Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-05 / 89-90. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 5. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése (Folytatás az 5. oldalról) A 9 hónapos tevékenység alapján néhány problémát tanulságot elmondanék, ami a' második ötéves terv teljesítéséhez elengedhetetlen. — Ismerik az elvtársak, hogy a második ötéves terv azt írja elő, hogy az ipari termelés 70 százalékában a termelékenység emelkedése útján, 30 százalékban a lét— Az a tapasztalatunk, hogy sok rossz gyakorlata, helytelen értelmezése van a .termelékenység emelésének. Nálunk a termelékenység emelkedésének összetevőit nem választják szét, hanem globálisan mérik, rossz szemszögből vizsgálják. Sokan nem jó állásponton vannak a termelékenység dolgában. Nálunk az eddigi évek tapasztalatai — részben a 9 hónapos termelés is egyes üzemekben — azt mutatja, hogy nálunk a gazdaságvezetés a munkaintenzitásra helyezi a fősúlyt. Nem veszik figyelembe, hogy az emberi teljesítőképesség véges. Ekt mutatják a nemrégen lezajlott munkafényképezések tapasztalatai is. A munkaintenziszám emelkedéséből történjen. Ezzel kapcsolatosan arra szeretnék kitérni, hogy a megyében ezt az országos feladatokhoz kell igazítani. Egy alapvető feladat van mindenütt, hogy az előírt termelékenységi tervet valamennyi vállalat, üzem teljesítse, s abból országosan ki fog jönni a 70:30 százalékos arány. tás fokozása egy bizonyos mértékig mehet. A feladat az, hogy érjük el az országos szintet, ezt gyorsan elérhetjük a munkafegyelem javításával, sok más intézkedéssel, de utána a munka- intenzitás fokozása egészségre káros lehet, baleseti veszélyekkel járhat, nem hozhat előrehaladást. — A Salgótarjáni Acélárugyár esetére jellemző, hogy 4,4 százalékra emelkedett a termelékenység, de ennek a 69—70 százaléka munkaintenzitásból, 18 százaléka technológiai intézkedésekből és csupán 12 százaléka született munkaszervezésből. Ha a technológiai és szervezési intézkedéseket összeadjuk, akkor is csak 30 százalék, a felénél is kevesebb, mint a munkaintenzitásból jövő termelés. Szakítson a mi gazdaság- vezetésünk azzal a nézettel. hogy a munkaintenzitás fokozását tartja elsődlegesnek, szemben a jobb eredményt hozó fizikai munkát kímélő módszerrel: a termelékenység emelésével. — Szeretném hangsúlyozni, hogy ehhez az úthoz beruházásaink-, pénzügyi alapunk biztosítva van. Meg kell teremteni a személyi feltételeket is. Az szükséges, hogy a második ötéves terv végére elérjük mérnökökben azt a szintet, amit egyes szakmákban elértünk. Ne legyen lemaradás, olyan mint például az Acélárugyárban, ahol 32 mérnök jut több mint 4000 munkásra. A Zagyva- pálfalvi Bányagépgyár eredményeinek egyik összetevője, hogy az országos szint fölött áll a mérnök-ellátottsága. Jó műszaki gárdája van. Ha ezt el tudnák a többi gyárak is érni, nem volnának ilyen nehézségeink. — Az is szükséges, hogy a műszakiakat biztassuk bátrabb kezdeményezésre. Ne idegenkedjenek egyik-másik új eljárás bevezetésétől. Álljanak mellettük pártszervezeteink, igazgatóink. A termelés növelésének fő útja: a termelékenység szakadatlan emelése Változatlan feladat: a műszaki fejlesztés, a rekonstrukció Jakab elvtárs a továbbiakban az üzemek termeléséről szólott, s a következőket mondotta: — A minőség javításához minden üzemnek megvan az alapja. Példának említem meg, hogy a Tűzhelygyárban a tavalyi 5,27 százalékos selejt- tel szemben ez évben 3,73 százalékra csökkentették ezt a számot. Több hasonló példát tudnék elmondani. De fel kell figyelni, hogy a Tűzhelygyárban szocialista brigádok vállalásában szerepel az is, hogy meós nélkül is első osztályú árut tudnak adni a népgazdaságnak. Ha tehát azt akarjuk, hogy a minőség javuljon;, közös összefogásra van szükség. Arról van szó, hogy nemcsak nevelő, mozgalmi feladat a minőség javítása, hanem technikai feladat is. — Miért mondom azt, hogy közös összefogásra van szükség? Mert a minőség javítását csak akkor tudjuk megvalósítani, ha közös erővel fogunk össze a közös cél érdekében. Javult ugyan a technológiánk, de azt sem tagadhatjuk, hogy még nagyon sok elavult üzemünk van. Ha azonban kevés a műszerünk, automatánk, akkor teremtsünk mi magunk technológiai fegyelmet, mázsáljuk, vagy kilóz- zuk például a martinkemencében a nyersanyagot és ötvözőanyagot, de ne találomra dolgozzunk. Ellenőrizzük az embereket, hogy betartják-e a technológiai fegyelmet Törekedjünk arra, hogy a minőség emelkedésével emelkedjen a technológiai szintünk is. — Nagyon jó példa erre a hideghengermű. A korábbi gépek 0,5-ös szalagot tudtak húzni, most 0,03-at is tudnak húzni. Ez egyszerű, új a gép, más a beállítása, s ezzel ugrásszerűen emelkedik a — Néhány szót az anyag- gazdálkodásról. Nálunk nagyon sok anyag külföldi eredetű, valutáért vásároljuk. És ez legyen mérvadó az anyag- gazdálkodásunknál. Mit mutat a tapasztalat? Sajnos azt mutatja, hogy legfontosabb üzemeink több anyagot használnak fel, mint az előző minőség. Emellett azonban szervezeti intézkedésre is szükség van és nem utolsósorban ez vonatkozik a szén- bányászatunkra. Gyökeres változást fog hozni itt is, ha tervünket úgy állítjuk össze, hogy a magasabb kalóriái ú szén termelését növeljük. Ezzel természetesen a szén kalóriaértéke is növekedni fog. — Mindezeken kívül jogi és munkaszervezési, valamint mozgalmi és bérügyi terv is kell. Azért hangsúlyoznám a bérügyi tervet, mert egyes helyeken a se- lejtet is úgy fizették mint a rendes termelést. A minőségjavításhoz tehát megvan minden alapunk, miután a selejtet a legkisebb mértékre leszorítjuk. időkben. Többek között a bányafa felhasználása 6,2 százalékkal volt több. — Lehet ezen segíteni, mert példának említhetem meg a Zagyvapálfalvi Gépgyárat, ahol újítás nyomán egymillió 700 ezer forinttal csökkent az anyagkiadás. Ki kell azonban bontaGazdálkodjunk takarékosabban as anyaggal EGY ÜJ PÁRTVEZETŐSÉG a Balassagyarmati Kondenzátorgyár megyénk legfiatalabb üzemei közé tartozik. Számos városi asszony, leány talált már munkaalkalmat ebben a gyárban, ahol a napokban választották meg a pártszervezet háromtagú vezetőségét. A fiatal gyár működése alatt most választottak először pártvezetőséget, amelynek mindhárom tagja — az üzem összetételének megfelelően - nő. őket mutatjuk be alábbi képes riportunkban, akik valamennyien jó munkájuk és magatartásuk alapján érdemelték ki a megtiszteltetést. kozni az anyagtakarékosságnak a kivitelezésekben is. Itt is feltétlen helyes lesz, ha előírják az anyaggazdálkodást. Az Acélárugyár 2,6 százalékkal lépte túl az anyag- gazdálkodást. Az üzem prémium feltételénél nem szerepel az anyagnormák csökkentése. Vagy itt van egy másik példa: a KISZÖV megyei vezetősége azt a pénzt, amit a Cipő KTSZ-nél megtakarítottak, mind jutalomként kifizeti. Hogy az anyagtakarékosságot pénzügyi voA helyiipar natkozásban is biztosítani tud juk, anyagnormákat kell felállítani és megfelelő takarékossági mozgalmat beindítani. Itt is azonban az emberek gondolkodásában még meglevő helytelen szemlélet a legfőbb akadálya a teljes kibontakozásnak. Arra gondolok, hogy túlzott az anyagtartás gyárainknál, ezen belül a segédanyag tárolása. Többek között az Acélárugyárban, a Zagypálfalvi Üveggyárban is az anyagfelhasználás egymillióval több mint kellene. feladatairól beruházások létesítésére. Ezenkívül e mozgalom meghozta azt az eredményt, hogy az építőipar kevesebb munkahelyen dolgozik, két műszakos termeléssel találkozhatunk és szocialista szerződések vannak a határidők biztosítására. — Milyen irányban fejlesz- szük mi tovább beruházási mozgalmunkat? Elsősorban meg kell javítani agitáción- kat, hogy a beruházási mozgalom ne csak a vezetőknek, hanem a dolgozók összességének is az ügye legyen. — Néhány gondolatot a helyiiparról is szeretnék elmondani, arról, hogy a párt hogyan értékeli az ottani elvtársak munkáját. Előre is megmondom, nem valami jól. Mert nem hoznak olyan gazdaságos termelést, mint kellene. Előrebocsátom nem szabad türelmetlenkedni. Nehéz feladatot kell itt megoldani az elvtársaknak. De a tervfel- adatok maradéktalan teljesítése nélkül nem lehet termelékenység emelkedés, s ugyanakkor béremelkedés sem. Kérem a vezetést, hogy ezen a helyzeten változtassanak. — Azért kell erről beszélni. mert a második ÖG éves tervünkben a helyiiparnak van ugyan feladata, de nem olyan nagy mint a minisztériumi iparnak. Igaz, a bútoriparra komoly feladat hárul. De általában a helyiiparnak alacsonyabb célkitűzései vannak. Meg van a mód és lehetőség, hogy a megye helyiipara behozza még a lemaradást és felzárkózzon az országos szinthez. Ahhoz, hogy elérje ezt a szintet, megvan az alap is. Javítani kell a vezetést és a szervezési munkát. Növelni kell a vezetők képesítését. A minisztériumi iparban kevés helyen vannak négy elemi iskolával rendelkező vezetők. Félreértés ne essék, nem a munkáskáderek elleni támadásról van itt szó, hanem arról, hogy sokáig ilyen elvtársakkal nem lehet vezetni. És nem lehet dolgozni műszaki garnitúra nélkül, ahogyan ez még egyes helyiipari vállalatoknál van. A beruházási mozgalom legyen a vezetők, a dolgozók közös ügye A következőkben Jakab elv- táís a beruházás kérdéseiről szólott. A VII. kongresszus után- ismert az elvtársak előtt- mozgalmat indítottunk a beruházások határidőre való átadása érdekében. Az első nagy létesítmény, a Zagyvapálfalvi Üveggyár második üzemrészét határidőre felépítették. A második létesíti meny a hengermű, 6 hónappal határidő előtt a termelésbe lép. Jelenleg 31 létesítményre van szocialista szerződésünk és általában jól haladnak a munkák. Addig azonban, amíg idáig eljutottunk, nagyon sokat kellett harcolni, sok maradi nézettel vitatkozni, vállalati és egyéni érdekeket megszüntetni, hogy polgárjogot nyerhessen a beruházási mozgalom. S talán, ha nem volna ennek keresztapja a megyei párt-végrehajtó bizottság, nem is lett volna belőle egészséges dolog. Az a sok szervezés, harc mégis megnyerte a csatát. — Az első 9 hónap után a beruházás kivitelezése, pénzügyi elszámolása 63 százalék. Ez forintban is több mint tavaly és százalékosan is. Tavaly az építőipar egész évben 132 millió forint értéket végzett el a beruházási tevékenységnél és most 9 hónap alatt 136 millió forintnál tartunk. Termelőszövetkezeti beruházásunk 90 százalék fölött áll. S éppen ezért, mert jól ment a beruházás, már két esetben kaptunk plusz keretet termelőszövetkezeti Másrészt ki kell terjeszteni a mozgalmat a tervezésre, a programok készítésére is. Mi eddig csak a kivitelezést választottuk, de ez is sikert hozott. Viszont, hogy eredményesebb legyen a munkánk, meg kell kezdenünk azt a tevékenységet, hogy már a tervezésnél is legyen beleszólás. így a második ötéves terv meghozza az eredményt. Csak azt hozom fel példának, hogy az épülő salgótarjáni kultúrházba és szállodába két kazán építése volt tervezve, s beleszólásunkra csak egy kazán fog épülni és egy kazánnal lesz biztosítva mindkét épületben a fűtés. Megvan a tanulmányterv arra vonatkozóan is, hogy Salgótarján központi fűtését a vízválasztói erőműből oldjuk meg. — Másik dolog, amit a beruházásokra vonatkozóan elmondhatok az, hogy az ötéves terv során munkánkat a felújításokra és karbantartásokra is terjesszük ki. Persze jelenleg is folyik ez, de agitációnkban nincs megfelelően biztosítva ennek megfelelő hang, holott beruházási munkánkat komoly mértékben javítja. Hasznosítsuk gazdaságosan a vállalati alapokat — A vállalatoknál vannak beruházási, felújítási, műszaki fejlesztési, igazgatói és egyéb alapok, amelyek forintban is nagyon sokat tesznek ki. jt második ötéves terv idején a tanácsi vállalatoknál a felújításokra fordítandó összeg — ebben benne van a lakóházak felújítása is — körülbelül 200 millió forint, a miniszteriális iparban ez évben pedig a műszaki és felújítási alap 80 millió forint. Számításokat végeztünk és megállapítottuk, hogy körülbelül félmilliárd forint az az összeg, amit az ötéves terv folyamán felújítás címén fogunk kapni. Jelenleg 50—60 százalék között van a fel- használás. Éveken keresztül az alapból százezreket azért nem költöttek el, mert rosszul éltek ezzel a lehetőséggel, holott ránk fért volna az az összeg. — De az is általános tapasztalat, hogy nem szabályos ezeknek az összegeknek felhasználása. A legtöbb alap fekete beruházásra megy, sem építési mutatójuk, sem tervdokumentációjuk nincs. Ugyanakkor nem is gazdaságos sok esetben a fel- használás. Csak műszaki szempontokat vesznek alapul, s a gazdaságosságot -már nem érintik. Több helyen pedig — különösen a tanácsi vállalatoknál — elaprózzák ezeket az alapokat. — Itt említeném meg az igazgatói alapok felhasználásának kérdését. Kissé érzékeny pont lehet egyik-másik igazgató elvtársnak, de meg kell mondani, hogy nem vendégeskedések, bérkiegészítések címén, hanem céljutalom formájában, a termelés érdekében tessék az igazgatói alapot felhasználni. Ideje lenne mindenhol megnézni ezeknek felhasználását is. A mezőgazdaság további fejlesztése társadalmi életünk kulcskérdése súlyt, ez lesz az elsőrendű feladat. — A növénytermesztés célkitűzéseit — több géppel, több műtrágyával, az emberek szorgalmával — teljesíteni fogjuk. Az állattenyésztésben több szervező munka szükséges ahhoz, hogy tervünket teljesíteni tudjuk. A z sem mellékes, hogy az állattenyésztés számszerű növelése a növénytermesztésre — több szervestrágya termelésével — is kihat. — Az őszi munkák teljesítéséről is szeretnék szólni, annál is inkább, mert búza vetéstervünk teljesítése jelenleg 70 százalékos, őszi keverékeknél szántén 70 százalékos, rozs és őszi árpa tervünk teljesítése 112, illetve 110 százalékon áll. Legyen szabad megjegyezni, hogy a legjobb teljesítményt az őszi munkáknál a pásztói járás mutatta fel. Lényegében a pásztói járás befejezte határidőre a vetést. Szép munkát ért el a salgótarjáni járás is. Érthetetlen viszont, hogy nagyon lemaradt a balassagyarmati járás, amely lényegében homokos terület és nincs a szárazságnak olyan nagy hatása. Nem kevesebb a gép itt sem, mint a többi járásban, nem volt kevesebb eső, szervező munkánk miatt van a lemaradás. El kellene gondolkodni a rétságiaknak is ázom tartható-e tovább az ottani állapot, hogy amikor a pásztói járás már 100 százaléknál áll, az ő teljesítésük 60 százalék. Nem lehet ilyen differencia, nem le(Folytatása a 7. oldalon) Jakab elvtárs a továbbiakban áttért a mezőgazdaságban várható fejlődésre és az ötéves tervben az adódó feladatokra. — A tervtörvény azt írja, hogy a népgazdasági és társadalmi életünk továbbfejlesztésének kulcskérdése a mezőgazdaság lesz. Ennek ugyan még nincs meg az ötéves terve, de megvan a saját megyei tervünk, amiben célkitűzéseinket, feladatainkat megszabtuk. Arra gondoltunk, hogy az ötéves terv végén a búzának az átlagtermése 13,3 mázsa, rozsnak 7,8, őszi árpának 15, kukoricának 18. burgonyának 70, cukorrépának 165 mázsa lesz. — Állattenyésztésünk számbelileg és minőségileg is emelkedik. Mi most az állat- tenyésztésre helyeztük a fő Wagner Ottóné Kosik Jánosné Verbovszki Istvánná
