Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-29 / 96. szám
4 NÖGRÁDI NÉPŰJSÁG 1961. november 29, Őrjárat a szécsényi üzletekben ÉLET SZÜLETIK BERCELEN Megnőtt a könyvüzlet forgalma. Horváth Béláné az üzlet vezetője a vásárlókkal. Szeré mi Attila és Sári András szécsényi tanulóknak szakkönyvet ad. Bódinc Szécsényfelfalu- ból jött vásárolni. Szata András is talál magának olvasnivalót Messze a környező falvakban híres a szécsényi fmsz ruházati boltja. Méteráru osztályán szebbnél-szebb árukból választhatnak a vásárlók Szakmai és mdszcriaai értekezlet a mezőgazdasági szakkörük vezetőinek Hétfőn délelőtt rendezik meg Salgótarjánban a 'mező- gazdasági szakkörök vezetőinek értekezletét. A megyei tanács mezőgazdasági és művelődésügyi osztálya által rendezett tanácskozáson a szakkörvszetők pedagógiai, módszertani és szakmai segítséget kapnak a jövő évi tanterv elkészítéséhez. A jövő évre vonatkozó tantervet decemberben készítik el a szakkörök vezetői, s ennek alapján kezdődik meg az oktatás január elején. A szakkörök iránt megnyilvánuló egyre növekvő érdeklődést jelenti, hogy az idei kilenchez képest jövőre huszonöt helyen kezdi meg a működését mezőgazdasági szakkör. Jövőre ötféle — kertészeti, öntözéses kertészeti, gyümölcstermesztési, növénytermesztési és állattenyésztési — szakágban kezdődik oktatás. Olvasnak, művelődnek a berceli tsz-tagok Bércéi községben ügyes, fiatal postásasszony hordja a napilapokat és folyóiratokat az olvasni szerető tsz-ta- goknak. A berceliek csak a fiatal postásnő által kézbesített lapok adatai alapján is mintegy 450—500 folyóiratot és napilapot olvasnak naponta. Ezek szerint 126 Népszabadság, 106 Nógrádi Népújság, 117 Szabad Föld, 41 Népszava, 13 Élet és Tudomány, 53 Nők Lapja és még számos egyéb újság, folyóirat és képeslap talál olvasóra nap, mint nap a szocialista útra tért községben. A karácsonyfa ára Az Országos Árhivatal rendelkezése értelmében az erdei és fekete fenyő fogyasztói ára 10 centiméterenként 1,40. a lucfenyőé 2, a jegenye- és ezüstfenyőé 2,40. Az eladási ár kiszámításánál öt centiméterig lefelé, öt centiméteren felül pedig felfelé kerekítenek. A lig két hónapja, hogy a balassagyarmati járás egyik községében, Bérceién, a megye leszebb, legmodernebb egészségügyi intézményében, az új szülőotthonban megszületett az első élet. Ácsáról hozta a mentő Tris- tanszki Jánosnét, hogy a kis Gyöngyike világrahozásával amúgy is, igazánból is felavassák a hivatalosan már átadott gyönyörű létesítményt. És Bercelen azóta szinte SZEPESI MIHÁLY: nap, mint nap születik az új élet. Ez a legmodernebb eszközökkel felszerelt szülőotthon hófehér ágyaival, zöld- csempés falaival és szakképzett egészségügyi dolgozóival várja az életet adó kismamákat. Csakhogy igen sokszor modernsége és felkészültsége ellenére is hiába várja. Mert ez az új létesítmény meglehetősen ismeretlen a környező községek lakóinak számára. Talán huszonegy község tartozik ide, ebbe a Az éter hullámai Az érter hullámai Anyagtallanság-kivonat ? A hókristálynál finomabb; S egy halk lehelet széttöri. Nincs angyal; sem istenhozzád Nem okád tüzet, mert pogány. „Isten birodalma” szellő, — Mely széjjelfolyik, mint a felhő. Jurij kommunista — s meri, Mert csak kirándulás neki. Csillogó szárnya repíti; Áthatol minden várfalon S a mítoszt örökre száműzi. Az út messzi és dacos, Nincs előtte mély, s magos; Mert ereje irtózatos. Füle minden parányi neszt Idegsejtjein átereszt. S ha szemére fénytűz esett, Kormányosa továbbvezet. Ezerfelé suhan a hír, Ember űrhajója hasít Át a végtelen éteren: Mely új győzelmekhez vezet. Más lesz ott a ritmus és arány, Mert ott nem kicsi a parány. Fénylő kincsekben bőkezű, Jut ott érték — s ha kell — menü. Be nem bomba kell, hanem béke; Hogy legyen majd örökre vége — A rossznak: és legyen hát jó S éljen nyugton sokmillió. Mint kártyavár, úgy dől halomba A mágia — s hazugság jósa. Esküdjünk hát rá egyre többen, Kövessük őt, Jurijt, örömmel. Nem kell sem jóslás, sem babona, És útlevél a mennyországba. Zengjen büszkén a hősi ének, Mely fáklyát gyújt a jobb jövőnek. körzetbe, de az első egy hónapban még huszonegy szülés sem volt. Két kórtermet eddig fel sem avattak, a szülőszoba is sokszor üresen tátong, ugyanakkor Balassagyarmaton a túlzsúfoltság miatt panaszkodnak az orvosok és egészségügyi nővérek. Szaktudással vagy az orvosi felszereléssel nincsen baj itt sem. A létesítmény élén dr. Veress Sándor, a szegedi klinika adjunktusa áll. aki a modem szülészet és nőgyógyászat talaján állva nagy szaktudással, szakértelemmel és lelkesedéssel párosult hivatásszeretettel látja el orvosi teendőit. Segítőtársa Pásztor Antalné szülésznő, a főmadám pedig mintegy 30 éves szakmai gyakorlatának tapasztalataival egészíti ki az orvos munkáját. Szakképzett a csecsemőgondozónő is, Balogh Ilona, aki nemrégen szakiskolát végzett Budapesten. 1VA i az oka tehát, hogy 1 1 mégis egyelőre még kihasználatlan ez a szülőotthon nagy értékeivel egyetemben, és hogy a tettre kész orvos és főmadáim arról panaszkodnak, szeretnének dolgozni minél többet, segédkezni az új életek megszületésében, gyógyítani és útnak indítani a családhoz anyát és gyermekét. Szeretnének, de meglehetősen ritkán fordul be ide a mentő. Hol van tehát, miben és kiben a hiba? A második, vagy harmadik napon történt, hogy az egyik kismama édesapja párnával, élelemmel megpakolva kereste fel a lányát, elképzelni sem tudta, hogy a hajdani elmaradott kis faluban hogyan élhet gyermeke. Aztán látta a finom ennivalókat, a hófehér betegágyat, a szemnyugtató zöldszínű szobákat, és nagy megnyugvással vitte vissza a lányának szánt dolgokat. Tehát mindenekelőtt az emberek bizalmatlansága az. amit hosszú, kitartó, szívós munkával kell laküz- denie orvosnak és betegnek a győzelem érdekében. De a különböző szervek összefogására is szükség lenne egy-két probléma megoldása érdekében. Itt van mindjárt a mentő kihasználatlansága. Bércéi körzetének bármelyik részéről hívják is ki a mentőt, az odafelé többnyire üresjáratban jön Gyarmatról. Kézzelfoghatónak látszik a megoldás, egy a járási székhelyről kihelyezett inspefkciós mentő működtetése olcsóbbá és gyorsabbá tehetné a betegszállítást, ki- használhatób'bá a szülőotthont. A közlekedés egyébként is rossz ddefelé, a legközelebbi vasútállomás 4 kilométernyire van innét, és így a beteglátogatást éppúgy, mint a szülőotthon néhány szép tervé- neg megvalósulását nehezíti a közlekedés. Bércéi és a környező községek egész- sógügvi ellátottságát jelentősen fokozná egy Bércéit több községgel összekötő busz beállítása. Hiszen a szülőotthonban azt tervezik, hogy nőgyógyászati és terhestanács- adói szakrendelés beállításával javítanák az anya és csecsemővédelem eredményeit a közeljövőben. Természetesen nemcsak 1 a szülőotthon kizárólagos érdeke ez a néhány terv és azok megvalósulása, hanem a tanács és a tsz-tag- ság éppúgy lelkes szószólója a szocialista útra tért község vérkeringése fokozásának. És így persze ez a nemrég avatott modern létesítmény is hasznosabban működtethető lenne, emellett terhet venne le és könnyítene a túlzsúfolt balassagyarmati szü- lészti osztály helyzetén is. U jlaky Mária Készülnek a Lovász József Kulturális Szemlére A Salgótarjáni Tűzhelygyár KISZ-szervezete a már működő fiú táncosok ' mellé leány tánccsoportot és fiatalokból álló énekkart szervez, hogy méltóképpen nevezhessen be a Lovász József Kulturális Szemlére. Részt kívánnak venni a szemlén az ugyancsak nemrég megalakított ifjúsági tánczenekarral is. VXXXXXXXXXXXXXXX\XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXV^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXX\WO.XXV^XXXXXXXX^.XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Kulturált helyet a kultúra terjesztőjének: a könyvnek! Fehér Klára regényét olvassák az asszonyok és ha már legalább húszán ismerik a művet, meghívják az írónőt, hogy vele is megismerkedhessenek. Beszéltünk a mozik műsorairól, a színházak, a TV, a rádió feladatairól a népművelés területén, de még nagyon kevés szó esett eddig a könyvekről. Igaz, a József Attila olvasómozgalom jelentősen növelte az olvasótábort Nógrád megyében is, de ez inkább a fiatalság művelődését segítette és igen kis szerepet játszott A FELNŐTTEK TUDÁSÁNAK, helyes életszemléletének kialakításában. Pedig a könyv a legszélesebb rétegekhez eljut s eljuttatásánál figyelembe vehető a tájjelleg, az érdeklődési kör s egyéb sajátos igény, amit még a rádió sem elégíthet ki. Bizonyára az olvasómozga- lom eredményeként könyvelhetjük el, hogy megyénkben a 20119 könyvtári tag közül 7133 tizennyolc éven aluli. A szám örvendetes, de a felnőttek lemaradására mutat. Ennek a lemaradásnak az oka nem is csak a felnőtt lakosság érdektelenségében, inkább a könyvtárak lesújtó helyzetében rejlik. Nógrád megye 162 könyvtára közül — megdöbbentő szám! — 130 csak viseli a „könyvtár” nevet. Ezeken a helyeken raktáraikban búslakodik a könyv- állomány, vagy megtűrt „szegény rokonként” a tanácsok, iskolák folyosóin húzódik meg egy-egy szekrény mélyén. .. Megismerve a tényt, önként adódik a feladat: kulturált helyiséget biztosítani a kultúra terjesztőjének, a könyvnek! A szépen berendezett, sokrétű és gazdag könyvállománnyal rendelkező kölcsönzőhely, a képes szökés szórakoztató folyóiratokkal bővelkedő, kényelmes, csinos és meleg (!) olvasóterem vonzza az embereket. No, de hiszen ezt eddig is tudtuk — mondhatnák sokain olvasóink közül. — A hiányosságok meglátása még nem változtat azon a szomorú tényen, hogy megyénkben ezer olvasóra csak négyszázötven könyv jut. Valóban a tények megállapítása még nem eredmény. Azonban mégis ez vezette a Hazafias Népfrontot, a Magyar Nők Országos: Tanácsát és a SZÖVOSZ-t, hogy kul- túrforradalmat hirdessen az 1961'62-es évre a tudat átformálásának leghatékonyabb eszköze: a könyv elterjesztése végett. A mozgalom ..könyvbarát” néven indult hódító útjára és nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy az ötéves terv befejezésekor EZER FŐRE EZERKÉTSZAZ KÖNYV jusson. Ez azonban még igy is csak elvi elhatározás: mit jelent a „Könyvbarát” mozgalom a gyakorlatban? Mit jelent megyénkben? Miint mindenhez, ehhez is pénz kell. A minimális ösz- szeg, ami szorosan a könyvállomány bővítéséhez szükséges a következő négy évben : négymillió nyolcszázezer forint. Honnan kerül ki ekkora összeg? Az állam 30 százalékkal ad többet 1962-ben, mint az előző évben, ez másfél millió forintot jelent. A MÉSZÖV az évi bevétel fél százalékát juttatja a könyvtáraknak, ami körülbelül 60—70 ezer forintot tesz ki. A tanácsok legtöbbje ugyancsak nem zárkózik el a feladattól: a KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ALAPBÓL fordít könyvtárfejlesztésre bizonyos összeget. Van azonban egy réteg, ahol nem ismerték fel eddig a könyvterjesztés fontosságát és fáznak az áldozat- hozataltól. Ezek — bármilyen furcsán hangzik is — a tsz- ek. Pedig, ha valahol, itt tudnia kellene a vezetőségnek, hogy a könyvtárak segítése a politikai — és szakismeretek bővítését s ezeken keresztül népi demokráciánk megerősödését, a jobb életet eredményezi. S akiknek nincs pénzük? Azok „csinálnak” forintot. Hogyan? A Hazafias Népfront a nőtanáccsal a megye 50 helységében rendez könyvbált s ezek bevételével segíti a könyvtárakat. A nőtanácsnak a könyvolvasás megszerettetésére friss ötlete van: utca- felelősöket választ, akik a háztartásban élő nők figyelmét hívják fel egy-egy jó olvasnivalóra. Mátranovákon már eredmény is mutatkozik: Az fmsz-ek a 270 bizományosuk, a KISZ és FISZ tagok, valamint az úttörők segítésével 92 községben „ház- ról-házra” árusítást vállaltak. Ezenkívül könyvbálok, irodalmi estek, könyvlciállítások szervezésével válnak a „Könyvbarát” mozgalom lelkes harcosaivá. Jelentősen BŐVÜLNEK A KÖZSÉGI KÖNYVTARAK az fmsz-ek tulajdonában lévő könyvekkel, amelyeket kölcsönzésre a tanácsoknak engednek át. A TIT a Salgótarjáni Acélárugyárban alakított „Könyvbarátok köré”-t, melynek összejövetelein az olvasásról, a mai magyar és szovjet irodalomról hallanak a résztvevők. A megyei könyvtár, a községi könyvtárak helyzetének felmérése után, azok helyi feladatainak megjelölésén dolgozik. Munkája azonban máris túljutott az íróasztal szűk területén. Havonta tizenöt ismeretterjesztő előadást szervez, s ezek mindegyikén a témával kapcsolatos könyveket ajánlanak a hallgatóságnak. Az ügyesen megrendezett irodalom esteken az ajánlott könyveket kiállításon mutatják be, s akit érdekel, megtudhatja a mű „lelőhelyét” is. Amit a község könyvtárában nem talál meg hozzájuthat a megyei, vagy budapesti könyvtárakban, vagy könyvesboltokban. — kemény —
