Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-29 / 96. szám

6 nógrádi népújság 1961. november 29. A szocialista brigádok kulturális, művelődési vállalásairól A szocialista brigádmoz- " galom a dolgozók egy­re nagyobb tömegét öleli fel. A szakszervezeti bizottságok fontos feladata, hogy ezt a mozgalmat, mint a szocialista ember alakításának az esz­közét tekintsék és ennek meg­felelően tegyenek meg min­dent a mozgalom elősegítése érdekében. A szocialista brigádoknál a termelési vállalások mellett ugyanolyan súllyal esik lat­ba a szakmai, az általános műveltségre, a szocialista er­kölcs által megkövetelt nor­mák betartására tett válla­lások teljesítése is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocia­lista brigádok kulturális vál­lalásukhoz nem kaptak meg­felelő tájékoztatást és en­nek következtében vállalá­saik sablonosak, egyhangúak, ami azután a szocialista bri­gád cím elbírálásánál sok problémát okoz. Számos bri­gád azért nem kapja meg a megtisztelő címet, mert kulturális vállalásainak egy része olyan természetű, amit nem lehet megfelelően érté­kelni. Azért válik szükséges­sé, hogy a szakszervezeti bi­zottságok ezen a téren is se­gítsék a szocialista brigádo­kat. A szocialista brigádok elé tűzendő kulturális vállalások meghatározásánál fel kell mérni azokat a lehetőségeket, amelyek az üzemnél, vagy a területen adva vannak. Olyan vállalásokra kell irányítani a figyelmet, amelyeknek a tel­jesítéséhez a feltételek bizto­sítottak. A szakmai műveltség nö­velése igen lényeges feladata a szocialista brigádoknak. A szénbányászatban), ugyanúgy,, mint egyéb más iparágakban a technika rohamos fejlő­dése következményeként a bányaművelési módszerek ál­landóan fejlődnek, változnak. HANGVERSENY MÄTRANOVÄKON November 26-án, vasárnap Mátranovákra látogatott a salgótarjáni Pedagógus Kó­rus, ahol nagysikerű hang­versenyt adtak a község dol­gozóinak. Az együttes — Virág Lász­ló karnagy vezetésével — madrigálokat, romantikus művöket és népdalfeldolgozá­sokat tűzött műsorára, ame­lyeket a közönség nagy tet­széssel fogadott. Színessé tette az estet az, hogy a he­lyi általános iskola kitűnő énekkara és a nagybátomyi Zeneiskola néhány növendé­ke is közreműködött a hang­versenyen. Egyre több új gép kerül az üzemekbe, amelyek korsze­rű technológiai eljárások be­vezetését teszik szükségessé. Az új technológia megisme­rése, elsajátítása pedig szük­ségszerűen megköveteli a dol­gozók szakmai tudásának szin­te folyamatos növelését. A szocialista brigádoknak — mint az üzem élenjáró dol­gozóinak — elsősorban kö­telességük az új munkamód­szerek elsajátítása. A szakmai műveltség • nö- ** velősére tett vállalás­nál figyelembe kell venni milyen szakmai felkészült­séggel rendelkeznek a bri­gádtagok és ennek megfele­lően tegyék meg a vállalá­saikat. Pl.: a vájár-képesítés­sel rendelkezők vállalhatják a vájár-továbbképző, lőmes- teri, gépkezelői szakmai to­vábbképző tanfolyamok bár­melyikének határidőre való elvégzését. A segédvájárok, csillések a kötelező szakmai tanfolyamok elvégzésén kívül ugyancsak vállalást tehetnek az üzemnél folyó valamely szakmai tanfolyam elvégzé­sére. Azok pedig, akik a meg­felelő előképzettséggel ren­delkeznek, vállalást tehetnek a technikum elvégzésére. A szakmai műveltség emelésé­nek égjük fontos észköze a műszaki könyvtár. Helyes te­hát olyan irányú vállalás is, amely egy-egy műszaki könyv áttanulmányozását tűzi ki cé­lul. A szocialista brigádok má­sik ilyen fontos feladata az általános műveltség növelése, a világnézeti, ideológiai ne­velés. A szocialista brigá­doknak nemcsak a szaktudás­ban kell élenjárniok a többi dolgozók előtt, hanem mint az új szocialista embertípus képviselőinek), a szocialista világnézet, a politikai tisztán­látás, az általános műveltség tekintetében is példát kell mutatniok. Tehát nemcsak a termelésben, de jellemük, ön­tudatuk fejlesztésében is ma­gasabb követelményeket kell maguk elé tűzni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelési tervek tel­jesítése mellett éppen a ne­velőj ellegű vállalások szorul­tak háttérbe. Ez részben a termelési tervek teljesítésének túlzott hajszolásából, másrészt a kulturális vállalások jelen­tőségének lebecsüléséből fa­kad. Legfontoísabb feladat, hogy a szakszervezeti bizott­ságok és az üzemvezetőségek a fontosságának megfelelő súllyal kezeljék és segítsék a szocialista brigádok neve­lésének kérdését. A helyi adottságok kihasználásával, meg kell teremteni a mű­velődési lehetőségek sokrétű­ségét. Ma már minden bányatele­Anyagbeszerzők FIGYELEM! Telepünkön kiutalás nélkül nagy mennyiségben ta­lálhatók különböző Vásárolhatók: Négyzetvas 40x10 mm-es, 50x50 mm-es 6 m hosszban Laposvas 50x60x1 mm-es 6 m-es hosszban Durvalemez 10 — 25 mm-es V2 m2-től Vásárolhatók még a fentieken kívül különböző mé­retű idomvasak, lemezek, huzalok. KOHÁSZATI ALAPANYAGELLATÓ V. SALGÓTARJÁN, Külső pu. (542) pen van kultúrotthon, ahol a művelődés igen változatos formái találhatók. A dolgo­zók minden rétegére kiter­jedő kulturális lehetőségek általában biztosítva vannak. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása nagymértékben elősegítheti és megkönnyít­heti a szocialista brigádok tagjainak. művelődésük érde­kében tett vállalások telje­sítését. A vállalások lehetnek egyé­ni és kollektív vállalások. Áz egyéni vállalások a brigád tagjainak különböző érdeklő­dési körének, igényeinek meg­felelő területekre terjedje­nek ki. Míg a kollektív vál­lalásokat olyan téren tegyék meg, amelyeknek teljesítése a brigád mindenegyes tag­jának érdeke. Az a fiatal brigádtag, aki tehetséget érez a művészeti munka valamely területe iránt, tehet olyan vállalást, hogy belép a kui- túrotthonban működő vala­melyik művészeti csoportba. Vállalást tehet arra,, hogy belép a könyvtári tagok so­raiba, bekapcsolódik a Jó­zsef Attila olvasómozgalom­ba. Lehet tenni olyan kol­lektív vállalást. hogy egy meghatározott könyvet a bri­gád minden egyes tagja el­olvas, majd közösen megvitat­ják. Szerepelhetnek a válla­lásokban mozi, színházi elő­adások, különböző kulturális rendezvények kollektív, vagy egyéni látogatása, vagy pedig a kulturotthonokban folyó is­meretterjesztő előadássoroza­tokon, tanfolyamokon való részvétel. l/ülön megemlítjük itt a három évfolyamon meginduló bányász akadémiá­kat, amelyekre fel kell hívni a szocialista brigádok figyel­mét. Tehetnek a brigád tag­jai vállalást, hogy az esedé­kes családi ünnepeket (es­küvő, névadó) szocialista mó­don ünnepük meg, amelyen a brigád minden tagja részt- vehet. Helyes, ha a brigádok kö­telezettséget vállalnak arra, hogy a brigádértekezleteket havonként rendszeresen meg­tartják,, amelyre esetenként más szocialista brigádtagokat is meghívhatnak vendégként. A brigádtagok vállalják, hogy a jelenleginél magasabb is­kolai végzettséget érnek el, például az általános iskola bizonyos osztályának^, tech­nikumnak, vagy gimnázium­nak elvégzését. Rétsági János Apa oroszt tanul A pufók arcú kisfiú lel­kesen magyarázza a nyúlánk idősebbnek. — Hát tudod mindig gyen­gém volt a nyelv... Nehe­zen ment nekem az orosz ... Sok volt a kettesem, volt úgy, hogy már bukásra álltam... Az idén aztán apu beirat­kozott egy nyelvtanfolyamra. Azért hogy segíteni tudjon nekem. És úgy is van azóta, képzeld csupa négyesem van, ma pedig — no mit szólsz hozzá, ötöst is kaptam, Nem értettem tovább a be­szédjüket, merthogy messzi­re haladtak mellőlem. De el­gondolkodtam ezen a dolgon. Mint később megérdeklődtem, ennek az apának négy gye­reke van. Civilben postás, jár­ja a szécsényi házakat, hogy leveleket, újságot, pénzt kéz­besítsen. És bizony már ben­ne van a negyvenben, ha ugyan nem idősebb. És ez a meglett ember nem átallotta kézbe venni a könyvet. Méghozzá nem is akármilyet, hanem orosz nyelvkönyvet, orosz újságot olvas, fordít és lapozgat, hogy gyermekének segíteni tudjon. Ezen túlmenően persze többről is szó van. Tágul a látóköre, növekszik az ön­bizalma, alakul és megválto­zik sokmindenben az ilyen ember. Mivel, hogy a mi ko­runkban már ott tartunk: semmilyen időben, akármilyen korban és szakmában nem késő tanuláshoz fogni. Megbecsülés és tisztelet jár az ilyen apának, aki négy apró gyermek továbbfejlődé­sét áldozatos hozzájárulásá­val serkenti. Sikeres könyvi-erjesztés sok haszonnal Jól sikerült könyvnapot rendezett a napokban a Ba­lassagyarmat és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet. A körzet öt községében ezen a napon házról-házra jártak az aktívák és a legújabb köny­veket kínálták vásárlásra. A kulturális vállalkozás az öt községben 3444 forint ered­ménnyel zárult. A legjobb eredményt a szügyi Vidéki Gabriella érte el 450 forint­tal. Másodikként lehet emlí­teni a csesztvei Sugár Má­riát, aki ezen a napon 440 forint értékű könyvet adott el. Néhány kérdés, egy felelet örül a salgótarjáni Zománcipari Művek újítási felelőse! Hogy is ne örülne, mikor sok az újítás? Az esztendő kilenc hónapjában 268 javaslatot jegyzett be, s terjesztett az elbírálók elé. Igaz, hogy nem mindet fogadták el közülük, de hát ez már így szokott lenni: nem mindenki találja egyszeriben fején a szöget Az elbírálás végső szempontja pedig szigorú: Hajt-e hasznot az újítás a népgazdaságnak, vagy sem. No, ezenkívül aztán tudnia kell, — s persze éreznie is — an­nak, aki az újításokat elbírálja: Ahogy nem minden madárnak egyformán szép a füttye, az emberek közt is van, aki szépen, szabatosan fejezi ki gondolatait, van, akinek életrevaló elképze­lése nem jut lélegzethez a rosszul választott kifejezések szorításá­tól. Ha újításról van szó, ott sem találja meg mindenki a jó öt­lethez illő legalkalmasabb formát. Különösen a munkásújítókkal fordul elő ez gyakran. Hisz négy-ötéves egyetemi magolás is ke­vésnek bizonyult néha, mit csináljon akkor egy munkás, akinek ennél jóval kevesebb iskolája van. De egy éles, gyakorlott és jószándékú szem mindjárt felfedezi a javaslat megvalósítható, hasznos magvát. S utána már csak az a dolga, hogy az újító mellé társat adjon, aki segít az ötletet műszakilag szabatosan, kor­szerűen kifejezni. Már most a cikkírón volna a sor örülni, ha a fentieket nem kellene újra és újra kifejtenie. De hiába, ha vannak ezeknek a gondolatoknak ellenkezőjében állhatatos emberek, s okot szol­gáltatnak rá. Mint most a ZlM-ben. Van egy munkás az öntödé­ben, Szőllös Lászlónak hívják, aki már nem nézhette, hogy az öntvényrakodó munkások tagjairól mint apasztja a húst, szik­kasztja csontjaikból a velőt a kíméletlen fizikai munka. Azt java­solta, oldják meg billenóplatójú villamos targoncával az öntvény­szállítást. így kevesebb fizikai munkával, haladósabb is lesz. Mindjárt ajánlott is a targoncához egy billenőszerkezetet, amely mechanikai elven alapszik. A javaslat 1959-ben született. Meg is halt nyomban. Egy rész­letkérdés, a billentés mechanikai megoldása miatt, elutasították. Nyilvánvaló, hogy a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is. Azaz, hogy ... a „gyerek” nem tűnt el végleg a süllyesztőben, mert két év múltán megint előkerült, de csodák-csödája: más lett az apja. Etesi József, a gyár termelési osztályának a vezetője nyújtott be egy újítást, amelynek az alapötlete ugyanaz, mint a Szőllősé. Csakhogy Etesi a rakodás gépesítésére nem targoncát javasolt, hanem nagyobb teherbírású, traktorvontatású pótkocsit. A billenés pedig hidraulikus. Szóval, a „gyerek” nemcsak életben maradt, de meg is nőtt, fejlődött is azóta. Szőllőst, aki harcolt az újításért, addig győzködték, mig lemondott az „apaságról”. De hogy senki­nek se legyen igaza, az osztályvezető javaslatát sem fogadták el újításnak, hanem bevették a műszaki intézkedési tervbe. Az ügy tehát látszólag, mindenki megnyugvására, befejeződött. A cikkírónak mégis volna néhány okvetetlenkedő kérdése. Az például, hogy két évvel ezelőtt a ZIM mérnökei vajon is­mertek-e a hidraulikus bülentést? Erre, engedjék meg, mindjárt válaszolok is: Valószínűleg! A másik kérdés: Ha most életrevaló­nak tartják a rakodásnak, szállításnak ezt a módját, Szőllös újí­tásának benyújtásakor miért nem javasolták mindjárt a hidrauli­kust? Hiszen egy mérnöknek azonnal látnia kell, hogy ez a jobb! Miért kellett ezzel két esztendőt várni? Csak nem azért, hogy az első javaslat addig felédésbe menjen? A harmadik: Változott-e az újítási javaslat lényege, hogy az osztályvezető két év múltán - még ha oly sokat is - módosított rajta? Végül: az újítási felelős miért gondolta, hogy igazságot szolgáltatott Szőllösnek, mert az osztályvezető javaslatát nem fogadta el újításnak? Lesz-e abból igazság, ha azt mondom: Neked sincs igazad, meg neked sincs, s azzal elhallgattok? Egy mindenestre bizonyos: veszélyes, káros az újítások elbírá­lásának, intézésének Ilyen módja: a ZIM egyes műszaki vezetőinek ezt tudomásul kell venniök, annál is inkább, mert jelenleg felfelé ível az újtások száma vállalatuknál. Nem arról van szó, hogy egy munkás újítását fogadják el, ha jé, ha rossz. Ez lezüllesztené a mozgalmat. De lezüllesztl az is ha egy műszakilag képzetlen, gyakorlatlan ember egészséges ötletét szőröstül-bőröstül elvetik, aztán egy idő múltán más valaki módosítva — kisajátítja. Csizmadia Géza KÉT ELNÖK LITKÉN EÍTKF, község két fele­lős vezetőjének, tanács és tsz elnökének kapcsolatát visz- szatükrözi még a tisztán be­takarított határ is. Csakugyan így van ez hitkén, hőrincsik László és Pásztor László elnök barát­sága szép színekkel festi erős­sé a falu és a tsz fejlő­dését. Egy faluban vezetőnek lenni egyben jelenti azt is, hogy életét, gondolatait, ter­veit és vágyakozását az élet szebbé tételének áldozza fel az ember. Ök is így vannak ezzel Litkén, a feketébe öl­tözött őszi esték sokszor ta­lálják együtt a két elnököt tervezgetés, vita vagy komoly tanácskozás közepette. Hát bizony probléma az mindig van bőven. És azt nagyon tiszta, éles látással is­merte fel Lőrincsik László elnök, hogy a tsz-szervezés- sel csak megkezdődött egy új élet kialakítása Litkén. Most, amikor alapozzák, építeni kezdik ezt az új világot eb­ben a faluban is, akkor bi­zony nem lehet magára hagy. ni a tsz vezetőséget. A ta­nácselnök munkájával már szinte eggyé olvadt a falu­beli tsz ezernyi gondja-baja, amelynek megoldásán teljes erejével munkálkodik. Nem mindegy az, néki sem, hogy mikor végeznek az őszi vetéssel, minden erejével azon munkálkodik, hogy mielőbb tisztába tegyék az idén vi­szonylag gazdagon fizető ha­tárt. Sok érdekes példa iga­zolja e jó kapcsolat eredmé­nyességét. Például a múlt esz­tendőben a járási tanács mezőgazdasági osztálya úgy hagyta jóvá a tsz tervét, hogy részes aratás legyen, mivel úgy látták másként nem tud­nak végezni a fontos nyári munkával. A tanács és tsz vezetőség látva a tsz-tagság egyre növekedő munkaked­vét, úgy döntött, meg kel­lene másítani ezt az eredeti elgondolást. összehívták a közgyűlést és a tagság nagy lelkesedéssel szavazta meg, hogy munkaegységre arassa­nak a tsz-ben. Sikerült is elérni ök, hogy minim, ális szemveszteséggel, időben ke­rüljön magtárba a gabona. ^ TANÁCS segítségével történt a jövő évi tervkészí­tés is. — Uj munkalendü­lettel szeretnénk tovább lép­ni 1962-ben — jellemzi a tsz- elnökhelyettes, Kálmán La­jos, az emberek hangulatát. — Szeretnénk minden tervün­ket becsülettel teljesíteni és ezért egypár újítást is be­vezettünk. így például nagy­hozamú szovjet búzafajtákat vetettünk, fokozzuk a pre­mizálást, sőt próbálkozni sze­retnénk őszi árpával is, amit errefelé eddig nem termel­tek. A két vezető arról is ta­nácskozott, hogy ennek a lü­kéi tsz-nek is tevékenyeb­ben kellene közreműködnie a lakosság húsárú ellátásá­ban. Ezért rövidesen mint­egy 2 ezer baromfi tenyész­tésével próbálkoznak és fo­kozatosan szeretnék kialakí­tani a törzsállományt is. Ak­tívabban foglalkozik jövőre a tsz hízómarha és hízottsertés szerződések kötésével is. Sokat beszélnek arról, hogy e szép tervek megvalósulása érdekében foglalkozni kelle­ne a tsz tagság művelődé­sének gyarapításával is. A tsz-en belül szakmai tovább­képzést terveznek, az érdek­lődés figyelembe vételével, így a téli hetekben a szak­szerű baromfi-tenyésztést és a kertészet szakmai problé­máit is megvitatják majd a tsz vezetők és tsz-tagok. Emellett az asszonyok művelődésének gyarapítását a nőtanács is igyekszik elő­segíteni, sőt vöröskeresztes és népfront oktatás is van már a faluban. Az emberekkel való rend­szeres foglalkozás teszi és talán nem utolsó sorban az, hogy ez a két elnök eggyé for- rottan, egyet akarva dolgo­zik a termelőszövetkezet fej­lesztésén, jó a tsz-tagság mun­kához való viszonya. A lü­kéi parasztemberek szeretnek dolgozni, a két elnök különö­sen a nőket dicséri, mert nagy kedvvel, munkalendület­tel végzik mindennapos mun­kájukat a kertészetben, az ál­lattenyésztésben és mindenütt, ahová a vezetőség őket be­állítja. Még a fiatalok is igazi munkaszeretettel kap­csolódnak a termelőszövetke­zeti termelésbe. Tavasztól be­takarításig öttagú lánybrigád ragadta magával, lelkesedés­sel és szívóssággal a tsz töb­bi fiatalját. Hozzájárult per­sze ehhez az is, hogy fel­lendülőben van a tsz-ben a sportélet és a kulturális élet. A kultúrház is igazi otthona a fiatalságnak. A tanácselnök és a tsz- elnök arról is sokat beszélt, mit kellene tenni, hogy a téli „mezőgazdasági holt sze­zonban” is megfelelő munká­val tudnák foglalkoztatni az embereket. Még a férfiaknak sincs meg mindig a minden­napos munkalehetőség. Ezért is ütemezték be az idei téli hónapokra a rétek, mocsarak lecsapolását, amelyet munka­egységért, a tsz terve sze­rint végeznek majd az em­berek. Hosszas vitázgatással gondoskodnak az elkövetke­zendő évek téli munkaalkal­mainak megteremtéséről is a li.tkei vezetők. IqY VAN AZTÁN, hogy a bensőséges baráti és igazi elvtársi vezetői kapcsolat je­lentkezik a tsz-tagok jöve­delmének alakulásában, az élethez, a termeléshez való viszonyukban és szívvel-lélek- kp.l formálják valamennyiük közös jövendőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents