Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-29 / 96. szám
1961. november 29. nógrádi népújság 3 AZ ÚJÍTÁSI HÓNAPOK EREDMÉNYEIRŐL Hárommilliárd Október és november hónapokban tartották meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére az újítási hónapokat. Az eltelt két hónap jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben tovább fejlődjön az újítási mozgalom, számos hasznos javaslat lásson napvilágot. A vasas üzemek eredménye 3,1 millió forint A vasas üzemekben az utókalkulált gazdasági eredmény igen szép példája, hogy milyen nagy tartalékokkal rendelkeznek még ezek a vállalatok. A gazdasági eredmény ugyanis ezekben az üzemekben, amelyekben az újítási hónapok július 1-től november végéig tartottak — meghaladja a 3,1 millió forintot. A Salgótarjáni Tűzhelygyár újítási munkája elsősorban abban tűnik ki, hogy ebben az évben közel egyharmadá- ra csökkent az elutasított javaslatok száma a múlt évhez viszonyítva. Az Áram- szolgáltató Vállalatnál a gazdasági eredmény mutat igen nagy fejlődést: a tavalyi 77 ezer forinttal szemben az idén már meghaladja az 587 ezer forintot az utókalkulált eredmény. A Salgótarjáni Acélárugyárban a benyújtott javaslatok száma növekedett meg. Ezekhez az eredményekhez hozzájárult, hogy mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetők számos intézkedést tettek a mozgalom sikeréért. A legtöbb üzemben például külön brigádokat hoztak, létre, amelyek rendszeresen értékelték a beadott és elfogadott és bevezetett újításokat, a gazdasági eredményt, valamint az elutasított javaslatokat. A legjobb újítók részére pénzjutalmat tűztek ki és nagy gondot fordítottak a legjobb újítóik és újítások népszerűsítésére. Az eddig elért eredmények megtartása és növelése érdekében továbbra* is feladatokkal látják el a létrehozott brigádokat. A szakszervezeti bizottságok negyedévenként összehívják az újítók tanácskozását, az újítási panaszok megvizsgálására minden üzemben havonta kétszer fogadónapot tartanak. Fokozottabb gondot fordítanak majd a munkásújítók számának növelésére, az újítási ügyek intézésére, meggyorsítására. Négyezer fölé emelkedett az újítók száma a szénmedencében Az újítási hónapok a szénmedence területén is jó eredményeket hozott. Mind több olyan újítás érkezett be a bíráló bizottsághoz, amelyek elsősorban a nehéz fizikai munka könnyítését, az automatizálást, s a meglévő bányabeli gépek jobb kihasználását célozzák. VÁLLAI, ÁSUKNAK MEGFELELŐEN túlteljesítik exporttervüket a Bányagépgyár dolgozói Nagy munkában vannak most a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban, . hogy maradéktalanul teljesítsék az ez évre előirányzott 16,5 millió forintos exporttervet, illetve némi túlteljesítést is érjenek el. Jelenleg már befejezés előtt áll a Csehszlovákia számára gyártott második és harmadik vasúti vasbetonalj gyár szerelése. Ezzel párhuzamosan nagyértókű, különböző méretű szállítószalagokat készítenek egy lengyel— magyar közös vállalatnak, a Haldexnek, amely a lengyel- országi magas kalóriaértékű meddőhányó hasznosításával foglalkozik. Ezek mellett — korábbi rendelések törlése miatt — mintegy 3,5 millió forint értékű olyan gyártmányok elkészítését is megkezdték, amelyeket már a jövő évről hoztak előre.Igy többek között ebben a hónapban hozzáláttak a negyedik, Csehszlovákia számára készülő vasbetonaljgyár készítéséhez, amelynek keretében 40 darab feszítőpadot gyártanak le. Ugyancsak ilyen mennyiségű gyártmányt készítenek jövő hónapban is. Hasonlóan vasbetoihaij gyárat készítenek a Bányagépgyárban iraki megrendelésre. Az itteni megrendelés 80 százalékát már elkészítették és rövidesen végeznek ezzel a feladattal is. Végeredményben a bánya- gépgyáriák november és december 'hónapokban az ösz- szes évi exportfeladat mintegy 40 százalékát valósítják meg. Erre az időszakra esik számos eddig elkészített gyártmányon az utolsó simítások elvégzése, komplett összeszerelése. A két hónap eredményét most dolgozzák fel, de az előzetes számítások is azt bizonyítják, hogy minden eddiginél jobb eredményeket értek el bányászaink. Igen érdekes és hasznos például Vass Sándor szorospataki lakatos újítása, amelyet a „B” kaparó alvázának tartósítása, illetve újravaló felhasználása tárgyában adott be. Az újítás előkalkulált gazdasági eredménye megközelíti a 90 ezer forintot. Demeter Sándor szorospataki villanyszerelő ká- belbevezelő házilag történő készítésére nyújtott be újítási javaslatot. Ennek az újításnak gazdasági értéke meghaladja az 50 ezer forintot. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál Palotás Ferenc művezető az újítási hónap alatt a gépek automatizálására törekedett. Javaslatot nyújtott be például a vibrátor kezelés automatizálására, amelynek előkalkulált gazdasági eredménye eddig 43 ezer forint. Számos más hasznos javaslat érkezett még be, s úgy látszik, hogy a verseny jutalma, a motorkerékpár rövidesen gazdára talál a szénmedence újítói között. Az újítási hónap másik igen jelentős eredménye, hogy tovább nőtt az újítással foglalkozók száma. Ma már, az újítási verseny novemberi szakaszában négyezer fölé emelkedett az újítók száma, legtöbbjük fizikai munkás. szaki kezdeményezések lépjenek ennek helyébe. Biztosra vehető, hogy ilymódon az összes problémák sikeres megoldást nyernek. Az üzemek további gépesítésének fokozása elsősorban olyan területen indítandó be, ahol jelenleg nagy létszám van lekötve, mint például az üvegáru válogatásnál, csomagolásnál, az üzemen belüli szállításnál és a vagonok rakodásánál. Kisgépesítéssel, megfelelő csomagolási és rakodási módszerek kialakításával nemcsak létszámcsökkenés, hanem nagymérvű önköltségcsökkenés is érhető el. További eredményeket lehet elérni a szakaszosan működő kemenceegységek több műszakra való beállításával, az üveggyártmányoknak a fe- szültségtelenítő szalaghoz való Szállításának • gépesítésével. 3. Műszaki fejlesztési tervek kialakítása. A tervszerű munka alapját csakis az előre kidolgozott, megalapozott műszaki fejlesztési tervek segítségével lehet elérni, illetve megoldani. Meg kell vizsgálni az üzemek jelenlegi elrendezését, távlati fejlesztési lehetőségeit és ennek alapján az egész üzemre vonatkozó műszaki fejlesztési tervet, rekonstrukciós tervet kell készíteni, figyelembe véve a korszerű távlati gyártástechnológia alkalmazásának lehetőségeit. Az így kialakított fejlesztési terveket az üzem összdolgozói- nak széleskörű bevonásával meg kell vitatni és jóváhagyni. A rekonstrukciós munkálatok végrehajtásánál a dolgozók munka- és egészség- védelmi szempontjait is figyelembe kell venni és megoldani. A műszaki fejlesztési tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a tudományos műszaki feltételeket és e célból az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet és az IPARTERV tervező iroda legjobbjainak észrevételeit és javaslatait. El kell érni,' hogy az üzemi műszakiak a feladatok előkészítésénél a technológiai megoldások mellett közgazdasági szemszögből is vizsgálják az eredményeket. A műszaki fejlesztési tervek kidolgozása mellett végre kell hajtani az üzemekre vonatkozó kapacitásfelmérést és kiértékelését, a technológiai folyamatok lerögzítését, az üzemgazdasági kérdések tisztázását és az erre vonatkozó számítások kidolgozását, mert enélkül csak félmunkát végeznénk a második ötéves terv kitűzött feladatainak megalapozott teljesítésében. 4. A kádermunka javítása. Az iparban dolgozók nagy többségében becsületesen, nem egyszer szinte erejükön felül dolgoznak. A túlterheltségnek azonban gyakran a munkatársak nem kellő fel- készültsége az oka. Okvetlen szükséges tehát, hogy a kádermunka tervszerűségét megjavítsuk olyan mértékben, hogy az üzemek vezetőjével, a beosztott műszakiakkal rendszeresen foglalkozzunk, a helyettesek kineveléséí és a szakmai tudást fokozzuk. Meg kell keresnünk annak okát, hogy miért akarnak egyes üzemekből a fiatal mémö-. kök elmenni, mert nem találják meg a helyüket a mindennapi, már megszokott üzemben. Lehetséges, hogy egyes vezetőkben van a hiba, ha igen és képtelenek a munkát megjavítani, akkor meg kell tőlük válni. Természetes, hogy türelmesnek kell lenni az emberekkel szemben. de nem szabad türelmesnek lenni a hibákkal szemben,, mert ez gátolja gyors fejlődésünket. Nevelni kell a fiatal műszakiakat a felelősségérzetre és a mindennapi munka megalapozott elvégzésére. Ehhez nagy és hathatós segítséget kell nyújtani az üzemi párt- és tömegszervezeteknek és meggyőzően kell a kommunistákat és a pártonkívülieket az új módszerek helyességére oktatni, s a jelentkező ellenállást pedig a leghatározottabban fel kell számolni. Mindent el kell követnünk, hogy a második ötéves tervidőszak alatt a termelés fokozását, az önköltség, a selejt, az energiafelhasználás csökkentését maradéktalanul végrehajtsuk, mert ez nem egy üzem, hanem az egész népgazdaság feladata, amelynek alapján sikeresen továbbhaladunk majd hazánk felvirágoztatása és a szocializmus építése útján. Száder Rudolf az Építésügyi Minisztérium üvegipari igazgatóságának főmérnöke A régebbi időkben — még az ellenforrada lom előtt — igen sok dicsélet, elismerés érte a megyénket. A legfelsőbb vezetők egyre-másra nangoztat- ták: ilyen harcos, kitűnő, szilárd helytállású emberek, mint itt, alig vannak az országban. Rendre megemlítették a megye múltját, nem is beszélve az 1945-ös választási sikerekről. Mi tagadás, jól esett az elismerés, de mit értünk vele, amikor az ember majd a nyelvét harapta, ha Salgótarjánból Pestre kellett mennie. Nem volt egy rendes utunk. Arról már ne is beszéljünk, hogy a vonat Hatvantól Tar- jánig még ma is úgy döcög, mint a századfordulón. Aki tehette, messze elkerülte megyénket. Aki pedig nem kerülhette el, az menekült innét, mert jóformán egy árva hely sem volt, ahová a fejét lehajtsa, Salgótarján új városrésze is a hároméves tervben épült fel, addig olyan tessék-lássék módra építették a házakat. Az az igazság, hogy az erkölcsi ismerés mögött messze elmaradt az anyagi elismerés. Nem akar senki a múltban túrkálni, de mennyire szebben hangzott, amikor legutóbb Jakab Sándor, a megyei pártbizottság első titkára bejelentette, hogy • a második ötéves tervben Nóg- rád megye 3 milliárd forintot kap. Olyan nagy ez az összeg, hogy az ember hir- telenében fogalmat stem tud alkotni róla. A bejelentést követően amolyan tájékozódó jellegű beszélgetést folytattunk a Beruházási Bank vezetőjével, aki nem hivatalosan, hanem inkább tjósolgatásként azt mondta: a 3 milliárd lehet, még emelkedni fog. Az utóbbi években elmaradt megyénk dicsérgetése. Egynéhányszor inkább megmosták fejünket, de hogy elismerik múltját, jelenét, tisztelik, becsülik a dolgozókat, beszéd helyett abban fejezték ki, hogy anyagiakban is lehetővé tették: szépüljön, gazdagodjon megyénk. Egyre kulturáltabbak legyenek a munkahelyek, javítani tudjuk a dolgozók szociális, kulturális ellátottságát. Egyáltalán megadták annak lehetőségét, hogy tovább szépüljön a dolgozó ember élete. IHTát nem értékesebb az ilyen elismerés, mint az a beszéd, amely szépen hangzik ugyan, de üres? Ilyen anyagi elismerés még sosem érte megyénket. Az embert szinte büszkeség fogja el, hogy leírhatja, beszélhet róla. Hiszen akik itt születtünk, éltünk, mi tudjuk legjobban, milyen nyomorúságos fészek voltunk. De ne legyünk ünnepron- tók... Megyénk a második ötéves tervben 3 milliárdot kapott! Nemrég fejezték be a Salgótarjáni Acélárugyár hideg- hengerműve egy részének építését, amely több mint 230 millióba került. Nagyon szép, nagy, modem üzem lesz ez a hideghengermű. Három milliárdért ilyen üzemet körülbelül tizet is fel tudnánk építeni. De épül megyénkben az új kórház is, 565 férőhelyes lesz és igen korszerűen felszerelt. Ennek az értéke 115 millió. Hol van més ez az összeg a 3 mil- liárdtól?! Rövidesen hozzálátnak a szálloda építéséhez is Salgótarjánban. Százhatvan ágy lesz benne, vagy 20 millió forintba fog kerülni, ötven ilyet tudnánk a 3 milliárdból felépíteni. Sok pénz ez a 3 milliárd. Mert úgy is nagyon érdekes a számítás, ha alapul vesszük, hogy egy falusi udvar bútorokkal, állatokkal, mellék- épületekkel mondjuk 300 ezer forint értékű. Mert kö rülbelül ennyi. Tíz ilyen udvar 3 millió és 10 ezer 3 milliárd. Tehát körülbelül 10 olyan községet lehetne belőle felépíteni, bútorokkal, állatokkal, melléképületekkel, mint mondjuk Érsek- vadkert. No, de nem arról van szó, hogy hurrá-hangulatba essünk. Minden fillérnek megvan már a maga helye. Legfőbb feladat a megrokkant, idejétmúlt, elöregedett üzemeink megfiatalítása. A 3 milliárd is szorgalmas munkánk fizetsége. Érthető hát. ha az Acélárugyár további fiatalítására 560 milliót fordítanak. A szénbányászat 700 millió forintot kap. De nem lesz mostoha egyetlen üzemünk sem. Zagyvapálfal- ván többek között még egy üzemrészt építenek. Hasonlóan Balassagyarmat városban is. Mire a második ötéves terv végére érünk, üzemeink megszépülnek, mteigkönnyül a munka, az emberek vidámabban fognak dolgozni. Oersze, ilyen félsorolás- ,ban nagyon egyszerűnek tűnik az egész feladat. Hajlamossá tesz sok embert, hogy azt higyje: megvan a 3 milliárd és minden rendben van. Csak a megyei pártbizottság ülésén elhangzottakat szeretnénk idézni, mikor arra hivatkozunk, hogy az ötéves tervben ránkháruló feladat teljes sikere attól függ, hogy megérti-e minden ember magára nézve annak jelentőségét, mi az, ha megvalósítjuk a tervet. Ennek a megértésnek az a lényege, hogy mindenki a munkahelyén fegyelmezetten dolgozik és ebből adódik, hogy a világért semmit el Megyénk legfiuhalabb üzemében Tízmillió forintos tervet kapott erre az évre a balassagyarmati Kondenzátorgyár megyénk legfiatalabb üzeme. Számos nehézség akadályozta az év közben a tervteljesítést. A decemberi hónapra előírt 1,3 millió forintos teljesítés mellett még 200 ezer forint adósságot kell pótolniuk. A gyár dolgozói és vezetői elhatározták, hogy eleget tesznek ennek a kötelességnek. Képünkön a gyár korszerű munkacsarnoka nem pazarol; hogy a tudásának legjavát adja; hdgy aggódik a munka sikeréért és nem rejti véka alá véleményét. Egyszóval magáénak érzi mindenki a második ötéves tervet. Ha összeadjuk erőnket, óriásivá tud növekedni. És most erre van szükség. A pártbizottsági ülésen hangzott el az is, hogy a salgótarjáni művelődési házhoz és szállodához külön-külön tervezték a kazánt, noha a két épület szorosan egymás mellett épül. Beleszóltak az elvtársak, hogy egy kazánnal is megoldható a fűtés. Mert meg is oldható. Ez a példa arra 30, mindenki járjon nyitott szemmel és segítsen, ahol tud. Ez a helyi erőforrások igazi feltárulása. Van-e különösebb szükség bizonygatni, hogy érdemes a legtöbbet adni a második ötéves terv megvalósulásáért? Hogy megvalósítjuk, az biztos, hiszen a törvény is előírja a megvalósítását. A kérdés az, hogyan valósítjuk meg. Még csak egy éve, hogy befejeztük a hároméves tervet, amely lényegesen kisebb lélegzetű volt, mint a második ötéves terv, És mit nyújtott? Emlékezzünk csak, mennyi ház volt Salgótarjánban, az új városrészben. Vagy gondoljunk a Hatvan—salgótarjáni orr szágútra. Az is érdekes, mennyire megváltozott a két üveggyárunk. Nem győzi az ember csodálni. A salgótarjáninál megépült a függő salakszállító, elkészült a szép irodaház, új gépeket állítottak be. Egészen megfiatalodott az elöregedett üzem is. A mezőgazaságban 12 százalékkal termeltünk többel, mint a hároméves tervet megelőző években. Nos és ho.«vari «va-mpodtak a családok? A hároméves terv idején 380 százalékkal emelkedett a kereskedelem forgalma. Csnik televízióból 3205 darabot vásároltak megyénk dolgozói. A férfi és a női konfekció 160 százalékos emelkedést ért el. Mit jelentenek ezek a számok? Azt, hogy szebben járnak az emberek, jobban élnek, kul- túrálódnak. Nemrég voltunk egy nagybátonyi családnál. Nem fiatal házasok, de teljesen új a lakásuk berendezése. Különleges tűzhely, televízió, háztartási gépek teszik kényelmessé életüket. A szobában besüpped az ember a szőnyegbe. Igaz. hogy a legjobban fizetett réteghez, a bányászokhoz tartoznak, de más kategóriákban, ha kisebb mértékben is, szintén fellelhető a munka megérdemelt gyümölcse. Mi lesz akkor a második ötéves tervben, amely méreteiben, gazdagságában, monumentalitásában messze túlszárnyalja a hároméves tervet? Ne jósolgassunk. Mert sorolhatnánk, hogy csak lakásból annyi épül a megyében, amennyi az elmúlt 12 év alatt épült. Elkészül Hatvas—Salgótarján között a duplavágány. Balassagyarmaton új üzemet létesítenek és lakásokat építenek. Gépek sokaságával látják el a mezőgazdaságot. így sorolhatná az ember akár oldalakon* a bölcsődéktől kezdve az iskolákon át, egész a művelődési házakig. Nos és természetesen a lakosság közvetlen ellátásának szakadatlan emeléséig. Végső soron így lehetne summázni: ennek a tervnek a legfőbb feladata az ember életének megszépítése. ‘ TVTagyszerű a mi életünk. Szép jelent teremtünk magunknak és még szebb jövő előtt állunk. Érdemes hát becsülettel dolgozni. Nemrég tárta fel előttünk az SZKP XXII. kongresszusa, hová vieizet az az út, amelyen járunk: az ember legszebb vágya felé. Most már csak rajtunk, dolgozókon múlik, hogy előbb érünk-e oda, vagy később. Bobál Gyula
