Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-11 / 91. szám

1961. november 11. MOSRADI HSPÜÍiAO 3 Ha már megvan, akkor szóljon is A legutóbbi értesülés sze­rint több mint 2,5 millió rá­dió előfizető van ebben az országban. A televízió tulaj­donosok száma is meghalad­ja a 150 000-et. Akár a rádió­ból, avagy a televízióból is igen tekintélyes mennyiség jut megyénkre. Ezek a szá­mok tehát azt bizonyítják, hogy dolgozóink szeretik a rádiót, a televíziót, hisz’ nemcsak a hírközlés leggyor­sabb eszköze, hanem beviszi a lakásba a kultúrát, a szó­rakozást, s nem utolsó sor­ban a nevelésnek is igen ha­tékony eszköze. Eszköze len­ne, ha.. . Hetek óta több panasz ér­kezik nemcsak a szerkesztő­séghez, hanem más szervek­hez is, hogy elsősorban az iparlakta területeken dolgo­zóink képtelenek a rádió, vagy a televízió adását él­vezni — a fertelmes recse­gés, ropogás következtében. Nem emelnék szót mellette, ha csak egyedi jelenség len­ne ez, de lassan kiterjed az egész megyére. Mizserfa — bányateleptől kezdve Zagyva- pálfalván át Salgótarján egyes részeiig mindenütt ta­pasztalható ez. Szóval meg­van a rádió, a televízió és még sincs. Mizserfán azt mondják, hogy a bányavilla­mos rossz szigetelése idézi elő. Zagyvapálfalván a gyár valamelyik motorja idézheti elő, Salgótarjánban és a megye többi községében, vá­rosában a vezetékeken lévő rossz kötések zavarják a rá­dió és a TV. vételét. Dolgozó családok ezrei ad­ták ki a drága pénzt rádió és TV vásárlásra, becsület­tel fizetik az előfizetési dí­jat, ezért joggal várnák a becsületes vételt, az adások élvezését is. Joggal várják, hogy Valamennyi illetékes nézzen szét a portáján, vál­toztassanak e tűrhetetlen helyzeten. A Salgótarjáni Szolgáltató Vállalat vizsgál­ja felül bányavasútját, a gyá­rak a gépek földelését, az EMÁSZ a villamoshálózatok kötéseit, de a posta is tegye meg a magáét. S ha ez be­következne, akkor szólna is a rádió, élvezhető lenne a TV adása — minden rádió­előfizető boldog lenne, mert meghallgatásra, elintézésre került a jogos panasz. S hogy ez így is lesz, az csak természetes. A vásártéri lakótelep után a megyei tanács mögött lévő domboldalon épül egy új városrész Salgótarjánban ha helyette már felépült az új üzemegység. így az ösz- szes segédüzemek, amelyeket lebontottak, illetve építettek, egymással teljesen összefüg­gésben voltak. Ennek a fel­adatnak a végrehajtását csakis jó kooperáció segítsé­gével lehetett és lehet meg­valósítani, mert egy-egy eset­leges építési késedelem ma­gával vonta a technológiai és épületgépészeti szerelés késedelmét, sőt, azon túl­menően a többi létesítmény bontását, illetve építését is visszavetette. A kooperációnak további szerep^ az volt, hogy megfe­lelő összhangot teremtsen az építési munka, épületgépé­szeti munka és technológiai szerelési munka között is. A két fővállalkozó között meg­felelő kapcsolatot csak a be­ruházó által kezdeményezett és végrehajtott kooperáció segítségével lehetett megte­remteni. Természetesen a kooperációs munkába a ter­vezőt is be kellett vonni, mert a kivitelezés folyamán felmerültek tervezéssel kap­csolatos problémák is. A Zagyva II. építése folyamán ez a kooperáció megvolt, de előfordult, hogy a jegyző­könyvben rögzített határidő­ket egy újabb kooperációs értekezleten meg kellett vál­toztatni, mert egyik, vagy másik vállalat valamilyen oknál fogva nem tartotta be. Az együttműködést előse­gítette a megyei pártbizottság által kezdeményezett szocia­lista szerződéskötés, melyet a két fővállalkozó és vállala­tunk kötött egymással. Hatá­sára a kooperáció megjavult, ennek eredményeként a Zagy­va Il-t az előírt határidőre megindíthattuk. A kooperáció akkor jó, ha a résztvevő válla­latok a határidőket minden kö­rülmények között teljesíteni tudják. A vállalatok kooperá­ciós munkájára sajnos befo­lyással van áz, hogy a beru­házó a negyedéves számlák­ban az általa jogtalannak vélt tételeket törölni kény­telen, vagy az esetleges ké­sedelem miatt a beruházó kénytelen döntőbizottsághoz fordulni a munka meggyor­sítása érdekében. Van ben­ne tapasztalatom, hogy ilyen esetekben a kivitelező válla­latok rosszindulatúnak tekin­tik a beruházók esetleges intézkedéseit, s ilyenkor már nehezebb megtalálni a meg­felelő összhangot. Pedig, ha a kivitelező vállalatok épí­tés-vezetői, vezető szerelői, vagy más magasabb beosz­tásban lévő dolgozói, a saját egységük érdekeit tartva szem előtt, látszólagos ered­ményeket tüntetnek fel. ez helytelen, mert elsősorban a népgazdaság érdékeit kell szem előtt tartam és annak megfelelően dolgozni. A beruházással járnak egyéb problémák is, mint például a szakkáder gárdá­nak a kiépítése, ami nálunk nem volt megfelelő. Nagy hi­ba, hogy az új gyáregység A megye idegenforgalmának helyzetét vitatta meg a megyei képviselőcsoport Szerdán ülést tartott a kép­viselők Nógrád megyei cso­portja. A képviselők Nógrád megye idegenforgalmának helyzetéről és a külföldi uta­zások eddigi tapasztalatairól tanácskoztak. A hasznos, sokoldalú vita során javasolták, a megye gaz­dag idegenforgalmi lehe­tőségeinek kihasználása érdekében kutassák fel a helyi lehetőségeket, a továbbfejlesztés anyagi erőforrásainak biztosítá­sára. Elhatározták, hogy rövidesen Nógrád megyében is felállít­ják az idegenforgalmi hiva­talt, amely áz utazási igé­nyek jobb kielégítését és az idegenforgalom lebonyolítá­sát intézi majd. Nógrád me­gye így az országban nyolca­dik lesz, ahol idegenforgal­mi hivatal végzi a kirándu­lók, túristacsoportok elhe­lyezését. Indítványozták továbbá egy megyén belüli utazási moz­galom megszervezését is a képviselők. Elsősorban fia­talokat, úttörőket és kiszese- ket kapcsolnak majd be az Í „Ismerd meg megyédet” moz­galomba. J A képviselőcsoport ezek után meghallgatta Jelűnek Tibor főagronómusnak a je­lentését, a növényi és állati kártevők elleni védekezés helyzetéről és az ezzel kap­csolatban tett intézkedések­ről, valamint a vadgazdálko­dásról. Javaslatot tettek, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága is tűzze majd napirendjére ennek az igen fontos kérdésnek a megvitatását és hozzon hasznos határozatokat a növényi és állati kárte­vők elleni védekezésre. A képviselőcsoport elítélte a vadgazdálkodásban még meglévő súlyos hibákat és törvénysértéseket, amelyek­kel több millió forintos kárt okoznak a megye vadállomá­nyában Két élüzem követendő példája Bányagépgyár: kibővítették az éves vállalást Acélárugyár: készül a verseny jövő évi feladata Az év végének közeledése fokozottabb feladatok elé ál­lítja ipari vállalataink vezetőit, dolgozóit. Ez tükröződik azokban a kezdeményezésekben, intézkedésekben, amelye­ket már több gyárunkban végrehajtottak, illetve végre­hajtanak. A legfőbb cél az 1960-as tervév sikeres be­fejezése, a jövő évre való zavartalan átmenet biztosítása. Túl az évi százmillión Termelési tanácskozást tar­tottak az elmúlt napokban a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár­ban. A tanácskozáson érté­kelték az év első kilenc hó­napjának eredményeit, a har­madik negyedévi mérleget. Az ezt megelőző vizsgálódások már arra utaltak, hogy a gyár — amely az első fél­évben elnyerte az élüzem címet — az említett időszak­ban jól dolgozott. Mind a tervek, mind az éves fel­ajánlások jelentős túlteljesí­tését bizonyították az adatok. Október végéig például az egész évi közel 95 millió forintos termelési terv­ből már 85 milliót tel­jesített a gyár. Az előírt önköltségi tervet 3 és fél százalékkal csökken­tették. Ezért már a termelési tanácskozás' előtt megkérdez­ték a munkásokat, akik egy­öntetűen helyeselték, hogy újabb felajánlást tegyen a gyár kollektívája. A terme­lési tanácskozás az eléje ter­jesztett pótvállalás javaslatát elfogadta. Az újabb vállalás alapján a gyár éves termelési tervét határidő előtt, december 15-ig befejezi. Az év végéig a tel­jes és befejezett termelésben -— a túlteljesítésből eredően -— a gyár történetében elő­ször túlhaladják az évi 100 millió forintos termelési ér­téket. Pótvállalást tettek az önköltségi tervre is: az éves előirányzathoz viszonyítva 4 százalékos csökkentést érnek el. Külön gondot okozott az ex­portterv teljesítése, ugyanis év közben 5,5 millió forint értékű törlést hajtottak végre. Balesetmentesen közlekedő gépkocsivezetőket tüntettek ki Évről-évre szaporodik azoknak a gépkocsivezetők­nek a száma, akik magas tel­üzembehelyezése előtt válla­latunk szakemberei nem gyűjthettek tapasztalatokat azokban a külföldi országok­ban, ahonnan néhány igen lényeges berendezésünk szár­mazott. Ebből következett az, hogy sok olyan probléma ve­tődött fel, melyeknek a meg­oldása a tapasztalatok bir­tokában nem okozott volna komoly gondot. A beruházással kapcsolat­ban meg kell még említenem: igen lényeges a beruházások ellenőrzésénél, irányításánál, hogy az ezzel foglalkozó sze­mélyek megfelelő gyakorlat­tal rendelkezzenek és az irányításra és ellenőrzésre elegendő ember álljon ren­delkezésre. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha egy na­gyobb beruházással foglalko­zó vállalat megfelelő lét­számmal és megfelelő ta­pasztalattal rendelkező beru­házási osztályt tart fenn. Fentieket összegezve, a be­ruházás — a műszaki fejlesz­tés igen lényeges része — csak akkor éri el célját, és akkor válik igazán műszaki fejlesztéssé, ha a tervezés bátran meri alkalmazni a legmodernebb technikát, a legfejlettebb technológiai el­járást és a kivitelezést, va­lamint a beruházás irányítói ennek megfelelően hajtják végre feladataikat. Antóni Vilmos a Zagyvapálfalvi Üveggyár beruházási osztályvezetője. jesítményt érnek el baleset- mentesen. A 33-as Autóközlekedési Vállalatnál vasárnap 49 ilyen dolgozónak adtak át jutalmat. Gábor Lajos taxi­sofőr aranyérmet és 600 fo­rint pénzjutalmat kapott, mert 400 ezer kilométert tett meg. Négyen ezüstérmet és az ezzel járó 500 forint ju­talmat kapták, 300 ezer ki­lométeres teljesítményükért. A többi dolgozó bronzérmet és 300—300 forint pénzjutal­mat vett át. Ugyanakkor ok­levelet kapott valamennyi kitüntetett és olyan jelvényt, amelyet gépkocsiján is elhe­lyezhet. Az idei jutalmazások kü­lön érdekessége, hogy a ta­valyi hússzal szemben most már két és félszer annyian kaptak elismerést jó munkáju­kért november 7-e alkalmából. Az eddigi jelek szerint jövő­re a balesetmentesen közle­kedő gépkocsivezetők száma tovább növekszik majd. Az ő példájuk igazolja, hogy le­het és szükséges is a szabá­lyok megtartásával közleked­ni, óvni saját maga és em­bertársai testi épségét, a tár­sadalmi tulajdont. Az állan­dóan növekvő gépkocsiforga­lom, az időjárás által oko­zott nehézségek szintén meg­követelik a nagyobb figyel­met, a balesetmentes közle­kedést, hiszen számos sajná­latos példa áll már előttünk, amelyek mind a fegyelmezet­lenséget, a szabálytalanságo­kat bizonyítják. A termelési tanácskozás úgy találta, megvan a lehetőség arra, hogy az ebből szár­mazó kiesést pótolják. Az il­letékes külkereskedelmi vál­lalattal történt megbeszélés alapján valóban sikerült fon­tos export-megrendeléseket a jövő évről előre hozni, s így mintegy 0,3 százalékos túl­teljesítést ér majd el a Bányagépgyár az éves ex­port! er vhez viszonyítva. A termelési tanácskozás egyben olyan javaslattal is fordul megyénk többi ipari vállalataihoz, hogy vizsgál­ják felül milyen lehetőségeik vannak az éves tervek és vállalások teljesítésére, illet­ve túlteljesítésére, dolgozzák ki azokat az intézkedéseiket, amelyek a második ötéves terv első évéből rájuk eső rész túltjeljesítését lehetővé teszik. A kovácsológyár pályázik az első helyre Az élüzem Salgótarjáni Acélárugyárban szintén több tanácskozáson vitatják már meg eddig is az év hátra­levő részének feladatait. Az elmúlt héten a gyári párt- végrehajtó bizottság kibőví­tett ülésen hozott határoza­tot az 1961. évi terv telje­sítésének további feladatairól és a téli felkészüléssel kap­csolatos feladatokról. Az ülé­sen a negyedik negyedévi munkaverseny középpontjá­ba a gazdaságosságot, az anyaghányad és a költség­szint csökkentését, valamint a minőség javítását állítot­ták. Kimutatták azt, hogy az anyaghányad egy szá­zalékos csökkentése mint­egy 12—-13 millió forintos évi megtakarítást biztosí­tana a gyár számára. Vasárnap este osztották ki a immkaverseny legjobbjai­nak kijáró jutalmat. Az első három helyezett: a hideg- hengermű, a huzalmű, és a kovácsológyár között már itt vetélkedés alakult ki. Vincze elvtárs, a kovácsológyár ve­zetője bejelentette, jövőre ők nyerik el az első helyet és az ezzel járó jutalmat. Ezért már most megkezdik a meg­felelő intézkedések kidolgo­zását. A gyár pártbizottsága is hozzálátott a munkaverseny elkövetkezendő feladatainak kimunkálásához a jövő évi tervek teljesítését előrelendí­tő mozgalom kialakításához. Egy bátor kezdeményezés eredménye — 80 mázsás fejteljesítmény Mizserfán Az igaz, hogy a mizserfai bányászok és vezetők mindig olyan hírben álltak, hogy bátran nyúlnak az újhoz, szeretik a korszerűt. Bizo­nyítja ezt az is a többi kö­zött, hogy a mizserfai bá­nyák a legkorszerűbben gé­pesítettek. a legtöbb újítást nyújtják itt be az emberek. E'e amikor arról volt szó, hogy a Pálhegy III. bánya­üzemben egy kísérleti fron­tot kell beindítani, három méteres szénvastagságban, bizony „fáztak” a vezetők és bányászok egyaránt. Most sem az újtól „féltek”, inkább azért aggódtak: milyen ered­ménnyel jár majd ez a frontfejtés, megéri-e a kísér­letezést. Néhány hét telt el azóta, hogv megkezdték az új frontfejtés előkészületi mun­káit. Vastag, három méteres telepben, két-szárnyon — ahogyan hivatalosan mond­ják — hazafelé haladó fejté­si munkahelyet készítettek elő. S beindult a termelés is. — Kellemes meglepetés ért bennünket — mondja Sándor Béla elvtárs, a bánya veze­tője. Megtörtént az első om- lasztás is, s igazán kiválóan „viselkedik” a főte, amitől a legjobban féltünk. Üj ez a fejtési mód számunkra, ma már viszont azt mondjuk, hogy érdemes volt vele kísér­letezni. Tudni kell, hogy nemcsak a frontfejtés új ná­lunk, hanem a fejtésben is újat alkalmazunk. Acéltám- mal biztosítjuk a frontot, s páncélkaparóra robbantunk. Ez igen nagymértékben könnyíti a fizikai munkát. — A páncélkaparóra törté­nő robbantást más üzemek­ben is alkalmazzák. Mi te­hát ebben az új — kérde­zem a bánya vezetőjétől. — Az, hogy á robbantás előtt, a szén előtt a kaparó mellett végig 1,7 méteres magasságban vaslemezeket helyezünk el. így a robban­tás után a jövesztett szén csaknem száz százalékban a kaparóberendezésre jut, s szinte lapátolás^ emberi erő nélkül hehet továbbjuttatni. Beszélgetés közben más újdonságot is megtudhat az érdeklődő. Például azt, . Jiogy ezzel a fejtési móddal a Pál­hegy III. bányaüzemben az eddigi 30—35 százalékos szénveszteséget — éppen az úgynevezett Diliérek lefejté­sével a minimumra csökken­tik. Ez pedig szénmedencénk­ben nagy szó. — Mivel kísérleti a front- feités, igen nagy szaktudást is igényel az üzemeltetése — táiékoztat tovább a bánya­vezető. Az, hogy jó eredmé­nyeket tudunk már most is felmutatni, elsősorban Do­monkos István csapatvezető, a brigád tagjai és a műszaki dolgozók érdeme. A frontfej­tés működtetése szervezett munkát igényel, s erre a Do­monkos briffád igen alkal­mas, Eredményeik is ezt bi­zonyítják. Míg üzemi szin­ten 48 mázsás a fejteljesít­mény, addig ezen a frontfej­tésen 80 mázsás műszakon­ként! teljesítményt érnek el a Domonkos brigád tagjai. És ez nagyon jó eredmény. Mizserfán tehát most sem bánták meg, hogv újjal, ed­dig nem alkalmazott mód­szerrel kísérleteznek. Sőt! Már most azon gondolkod­nak. hogy a kétszer 40 mé­terről meghosszabbítják a frontszárnyat — ha a főte- viszony ezt megengedi, hogy tovább növeljék a termelé­kenységet, javítsák a bánya valamennyi mutatóját. Már­pedig ha ezt Mizserfán elha­tározták. akkor végre is hajtják. — Somogyvári — INGYENES LAKÁS MINDEN CSALÁDNAK A kommunizmusba való át­menet időszakában a szovjet állam egyik legfőbb gondja a lakásépítés. A 70-es évek végére lehetővé válik, hogy minden családnak, beleértve az ifjú házasokat is, ingye­nes lakást és igyenes köz­szolgáltatásokat biztosítsunk. Még hatalmasabb változások következnek be falun. A ré­gi típusú falusi házak he­lyén összkomfortos új házak épülnek. A gyorson fejlődő megyeszékhely

Next

/
Thumbnails
Contents