Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-29 / 96. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 29. A vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataiból Befejezés felé közeledik a pártalapszer- vezetekben a beszámoló és vezetöségvá- lasztó taggyűlések lebonyolítása. Ez a munka — mely nagy jelentőségű az alap­szervezetek életében — olyan időszakra esett, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa — az alkotó munka eredményeként — elfogadta és az egész világ közvéleménye elé tárta a kom­munizmus felépítésének hatalmas program­ját. Ez a program és a kongresszus szel­leme lelkesítő hatást váltott ki a vezetőség­választó taggyűléseken is. Bár még jó néhány alap- szervezetnél hátra vannak a beszámoló és vezetőségválasz­tó taggyűlések, máris tapasz­talható egy sor pozitív je­lenség, amelyek a pártszer­vezetek munkájának javulá­sát mutatják. Egyik jelentős tapasztalat, hogy a legtöbb alapszervezetnél az elmúlt időkhöz viszonyítva a párt­tagok sokkal bátrabban és konkrétabban mondták el vé­leményüket a különböző kér­désekről. Nem volt kevés azoknak az alapszervezetek­nek a száma sem, ahol ép­pen a tagság aktivitása kö­vetkeztében igen hosszúra nyúltak a taggyűlések. Jel­lemző volt, hogy a vitába bekapcsolódott párttagok és meghívott pártonkívüliek is a pártmunka megjavítása mel­lett szálltak síkra és szinte követelték, hogy az újonnan megválasztott vezetőség has­son oda, hogy tartalmasabb, következetesebb és eredmé­nyesebb legyen az alapszervezet munkája. A vezetőségválasztó taggyű­lések kezdetének idő­szakában néhány helyen nem látták a jelentőségét, vagy legalábbis nem gyakorolták kellően a beszámolókban a bírálatot és önbírálatot. így volt ez az Építőipari Vál­lalat szakipari részlegének párt alapszervezeténél is, ahol a beszámoló nem bírálta a fennálló fogyatékosságokat és ezt követően a tagság nem foglalkozott kellő kritikus- sággal az alapszervezetnél ta­pasztalt hiányosságokkal. A legtöbb alapszervezetnél azon­ban más volt a helyzet. Ta­nulva az előző időkből, is­merve a XXII. kongresszus szellemét, sokkal bátrabban bíráltak, mint az előző idők­ben. Némely alapszervezet­nél szinte „rá sem lehetett ismerni a tagságra”, olyan határozottan és bátran osto­rozták a fogyatékosságokat, bárki volt is a mulasztó. Elmondhatjuk, hogy a bírá­lat kibontakozása jó úton ha­lad és egészséges fejlődés van ezen a területen is, melyet a jövőben tovább kell fej­leszteni. A tagság részéről számos helyen olyan vélemé­nyek is elhangzottak, hogy ilyen határozottságra, őszinte bírálatra nem emlékeznek. A bírálatok többsége pártszerű volt és segítője a pártmunkának. Azonban nem mehetünk el szó nélkül — éppen a párt- munka színvonalának emelé­se érdekében —, hogy egyes helyeken még mindig előfor­dul a bírálat helytelen ér­telmezése és alkalmazása. A taggyűlések során volt rá példa, hogy hosszú időn ke­resztül elhallgatott fogyaté­kosságokat, vélt bírálatot ösz- szegyűjtve, igyekezett az il­lető másokat — mint ahogy mondani szokás — lejáratni és a „bírálat” leple alatt saját hibáinak takargatására törekedett. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen és eh­hez hasonló „bírálatok” ide­genek a pártélettől, akadá­lyozzák a pártmunka végzé­sét és nem használnak a közösségnek. Az ilyen intri- kálóknak azt javasoljuk, hogy tanulják meg a párt fegy­verét a párt javára helyesen alkalmazni és többet gyako­rolják az önkritikát. A párt­nak igen nagy szüksége van a bírálat helyes alkalmazá­sára, amely időszerű, építő jellegű, segítő szándékú és mindig pártszerű. A vezetőségválasztó tag­gyűlések során éppen a párt­demokrácia bővítésének ered­ményeként megnőtt a párt­tagság felelősségérzete az újonnan megválasztott veze­tőségért. Ez kifejezésre ju­tott többek között abban1, hogy a taggyűléseken sok­kal jobban fontolóra vették, vitatkoztak azon, hogy kik kerüljenek be az új veze­tőségbe. Az újonnan megvá­lasztott vezetőségek iránt a tagság nagyobb bizalommal van, jobban támogatják majd őket a munkák végzésében, s ezáltal eredményesebb is lesz a munkájuk. A vezető­ségi tagoknak erről a biza­lomról nem szabad megfeled­kezni és senkinek se jus­son eszébe azzal visszaélni. Az elkövetkezendő időkben az alapszervezetek vezetősé­gei legyenek igényesebbek, következetesebbek önmaguk­kal és a tagsággal szemben is az alapszervezet munká­jának javításában. Türelme­sen kell foglalkozni, nevelni kell az embereket és képességeik­nek megfelelő feladatokkal kell megbízni, de nem lehe­tünk türelmesek a hibákkal és a lazaságokkal, nemtörő­dömséggel szemben. Sok szó esett az elmúlt hetekben a taggyűléseken egyes pártta­gok fegyelmezetlen és párt- szerűtlen magatartásáról. Saj­nos néhány helyen nem elég­gé és konkrétan léptek fel az ilyen elvtársakkal szem­ben. Még mindig előfordul, hogy megalkuvó módon ép­pen a hibák, a fegyelmezet­lenségek sorozatos elkövetői­vel szemben elnézően foglal­nak állást és nem látják, vagy nem ismerik fel az ilyen szemlélet romboló hatását. Az újonnan megválasztott ve­zetőség legyen e tekintetben is következetesebb és szerez­zen érvényt a pártfegyelem betartásának. Az újonnan megválasztott vezetőségeknek bőven lesz tennivalójuk. A mindennapi élet által felmerülő gondok, nehézségek leküzdése mellett hatalmas feladatok megoldása előtt állunk. Az év hátra­levő időszakában nagy erő­feszítéseket kell tennünk, hogy az ötéves terv első évi fel­adatait maradéktalanul telje­sítsük és zökkenőmentes le­gyen az 1962-es gazdasági év megkezdése. Nem kis fela­datot jelent a közeljövőben a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXII. kongresszusa anya­gának szervezett tanulmányo­zása sem. Mégis ezek mel­lett a nagyobb jelentőségű fel­adatok mellett ne feledkez­zünk meg a vezetőségválasztó taggyűlés tapasztalatairól és az ott elhangzott javaslatok megvalósításáról. Pártszerve­zeteink vezetőségi ülésen tűz­zék napirendre a taggyűlés tapasztalatait, összegezzék a hasznos javaslatokat és ma­radéktalanul hajtsák végre a taggyűlés határozatát. Az újonnan megválasztott veze­tőség csak úgy tud eredmé­nyes munkát kifejteni, ha az eddiginél jobban támaszkodik a tagságra, bevonja a tago­kat a feladatok megoldásába, és azok a pártmegbízatások rendszerének kialakításán ke­resztül kollektíván közremű­ködnek a pártmunka színvo­nalának emelésében. Bíró János a salgótarjáni városi pártbizottság oszt.vezetője Együtt a lakossággal Szép sikerek a magyarnándori népfrontbizottság munkájában Társadalmi munka a maguk és a köz javára A néma csendet néhány hónapja szorgos munka zaja váltotta fel a Vörös Hadse­reg úti öreg malom udvarán. A Vendéglátóipari Vállalat dolgozói társadalmi munká­ban alakítják át a már tel­jesen tönkrement épületet és annak udvarát. A mozgalmi szervek által kezdeményezett társadalmi megmozduláson eddig már több mint 60 ezer forint értékű munkát vé­geztek a vállalat dolgozói. Ennek nyomán már ebben az évben kényelmes, egészséges és jól berendezett vertikális üzemben dolgozhatnak a vál­lalat munkásai. Ezenkívül ta­vaszra újabb, virágdíszes kert­helyiség várja majd Salgó­tarján szórakozni vágyó kö­zönségét. NŐTANÁCS TITKÁROK TANÁCSKOZÁSA PÁSZTÓN Pásztón, a múlt héten ta­nácskozáson vettek részt a járás községeinek nőtanács titkárai. A tanácskozáson a nőtánács titkárok megbeszélték a já- rásban folyó téli oktatási munkát, a termelőszövetkezeti asszonyok művelődésének elő segítését szolgáló feladatokat. Ezenkívül még egyéb, a nő­mozgalmi munkával kapcso­latos tennivalókat is meg­beszélték. Megvitatták a békemozgaimi munka eddigi eredményeit Hétfőn ülést tartott a Haza­fiás Népfront Salgótarjáni Járási Elnöksége. Az ülésen a járásban fo­lyó béke-munka eredményeit értékelték, majd megszabták a tömegkapcsolat kiszélesíté­sét illetően a további fel­adatokat. A tanácskozáson még egy sor egyéb fontos, a községi népfrontbizottságok előtt álló feladatot is meg­beszéltek, és meghatározták a téli esték hasznos eltöltésére legalkalmasabb tennivalókat is. Bár beköszöntöttek a kora­téli fagyos napok, nem állt meg és nem szünetel a köz­ségfejlesztési munka Magyar- nándorban. A Hazafias Nép­front községi bizottsága szer­vezésében háromféle munkán is dolgoznak a község lakói. Csak nemrégen kezdték meg az új iskola bővítésének elő­készítő munkálatait, az ala­pot ássák és a téglát, kö­vet szállítják társadalmi mun­kában a szülők, a falu lakói és a tsz-tagok egyaránt. A szállítási költségeket a tsz- tagok társadalmi munkás fu­varja is csökkenti. Emellett a község néhány elhanyagol- tabb utcájában, ahol az új házak létesülték, megkezd­ték a járdalapok lerakását, amit szintén társadalmi mun­kában végeznek el a falu lakói. Ugyancsak itt fontos a villanyhálózat bővítése, az áram bekötése az új házak­ba, amihez úgyszintén jelen­tős társadalmi munkával já­rultak hozzá a községbeliek. Hogy ilyen szépen, folya­matosan végzik itt a mun­kát, ebben az eredményben jelentős szerepe van a köz­ségi népfront-bizottságnak. A népfront-bizottság ugyan­is megértve a község külső képe megváltoztatásának nagy fontosságát — párhuzamosan a falu szocialista alakulásá­val — tevékenyen közremű­ködik a legfontosabb felada­tok megszervezésében és vég­rehajtásában. Jeli Ferenc, a népfront­bizottság titkára és Benko István a bizottság elnöke a lelkes népfront aktívákkal egyetemben ügyesen szervez­ték meg a társadalmi mun­kára való mozgósítást. A tanácstagi körzeteknek meg­felelően minden körzetben egyrcgy népfront aktíva végzi a lakók értesítését a külön­böző feladatok végrehajtásá­nál. E jó szervezés mellett még egy titka van a ma­gyarnándori népfront-bizott­ság eredményes tevékenysé­gének. A népfront-bizottságnak ugyanis nagyon jó a kap­csolata a községi pártszer­vezettel, tanáccsal és va­lamennyi tömegszervezettel. Rendszeresen tartanak közös megbeszéléseket, mindig olyan feladat meghatározásá­ról van szó, amelynek vég­rehajtása valamennyi szerv és a lakosság közös érdeke, így például közösen beszél­ték meg a lakosság vélemé­nyének figyelembe vétele mel­lett a tömegszervezetek ve­zetői a jövő évi községfej­lesztési feladatokat is. Ugyan­így tanácskoztak a művelő­déspolitikai munkák elvég­zéséről. Jól összehangolt művelődé­si program segíti Magyar- nándor termelőszövetkezeti parasztjainak fejlődését. '•Föld­művesszövetkezeti téli esték, népfrontoktatás, tsz és ifjú­sági akadémia, ‘ valamint a vöröskereszt, nőtanács nép­művelési programja járul hoz­zá együttesen a művelődési élet fellendítéséhez. Emellett az iskola és a TIT közös szer­vezésében a szülők iskolája, és ateista-előadássorozat se­gíti elő a lakosság gyermek- nevelési problémáinak meg­oldását, az egységes szem­léletű nevelést és a szülők vi­lágnézeti fejlődését egyaránt. Kár, hogy e szép felada­tok mellett bizonyos fokig el- hanyagolódik az egyéb irá­nyú művészeti munka. Ma- gyamándor híres volt ered­ményesen tevékenykedő kó­rusáról. Az idei évadban még nem próbált a kórus, nem pótolták azokat a hiányokat és hézagokat, amelyeket a fiatalok bevonulása, esküvők és máshová költözés okozott. Jó volna, hogyha a népfront­bizottság is hozzájárulna e szép múltú kórusi tevékeny­ség felújításához. Az utóbbi időkben fellendülőben van a népi tánccsoport tevékeny­sége, nagy sikert aratott pél­dául a Kecskés Gyuláné ál­tal betanított ballada-játék, a Csáti bírónő lánya. Sike­rült a népfront-bizottságnak megnyerni a művészeti mun­kához értő pedagógusokat tár­sadalmi munkában történő irányításra. Daróczi Ferenc például egy citerazenekar lét­rehozását tervezi, ugyancsak ő vállalta magára a kar­nagyi teendőket is a kórus élén. Az őszi, téli napok két legfontosabb munkájában — tehát a községfejleSztési mun­kák befejezésében és a la­kosság művelődésének gyara­pításában — sikeresen tevé­kenykedik a községi népfront­bizottság. Munkájának ered­ményessége csak tovább fo­kozható, ha ilyen körültekin­téssel végzik a szervezési te­endőket, ha valamennyi szerv támogatását megnyerik az egyes feladatok elvégzéséhez. Művészember — munkás szocialista brigádban A Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló részlegének Tyitov- ról elnevezett brigádja bri­gádgyűlést tartott a napok­ban a művelődési otthon klubtermében. Az ülésre meghívták a gyárrészleg párt és szakszer­vezeti vezetőit, a művelődési otthon vezetőit, valamint Szemes Mihály filmrendezőt. Már hónapokkal előbb baráti beszélgetések, levél és tele­fonbeszélgetések során érlelő­dött a brigád és a filmren­dező baráti kapcsolata, most pedig a 36 tagú brigád min­denkori tiszteletbeli tag­jává avatta a neves film­rendezőt. A- bensőséges baráti han­gulatú ünnepségen a brigád­tagok beszéltek eddigi mun­kájukról, sőt már a délelőtt folyamán megismertették új társukat munkájukkal, élet- körülményeikkel. Örömmel újságolták, hogy vállalásaik nagy részét, melyeknek telje­sítésével elérték a megtiszte­lő szocialista címet, túltelje­sítették. így például 15000 forint ér­tékű ésszerűsítési, újítási javaslataikat is magasan túlszárnyalták, csak egyetlen brigádtag több mint 70000 forint értékű meg­takarítást ért el újításaival. Majd Szemes Mihály film­rendező ismertette munkás­ságát. Elmondotta, hogy meg­tisztelve érzi magát, hogy e szép eredményeket elért bri­gád tagja lehet, és mindig érezni fogja ma­ga mögött a harminchat munkás figyelő tekinte­tét, amellyel munkásságát végig­kísérik. Minden bizonnyal jelentősen hozzásegíti őt ez a közvetlen baráti kapcsolat eszmei tisztánlátásához, vala­mint az élethez, elsősorban a munkásélethez való köze­lebb kerüléshez is. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Népgazdaságunk nagy feladatokat bízott az üvegiparra A Nógrádi Népújság 1961. szeptember 30-án megjelent számában a „Tegyük társa­dalmi üggyé a műszaki fej­lesztést” című cikk elsősor­ban a Nógrád megyében levő üzemek és ezzel két üveg­gyárunk — a Salgótarjáni és Zagyvapálfalvi Üveggyár — életét és távlati feladatait érintette, de ezenkívül előse­gítette az iparághoz tartozó többi üveggyárak fejlesztésé­nek széleskörű kibontakozá­sát is. Szükségesnek tartom e cikk nyomán rövid hozzá­szólásommal a Nógrád me­gyében levő két üveggyár előtt ál'ó feladatokat ismer­tetni és az ehhez szükséges elvi álláspontunkat lerögzí­teni. Az elmúlt hetekben az or­szággyűlés elfogadta és tör­vénybe iktatta a második öt­éves népgazdasági fejlesztési tervet és ezen belül meg­szabta az üvegipari távlati fejlesztési irányát is. Az el­fogadott és törvénybe ikta­tott terv 29. paragrafusa ki­mondja- „Az üvegiparnak 1965-bán az I960, évi terme­lést több mint 80 százalék­kal * kell túlhaladnia”. Első eset, hogy az üvegipar fej­lesztésére vonatkozóan ilyen határozat született meg és eb­tik majd a feladatok sike­res végrehajtását, sőt túltel­jesítését. Melyek tehát azok a legfontosabb feladatok, ame­lyeket soron kívül kell meg­oldani, hogy az előírt és min­den vezetőre, dolgozóra néz­ve kötelező tervszámokat ma­radéktalanul biztosítsuk. 1. A műszaki színvonal emelése. A műszaki színvonal eme­lésének első feladatához tar­tozik a vállalaton belül mű­ködő műszaki osztály mun­kájának megjavítása, ütőké­pessé tétele. A műszaki osz­tály felelős vezetőjének és be­osztottjainak állandóan nö­velni ok kell szakmai tudá­sukat és képességeiket, meg kell ismerni az élenjáró or­szágokban alkalmazott tech­nológiai eljárásokat, hogy azokat minél nagyobb mér­tékben a saját üzemükben alkalmazzák. A műszaki osz­tálynak fel kell tárnia ,.ß. jelenleg még sok helyen meg­levő tartalékokat, a felmé­rés alapján. mutatkozó sza­bad kapacitásokat. Meg kell változtatni a műszaki osz­tály munkáját, közelebb kell kerülni az üzemhez, a min­dennapi termeléshez, a dol­gozókhoz. Ki kell alakítani egy 'széleskörű átfogó éves bői látszik, hogy népgazda­ságunk mennyire számít az üvegipar termelésére és kor­szerű gyártmányaira, hogy en­nek megfelelően a többi ipar­ágak (konzerv, élelmiszer, vegyipar, könnyűipar stb) megfelelő gyártmányokkal el­látva fejleszthessék termelé­süket és az előírt feladato­kat sikeresen végrehajtsák. Nem könnyű feladatot jelent a második ötéves tervjavas­lat az üvegipar részére és csak megfelelően összefogott műszaki irányítással, a fej­lettebb technika széleskörű al­kalmazásával, az üzemek össz- dolgozóira támaszkodva, a párt és a tömegszervezetek iránymutatásával, segítségével lehet majd a kitűzött fel­adatokat teljesíteni, illetve végrehajtani. Ha visszatekintünk az el­múlt években elvégzett fel­adatokra, akkor meg kell ál­lapítanunk, hogy azokat si­keresen hajtottuk végre a kö­zös cél elérése érdekében. Viszont mégis voltak olyan területek, ahol a műszaki fej­lesztés előrehaladása nem ér­te el a kitűzött szintet. Te­hát itt jelentkeznek azok a tartalékok, amelyek a má­sodik ötéves tervidőszak alatt a felszínre kerülve, elősegí­és távlati fejlesztési tervet a tfeladatok ütemszerű elvég­zése céljából. 2. A termelőberendezések jobb kihasználása, a gépesítés fokozása. A termelőberendezések — itt elsősorban a nagylétesít- méryű gépekre gondolunk — jobb kihasználása, a TMK szigorú betartása, a szüksé­ges tartalékalkatrészek és for- maszerszámok biztosítása ré­vén a termelés nagymérték­ben emelhető, anélkül, hogy új termelőberendezések be­állítása válna szükségessé. Egy másik lehetőség a termelés fokozására az automatagépek gép-ütemének növelése, az élenjáró országokban elért eredményeknek megfelelően. Ezzel nemcsak a gépek jobb kihasználását, hanem az üveg­olvasztó kemenceegység maxi­mális kihasználását és ezzel párhuzamosan a fajlagos energia nagymértékben való csökkentését is el lehet ér­ni. Van még egy másik fel­adat, amely az automata­gépekkel szorosan összefügg, ez pedig a gyártott üveg­féleségek darabsúlyának és falvastagságának csökkentése a szabványban előírt mini­mális mértékre anélkül, hogy a fizikai és mechanikai elő­írások és a gyártmány tulaj­donságai csökkennének. Vi­lágosan látszik, hogy milyen sok tennivalót kell majd az üzemek műszaki dolgozóinak elvégezni és véleményem sze­rint sok helyen a maradi- ságot kell leküzdeni, hogy a műszakiak bátorsága, a mű-

Next

/
Thumbnails
Contents