Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-11 / 91. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961.- november 11. Ki hajtsa végre a párthatározatot? Egy romhányi beszélgetés tanulságai Hogyan valósítják meg a demokratizmust a szécsényi járás pártszervezetei pártunk Szervezeti Sza- bályzata kimondja, hogy az MSZMP a demokratikus centralizmus elvén épül fel. A párt valamennyi szervét de­mokratikusan, taggyűlésen, pártértekezleten, pártkong­resszuson választják. Ezek az elvek a szécsé­nyi járásban a pártszerveze­teknél érvényesülnek. Minden párttag ismeri, hogy csak a párton belüli demokrácia be­tartásával lehet a párt ön­tevékeny, cselekvő szervezet. Pártunk tapasztalatai világo­san bizonyítják, hogy széles­körű pártdemokrácia nélkül nem tudjuk erősíteni tömeg­kapcsolatainkat. Ludányhalásziban gyakor­lattá vált, hogy a taggyűlési beszámolók előtt ismertetik az elmúlt taggyűlésen hozott ha­tározatok végrehajtását. Ez a gyakorlat már több pártszer­vezetnél is tapasztalható és feltétele annak, hogy a párt- szervezetek minden tagja ma­gáénak érzi a párt politikáját és részt vesz annnak végre­hajtásában. Ezt konkrétan iga­zolják olyan tényeki, mint amilyenek a növényápolási munkák idején voltak. Több párttag tett olyan javaslatot, hogy a munkákat idejében és jó minőségben csak úgy lehet elvégezni, ha a terüle­tet felosztják a tsz-tagok kö­zött. Volt kezdeményezés a járási pártbizottság javaslatára az aratás, a gabonabetaka­rítás, a cséplési munkák mun­kaegységre történő végzésére. Párttagjaink nagy többsége megértette, hogy az ilyen munkavégzés a tsz ügyét előbbre viszi és emelkedik a munkaegység értéke. Párttagságunk bizalommal van a felsőbb pártvezetés iránt, mely bizalom tettekben nyilvánul meg. Jelenlegi ered­ményeinket az őszinteségnek, valamint párton belüli szabad vélemény nyilvánításának tu­lajdonítjuk. Tapasztalatunk alapján párttagjaink egyre bátrabban vetik fel a hi­bákat, hiányosságokat, ezt igazolják a legutóbb megtar­tott körzeti értekezletek ta­pasztalatai, valamint az ezt megelőző párttaggyűlések. Ma már valóság, hogy a szocialista brigádok a mun­kásosztály kimagasló, magas öntudattal rendelkező kép­viselői. Aki megismeri ezek­nek az embereknek az éle­tét, az igenis bátran ki­mondja: a szocialista brigá­dok tagjai a munkásosztály élgárdája. Álljon itt ennek igazolására a Zagyvái Bánya­üzemhez tartozó Margit- tárói bánya, Hegedűs Aladár szocialista brigádjának egy napja, november 7-e, amikor a brigád tagjai Inászón ta­lálkoztak, hogy közösen is megemlékezzenek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójáról, aztán számba vegyék, miként tet­tek eleget azoknak a köve­telményeknek, amelyek vég­rehajtása lehetővé teszi, hogy viselhessék a szocialista bri­gád megtisztelő címet. És vé­gül a brigád egyik tagjának, XJrbán László most született kisfiának közösen, mintegy nagy családhoz méltóan meg­adják a Gábor nevet és osz­tozzanak az ifjú házasok nagy örömében. Ez a Hegedűs Aladár szo­cialista brigádja valóban \olyanná lett, mint egy nagy család. Ha munkáról van szó, szinte egyetlen erővé összpon­tosulnak. Most is, miután a brigád vezetője meleg szavak­kal emlékezett a forradalom évfordulójára, rendre mérleg­re rakták az eddig végzett munkájukat. Miről tárgyaltak? Egyszerű tettekről. Arról, hogy bizton­ságos legyen emberre nézve is a termelés. Ne érje a brigádot rossz szó a szén minősége miatt. Ismerjék meg jobban a gépeket és kí­méljék az emberi erőt. Ilyen egyszerű, de nagyon hasznos A járási pártbizottság, va­lamint a járási tanács ja­vaslatára csatlakozás történt az országos versenyfelhívás­hoz Ezeken a megbeszélése­ken párttagjaink nyíltan fel­vetették, hogy a versenyvál­lalásnak csak úgy tudnak ele­get tenni, ha a gépállomás vezetősége közelebb kerül a tsz-hez és a problémákat kö­zösen tárgyalják meg. Meg­bírálták a mezőgazdasági osz­tályt azért, mert kevés szak- irányítást nyújt részükre, va­lamint több helyen felvetet­ték, hogy a versenyt értékel­jék. J árásunkban iái pártfegye­lem egyre inkább meg­felel a követelményeknek. Rendszeresen részt vesznek párttagjaink a pártrendezvé­nyeken. Fártmegbizatásukat idejükhöz mérten hajtják vég­re, fegyelmezett magatartást tanúsítanak a taggyűléseken, egyre több alapszervezetben előfordul, hogy a helytelen magatartásra egymást figyel­meztetik. Igen ritka esetben fordul elő, hogy valamelyik párttag elmaradna a tagdíj- fizetéssel. A párton belüli demok­rácia a pártomkívüliekre is hatást gyakorol, ami igen fontos kérdés napjainkban fa­lun. Ugyanis be kell vonni a pártonkívülieket is a tsz politikai és gazdasági meg­szilárdításába. Ez annál is inkább fontos, mert dolgozó parasztjaink kezdeményezésé­re, tapasztalataikra igen nagy szükség van. Párttagjaink fel- világosító munkát végeznek a tsz-tagok körében és ezzel elismerést vívnak ki számuk­ra. Igen nagy jelentősége van napjainkban ennek a munká­nak az őszi betakarítási, va­lamint a vetési munkák vég­zésében. Jó a kapcsolat a párt és a gazdaságvezetők között, kü­lönösen Litke, Varsány, Ka- rancsság és más községek­ben. Nem lehet jónak mon­dani ezt a kapcsolatot Ma- gyargécen, Piliny és Ságújfalu községekben. > Ma már elmondhatjuk, hogy a taggyűléseinken a határo­zatokat egyöntetűen hozzák dolgokról, a maguk dolgairól, amelyek mégis országos dol­gok. Igen, a Hegedűs-brigád erről tárgyalt. Ott kinn, a munkahelyén, az esőáztatta inászói völgyben. Csak ezután került sor arra a szép névadó ünnepre, ahonnét már nem hiányoz­tak az asszonyok sem és az eszem-iszom sem. De a ma­guk pénzén — mert ők ezt már így szokták meg. Fiatal házaspár az XJrbán házaspár. Ott laknak kint Inászón. Pócsa József, a bri­gád egyik harmadvezetője mondta, hogy Forgácsról ke­rültek Inászóra. Van a tele­pen egy nemrég épített nagyobbacska terem, azt vet­ték az ünnep alkalmából birtokba. És mire a tanács­kozásról megtértek, az asz- szonyok már megterítettek, szépen, ízlésesen. Még a vi­rág sem hiányzott az asztal­ról. Aztán megjött az ifjú pár, nagy kincsükkel, a kis­gyerekkel, az anyakönyvve­zető keresztbe tette vállán a hivatalos szalagot és kezde­tét vette a szertartás. Könny csillogott a kemény bányász- emberek szemében. Némelyi­kük lopva törölgette, mert olyan szép volt ennek az együvétartozásnak a meg­nyilvánulása. Susán Béla, a párttitkárjuk a hivatalos ak­tus után egy rövid köszöntő­ben hangot is adott ennek Aztán jöttek a jókedv, az öröm órái. Hiszen azt ünne­pelték, hogy eggyel több tagja van a brigádnak. így telt el a Hegedűs Ala­dár szocialista brigád egy napja a forradalom évfordu­lóján, Inászó bányatelepen, a régmúltra tekintő öreg fa­lak között, ahová beköszön­tött az új élet. meg és azok végrehajtásá­ból mindenki kiveszi a ré­szét. Nem volt mostanában olyan tapasztalatunk, hogy a felsőbb szervek, valamint a helyi szervek határozatainak végrehajtásánál valamely párt­tag más álláspontot képvi­selt volna. Pártszervezeteink munká­jára egyre inkább az ön­állóság a jellemző. Pártve­zetőségeink ma már nem szo­rulnak gyámkodásra, sem uta­sításra, hanem a havi tit­kári értekezletek anyaga mel­lett igen sokat foglalkoznak a községek sajátos helyzetéből adódó feladatokkal. Legtöbb pártszervezetünk megtárgyal­ta a felvásárlás helyzetét, így Endrefalva, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Nógrádsipek, Ipolytamóc. Endrefalván a pártszervezet javaslatára a földművesszövetkezet dolgozói családlátogatást végeztek a felvásárlás meggyorsítása ér­dekében. Igen jól sikerült a ludányhalászi pártszervezet mozgósítása, ahol a párt irá­nyításával a földművesszö­vetkezet dolgozói október 22-én felvásárlási napot ren­deztek, ennek eredménye 27 mázsa burgonya;, 130 kilo­gramm baromfi volt. A pártdemokrácia igen lé­nyeges kérdése, hogy a párt­tagságot mennyire tudják tá­jékoztatni a pártvezetőségek a legfontosabb kérdésekről és a különböző határozatokról. Pártvezetőségeink szívügyük­nek tartják a párttagság tá­jékoztatását. Ehhez a járási pártbizottság is ad segítsé­get, Napjainkban a legna­gyobb az érdeklődés a nem­zetközi események iránt. Min­den alapszervezetnél tartottak tájékoztatót ezzel kapcsolat­ban, részben a párttitkárok, pedagógusok és a pártbizott­ság instruktorai. A most folyó vezetőség ^ újjáválasztásoknál is ez a legfontosabb feladat. Kádermunkánknál azt tarjuk szem előtt, hogy olyan ve­zetőket válasszanak az alap­szervezetek élére, akiknek ön­álló kezdeményező készsé­gük mellett megfelelő tömeg­kapcsolatuk van. Érzik a párttagok, hogy a szocializmus építéséhez a leg­jobb erőkre van szükség. Olyan erőkre, melyeknek na­gyobb képességük van a ve­zetéshez és irányításhoz, több pártonkívülit tudnak bevonni a szocializmus építésébe. Géczi István a szécsényi járási pártbizottság oszt.vez. A műszaki fejlesztéssel foglalkozva, feltétlen beszél­nünk kell a beruházások helyzetéről is. Ugyanis a beruházások a műszaki fej­lesztés igen lényeges részét teszik ki. Feladata, hogy az új üzemegységeket és üzem­részeket a legmodernebb technikai berendezésekkel szereljék fel, és a bevezetett technológia a legmodernebb legyen. Az említett feladato­kat az illetékes tervező vál­lalatnak kell a tervezés folya­mán figyelembe vennie. Saj­nos, a tervezők nem minden esetben követik ezeket a szempontokat. A Zagyva II- nél pl. építettünk egy kazánte­lepet, mely nem a legmoder­nebb kazánokkal van felsze­relve, A beépített kazánok olyan típusúak, melyeknek gyártása már több mint tíz esztendeje megszűnt. Már most látnivaló, hogy emiatt néhány év múlva ismét ka­zánproblémáink lesznek. És ez mind azért, mert esetleg a vállalatnál lévő néhány idősebb szakember idegen­kedik az új, modernebb be­rendezésektől. Hogy a tervezők nem min­den esetben alkalmazzák a Széleskörű vizsgálat alap­ján a helyszínen tárgyalta meg a Romhányi Cserépkály- hagyár pártszervezetének munkáját, termelést ellenőrző tevékenységét, a Rétsági Já­rási Párt Végrehajtó Bizott­ság. A végrehajtó bizottság néhány hete lezajlott ülése a gyár mozgalmi, gazdasági és műszaki vezetése eredmé­nyeinek elismerése mellett sok tekintetben bírálta a Cserép- kályhagyár munkáját. Rámu­tatott az ülés arra, hogy a pártmunka, a dolgozók között végzett felvilágosító és szer­vező tevékenység elmaradt a követelmények mögött. Visz- szaesett a gyár gazdasági, mű­szaki tevékenysége is, hosszú hónapokon át romlottak a termelés legfontosabb muta­tói. Az okokat keresve a vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy gyenge a dolgo­zókra való támaszkodás, a vezetők nem tesznek hatásos intézkedéseket a taggyűlése­ken és egyéb tanácskozáso­kon felvetődő hibák kijavítá­sára. Nem használják ki meg­felelően azokat a termelési Barf-ók-Liszl­hanqverseny Kállón A káliói Liszt Ferenc Mű­velődési Otthon a Pásztói Já­rási Tanács Művelődési Osz­tálya és a Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó Bar- tók-Liszt hangversenyt ren­dez november 19-ón Kállón. Az ünnepséget délelőtt 11 órakor az új művelődési ott- otthon avatása előzi meg. A Bartók-Liszt hangversenyen közreműködnek: a Salgótar­jáni Pedagógus Énekkar Vi­rágú László vezetésével, a sziráki Erkel Ferenc énnak- kar, Szentes. Ferencné ve­zényletével, és a vanyarci Állami Általános Iskola énekkara, Tomka Aladárné vezényletével. Fellépnek to­vábbá Horváth Ernő és Var­ga Józsefné hegedű, Oravecz Etelka, Kelemen Imre, Szán­tó Lajos és Pázmány Tibor zongora, és Borsányi Mátyás fuvolaművészek is. A megnyitóbeszédet Bu­gán József, a Megyei Nép­művelési Tanácsadó vezetője tartja. legfejlettebb technikát, arra két magyarázat lehet. Vagy nem ismerik a modern tech­nikát, vagy hallgatnak né­hány idősebb szakember ké­résére, hogy a régebbi típusú berendezéseket építsék be a tervezett üzemrészekbe. A kivitelezés folyamán igen sokszor kiderült, hogy nem egyeztették az építési, épületgépészeti és technoló­giai terveket. Úgy látom, hogy a tervezőknél jónéhány esetben a tervek ellenőrzése, egyeztetése sablonos munka. Csak egy példát: az építési terv szerint egy tokozott helyiségnek a hosszmérete 4 méter, ugyanakkor az oda betervezett tokozott elosztó- szekrény legnagyobb mérete 4,2 méter. Említhetnék ehhez hasonló hibát, melyeknek a kijavítása több száz, vagy esetleg ezer forintba kerül. A tervezés másik elhanya­golt kérdése a tervbírálat. Amióta beruházással foglal­kozom, csak olyan tervbírá­lat tanúja voltam, amely a következők szerint zajlott le: közölték a tervbírá­lat időpontját. A meghívott szervek megjelentek a terv­bírálaton és a falra kifüg­lehetőségeket sem, amelyek­kel a gyár rendelkezik. Ese­tenként csorbát szenved a fe­lelősségvállalás, nem kielégítő a vezetés hitele a munkások előtt. Különösen aláhúzta a végrehajtó bizottság az egy­ség hiányának káros követ­kezményeit, a megfelelő bi­zalom hiányát, a kollektív munka fogyatékosságait. Mint említettük már több hét telt el a tanácskozás óta és így joggal várhatná min­denki, hogy a Romhányi Cse- répkályhagyár vezetői meg­felelő intézkedéseket tesznek a végrehajtó bizottság hatá­rozatainak végrehajtása ér­dekében. Sajnos ez nem így van. A határozatok túlnyomó többségei, a munka zöme el­sősorban a gazdasági és mű­szaki vezetésre vár. Ezt kö­veteli meg nemcsak az idei termelési tervek teljesítése, hanem az a nagyarányú re­konstrukciós munka is, amely ebben az évben megindult. Mint ismeretes a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa újí­tási hónapot szervezett. Saj­nos ebben a gyárban jófor­mán semmit sem tettek, hogy az amúgy is gyenge újítási tevékenységet fellendítsék. Az év eddigi részében benyúj­tott javaslatok száma még a tizet sem éri el. Hasonló mó­don jártak el a munkaszer­vezési hónappal kapcsolatban is. A munkaszervezés szín­vonalának emelése nem vált céltudatos, szervezett mozga­lommá ebben a gyárban. Semmilyen intézkedést nem tettek annak érdekében, hogy a munkaszervezési hónap amúgy is gyenge eredmé­nyeit növeljék, a kezdeti ta­pasztalatokat hasznosítsák és bővítsék. Az idei műszaki fej­lesztési terv is meglehetősen gyenge. Egyedül a mintegy évi 200 ezer forintos megta­karítást jelentő ólommentes máz üzemszerű alkalmazása jelent előrehaladást. A többi téma vagy igen szegényes, vagy elmaradt a megvalósí­tás. A tapasztalatok és a fel­adatok alapján már szükség lenne a gyár dolgozóinak, műszaki vezetőinek bevoná­sával a jövő évi műszaki fej­lesztési terv elkészítésének megkezdése. Ebben sincs elő­rehaladás - a Romhányi Cse- répkályhagyárban. Nyilván­való, hogy ezért elsősorban a gyár műszaki vezetőit, fő­leg főmérnökét Radvánszki gesztett tervek alapján el­mondták véleményüket rö­vid egy óra — másfél óra alatt. Egy tervből másfél óra alatt igen keveset lehet látni. Ebből adódott azután, hogy jónéhány esetben a beruházó akkor fordult tervmódosí­tásért a tervező vállalathoz, amikor a kidolgozott terv már beérkezett vállalatunk­hoz és több idő volt a ter­veket elemezni, felülvizs­gálni. Véleínényem szerint a helyes az lenne, ha az el­készült tervet előbb megkül- denék a beruházónak felül­vizsgálatra, hogy a tervbírá­latra megfelelő felkészülés után lehessen elmenni. így, jóval kevesebb lenne a ki­vitelezés folyamán a terve­zésből adódó hiányosság. A beruházások tervezésé­nél és megvalósításánál bát­ran kell tehát alkalmazni a legfeljlettebb technikai be­rendezéseket és a legfejlet­tebb technológiai eljárásokat. A bátorság természetesen nem úgy értendő, hogy min­den előzetes tájékozódás és megfelelő tapasztalat nélkül alkalmazzunk berendezéseket. Erre is szeretnék hozni egy példát. Vállalatunk 1958-ban Sándor elvtársat terheli a felelősség. A párthatározatok végre­hajtásában azonban Titkos Ferenc elvtárs, a gyár igaz­gatója sem áll hivatása ma­gaslatán. Amikor legutóbb arról érdeklődtünk személy szerint mit tett, illetve mit vár a végrehajtó bizottság ha­tározataitól;, a következőket válaszolta: „Rendbe jön a gyárunk, ha jól hajtják vég­re ezeket a határozatokat”. Tehát, ha mások jól hajtják végre, pedig Titkos elvtárs is tagja annak az alapszer­vezetnek. amelyikre a ha­tározatok vonatkoznak. Ami a gazdasági részt illeti, azért elsőrendű felelősséggel tar­tozik, és mint kommunista igazgató felelős az egész párt- szervezet politikai és gaz­dasági tevékenységéért is. A határozatok érdekében tett intézkedések elmulasztását az­zal igyekezett pótolni, hogy mindent a közte és a gyár főmérnöke között meglevő el­lentétekkel akart megmagya­rázni. Természetesen a végre­hajtó bizottság e kérdésben is állást foglalt, mire Titkos elvtárs olyan véleményt nyil­vánított, hogy az nem is tartozik a pártra. Meglehető­sen furcsa szemlélet, amely egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a Romhányi Cse- répkályhagyár mozgalmi és gazdasági vezetői képesek lesznek az eredrfiényes mun­kához nélkülözhetetlen egysé­ges, elvtársi légkört, kollek­tív munkát megteremteni. A párt határozataihoz való viszony az egész pártélet sar­kalatos kérdése. Mércéje an­nak a komolyságnak és tu­datosságnak, amellyel a ve­zető a rábízott felada­tok végrehajtásán munkálko­dik. Feltétlenül helyes lesz, ha a Romhányi Cserépkályha- gyár valamennyi vezetője, de különösen igazgatója és fő­mérnöke nagyobb energiával és következetességgel, jlz egész gyár ügyeinek nagyobb fe­lelősséggel történő intézkedé­sével tanúsítják, hogy meg van bennük az elhatározás és az akarat a munka fel­lendítésére. Nyilvánvaló, hogy a saját munkájuk és maga­tartásuk iránti nagyobb ön­kritika, a ma még tapasztal­ható helytelen szemléletek le- vetkőzése hozzásegítik majd ehhez a romhányi elvtársa­vásárolt nyugatnémet csi­szoló és polírozó berendezé­seket. Tudomásom szerint senki nem ismerte a megvá­sárolandó csiszológépet és csupán ajánlat alapján ren­delték meg. A berendezése­ket beépítették. Amikor né­hány külföldi szakember járt vállalatunknál, kiderült, hogy a vásárolt berendezések már eléggé elavultak és például a Szovjetunióban jóval mo­dernebb technológiai eljárás­sal dolgozó, sokkal termelé­kenyebb csiszolóberendezések vannak. Ebből nyilván az derül ki, hogy aki tervbe vette a csi­szolóüzem létrehozását, és csiszolóberendezéseket ke­resett hozzá, nem elég körül­tekintéssel hajtotta végre feladatát. Igen sok probléma adódott a kivitelezés folyamán abból, hogy két fővállalkozó végezte a kivitelezési munkákat. A két fővállalkozóval kötött ke­retszerződések hiányosak vol­tak. Ennek és egyéb, más természetű problémák meg­oldására hivatott a kooperá­ció. Vállalatunknál a beru­házás olyan körülmények között valósult meg, amikor egy meglévő gyáregységet továbbra is üzemben kellett tartani, tervét teljesítenie kellett. Ugyanakkor a ter­melő üzemegységet kiszolgáló segédüzemek is korszerűsí­tésre, vagy esetleg bővítés­re szorultak. Egy meglévő régi üzemegység lebontására csak akkor kerülhetett sor,---------------------■*>-------------------------------­A szocialista brigád egy napja kát. Balogh Gyula A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA A Zagyva II. rekonstrukciójának néhány tapasztalata

Next

/
Thumbnails
Contents