Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-25 / 86. szám
1961. október 25. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Mennek a gépek, pótolják a lemaradást Undrefalva határában ^ egy gép szánt az út mellett. A forduló után a földbe mélyednek az ekefejek. A gép megrándul egy pillanatra, mintha láthatatlan falba ütközött volna. Aztán feldübörög a motor és megcsikordulnak az ekék. Az Aranykalász Tsz-nek szántanak. — Vetőszántás? — kérdezzük a traktorostól, de az nemet int a fejével. Ezt parancsolták ezt kell csinálnia, pedig az UTOS nagyszerűen húzhatná a vetőgépet is, — Nem szánthatok búza alá, mert (az elővetemény még a földön van — mutat a mellettünk levő földdarabra. Rendetlen kukoricaszárral teli terület. A szövetkezet a háztáji földek egy részére is tervezett őszi vetést. A Szécsényi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályán azt közlik, hogy minden szövetkezetben igyekeznek a vetéssel. Egy-két tsz-ben több gépet is összevonnak segíteni, és csak akkor mennek tovább, ha ott már mindent elvetettek. /jrhalom felé szemerkélő esőbe kerülünk. A földeken gépek, emberek szorgoskodnak. Bállá Istvánt, az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz elnökét éppen érkezőben találjuk. Látni az arcán, hogy keveset alszik mostanában. Bizakodva beszél, pedig — főleg a rozs — vetéssel megkéstek. — A burgonya szedése elhúzódott, és ezért nem sikerült még a hiányzó 25 holdon elvetni a rozsot. Nehéz a talajmunka. Az a kevés csapadék, ami eddig lehullt, annyi hasznot hozott, hogy nem kellett gyűrűshengerez- ni. Azzal búcsúzik, hogy a hónap végére mindenképpen befejezik a vetési munkákat. Rétságig hiába keresünk veszteglő gépet. Nem találunk. Erre több eső esett, s ezt nagyon okosan kihasználják az emberek. Közvetlenül Rétság előtt jobboldalt négy darab G—35-ös pöfög a szántás szélén. Valóságos traktorista röpgyűlés- re érkeztünk. Ekkor pillantjuk meg az ötödik gépet, amely csendesen meghúzódik a bokrok mögött. — Tegnap állt le, szelep- hiba miatt — magyarázza Lakatos Géza műhelyszerelő. — Készen van, mór indulhat. — S miért csak másnap javítják a hibás gépeket? Erre a kérdésre nincs válasz. Hiába keressük a traktor gazdáját, őt sem találjuk. — Már küldtek érte — szól Paksi Péter, szerelő tanuló. Közben az is kiderül, hogy ez a gép gazdátlan. Hol ez, hol az ül rá. Olyan a teljesítmény is. A Petőfi-brigád tagjai az ittlevők. A Tol- mácsi Gépállomásról. A rétsági szövetkezetre panaszkodnak, mert majdnem az ülésig ér a gaz, s ez hátráltatja a munkát. A kukoricásra meg nem tudnak rámenni, mert a szár levágása csak az agronómus Ígérete maradt. De azért a mostoha viszonyok között is majdnem felszántják Czikora Ferencék a napi normát. Tereskén is serény munka folyik. A nehéz talajviszonyok átcsoportosításra, késztették a tereskeieket. Ügyesen megoldották. A nyári mélyszántásba vetettek. E hónapban befejezik a munkát. Szátokon azonban még gondolkodnak. Nem vetik a búzát. A régi helyén tavaly is búza volt, ahová vethetnék, azt meg nem tudják fe1 szántani, annyira kemény a talaj. Csak az a várakozás meg ne bosszulja magát! Uste érkezünk a balassa^ gyarmati Palócföld Termelőszövetkezetbe. Völgyi Pál elnök éppen a két 16-os traktoristával beszélget. Sal- lai István és Lázár József vállalták, hogy a vetési munkák idején naponta 16 órát dolgoznak. Teljesítik is becsülettel a vállalást. Egy UTOS fordul ki az udvarból. — Műtrágyáért megy — szól az elnök. — De miért nem fogat? — Kifizetőbb a gépi fuvar — hangzik a válasz. Ez igaz, de a hátralevő rozs 200 hold. Bár hét erőgép dolgozik a földeken, mégis nehezen halad az előkészítés. A felszántott 120 holdból csak 25 áll előkészítve a vetéshez. — Nem leszünk utolsók, ne féljen — próbál felderíteni az elnök. — Ha a gépállomás itthagyja a gépeket, a jövő hónap elsejére elvégezzük a munkát. Ha esne is közben, az csak segítene és még előbb kész lennénk. A két traktoros is rábólint, aztán összehúzzák magukon a viharkabátot. Elballagnak aludni, mert a pirkadatot már a gépen akarják fogadni. gyre jobban esik az eső. Nagylóc környékén fények pásztázzák az esőfüggönyt. De találkozunk ezekkel a mozgó fényekkel másfelé is. Mennek a gépek, éjjel szántanak, nappal vetnek — dolgoznak az emberek, hogy pótolják a lemaradást. Pádár András EB TÖBB MINT HUSZONÖT VAGON „C” VITAMIN a nógrádi DOMBHÁTAKRÓL A nógrádi domboldalak, rétek és erdők rendkívül gazdagok vadontermő gyógynövényekben. A Cserhát, a Mátra és a Börzsöny hegyhátain különösen számottevő a csipkebogyó termése. A vadrózsabokrok valósággal erdőket alkotnak, s ilyenkor az őszi hónapokban a hegyi falvak fiataljainak százai foglalkoznak a csipkebogyó szedésével. Mint erdei mellék- terméket nagy mennyiségű csipkebogyót gyűjtöttek a nógrádi erdőgazdaságok, de a megye földművesszövetkezetei is már hetek óta vásárolják a magas C-vitamin tartalmú bogyót. A pásztói földművesszövetkezet száz mázsát, a karancslapújtői földművesszövetkezet is mintegy hatvan mázsát vásárolt fel a hónap közepéig. Az erdészetek és földművesszövetkezetek több mint 25 vagonnal vásároltak és szállítottak el ebből a fontos gyógynövényből az élelmiszer- és gyógyszeripari üzemeknek. A nógrádi dombhátakon termelt C vitamin eljut az északi államokba: Norvégiába, Angliába is. ESTE A TEJBEGYŰJTÖBEN Alig hinné az erre járó ember, hogy élet is van ebben a Balassagyarmat melletti kis faluban. Koromsötét fogadja az érkezőt, aki nagyot sóhajt, amikor észre veszi a kétoldalt sorakozó néma házakat, s leveri magáról a földút finom porát. A csesztveiek azonban rácáfolnak erre a nagy falueleji csendre. Távolabb az utcán már villany világít, s az egyik épület előtt asszonyok csoportosulnak. Egyik legforgalmasabb helye ez Csesztvé- nek. A tejbegyűjtő. A másik a tsz-iroda. Ki hangos jóestét köszön, ki csak mormol valami hasonlót. Egy szöszke kislány lép a világos csarnokba. Hunyorog a fényben, s csendesen várja, míg kiöntik kannájából a tejet, s beírják a kiskönyvbe, hogy mennyit hozott. Bacsa Zsuzsika ma este csak másfél litert hozott. de máskor hoz ő többet is. A kislány szabódik a kérdésre, aztán elmegy. A sötétből még visszakukkant, hogy kik lehetünk. Fábián Rozáliával, a cseszt- vei tej begyűjtő vezetőjével, a tejszállítási lapot nézegetjük. Hatvanegy név sorakozik egymás után. — Egy tsz, 59 háztáji és egy egyéni hordja ide a tejet — mondja. — Naponta kétszer veszek át tejet, reggel és este. Most kevesebbet hordanak a szárazság miatt —- magyarázza. Ez meglátszik az eredményen. így 300—350 liter jön össze, de volt már 450 liter is. A szövetkezet keveset szállít, de mentségükre legyen mondva, hogy most alakítják ki a jól tejelő állományt. Közben asszonyok érkeznek. Hangjuk betölti a helyiséget. Egyikük a bilaktométert vizsgálja. Ebbe a mércével ellátott edénybe szűrik a tejet. Mikor az asszonyok elmennek, felöntik a tejet a hűtőbordára, ahonnan a nagy kannákba csorog — ebben tárolják másnap reggelig, amikor elszállítják. A fizetséget minden hónap 12-én kapják meg a beadott tejért. — A 3,6 százalékos alap- zsírtartalom szerint eddig 2.20 forintot fizettünk egy liter tejért. Ezután 2,40 forintot fizetünk — mondja Fábián Rozália. — Aki 4—5 litert elhoz naponta — ennyi a legtöbb. amit hoznak —, szép kis summát vág zsebre fizetéskor. A kannák megtelnek, befejeződik az esti gyűjtés. Az asszonyok megtárgyalják a falu egy napját, Fábián Rozália lezárja a számadásokat. Hazaindul, hogv holnap újra kezdje a munkát. Érsekvadkerten takarékosan bánnak a takarmánnyal (Tudósítónktól) Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet vezetősége intézkedéseket hozott arra vonatkozóan, hogy a szövetkezetben a lehető legtakarékosabban bánjanak a betakarított szálas és abraktakarSZAKMAI TANÁCSADÓ VXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXX*XXXXXXXXVXX Á szövetkezeti könyvelők felelőssége Több mint 140 termelőszövetkezet készít az 19,2-es gazdasági évre termelési tervet. A termelőszövetkezetek többségében már elkészült a terv termelési része és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a Nemzeti Bank már a tervek felülvizsgálásán munkálkodnak. Nagy gondot, felelősséget jelent a tervkészítés valamennyi termelőszövetkezetben, hiszen a cél az, hogy a lehetőségek pontos, körültekintő számbavételével a termelőszövetkezet már a következő évben a lehető legnagyobb mennyiségű árut termelje, s mindezt úgy, hogy javuljon a minőség és csökkenjenek a termelési költségek. A jól elkészített gazdasági terv végrehajtásával erősödik a termelőszövetkezet, nő a termelőszövetkezetben dolgozó tagok jövedelme. Ezért jelent a jól elkészített terv fél sikert. Az 1962-es gazdasági évben komoly feladatokat kell megoldani termelőszövetkezeteinknek. Azoknak az embereknek tehát, akik a tervet készítik, nagyon alapos, komoly munkát kell végezniök. Feltétlenül ismerniük kell a termelő- szövetkezet gazdasági, pénzügyi helyzetét, azt, hogy milyen a munkaerő mérlege. A terv szerint e hónapban teljesen befejezik a szövetkezeti tervek termelési részének megerősítését. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi termelőszövetkezetben időben elkészüljenek a munkával. Azok a termelőszövetkezeti könyvelők dolgoznak most jól, akik a kazári Zöldmező és a szurdokpüspöki Béke Tsz könyvelőihez hasonlóan, pontosan fölmérték a termelőszövetkezet idei gazdálkodása alapján, mire számíthatnak a következő gazdasági évben. Igyekeznek olyan terv elkészítéséhez segítséget nyújtani, amely reális alapokon nyugszik, amelynek megvalósítása a közösségen, a termelőszövetkezeti gazdák szorgalmán múlik. Mert a tervet a termelőszövetkezeti gazdák valósítják meg közösben végzett munkájukkal. Ezért kell a szövetkezeti könyvelőknek számon- tartani azt is, mennyi azoknak a szövetkezeti gazdáknak a száma, akikre számítani lehet a közös munkában, akik — ha eljön a nagy munkák ideje — mozgósítják a közösség érdekében végzendő munkára családtagjaikat is. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az idei gazdasági évben azok a termelőszövetkezetek teljesítik tervüket, adják a betervezett árumennyiséget az államnak, akik annak idején, amikor a tervet készítették, fölmérték azt is nagyon gondosan, hogy biztosítva van-e a termelőszövetkezetben a terv végrehajtása. Ezért segíthet sokat valamennyi termelőszövetkezetben a szövetkezet vezetőségének a munkáját becsületesen elvégző könyvelő. Nagyon sokat tehet azért, hogy alapos, jól átgondolt tervet készítsenek az 1962-es gazdasági évre, melynek végrehajtása tovább erősíti, szilárdítja a termelőszövetkezetet. <%♦»> Az állatgazdasógok hasznos segítője Vándorkiállítás a salgótarjáni járásban Fotó- és terménykiállítás nyílt az elmúlt napokban a mátraverebélyi művelődési otthonban a mátraverebélyi és Somoskőújfalui szakkör, illetve a dorogházi általános iskola termelőszövetkezetének rendezésében. A kiállítást október 13-án Mátraverebély- ből a salgótarjáni járás több más községébe vitték. Somoskőújfaluban, Karancs- lapujtőn, Nagy bárkány ban tekinthetik meg az érdeklődők. A burgonya tárolása A burgonya betakarítása, válogatása és osztályozása után gondoskodni kell téli tárolásáról. A téli tárolás alatt — bármilyen módon történik is az — arra kell ügyelni, hogy a burgonya kelleténél jobban fel se melegedjen, de meg se fázzon, mert ezek a csírázást kedvezőtlenül befolyásolják. A burgonyagumó a téli eltartás folyamán lélegzik és eközben hőt termel. Minél magasabb a gumók hőmérséklete, annál erősebb a légzés és fokozódik a hőtermelés. A meleg, mint ismeretes, a különböző rothasztó, bomlasztó gombák és baktériumok működését, tevékenységét nagymértékben elősegíti, s így ezek fokozottabban károsítanak. A burgonya téli tárolása történhet prizmában, veremben, valamint hűvös, de nem fagyveszélyes pincében. A prizmában való tárolás esetén célunk az legyen, hogy száraz szalmatakaró alatt jól lehűtsük a burgonyát a téli tárolás megkezdése, illetve a prizma le- földelése előtt. Vigyázni kell azonban arra is, hogy az ellenkező végletbe ne essünk, vagyis a burgonya meg ne fázzon. A téli tárolást csak akkor kezdhetjük meg, ha a prizmában levő burgonya hőmérséklete 3—5 C foknál nem magasabb, a levegő hőmérséklete is tartósan lehűlt és erősebb fagyokra lehet számítani. t A prizma méretét iUetően alapvető szempont az legyen, hogy inkább 1—2 prizmával többet készítsünk, mintsem az optimális méretek megváltoztatásával túlzottan széles, vagy magas prizmákba rakjuk a burgonyát. Ne legyen ezért a prizma alapszélessége 120—130 centiméternél, magassága 60-70 centiméternél, hosz- sza 20—25 méternél nagyobb. Gyakran tapasztaljuk, hogy a burgonyaprizmát vékony, 15—20 centiméteres szalmaréteggel takarják le. A szalmatakarót vastagabb földréteggel gondolják pótolni, a téli fagyoktól így vélik megóvni a burgonyát. Ez a megoldás nem helyes. A fagytól nem a földtakaró védi meg a burgonyát, hanem a szalma, amely szigetel. Az a termelő, aki a tárolásnál a szalmával takarékoskodik, maga látja kárát. Irányelv az legyen, hogy a szalma száraz, törekmentes és összenyo- mottan 40—50 centiméter vastagságú legyen. Helyes, ha hetenként egyszer, vagy tíznaponként ellenőrizzük a burgonyaprizmák hőmérsékletét, így idejében észrevesszük, ha valami baj van a burgonyával és a szükséges tennivalókat késedelem nélkül elvégezhetjük. Barlai Gábor Megkezdte munkáját Nóg- rád megyében a magyarnán- dori takarmánykeverő üzem, amely szolgáltatásával rendkívül nagy segítséget tud biztosítani a gazdaságoknak a korszerű állattartás, nevelés, hizlalás megteremtésében. A takarmánykeverő üzem, — amely napi 8 órás műszakban 128 mázsa állattápot állít elő, — az év harmadik és negyedik negyedére 138 vagon keverékre kötött megállapodást a gazdaságokkal. Ebből a mennyiségből eddig mintegy 20 vafeonnyi került elszállításra. Számos termelő- szövetkezetünk van, amely ma már szívesen igényli az állattápot, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jószágoknak nemcsak kedvelt eledele, de lényegesen gyorsabb fejlődést is biztosít. A rendszeres szállítók közé tartozik a jobbágyi, mánnyal. A járási tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára kidolgozták a megfelelő takarmányszabványt, s abrak- takramányt csak a sertésekkel és a tehénállománnyal etetnek. A termelőszövetkezetben a szállastakarmányt felszecskázva etetik, mert ez így. emészt- hetőbb és jelentős megtakarításra is számíthatnak ily módon. A szövetkezetben nagymennyiségű silótakarmányt készítenek. Besilózzák a kukoricaszár 80 százalékát is, sőt a háztáji gazdaságokból is vásárolnak kukoricaszárat, hogy pótolni tudják vele a hiányzó takarmányt. a balassagyarmati, a szügyi, csesztvei, magyarnán- dori, dejtári, drégelypa- lánki termelőszövetkezet. Az év utolsó negyedében több, mint 90 vagon keverék áll a tsz-ek rendelkezésére takarmányként a magyarnándori üzemben, éppen ezért fontos, hogy ez a mennyiség mielőbb a gazdaságokba jusson s az idei, igen sok helyen szűkös takarmányozási viszonyok mellett ezzel tápértékben kielégítőt biztosítsunk a tenyésztési, hizlalási tervek teljesítéséhez. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek már megpróbálkoztak az állattápok használatával, növekedésben, súlygyarapodásban igen szép eredményekről adnak számot. Éppen ezért egyetlen gazdaságnak sem közömbös, milyen mértékben veszi igénybe a magyarnándori takarmánykeverő üzem szolgálatát. Fürgén járja körbe a kukoricatáblát a palotási Május 1. Termelőszövetkezetben az „Orkán” silózógép. Juhász József, a Mohorai Növényvédő Állomás traktorosa végzi a munkát a szövetkezet gépén. A kukoricaszár értékes takarmány lesz a télen a gazdaságban.
