Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-25 / 86. szám

6 NÖORADI nípüjbab 1961. október 25» Meghirdették a Lovász József Kulturális Szemlét Sokoldalú program az ezévi szemlében Az ifjúsági vezetők, tömeg­szervezetek képviselői meg­tartották az 1961-62. évi Lo­vász József Kulturális Sereg­szemlével kapcsolatos megbe­szélésüket. Elfogadták a kul­turális seregszemlével kapcso­latos alábbi felhívást: h,A KISZ Nógrád megypi Végrehajtó Bizottsága, a Nógrád megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, az Üttö- rő Szövetség Elnöksége és a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa az 1961/62-es évben újra meghirdeti a Lo­vász József Kulturális Szem­lét. A kulturális szemle meghir­detésére most ötödször kerül sor Az elmúlt években nagy­szerű hagyományok alaniait raktuk le. melyet a jövőben is ápolni akarunk. A kulturá­lis szemle az ifjúság kultu­rális nevelésének kialakult rendszerévé lett. Széleskörű tömegmozgalommá vált és elősegítette a kulturális esz­közök céltudatosabb alkal­mazását az ifjúság szocialista nevelésére. A szemle öt évre szóló meghirdetése — és az az elgondolás, hogy ebben az évben az úttörők szemléiét a Lovász József Kulturális Szemle szerves részévé tesz- szük — az átgondoltabb, rendszeresebb munkát • segí­tik elő. Sokoldalú programja változatosabbá teszi a KTS7 és úttörő szervezetek életét, ezáltal szélesedik az ifjúsági szövetség eszmei, politikai hatóköre is. Az öt évre meghatározott irányelvek és célkitűzések alapján ebben az esztendőben tovább kell javítanunk a kul­turális nevelés eszmei tartal­mát és színvonalát, fokoznunk kell a szocialista tudat er­kölcs- és izlésformáló hatá­sát. és ennek alaoián növef- nünk kell a kulturális tevé­kenységbe bevont fiatalok számát. Mivel 1962. nyarán kerül megrendezésre Helsinkiben n VIII. Világ Ifiúsági Találko­zó ebben az évben a kultu­rális szemle homlokterébe a béke és népek közötti barát­ság gondolatát állítjuk. Vala­mennyi művelődési ágban a műfajok saiátos eszközeivel jusson kifejezésre a békéért folvtatott harc a Szovjet­unió. a szocialista tábor ere­je és eredményei. hazánk hozzájárulása a béke védel­méhez. a világ népeinek, if­júságának békeakarata. a gyarmati népek szabadság- harcai. tanulás, a nemes szórakozás lehetőségét. Kulturális szem­lénk összefogja a különféle tömegszervezetekben: a KISZ- ben, a szakszervezetekben, a Hazafias Népfrontnál, a Nő­tanácsban és különböző intéz­ményekben, középiskolákban, művelődési otthonokban, üze­mekben és tsz-ekbe'n, gépállo­másokon és állami gazdasá­gokban, a kisipari és földmű- vesszövetkezetekbenj belügyi és honvédségi szerveknél fo­lyó ifjúsági kulturális tevé­kenységet. Éppen ezért a szemle szí­nes és változatos programját csak az összes társadalmi és tömegszervezetek, művelődési intézmények együttes tevé­kenységével, jó együttműködé­sével lehet megvalósítani. Az SZKP XXII. kongresz- szusának programtervezete nagyszerű távlatokat nyit szá­munkra is. Az a tény, hogy a mi nemzedékünk már a kommunizmusban élhet, bol­dogsággal töltheti el mind- anyiunk szivét, de egyben azt is jelenti, hogy társadalmi életünk minden területén nagy munka vár még ránk. Felhívunk ezért minden KISZ-szervezetet, tanácsi, szakszervezeti és szövetkezeti művelődési otthont, minden népművelőt, pedagógust, könyvtárost, művészeti cso­portvezetőt és kultúrmunkást, hogy közös erőfeszítéssel va­lósítsuk meg a Lovász József Kulturális Szemle célkitűzé­seit, és méltóképpen járul­junk hozzá a hazánk, népünk előtt álló magasztos feladatok megvalósításához. Megyei Tanács Művelődési Osztálya Kommunista Ifjúsági Szövetség Nógrád megyei VB Hazafias Nénfront Megyei Elnöksége Szakszervezetek Megyei Tanácsa Fegyveres Testületek Úttörő Szövetség Megyei Elnöksége Fokozott figyelmet a közúti közlekedésben A közúti balesetek statisztiká­jának értékelése az elmúlt idők balesetének alakulásáról igen aggasztó képet mutat. Az előfor­dult balesetek száma az előző év hasonló időszakához viszonyítva lényegesen emelkedett. Augusztus, szeptember hónap­ban és október első tíz nap­jában a megye területén több mint negyven baleset fordult elő. Mi az oka a balesetek nagy számának? ^ A balesetek oka a közlekedés­ben résztvevők fegyelmezetlen, figyelmetlen magatartása, ami igen súlyos következményekkel jár. A nem egész két és fél hó­nap eltelte alatt öt ember vesz­tette életét, 24 személy szenvedett súlyos sérülést. A bekövetkezett balesetekből 13 esetben volt az ital a baleset okozója. Igen ma­gas a motorkerékpár vezetők gyalogosok és kerékpárosok által előidézett balesetek száma, ami egyben azt is jelenti, hogy ré­szükről fordul elő a legtöbb sza­bálytalan magatartás. A gyalogosok balesetének szá­ma közel megkétszereződött, a kerékpárosok álal előidézett bal­esetek száma duplájára emelke­dett. Oka mindennek a figyelmet­lenség, felelőtlenség. Hogy ez így van, azt az alábbi esetek is bizonyítják: Salgótarjánban Csonka József kerékpáros a bekanyarodást nem jelezte és a vele szemben köz­lekedő motorkerékpár nekiszá- ladt. Verbóczi Elvira minden kö­rültekintés nélkül haladt át az úttesten és az utána haladó mo­torkerékpár elé lépett, súlyos sé­rülést szenvedett. Maconka köz­ségben Molnár István gyalogos ittas állapotban az autó elé esett, súlyos sérülést szenvedett. Gaál László 13 éves Nagyoroszi belte­rületén kerékpárral jelzés nélkül fordult be egy utána haladó mo­torkerékpár előtt. Nagy Sándor Mihálygergén ittas állapotban mo­torkerékpárral villanyoszlopnak szaladt, a helyszínen meghalt. Domoszlai László motorkerékpár­ral zseblámpa világítással közle­kedett és szabadon lévő állatba hajtott^ kórházba szállítás után meghalt. A szabálytalan magatartásból eredő balesetek sokaságát lehetne még felsorolni, ami mind arra figyelmeztet, hogy a közúti forgalomban a figyel­metlenség, szabályok be nem tartása súlyos következmé­nyekkel jár. A balesetek elkerüléséhez az ( szükséges, hogy úgy a gépjármű- vezetők, gyalogosok, kerékpáro-\ sok, fogatolt járműhajtók figyel­mesebben vegyenek részt a köz- i úti forgalomban, tartsák be a J közlekedés szabályait. ÜZEMI GYAKORLATOK SZAKKÖR KERETÉBEN Mátranovákon délutánon- j ként az üzemvezetőség javas- \ latára szakkör keretében fog- j lalkoznak az iskolás gyerme-1 kekkel. A szakköri tevékenység so- ] rán a gyerekek érdeklődésé- ] nek megfelelő szakmák mun­kásai megmutatják a legfon- j tosabb munkafogásokat a gya­korlatokhoz kedvet érző gyer­mekeknek. A szakköri foglalkozások- i nak igen nagy hatása van a j gyermekek tanulmányi ered­ményére is. A munkások j ugyanis csak a közepesnél i jobb eredményt elérő gyerme- J kék számára tartják ezeket) a foglalkozásokat, így ösztö- J nözve őket jobb tanulmányi i eredményre. BÜFÉ NYÍLIK A LUDANYHALÄSZI SZOCIÁLIS OTTHONBAN A Ludányhalászi Szociális j Otthon öregjei kérésére a napokban válik lehetővé, hogy büfé nyíljon az otthon- j ban. A büfé a földművesszövet­kezeti vendéglátóipari egység 5 bizományosaként a nap né­hány órájában áll majd az] otthon lakói rendelkezésére. vígjáték megyénkben , — A „Kilóg a lóláb” című j falusi vígjáték október 25-től újból műsoron szerepel a me­gyében a Déryné Színház előadásában. A darab Sóshar- tyánban, a Rákóczi-telepen,) Etesen, Drégelypalánkon, Nő­tincsen, Galgagután és Szen­dehelyen kerül a közönség J elé. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA . A műszakiak hivatásérzéke, alkotókészsége hatalmas hajtóerő Az ideológiai nevelés erő­teljesebb kibontakoztatása, az ifjúság' szocialista világnéze­tének. közösségi tudatának, korszerű műveltségének ki­alakítása, a fiatalok növekvő kulturális igénye s több sza­badideje megköveteli, hogy tovább növeljük a kulturális eszközök szerepét, hatékony­ságát az ifjúság nevelésében, és erőteljesebbé tegyük a KISZ befolyását az ifjúság kulturális életében. Éppen ezért megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani az üzemi ifjúság kulturális nevelésére. A kulturális szem­lében összefogott, sokirányú kulturális tevékenység fejlesz­tése szorosan kapcsolódik az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomhoz, amely a fiata­lok tanulását, művelődését és fizikai edzését összefűzi a szocializmusért folytatott munkával, harccal. Ezért biz­tosítani kell, hogy a kulturá­lis életben résztvevő fiatalo­kat mind nagyobb arányban vonjuk be az „Ifjúság a szo­cializmusért” mozgalomba. A kulturális szemle fejlesz­tésével lehetőséget kell biz­tosítani a mozgalom minden résztvevőiének a kulturális követelmény teljesítésére. A Lovász József Kulturális Szemle megyénk egész ifjú­ságának jövő évi művelődési programja lesz, amelyben minden fiatal megtalálja Minden műszaki rendel­kezik hivatásérzékkel és al­kotókészséggel. Ez a tulaj­donság — általában — ép­pen annyira alapvető, mint a logikai öröm, amelyet sen­ki más nem érezhet, csak az alkotó és amelyet kisajátí­tani, vagy elfojtani nem le­het. Ez az oka annak, hogy a jó műszaki embert az általa dajkált témaköröktől — ame­lyekből hivatásérzete fakad — eltávolítani, azokról lemon­datni csak tudományos fel- készültséggel, műszaki meg­alapozottsággal és gazdasá­gossági érvekkel lehet, ha — és ez a gyakoribb — nem éppen a vitatkozó fél győ­ződik meg a műszaki igazá­ról. Ez nyilván érthető, ha te­kintetbe vesszük, hogy egy- egy műszaki sokszor évekig — de nem ritkán évtizede­kig — faragja és csiszolgat- ja művét (kedvenc témakö­rét), akár kivitelezik, akár nem. * A szocialista ipar vezetése ezt a hivatásérzéket, ezt az alkotó készséget, ezt a logi­kái öröm-igényt — mint a műszaki fejlesztés alapvető szellemi hajtóefejét — igyek­szik munkába fogni akkor, amikor a dolgozók többsége által felvetett ötletek és ja­vaslatok sokaságából ki akar­ja szűrni a leggazdaságosab­bakat, illetve a legszüksége­sebbeket. Nyilvánvaló, hogy a minden ötletet, vagy felvetést megvalósítani nem lehet. Részben azért, mert a javas- lattevő, jóhiszeműsége mel­lett, nem rendelkezik meg­felelő alapokkal a fontossági vagy gazdasági meggondolá­sokat illetően — másrészt, mert a javaslatok végrehaj­tásának anyagi, személyi és pénzügyi korlátái vannak. Fentiekből is világosan meg­fogalmazható, hogy a mű­szaki fejlesztés végrehajtásá­nak módja elsősorban a ve­zetés művészetében rejlik. A szocialista műszáki fejlesz­tés elsőfokú követelménye: ki­választani a megvalósítandó témakörök szerelmeseit és biz­tosítani részükre, hogy alko­tókészségük és hivatástuda­tuk a végrehajtás közben lo­gikai örömöt szüljön. Az ilyen alapon megválogatott műsza­ki gárdával verebet lehet fo­gatni. Rabul ejti a praxis szere- tete azt a műszakit, aki ta­pasztalja, hogy képességeit és ambícióit figyelembe veszik, hogy ötleteit és javaslatait felkarolják, hogy kedvenc té­makörének tervezésével, szer­kesztésével, műszaki leírásá­val, gazdaságossági számítá­sainak elvégzésével — és ki­vitelezésének vezetésével (vagy) patronálásával, üzem­behelyezésével, átadásával öt! bízzák meg, miközben érzi és tapasztalja, hogy támogatják. Az ilyen műszakinak nincs szüksége blokkoló órára, gyá­ri szirénára, nem igényli a hajcsárkodást és nem tart számot egyénileg megkülön­böztetésre, csupán azt várja el, hogy alkotása felett tár­gyilagos bírálattal mondjanak ítéletet. Az ilyen műszaki hasonlít a zenészhez, aki elvárja, hogy művét figyelemmel és hozzá­értéssel hallgassák — es igényli a sikert. A zenész, ha megbukik egy-egy eset­ben, nem vonul vissza, to­vább gyakorol mindaddig, amíg mesterhegedűvel a ke­zében el nem nyeri a hall­gatók elismerését. A mű­szaki, akinek praxisa van és azt hivatásként gyakorolja — ha módjában áll — semmi­ben sem különbözik a ze­nésztől — a művésztől —, aki minden személyi és egyéni áldozatra képes a siker ér­dekében. Nincs az a kitün­tetés, vagy anyagi elismerés, amely felvehetné a versenyt a sikerrel, különösen, ha an­nak elismerése újabb — le­hetőleg nagyobb — megbí­zás. A bizalom — a siker elismerésének záloga — ne terjedjen ki többre, mint az újabb és újabb megbízásra. Nem jó az, ha csupán a ké­pesség szabja meg a beosz­tást. Még rosszabb, ha csu­pán a munkabírás alabián terhelik meg a műszakit. Leg­helyesebb a témaköri von­zódást összekötni a praxi­sai és annak alapján elha­tározni és elhatárolni a mű­szaki tevékenységi körét, min­den esetben a műszaki be­Az öntudat, az kérem öntudat Nem tudom hányán lehetnek azok, akik úgy szem­lélik saját és embertársuk sokrétű tevékenységét, hogy köz­ben lemérik öntudatuk növekedését. Gondolom, hogy sokan vannak, mert egyre több embernél — és ez nagyon jó dolog — jelentkezik ilyen változás, és jólesik ezt meg­figyelni, legyen az nagy, vagy kis dolog. •*' Látszólag 'most is apró dolgokról lesz szó. Bizonyára már szemtanúi voltak, a nyár folyamán több alkalommal is, hogy a sörre szomjúzók önkiszolgálást végeztek fegyelme­zetten a legnagyobb rendben és nem kívánták növelni sör­adagjukat a poháron jelzett mérce fölé. Kakaóra, vagy tejre szomjazok ugyanzat teszik a tar-j jáni „Tejivó”-baa. NI érik a hideg, vagy meleg tejet, az édes kakaót és még véletlenül sem. jut senkinek sem eszé­be, hogy a háttal álló ,,tejesnénit” kijátszva, félliteres kan­osát emeljenek ki táskájukból és ezt mérjék tele két deci­liter értékének fejében. Nem akarom hasonló példák sokaságának felsorolásával az időt eltölteni, nem. támasztok további igényt állításom még hathatósabb bizonyítására, lényeg az, hogy ez — már mint az öntudat növekedése — gyakorlati tény, méghozzá napról napra növekedő helyes dolog, jó eredmény. Nem példázok tovább azért sem, nehogy messzemenő kö­vetkeztetést vonjak le, mert erre hajlamos vagyok és gon­dolatomban máris felvetődött a következő dolog. Ha ez így megy tovább, nemsokára bezárhatjuk a „L ottó”-zót. Nem azért, mert az embereknek nem, kell talán a nyere­mény, pénzben kifejezve. Más dologról van itt szó. A lottó­zót az öntudat növekedése számolja fel. Nem lesz szükség egy ilyen nagy apparátusra, számológépekre meg egy és más dolgokra, csak az OTP-re. a pénzkifizető helyre. Ugyan­is arról van szó, hogy nemsokára ott tartunk, hogy az em­berek gondolnak 5 számot. Ki egyszer, ki tízszer, ezt em­bere válogatja. A rádió bemondása után bemennek a ta­karékba és azt mondják: én gondolatban lottóztam 5 szel­vénnyel. Nincs találatom, fizetem a 16.50 forintot. Vagy, aki bemegy és azt mondja, nekem öt találatom van, ha nem jelentette be azt más is, akkor egyedül lévén, kérem a fő­nyereményt. Mások bejelentik 2-es, 3-as találatukat és így tovább. Persze, vannak még aggályaim, tudniillik az, hogy úgy érzem nem lesznek nagy nyeremények és ezek nem lesz­nek ösztönzőek. De itt a vigaszom: annyian panaszkodnak, miért vannak ilyen nagyösszegű nyeremények, miért nem nyerhetne több ember is, de kevesebb összeget. Es ez a kívánság meg is oldódna. Nyernének sokan igaz — de csak kevés összeget. No, de ez nem megy máról holnapra. Addig még sok csiszolni valónk van. több problémát meg kell még ol­dani, ami áthidalás lesz a mai helyzetből a jövőbeli „ön­tudat lottózóig”. Mert van még mit tennünk. Hogy egyet-kettőt említsek. Meg kell békülni és barátságosan kell bánni egy utcai automatával Budapesten és másutt, egyaránt, mert egyelőre ezek is csak pénzért adnak valamit. Igaz, automata még nincs nálunk, ezt csak azért mondom, hátha lesz majd Tar- jánban is. Azon is kell javítani, hogy a megrakott kocsikról le­esett téglákat nem elég csak figyelemmel kísérni, azt fel is kell venni és rendeltetési helyére kell szállítani. Ott is van még mit javítani, hogy állami gépkocsikon, állami építkezésekhez szállított sódereket sem szabad magánépít­kezőknek megvételre felajánlani. Addig sem lehet termé­szetes öntudat lottózás, amíg falun „eldugják” a munkások elől a. burgonyát és nem adják el azt állami felvásárló­nak, hanem drága pénzen feketézik. Vagy azt várják, hogy a munkások is ezt csinálják és egy kapát fél hízóért ad­janak. Közben meggyőztem magam. Nem vagyok elbiza­kodva, úgy látom, egyhamar nem lesz „öntudat lottózás”. „hege” vonásával és hozzájárulásá­val. Ezekután, ha a fenti sze­rény recept szerinti törzs­gárda rendelkezésre áll, be­szélhetünk a megalapozott mű­szaki fejlesztési tevékenység­ről. Ez a törzsgárda is — hogy a fentebbi hasonlatnál maradiunk — mesterhegedű, amelynek művésze a vezető műszaki. A vezető műszaki a mű­szakiakkal együtt olyan mű­szaki fejlesztési tevékenysé­get folytat, amelyet a ter­vek és a tények csak iga­zolnak, illetve bizonyítanak, de a mögötte meghúzódó lo­gikai öröm. a siker érzete, amelyben osztoznak, számok­kal nem fejezhető ki. Csak közvetett módon lehet meg­győződni arról, hogy egy-egy vállalatnál mennyire érvé­nyesül a műszaki ^kollektíva tevékenysége. Mivel nincs olyan mutató, amellyel meg lehetne hatá­rozni, hogy egy-egy mérnök mennyit ad a képességeiből, vagy mennyit nem ad ahhoz, hogy egy-egy műszaki fejlesz­tési zavart meg lehessen előz­ni, kénytelenek vagyunk — természetesen — a gazdasági mutatókra támaszkodni. Két­ségtelen, hogy a jól teljesülő tervek, a javuló minőség, a csökkenő önköltség — na meg amit még mindig nem kö­vetelünk meg eléggé — a gépek és berendezések mű­szaki állagának és üzemel­tetési biztonságának fokozása — a műszakiak jó munká­ját mutatja —. de az is igaz, hogyha új termelőegységek üzembehelyezése húzódik el, vagy akár a termelés terme­lékenység mutatói nem ütik meg a kívánt mértéket, az nagy részben a műszakiak rossz munkáját is tükrözi, főként a megelőző műszaki fejlesztési tevékenység elmu­lasztása terén. Csak példaképpen is érde­mes megemlíteni, hogy gyá­runkban a palackgyártó autó. maták termelésénél jelenleg is fennálló, mennyiségi és minőségi problémák, műszaki szellemi selejtként kezdődnek. Az, hogy megalapozatlanul, a szolgáltatási járulékos beru­házások nem megelőzték, ha­nem megutózták az üzembe­helyezést. a legelemibb mű­szaki fejlesztési hiba — at­tól függetlenül, hogy honnan ered, illetve, hogy milyen úgynevezett „népgazdasági” érdek követelte meg. Az ilyen termelésbővítési szándékkal végrehajtott „műszaki fejlesz­tés” elriasztja a műszakiakat, nemcsak a hivatásérzet gya­korlásától, de még a munka­helytől is. Ebben az esetben a műszaki nem a problémá­tól menekül, csupán az eh­hez hasonló műszaki abszur­dumok megismétlődése elől — ha úgy látja, hogy a meg­ismétlődésnek az előfeltételei és nem a megelőzés előfel­tételei forognak fenn. A megelőzés előfeltételeinek biztosítása — véleményem szerint — az a mód, amely­nek segítségével a műszaki fejlesztés társadalmi üggyé tételéhez hozzá lehet járulni. A dolgozók — ha ilyen mű­szaki fejlesztési megalapo­zottságot tapasztalnak, min­den bizonnyal még fokozot­tabban kapcsolódnak be a témakörök és javaslatok fel­vetésébe és bírálatába, mert hiszen van előttük követen­dő példa és van olyan mű­szaki gárda, amelyikre min­denkor. mindenben támasz­kodhatnak. Lajtos László a Salgótarjáni Üveggyár műszaki osztályának vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents