az elnök. Pista bácsi meg hazafelé egész J úton azt bizonygatta magában: j rendes emberek ezek itt a sző- j vetkezetben. Megbecsülik a dől- { gozó embert. K. J. i másik gépállomás, Érsekvad- kert is jelentkezik. Miklósiki Ignác, a gépállomás főmér-' nőké beszél: — Ötvenöt traktorunk dől-) gozik, nyolc gépcsoportban. i A 4600 katasztrális hold őszi j mélyszántási tervünkből több 3 mint 2800 katasztrális holdat? elvégeztünk. — Műszaki hiba nem gá-Jj tolja a munkát? — Műszakilag most nagyon ( felkészültünk. Eddig még 3 nem volt jelentős kiesés gép-! hiba miatt. Alkatrészről, eke-í vasról időben gondoskodtunk, j van elegendő. Azért a szere-\ lök állandó készültségben J vannak, hogy azonnal segíthessenek, ha szükség lesz[ rájuk. — Ezek szerint mit vár-J hatunk a gépállomástól? — A traktorok általábanJ( teljesítik napi normájukat. < Ha minden jól megy, határ- j idő előtt eleget teszünk vál-\ látásunknak! Ezeket mondotta a főmérnök. Majd elválik, hogyan) válnak valóra szavai, hiszen \ nincs már hátra sok idő, mindössze 10-12 nap. A föld megtenni a cukorrépát. Hol bőséggel, hol szűkösebben, ahogy a gondoskodás és az Időjárás készteti. S őszi időben, amikor már édes ízekkel telve a gyökéi;, elindul súlyos vagonokban, hogy cukorrá munkálja a gyár. Az a cukor, ami mindennapos reggelinkbe kerül, a nógrádi földek répájának édességét rejti és a Selypi Cukorgyár gondos munkájának terméke. Látogassunk el most a por-, kristály-, a kockacukor gyárába és tekintsünk be az érdekes folyamatba, amíg a répából cukor lesz.- Gyárunknak - tájékoztat elöljáróban Földi József igazgató -* a Nógrád megyei termelőszövetkezetekkel ebben az esztendőben 3700 holdra volt termelési szerződése. Az idén a szárazság miatt mennyiségileg közepes volt a termés, a tervezett mennyiségből mintegy 25 százalékos volt a kiesés,, de a répa cukorfoka 2 százalékkal jobb, mint a tavalyi. Arról is véleményt kértünk, hogy a cukorgyár „szemüvegén” keresztül melyek Nógrád megye legeredményesebb gazdaságai?- A legjobb répatermelőnk a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet és a Tangazdaság, ahol ebben az évben is 200 mázsán felüli volt a termésátlag. De évről évre igen eredményes a pásztói, palotási termelőszövetkezet is. Megtudjuk, hogy az ötvenesztendős gyár az utóbbi esztendőkben rengeteget fejlődött. Dobszűrőket, ülepítőket állítottak be, a régi iszapsajtó helyébe félautomata centrifugák kerültek, s kerülnek még, amelyek segítségével jelenleg 200 vagon répát dolgoznak fel. A gyárban az ötéves terv során mintegy 110 millió forintos fejlesztésre kerül sor s a tervidőszak végére napi 240 vagon termény feldolgozására lesz alkalmas az üzem.- Milyen szolgáltatást kapnak a gazdaságok a termelt répáért?- Nyers, vagy száraz répaszeletet, melaszt és cukrot, bár a termelőszövetkezetek túlnyomó része a cukorjárandóságot pénzben kéri meg. Ennyi ismertető után induljunk el kísérőnkkel egy rövid sétára. A gépóriások mellett dolgozók közül igen sok a Nógrád megyei, a „földi”. Különösen Héhaiomból és Bujákról jönnek ide munkára asszonyok, lányok. A cukorgyár igazgatója azonban nagyon vigyáz, hogy ne vegyen el munkaerőt a gazdasagoktól. De lássuk most a gyártás néhány érdekes mozzanatát: t FENT: A hófehér, omlós cukrot a présgépek lapokká formálják és félkemény állapotban szétkockáz- zák. OLDALT: A hatalmas üstökben fövő melaszból a laboratórium — a gyár igen fontos része — rendszeresen ellenőrzi a répa cukortartalmát. Ez itt a cukorkészítés „boszorkánykonyhája”. LENT: A tele zsákok raktárba kerülnek. Innen már csak egy lépés az út a fogyasztóig és a reggeli kávéig. Vincze Istvánná*