Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-05 / 89-90. szám

1ÍJ61. november 5. NOSRADI N ÉP ü IS AS 7 A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése (Folytatás a 6. oldalról) hét az időjárással magyaráz­ni a lemaradást, — Vitatkoztak azon, hogy búza után mehet-e búza, he­lyes-e ez, vagy sem. Figyel­men kívül hagyják ezek az elvtársak azt a tényt, hogy amikor a táblásítás nincs meg, elkerülhetetlen, hogy búza után búzát vessenek sok esetben. Ha mi ezen vi­tatkozunk, az esőt várjuk, akkor ez nem vezethet más­hová, mint a mostani ered­ményekhez. November 5-ig befejezhető az őszi munka, ezt meg kell tenni minden körül­mények között. — Azt is el kell mondani, hogy takarmánykeveréket — függetlenül attól, október 31-e van — vessünk, a meg­lévő takarmány hiányunk miatt. Ne legyen isimét szak­mai vita, hanem tessék el­vetni! Az időbeni vetést azért szorgalmazzuk, mert ha mi október 31-ig, november első napjaiban elvetünk — számí­tások szerint — holdanként egy mázsával minden külö­nösebb erőfeszítés nélkül több termés lesz. Biztató úton haladnak a termelőszövetkezetek — Szólni szeretnék még a termelőszövetkezetek várható eredményeiről is. Amikor mindenki örömére, mindenki lelkesedése közepette befe­jeztük a fejlesztést, akkor fo- gadkoztak, hogy a gyenge tsz-ből közepes, a közepesből pedig jó termelőszövetkezet lesz. Ha 9 hónap után nézzük a munkát, egy sor dolog­ban nagyon szép fejlődés van a termelőszövetkezet­ben. Állandósultak, kialakultak a munkaszervezetek, a premi­zálást — főleg a növényter­mesztésben — általánossá tették, bevált, s ezen keresz­tül a családtagoknak, a nők­nek munkában való részvéte­le emelkedett és termésátla­gaink magasabbak, mint ko­rábban. Állattenyésztésünk főleg minőségben jobb, ke­vesebb tehéntől több tejet fejünk. Termelőszövetkeze­teink a beruházáshoz saját erőből 20 százalékkal járul­tak hozzá. Ebben az évben döntő fordulat következett be a gépek vásárlásában. So­ha ennyi gépet (116 darabot) nem vásároltak a tsz-ek, mint ebben az évben. Ezekre mindenütt fizették a 25 szá­zalékos előirányzott összeget. A pénzügyi, számviteli mun­kában is nagy előrehaladás van. Minden termelőszövetke­zet kettős könyvelést végez. Az 1962. évet megalapo­zottan kezdjük, több szarvasmarhánk van, ál­latállományunk növeke­dett, függetlenül attól, hogy pilla­natnyilag lemaradás van az őszi vetésben. Ha azonban nagyon jól dolgozunk, három hét alatt itt is változás lesz. Mindez biztató, optimista ál­láspontot kelt. Nem szabad azonban , elbizakodottságnak lennie, van még néhány tsz, amely majdnem a mérleg­hiány körül jár. — Több figyelmet kell for­dítani a takarmány helyzeté­re is. Szigorú takarékosságot kell megvalósítani a takar­mány felhasználásnál. Meg kell mondani azt is, hogy a kukoricaszár vágásánál sincs meg az az ütem, aminek len­nie kellene. Hetven százaléka le van törve a kukoricának, de a szárvágás csak kb. 50 százalékos. A megszilárdítás is forradalmi feladat — Szeretnék néhány meg­jegyzést tenni a gyenge ter­melőszövetkezetekről is. Elöl­járóban hangsúlyozni, hogy számoljuk fel azt a nézetet, hogy csak a fejlesztés volt az igazi forradalmi feladat. Jelenleg sokan azt mondják, hogy nincs meg a megfelelő anyagi feltétel az egyes ter­melőszövetkezetek megszilár­dításához. Ez helytelen né­zet. , * Meg van minden feltetel, de a megszilárdítás legyen forradalmi feladat, olyan mint a szervezés volt. Milyen helytelen gyakorlat akadályozza a gyenge terme­lőszövetkezetek megszilárdu­lását? Sok az intézkedési terv és kevés a tartalmi te­vékenység. A jó intézkedési terv is ott hever az íróasztal fiókjában. Legfeljebb az a része van végrehajtva, amely a bankra nézve kötelező, a gazdasági rész az elnök, vagy agronómus munkája követ­keztében eltér a meghatáro­zott irányvonaltól. Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazda­ságban jól menjen a munka, akkor meg kell javítani a vezetést. Nem kis jelentősége van az anyagi érdekeltség megteremtésének sem. A ka- rancskeszi termelőszövetke­zet is gyenge tsz volt. Meg­történt náluk, hogy 32 anya- disznótól mindössze 33 ma­lacot kaptak. Az anyagi ér­dekeltség bevezetése után ugyanennyi anyától már hét­szer annyi malac lett. És ma már' a jó termelőszövetkeze­tek közé sorolható. Mindezek mellett elmond­hatjuk: az első 9 hónap alapján a termelőszövetkeze­teink bevétele 20,851 000 fo­rint, kiadása 35 179 000 forint. Az egy munkaegységre ter­vezett 30,48 forint helyett 26 forint jut egy munkaegység­re, a szeptember 30-i állapot­nak megfelelően. Ez önmagá­ban nem rossz eredmény. Amit fogadtunk, hogy a gyen­ge tsz-ből közepes lesz, a kö­zepesből jó, talán öt terme­lőszövetkezet esetében nem teljesítettük. Öt termelőszövet­kezetünk mérleghiányos lesz. A mérleghiány összege 700 ezer forint. Nagy változás ez a tavalyihoz képest, de ha az elvtársák következetesebbek, jobb szervező munkát végez­nek, aíkkor csökkenthető a mérleghiányos tsz-ek száma, és a forint összege. A párt politikájának maradéktalan végrehajtása emeli a vezetés színvonalát A megyei pártbizottság és a megyei tanács helyesli a második ötéves népgazdaság­fejlesztési terv célkitűzéseit, azt teljesíthetőnek, t ültél je- síthetőnek tartja. Az ipari ter­melés 48—50 százalékkal való emelése, a mezőgazdasági ter­melés 22—23 százalékkal való növelése, a lakosság anyagi helyzetének további emelésé­re vonatkozó célkitűzések, mutatják népgazdaságunk erősödését, állandó fejlődését. Nógrád megyében a második ötéves népgazdaság fejlesz­tési tervünk végrehajtása so­rán az alábbi fő célkitűzése­ket jelöljük meg: AZ IPARBAN: tovább fo­lyik a rekonstrukció. Végre­hajtása során lehetőleg a leg­fejlettebb technikát alkal­mazzák, komplex módon tör­ténjen a gazdaságosság, a munka- és egészségvédelem figyelembe vételével. Döntő fordulatot kell elérni a ter­mékek minőségének javításá­ban, valamint a tervek minő­ségi mutatóinak teljesítésé­ben. A helyiiparban a termelés emelkedését úgy kell irányí­tani, hogy megszüntessük az országos szinttől való elma­radásunkat. A MFZÖGAZDASAGBAN; a kitűzött növénytermesztési célok, nagyhozamú vetőmag­vak, agrotechnikai eljárások és stb. alkalmazásával biz­tosítható. Nagyobb feladatok várnak megoldásra az állat­tenyésztés számszerű és mi­nőségi javításának emelésé­ben. Az állattenyésztés, fon­tosságára való tekintettel az ötéves tervben elsőrendű hely­re kell kerüljön. A KULTURÁLIS FEJLŐ­DÉS központi kérdése a kul­turális eszközök és intézmé­nyek nevelőhatásának foko­zása, a tartalom javítása, a színvonal emelkedése, a mód­szerek változatossága révén. Újabb rétegek bevonása a művelődésbe, elsősorban a tsz-parasztság, a nők, a be­járó munkások, szálláson lakó munkások köréből. A központi beruházásokon kívül megyei, járási és köz­ségi szervek elsőrendű köte­lessége a helyi lehetőségek jobb kibontakoztatása. Az ötéves terv a megyei le­hetőségek maximális kibon­takoztatásával, tervszerű irá­nyításával, a lakosság között végzett szervező munkával túlteljesíthetjük, növelhetjük. Az iparban fő feladat a gaz­daságos, termelékeny munka. A műszaki fejlesztés, üzem- szervezés, a munkanap fény­képezés útján állandóan ja­vuló eredményeket kell el­érni. A HELYIIPARBAN az öt­éves terv ideje alatt fő cél a lakosság felé végzendő szol­gáltatások mennyiségének és minőségének emelése, vala­mint a foglalkoztatottság eme­lésének biztosítása. A BÁNYÁSZATBAN fontos feladat a magas kalóriája szenek termelésének növelé­se, a minőséget javító kü­lönböző eljárások alkalmazá­sa, amelyhez hozzájárul az osztályzók állapotának meg­javítása is. További előre­haladást kell tenni a kor­szerű bányaművelés, a kor­szerű biztosítás, a gépek ki­használása érdekében. A KOHÁSZATBAN a hi­degen alakított kohászati ter­mékek termelésének emelése, minőségének javítása a fő cél. AZ ÉPÍTŐ ANYAGIPAR­BAN a táblaüveggyártásnál a terveket a megadott arányok­nak megfelelően túl kell tel­jesíteni. A táblaüveggyár mű­szaki kollektívája készüljön fel a műszaki, valamint a biz­tonsági üveg gyártására is. Az öblösüveggyártásban az automatákon folyó termelés­nél a szigorú technológiai fe­gyelem betartásával kell a mennyiséget emelni, a se- íejtet csökkenteni. AZ ÉPÍTŐIPARBAN az üze­mi rekonstrukciók eredményes megvalósítása érdekében ala­kítsanak ki összeszokott, jó szakmai képzettséggel rendel­kező munkásokból külön részleget. A lakásépítésnél térjenek át a blokkos építke­zésre, a kétműszakos munká­ra. A MEZŐGAZDASÁGBAN legfontosabb feladat a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tása, árutermelésének emelé­se. 'Ahhoz, hogy ezt sikerrel teljesíthessük, társadalmi üggyé kell tenni termelőszö­vetkezeteink megszilárdítását, munkájuk megjavítását. Me­zőgazdasági termelésünk eme­lésének egyik nagy tartaléka a ma még gyengén működő tsz-ek munkájának átformálá­sa. Meg kell érteni, hogy a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása forradalmi feladat. A KULTÜRÄLIS FORRA­DALOM megvívásához poli­tikailag és szakmailag szilárd kádereket kell képezni. Szük­séges a társadalmi erők ön- tevékenységének szélesebbkö- rű kibontakoztatása. A köz­oktatásban tovább kell szé­lesíteni a gyakorlati foglalko­zást, ennek tárgyi feltételeit zömmel, helyileg kell biztosí­tani. Előkészületeket és in­tézkedéseket kell tenni, a kö­zépiskolák egy részének szakközépiskolává való szer­vezésére. Lépéseket kell ten­ni hogy Salgótarjánban és Balassagyarmaton ipari, illet­ve mezőgazdasági felsőfokú technikum létesüljön. A VEZETÉS SZÍNVONA­LÁNAK EMELÉSÉRE a VII. kongresszus határozata alap­ján, valamint a kitűzött fel­adatok és a tömegek igénye alapján egyaránt megkövete­lik a vezetés színvonalának emelését. A párt mozgalmi, állami. gazdasági, szerveink vezetői keressék és kutas­sák az újat, bátran kezdemé­nyezzenek a feladat megoldá­sa érdekében. Kádermunkánk­ban továbbra is törekedjünk a stabilitásra, és elengedhe­tetlenül szükséges az appará­tusok képzett, rátermett ká­derekkel való feltöltése. A vezetők tanulásának fő irá­nya politikai képzettségük emelésére irányuljon. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára a vezetés emelésének végrehaj­tásáról szólott. — Az ötéves terv végre­hajtásának egyik fontos fel­tétele a vezetés színvonalá­nak emelése. Maguk a töme­gek is követelik, javítsunk a vezetési munkán. Egyik nagy hibánk, hogy a vezetők nagy része elégedett. Vitatkoznak ugyan a vezetés színvonalá­nak megjavításáról, de hogy és miként kell azt megvaló­sítani, azt nem tudják. Nincs másról szó, csupán arról, hogy a párt helyes politikáját kell maradék­talanul végrehajtani. Ez javítja a vezetés színvo­nalát. Nekünk olyan gazda­sági és politikai eredménye­ink vannak, amelyek elisme­résre méltóak. És hogy nem tudunk ennél még jobbat el­érni az nem kis mértékben attól is függ, hogy a vezetés színvonalának emelését első­sorban a megszokottság aka­dályozza. Sok az értekezlet és nem ritkán tartalomnél­küli, kevés a kezdeményezés, eluralkodott a közöny. — Sok vezető úgy nyilat­kozik, hogy minden nagyon jól megy, nem kell a töme­gek megnyeréséért naponta megküzdeni. Mintha csak a Kánaánba értünk volna, úgy élnek. Nézzük a tényeket, amelyek igazolják ezt. Voltak olyan üzemek, amelyek elnyerték az él­üzem címet. De mi tör­tént utána? Nem törőd­tek a munkával, a terme­lés visszaesett. Vajon nem elítélendő-e, hogy Salgótarjánban és környé­kén egyes vezetők nem elégí­tik 'ki a lakosság szolgáltatási igényét arra való hivatkozás­sal, hogy az plusz költséget jelent? Elfogadható ez az ál­láspont akkor, amikor a la­kosság jobb ellátásáról van szó? — De van a mezőgazdaság­ból is példa. Nem akarnak beleszólni a termelőszövet­kezet tevékenységébe, hagy­ják, hogy tönkremenjen, arra való hivatkozással, hogy nem sértik meg a demokráciát. Nem megy ez így, elvtársak! A tsz demokráciát nem sért­jük, ha a gazdaság egészé­nek jót akarunk. Ha rosszat tesznek a tsz-ben, nem lehet a be nem avatkozást válasz­tani. Az ilyen nézetek csor­bítják a vezetés színvonalát és a fejlődés kerékkötői. Emeljük a vezetők marxista-leninista képzettségét — A vezetésnél meg kell említeni a kádermunkát, amely 1956, óta egészségesen fejlődött, öt év alatt a párt­apparátus például mindössze 20 százalékban cserélődött és az újak már jórészt egye­temi, főiskolai végzettségűek, de van jónéhány közsé­günk, ahol a fejlesztés során a felső szervek már kiválo­gatták maguknak a káder­tartalékukat is. Mindezek mellett azonban még mindig Van probléma. Ez elsősorban a tanulási fegyelemnél ta­pasztalható. Első feladatunk, hogy a vezetők tanuljanak. Azért tanuljanak, hogy a bo­nyolult helyzetben meg­találják a helyes utat, ne ijedjenek meg, ne kap­kodjanak fűhöz-fához. És a marxizmus—leninizmust tanulják, mert ez az a tu­domány, amely megadja az alapot a munkához. A vezetés színvonalának emeléséhez hozzátartozik: szakítsunk az általános dol­gokkal. Többet kell törődni a beruházásokkal, az üzem- szervezéssel, a termelőszö­vetkezetek szakosításával, a tartalékok feltárásával és egyéb konkrét dolgokkal. — A most folyó pártveze­tőségi választások arra fi­gyelmeztetnek, hogy sok ve­zető nálunk egyedül dolgo­zik, nem vonja be a mun­kába a vezetőség tagjait, közvetlen munkatársait, és ezzel megsérti a kollektív vezetés elvét. Ezen változ­tatni kell, a feladatokat szét kell osztani reszortokra és minél több embert bevonni la munkába. Panaszkodnak, hogy járási szintű VB. ülé­seken egyes elvtársak már éveken keresztül nem szól­nak a napirendhez. Lehet­séges, hogy hiba van a ki­választásnál is, de ha jól megnézzük, azt is megálla­píthatjuk, ahhoz, hogy hozzá tudjon szólni, nincs meg az illető kellő tájékozódása. Nem adtunk neki megfelelő megbízatást, nem küldtük alapszervezeti taggyűlésre, tanácsülésre, hogy tájékozód­jon. Itt említeném meg, hogy fordítsunk nagy gondot a korábban hozott határo­zatok végrehajtására is. Ne mindig brigádvizsgála­tok eredményeiből produkál­junk. Aki felelős tagja a te­rületének, az ne szoruljon csak a brigádvizsgálatokra. Menjen ki hetenkint leg­alább három-négy napra az A továbbiakban arról szó­lott az előadó, hogy nagy fe­lelősség hárul a választott szervekre, amelyeknek a munkáját különböző törvé­nyek szabályozzák, de mégis hiba van a mechanizmussal. A megye szerepe az, hogy a központi határozatokat a pártszervek döntéseit me­gyére feldolgozva továbbítsa a járások felé. Az a fel­adata, hogy a jó módszere­ket tegye általánossá, jó kez­deményezéseket hozzon fel­színre. A járásoknak viszont az a szerepük, konkrétan mondják meg a közsé­geknek, hogy történetesen a második ötéves tervben mi az ő feladatuk. De az is feladatuk, hogy megtanítsák az alapszerveze­teket községi szinten dol­gozni, mert itt nagy szükség van a segítő munkára. Fo­kozott figyelmet kell fordí­tani a határozatok végrehaj­tására, amelyek általában jók, csak a végrehajtásba csúszik be a hiba. — Hangsúlyozni szeret­emberek közé és gyűjtsön ott tapasztalatokat. Nagy tá­jékozódásra van szüksége a vezetőnek, és arra is, hogy állandóan tájékoztassa a tö­megeket. Nem kell félni, ta­kargatni a dolgokat, a párt minden nagy kérdést meg­beszél a tömegekkel, véle­ményt kér és tanácskozik a tömegekkel. ném: a határozat végrehaj­tása a legfontosabb felada­tunk, amelyben növelni kell — Ha azt akarjuk, hogy ötéves tervünk végrehajtásá­ban egész népünk részt ve­gyen, meg kell vizsgálnunk szövetségi politikánkat. Olyan munkát kell végeznünk, hogy a népi, nemzeti egység létrejöttével megyénk minden becsületes dolgo­zója részt vegyen a terv végrehajtásában. Nem véletlen, hogy az or­szággyűlés az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatosan felhívással fordult a néphez. A párt alkalmas arra, hogy összefogja ezeket az erőket. Amikor a szövetségi politi­kánkat vizsgáljuk, onnan kell kiindulnunk, hogy me­gyénkben a párt befolyása jó a tömegek között. Számszerü- ségében a felnőtt lakosság­hoz viszonyítva legmagasabb a párttagság létszáma. Ez azonban nem adhat túlzott önbizalmat. Nem lehet min­a személyi felelősséget. Pél­dául a tanácsi apparátusban három év alatt még három felelősségrevonás sem volt hanyag munkáért. Kiszabtak már pártbüntetést azért, mert valaki be volt rúgva, de azért nem kapott senki sem büntetést, mert a rá­bízott feladatot nem hajtotta végre. Majd arról szólott, hogy a határozat végrehajtásánál nem szabad kihagyni a párt alapszervezeteket, községi szerveket, mert akkor azok nem tudják, mi a felelős­ségük, s nem tudnak a munkába bekapcsolódni. dent a párttal, a párttagok útján megoldani. — Visszaszorítottuk azokat a helytelen politikai, elméleti nézeteket, amelyek korábban gátolták szövetségi politi­kánkat. Elméleti vitákon, politikai ankétokon vitatkoz­tunk erről. Ma már ott tar­tunk, hogy a nyílt légkör, a szabad vélemény nyilvánítá­sa nyomán megmondják, hogy szektás módon nem le­het dolgozni. És ezt konkré­tan egyes személyekre vonat­kozóan, bátran. De az is igaz, hogy különösen alsóbb községi szinten, az alapszer­vezetek munkája során egyes fejekben van néhány eltérő vélemény a Központi Bizottság politikájától. És ez legfőképpen meggyőzés he­lyett a parancsolgatásban, a bizalmatlankodásban, az őszinteség hiányában nyilvá­nul meg. (Folytatása a 8. oldalon) A határozatok végrehajtása legfontosabb feladatunk Erősítsük a népi, nemzeti egységet Határosat a második ötéves népgazdaság-fejlesztési terv véarehaifásáva! kapcsolatos feladatokrái ▼ ’Vr ^ « W ■ ■ W J ■ VI «9 ▼ ’ík* ■ rk Kr V» *9 W ■ %> I V W Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, valamint a Megyei Tanács együttes ülésén megvitatta a második öt­éves népgazdasagfejlesztési terv végrehajtásával kapcso­latos feladatokat, és a feladatok végrehajtásával kap­csolatban határozatot hozott, amelyet az alábbiakban köz­lünk kivonatosan:

Next

/
Thumbnails
Contents