Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-15 / 92. szám

2 NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 1961. november 15. A cselekvési egységről Községfejlesztési munka Cserhátsurányban A párt eszmei, politikai, cselekvési egységének fontos­ságát tükrözi a most befeje­ződött SZKP XXII. kong­resszusa. Külön figyelemre méltó, ahogy kidomborodott a párttagok felelőssége, fel­adata a pártegység megszilár­dításának területén. Hasonlóan a mi pártunk ve­zető szerepének, állandóan erősödő tömegkapcsolatának alapja is a párt egysége, mely állandóan erősödik, szilárdul. Nem véletlen, hogy most a vezetőségválasztás politikai előkészítésének időszakában, de a vezetőséget újjáválasztó taggyűléseken sok szó esik a párt és a párt alapszerve­zetek elvi, politikai cselek­vési egységéről. Az 1959-es vezetőségválasz­tás óta, tehát két év alatt pártunk helyes politikájának gyümölcseként pártszerveze­teink a járás területén az eszmei, politikai egység te­rületén erősödtek, fejlődtek. Ezt igazolják az elhangzott beszámolók és a párttagság vitája is. Csökkent és ma már ritkábban találkozunk olyan gyakorlattal, hogy az alapszervezet belső politikai életét, a párttagok aktivitását, tehát a pártmunka hatékony­ságát a párt politikájától el­térő, a párttól idegen szek- táns, vagy revizionista néze­tek gátolnák, visszahúznák. Az elvi, politikai egység fejlődése mellett figyelemre méltó helyet kap a vezetőség­választó taggyűléseken a párt­tagok CSELEKVÉSI EGYSÉGÉNEK fontossága. Jogosan vetik fel párttagjaink a cselekvési egy­ség fontosságát. Nyugodtan mondhatjuk — figyelembe vé­ve a dolgozó népünk előtt álló feladatokat — hogy a jövőben többet kell tenni és az alapszervezeteinkben leg­fontosabb feladat, hogy le­gyen a párttagók cselekvési egységének fokozása, a párt- határozatok maradéktalan végrehajtása. A párttagok példamutatása, egyöntetű cselekvése egy-egy feladat megvalósításában, fon­tos szerepet játszik a párton- kívüli tömegek mozgósításá­ban is. A vezetőségválasztó taggyű­lések a két év tükrében azt is mutatják, hogy a párt­tagok cselekvési egységének további javítása függ attól is, hogy egy-egy alapszervezet­nél milyen a vezetés szín­vonalai, milyen munkastílus van kialakulva. Fel tudják-e dolgozni a felsőbb szervek határozatait helyi viszonyok­ra és hoznak-e helyi jellegű határozatokat a végrehajtás érdekében. Meg tudják-e szer­vezni a határozatok végre­hajtását úgy, hogy az alap­szervezet minden tagja kap­jon konkrét feladatot, PÄRTMEGBIZATÄST a határozat végrehajtása te­rületén. Egyik vezetőségválasztó tag­gyűlésen önkritikusan el kel­lett mondania a pártvezetőség- nek, hogy a vezetőségi ülé­seken csak elbeszélgettek, nem került javaslat a taggyűlés elé, ami a párttagok felada­tát, tennivalóit határozta vol­na meg. Az ilyen munka- módszer magát a vezetést sem ösztönzi a cselekvésre, a kollektív felelősségérzetre és nem biztosi, hogy egységesen cselekednek a feladatok vég­rehajtásában. Mennyivel he­lyesebb módszer, ha vitatkoz­nak a feladatok végrehajtá­sának hogyanján, akár vezető­ségi ülésen, akár a taggyű­lésen, de utána egységesen értelmezett határozat születik, IRTA: SZOÓ BÉLA egységesen hajtják végre is a párt tagjai. Ezzel a mód­szerrel következetesebb, ha­tározottabb vezetés alakul ki. Kollektívabb lesz a felelős­ségérzet is, a cselekvés is, a személyes felelősség mellett. Az a megállapítás, hogy a VEZETÉS KÖVETKEZETESSÉGE. a hozott határozat helyes­sége ösztönöz az egységes cse­lekvésre és a párttagok pél­damutatása a határozat vég­rehajtásában, mozgósítja a pártonkívülieket is, erre jel­lemző példa a Mátranovák üzemi pártbizottság termelést ellenőrző és segítő munkája az 1961-es év második felé­ben. Az üzem az első fél­évet zárva több fontos ter­melési mutatót nem teljesí­tett, terven alul maradt. Az üzem párt-, szakszervezeti, gazdasági vezetői tanácskoz­tak a járási párt végrehajtó bizottsággal a második félév teendőiről. Az üzemi pártbizottság vég­rehajtó bizottsága megtárgyal­ta a lemaradást, annak okait és határozati javaslatot dol­gozott ki, amit a pártbizott­ság elé terjesztett. A párt- bizottság megvitatás után el­fogadta és kivittek üzemi tag­gyűlésekre, sőt megtanácskoz­ták a feladatokat a párton- kívüli dolgozókkal is. A párt­tagok többsége — vájárok, műszakiak —vállalták, szinte konkrét feladatot kaptak a hozott határozatból. A cse­lekvést, a határozat végrehaj­tását már a második félév eredményének eddigi értéke­lése is mutatja. Esedékes mennyiségi tervüket 104,5 szá­zalékkal teljesítették túl, 70G3 tonnával adtak többet a nép­gazdaságnak. összüzemi ter­vüket 102,1 százalékra telje­sítették, tehát 32 kilogram­mal adtak többet a tervnél. A minőség terén 14 kalóriá­val adtak jobb szenet a ter­vezettnél. Ezeknek az ered­ményeknek az elérésénél sok múlott a helyes határozat- hozatalon, a párttagok cselek­vési egységén, ami mozgósí­totta a pártonkívüli dolgo­zókat is. Az ilyen és ehhez hasonló példák azt is igazolják, hogy ahol a vezetés úgy dolgozik, hogy igyekszik megértetni ne­velő, felvilágosító munkával minden párttag felelősségét a hozott határozat végrehajtása érdekében, ott a párttagok egységesen cselekednek!, fe­lelősségteljesen hajtják végre a kapott feladatot. Ezt mu­tatja a Karancslapújtői tsz pártszervezet példája is. A taggyűlés határozatot foga­dott el, hogy a növényter­melés érdekében a területet tagokra osztják és betartják az időszakos munkák határ­időre való elvégzését a ma­gasabb terméshozam érdeké­ben. Közgyűlés elé terjesz­tették, ha egy-két tsz vezető nem is értett egyet vele. A határozat végrehajtásának eredménye most mutatkozott meg. Nem maradt ki kapá- latlan terület és a 30 má­zsás holdankénti kukorica­termesztési versenyben az ér­tékelő bizottság 35—37 má­zsás holdankénti átlagtermést értékel. Itt is a munkavég­zés motorjai a párttagok vol­tak, a munkában élenjáró pártonkívüliekkel együtt. Találkozunk még olyan je­lenségekkel, hogy a hozott határozat végrehajtásánál a párttagok cselekvési egységét gátolják olyan párttagok, akik a közösség ügyét nem látják a maguk egyéni érdekeitől, akik csupán csendes szemlélői a taggyűléseknek, vagy csak szavakban helyeslik A megyei nőtanács és me­gyei művelődési osztály kö­zös szervezésében megvizsgál­ják a megye két nagy váro­sában élő nők, lányok és asszonyok helyzetét, majd az egyes községekben is munká­hoz kezdenek. Első alkalommal a hét má­sodik felében Balassagyarma­ton kezdett munkához a vizzgálati tapasztalatokat gyűjtő brigád, ahol a városi r.őtanács vezetőinek, üzemi vezető állásban lévő nőknek és nőfelelősöknek részvételé­vel gyűjtötték tapasztalatai­kat a város asszonyainak életére, munkájára és tanulá­sára vonatkozóan. A HOZOTT HATÁROZATOKAT, de amikor cselekedni kell, el­húzódnak, félreállnak, nem vesznek részt felelősségtelje­sen a határozat végrehajtá­sában. Pedig a párt előtt álló fel­adatok a szocializmus épí­tésének jelenlegi időszakában azt követelik minden párttag­tól, hogy ne csak szavakban értsen egyet a párt politiká­jával, hanem a szavak mel­lett tettekben, cselekedetek­ben jelentkezzen a párthatá­rozatokkal való egyetértése. Szavak, szólamok helyett tet­tek kellenek. Ez viszi előre a párt, a nép ügyét. Ez igazolja, hogy a politikai egy­séggel együtt a cselekvési egység is szilárdul, erősödik. A pártvezetőségeket újjá­választó taggyűléseknek is ezt kell elősegítenie, a párt előtt álló feladatok végrehaj­tása érdekében. A községi tanácsülés úgy állapította meg Cserhátsurány községfejlesztési tervét, hogy benne a lakosság kulturális és kommunális ellátottságának fejlesztését szabta meg leg­fontosabb feladatnak. így a művelődési ház be­kerítését, klubszoba be­rendezését, televízió be­szerzését, valamint a Pe­tőfi út egy szakaszának felújítását foglalták prog­ramjukba. Még az év elején meg is valósították a művelődési ház bekerítését, megvették a te­levíziót is. A kerítés meg­építéséhez a lakosság 1200 fo­rint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá. Megren­delték a klubszoba beren­dezését is, már csak a le­szállítást várják. A Petőfi út felújítása azonban az őszi időszakra maradt. Még júniusi tanácsülésükön elhatározták, hogy a Petőfi út fejújításához nagyszabású Egészségügyi állomásvezetők tapasztalatcseréje Legyen a feladatok meg­oldását elősegítő vita, ennek alapján szülessen határozat, kapja meg minden párttag a feladatát és egységesen fog­jon hozzá mindenki a végre­hajtáshoz. Ennek helyességét igazolta előttünk az SZKP XXII. kongresszusán elhang­zott referátum, a kongresszus vitája és a pártprogram vég­rehajtása érdekében elfoga­dott határozat is. Máso­dik ötéves tervünk végrehaj­tása járásunkban is azt kö­veteli minden párttagtól, hogy egységesen, felelősségteljesen dolgozzunk a pártonkívüliek­kel együtt. MA ÜLÉST TART a salgótarjAni városi TANÄCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Az ülésen a város élelmiszer ellátásának, a téli beszerzés­nek és a zöldség- és gyü­mölcsárú tárolásának vizsgá­latáról tanácskoznak. Az ülésre meghívták a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, a ke­reskedelmi állandó bizottság elnökét és több a kereskede­lemmel foglalkozó szakem­bert, hogy a vizsgálat anya­gát sokoldalúan megvitathas­sa a VB. A megyében először került sor egészségügyi csoport-ve­zetők tapasztalatcseréjére. Somoskőúifaluiban rendezték meg a salgótarjáni járás egészségügyi állomásainak és az egészségügyi csoportok ve­zetőinek találkozóját. Nyolc község egészségügyi állomá­sainak parancsnokai tárgyal­tak a legfontosabb egészség- ügyi teendőkről. Sokoldalú vitában elemez­ték az egészségügyi állomá­sok tisztasági mozgalomban végzett munkáját, értékelték a szociális munkába való be­kapcsolódásukat és mindenek­előtt azt elemezték, hogyan segítenek területük egészség- ügyi munkájában. Szinte módszer-tanácsadó jellege volt az egész tapasztalatcse­rének. Megvizsgálták a So­moskőújfalui egészségüfvi ál­lomások tevékenységét és so,k hasznos tapasztalatot gyűjtöttek az itteni munka' alapján. Az egészségügyi fel­adatok jó elveszése mellett különösen szociális munkában való részvételük érdemel di­társadalmi munkaszerve­zésre van szükség, foko­zottabb körültekintéssel kell eljárni a helyi anya­gok feltárásában is. Az anyagi haszon mellett ar­ra is gondoltak, a társadalmi munka közelebb viszi egymás­hoz és mindinkább kialakítja bennük a közösségi érzést. A határozatot jól megszer­vezett tett követte. A tanács­tagok választókerületükben házról házra járva beszélget­tek a dolgozókkal, és ösz- szesen mintegy 10 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kafelajánlás született. Az építéshez szükséges kö­vet és sódert is helyben ter­melték ki, régi bányákból. A fuvarozást a tsz-ek vé­gezték. Meg kell jegyezni: igen lelkiismeretes mun­kát végeztek, az eddig be­szállított anyag értéke mintegy 20 ezer forint. cséretet. Egymás között meg­osztva' a munkát segítenek öregeknek, beteg embernek, A napokban kezdte meg működését az Űjmajori Kí­sérleti Gazdaságban egy ker­tészeti és magtermelő szak­munkásképző tanfolyam. A tanfolyamon nagyobbrészt a Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó mezőgazdasági üze­mekből vesznek részt á ta­nulók, de érkeztek hallgatók A Szakszervezetek Megyei Tanácsa által kezdeményezett és október 1-től tartó újítási hónap befejezéseként kiállí­tást és tanácskozást rendez­nek Salgótarjánban. Az újítók kiállítása, amely tíz napig tart, december 2-án A munka igen gyorsan halad, mivel naponta 30 fő is dol­gozik az úton. Az eddig el­végzett társadalmi munka már mintegy 6 ezer forintot tesz ki. A fentiek bizonyítják, hogy lehet és kell is a lakosság társadalmi erejére, összefo­gására számítani. Megfelelő szervezés és felvilágosító munka mellett igen szép ered­ményeket lehet elérni. Csak meg kell találni a helyes összhangot, a lakosság és a vezetés között. E tapasztalatokból indultak ki a cserhátsurányiak is, ami­kor az 1962. évi községfej­lesztési tervet állították ösz- sze. A tervezetet a lakosság körében vitára bocsátották és a vélemények és a javas­latok alapján állították ösz- sze a tervet. így biztosíték van arra, hogy a végrehaj­tásnál is segítségükre lesznek a falu lakói. sőt eredménnyel tevékeny­kednek árván maradt gyer­mekek elhelyezésében is. Szolnok megyéből is. A há­rom évre szerződött mező- gazdasági tanulók e tanfo­lyamon három hónapig elmé­letileg képzik magúikat, majd a gyakorlati munkára visszatérnek gazdaságukba. A 35 tanulót a Balassagyar­mati Mezőgazdasági Techni­kum és a gazdaság szakembe­rei oktatják. nyílik meg a városi kultúr- otthonban. A megye legjobb újítóinak tanácskozására pe­dig december 5-én kerül sor. A szakszervezetek már megkezdték az előkészülete­ket e két fontos rendezvény sikere érdekében.---------------------------------■ --------------------------------­Ke rtészeti és magtermelő tanfolyam Újmajorban Újítóhiállítás és tanácskozás Salgótarjánban A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Néhány gondolat a helyiipar fejlesztéséréi A munka termelékenységé­nek egyik igen lényeges for­rása a műszaki fejlesztés. Ez a helyiipar vezetőire, műszaki gárdájára, dolgozói számára is elsőrendű feladatként je­lentkezik a jövőben. Ma, ami­kor ötéves tervünk nagy­szerű feladatainak megvaló­sításán dolgozunk, a műszaki fejlesztés, mint feladat még hatványozódik. A helyiipar fő feladata, hogy a lakosság különböző és sokoldalú igényeit, a szol­gáltatást kielégítse. Ezért a műszaki fejlesztés fontossága még fokozottabb mértékber vetődik fel. A helyiiparon be­lül a tanácsi ipar területén a más iparágakhoz viszonyít­va még fokozottabban kell érvényesüljön ez a feladat, mert a vállalatok zöme az ál­lamosítás során elavult, kor­szerűtlen és hiányosan fel­szerelt kis üzemeket kaptak örökségbe. Rövid magyarázattal el sem lehet mondani azt, hogy az államosítás óta napjainkig mi­lyen sokat fejlődött a helyi­ipar. Azonban ezt a fejlődést tovább kell fokozni, mert még mindig sok a kézi munka, mely a munka termelékeny­sége állandó növelésének fé­kező jeként hat. Ez a tevé­kenység megdrágítja a ter­melést, amely a szolgáltató jellegű vállalatoknál döntő mértékben a lakosságnál je­lentkezik, negatív módon. A helyiiparban éppen ezért a műszaki fejlesztésnek még fo­kozottabb lépésekkel kell a jövőben fejlődnie, mert a szol­gáltatást a lakosság számára is olcsóbbá kell tennünk. Nógrád megyében minden ezer lakosra 7,4 szakmunkás végez szolgáltató tevékenysé­get. Ez a szám igen ala­csony, azaz elfogadható át­futási idővel nem tudják a jelentkező igényeket kielégí­teni. Különösen akkor, ami­kor munKájuk egy részét kézi erővel kell ellátniok, amely több időt vesz igénybe; mint ahogyan azt egy műszakilag korszerű, technológiailag ki­forrott üzemben levő dolgozó elvégezheti. Ezek a műszaki hiányossá­gok éreztetik hatásukat a la­kosság körében, közvetett és közvetlen módon is(, amelyet a következőkkel támasztok alá: a finommechanikai üzem­ben a műszerezés igen gyen­ge, sok olyan műszer hiány­zik, amely pedig mindennap szükséges lenne a rádió, a televíziói, a háztartási gé­pek hibáinak megkeresésénél, így a hibák megkeresése több időt vesz igénybe, így tör­vényszerű, hogy a javítás meg­drágul, mert a műszerész több időt fordít a javításra, mint ahogy az a teljes felműszere­zés esetében adódna. Ennél a kérdésnél a másik igen fon­tos és el nem hanyagolható jelenség, hogy a teljes fel­műszerezés esetében a vég­zett munka minősége is fo­kozottabb mértékben érvé­nyesülne. Az újítási mozga­lommal próbáljuk ezt a hiá­nyosságot felszámolni, azon­ban ez csak részmegoldást eredményez. A felműszerezés hiányossága anyagi fedezet­lenségből eredő jelenség, évek óta. A műszaki fejlesztésen belül a munka- és egészségvédelem­ről is szeretnék szólni. A vállalatok dolgozói, műszaki káderei akkor járnak el he­lyesen, és akkor egész a mun­kájuk; ha a műszaki fejlesz­tésen belül a munka- és egész­ségvédelem biztosításával, fej­lesztésével is mélyrehatóan foglalkoznak. A helyiipar műszaki gár­dája, gazdasági vezetői cso­dálkozással veszik azt, hogy a nagyüzemek milliókat kap­nak a népgazdaságtól munka- és egészségvédelem fejleszté­sére és mégis előszeretettel hanyagolják el, vagy az utol­só helyre teszik annak meg­valósítását. A csodálkozás ab­ból ered, hogy míg a nagy­üzemek milliókat kapnak ilyen irányú fejlesztésre, a helyiipar vállalatai nem kap­nak még ezreket sem. Ebből ered, hogy a helyiipar gaz­dasági vezetői többször pénz­ügyi szabálytalanságokat is követnek el azért, hogy a munka- és egészségvédelem területén az élet által fel­vetett halaszthatatlan hiányos­ságokat felszámolják, vagy egy bizonyos fokig azt loka­lizálják. Egy példa: a helyiipar, ezen belül a tanácsi ipar válla­latainak az illetékesek évek óta nem biztosítanak munka- védelmi beruházást. Követ­keztetünk arra, hogy felsőbb szempontokból eredő jelen­ségek ezek. Azonban akár­milyen szempontokat veszünk is figyelembe, a munka- és egészségvédelem területén, a helyiiparban rendelkezésre, megvalósításra várnak e fel­adatok. Ezek a feladatok nem valósíthatók meg a helyi rej­tett tartalékból. Minden túl­zás nélkül elmondhatjuk azt, hogy ilyen vonatkozásban a helyiipar dolgozói a nagy­üzemek dolgozóihoz viszonyít­va el vannak marasztalva. A dolgozók műszaki szín­vonalának emelésével kapcso­latban egyetértek a cikk azon megállapításával, amelyben felveti azt, hogy a dolgozók és a műszaki káderek szem­léletéből száműzni kell azt a maradi gondolatot, hogy „csak a tapasztalatokon nyugvó” ve­zetéssel a jövőben a feladato­kat meg lehet valósítani, a termelékenységet növelni, ol­csóbbá tenni a termelést. El kell vetni azt a maradi gon­dolatot, hogy „ami tegnap jó volt, az holnap is jó lesz”, mert ez nem ad biztosítékot a jövőbeni termelési, gazda­sági feladatok megoldására), amelvek az ötéves terv során előttünk állnak. A dolgozók műszaki színvonalának eme­lése a helyiiparban még hat­ványozódik, mert ahhoz, hogy sokoldalú feladatait végre tud­ja hajtani, a felkészültség fo­kát növelni, fejleszteni kell. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításánál előtérbe kell helyezni az üzemi sajátossá­gokat és az üzemeken belül kell megteremteni azok fel­tételeit. Hissnyai Sándor a Starjáni Vegyesipari Vállalat igazgatója Megvizsgálják a nők helyzetét

Next

/
Thumbnails
Contents