Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-18 / 84. szám

1961. október 18. NÓGRÁDI NÍPDJ8AG 3 Több mint 4 millió forint az újítások gazdasági eredménye EMELKEDIK AZ ÚJÍTÁSOK SZÁMA A SZÉNBÁNYÁSZATBAN Az újítómozgalom, mint a műszaki fejlesztés egyik igen fontos része sok esetben még ma sem mentes a bürokráci­ától, a huza-vonától, az egysze­mélyi elbírálásnál is megtalál­ható a szubjektív alapon nyug­vó döntés a szénbányászatban is, mégis azt el kell mondani, hogy ez a mozgalom, különö­sen az utóbbi hónapokban jó irányban fejlődik Egyre több dolgozó foglalkozik újítással, mind több azoknak a száma, akik javaslataikkal a nehéz fizikai munka megkönnyítésé­re, gépek korszerűsítésére, vagy teljesen új gép előállítá­sára törekednek. Ebben a je­lenségben még az is örvende­tes, hogy mind több fizikai dolgozó kapcsolódik be ebbe a munkába. A szénbányászati tröszt területén éppen ennek köszönhető, hogy ebben az évben eddig 770 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, amelyből 323-at fogadtak el, s vezettek be. Az előkalkulált gazdasági eredmény meghaladja a 4 mil­lió forintot. Kiemelkedik az újítási javaslatok közül Rév­falvi János mátranováki fő­mérnök javaslata a járó fel­rakógép konstrukciójára. A Szakszervezeték Nógrád megyei Tanácsa felhívása alapján a szénbányászatban is újítási hónap kezdődött szeptember elsején. Az eddig beadott újítási javaslatok azt bizonyítják, hogy hasznos volt ennek megrendezése, mert a korábbi havi 80 javaslattal szemben az újítási hónap első felében, szeptemberben több mint 100 javaslatot nyújtottak be bányászok és műszaki dolgozók együttesen. Az egy hónapban beadott és elfogadott javaslatok gazdasági előkalkulált eredménye meg­haladja a 400 000 forintot. nem ismerték fel még a kom­munista műszakiak szerepét a választott pártszervekben. Ezért javasoltuk, hogy a mos­tani vezetőségi választások­nál a tagság vegye ezt fi­gyelembe, éppen a jövő fel­adatainak jobb megoldása ér­dekében. Sokat tudnak segíteni a mű­szaki fejlesztés társadalmi üggyé való tételében pártszer­vezeteink, ha növelik a sze­mélyi felelősségérzetet a kom­munista műszakiakban és kö­zépkáderekben. Egyes üze­meknél az a jellemző, hogy a műszaki fejlesztés sokrétű tennivalóit, feladatait a fő­mérnök, esetleg rajta kívül egy-két ember végzi. Párt- szervezeteinknek azon kell munkálkodniok, hogy több ember, szinte az üzem min­den dolgozója felelősséget érezzen, tegyen valamit az üzem műszaki problémáinak megoldásában. Ezt úgy való­síthatjuk meg, ha pártszer­vezeteink segítségével, a kom­munista műszakiak felszámol­ják ezt a szűkkörűségeíj, és a konkrét tervek, elgondolá­sok megoldásához minél több dolgozó segítségét kérik. Párt- szervezeteink ezt pártmeg- bizatásként is adhatják a kommunista műszakiaknak. Van már itt kezdeti ered- rfíeny, de ezt szélesebb ala­pokra kell helyezni, és ez elsősorban a pártvezetés fel­adata az üzemben. Hogy minél több dolgozó felelősséget érezzen az üzem műszaki fejlesztéséért, sok múlik az üzem gazdasági ve­zetőin is. Elsősorban olyan szempontból, mennyire is­meri, hogyan működik közre az üzem előtt álló műszaki feladatok megoldásában. Nem segíti az ügyet, ha a gazda­ságvezető azt a szemléletet vallja, hogy ez a főmérnök dolga, az ő munkaköréhez tar­tozik. A nógrádi munkások tízezrei vitatják meg a törvényerőre emelkedett második ötéves népgazdaság fejlesztési tervvel kapcsolatos feladatokat Az országgyűlésnek a má­sodik ötéves népgazdaság fej­lesztési tervről szóló beszá­molóját és határozatát hétfő reggeltől kisebb-nagyobb munkáscsoporokban és üzemi termelési tanácskozásokon vi­tatják a nógrádi iparmeden­cében. A négyezernyi mun­kással dolgozó Salgótarjáni Acélárugyár legtöbb üzemé­ben röpgyűléseket tartottak a munkások, amelyeken a má­sodik ötéves terv és a jövő évi műszakfejlesztési terv fel­adatait vitatták meg. A kar­bantartó gyárrészlegben a szakszervezeti bizalmiak is­mertették csoportjaikkal az országgyűlésnek az ötéves népgazdaság fejleszési tervről szóló törvényét. A karban­tartó gyárrészleg munkásai a TMK idők csökkentésével se­gítik majd a népgazdaság fej­lesztési tervek sikeres valóra- váltását. Verbovszki István, a hideghengermű szocialista cí­met viselő brigádjának tagja elmondotta, hogy az- ország- gyűlésnek a lakossághoz inté­zett felhívása különösképpen érzeteti, hogy az életszínvo­nal további növelését maguk­nak a munkásoknak kell megalapozni. Szilágyi János, a Hideghen­germű technikusa az import­anyagok csökkentése érdeké­ben bevezetésre kerülő újítá­sokról, műszaki fejlesztési fel­adatokról szólt. Az Acéláru­gyárban máris megkezdték az üzemi termelési tanácskozót sok előkészítését, hogy a jövő évi feladatokat a gyár négy­ezernyi munkásával közösen vitassák meg. Hasonlóan fog­lalkoznak az országgyűlés anyagával a salgótarjáni Zo­máncipari Művek és az Üveggyár, valamint a nógrádi szénbányák dolgozói is. Az országgyűlési határoza­tok és felszólalások nyomán a Nógrádi Szénbányászati Tröszt mérnökei és techniku­sai öntevékenyen hozzáláttak a műszakfejlesztési tervek fe­lülvizsgálásához, és a lehető­Jelentős a műszaki fejlesz­tésnél az is, hogy egy-egy terv, elgondolás mikor és hogy kerül kivitelezésre, akár új gépről, vagy újításról van szó, akár újszerű munkaszer­vezést akarnak megvalósítani egy-egy üzemben. Pártszer­vezeteink úgy segíthetnek leg­többek ba támogatják e fel­adatok megvalósításával fog­lalkozó dolgozókat. Pártszer­vezeteinknek nem szabad megengedni olyasmit, mint a Zagyvapálfalvi Üveggyárban, ahol 5—6 jelentős újítást hó­napok óta nem képesek felül­vizsgálni és alkalmazni az il­letékesek, arra hivatkozva, hogy a műszaki vezetőknek sok dolguk van. Az ilyen ma­gatartás nem ösztönzi, hanem visszafojtja a kezdeményezést, a helyes műszaki elgondolá­sok kialakítását az üzemben. Meg kell valósítani azt is, hogy egy-egy új gép, vagy munkafolyamat bevezetésénél érvényesüljön a párttagok pél­damutatása. Ök legyenek a szószólói, bizonyítói annak, hogy az újhoz bátran hozzá kell nyúlni, mert az ember­nek segíti a fizikai munka könnyítését, és segíti a gaz­daságos termelést. Van már sok kezdeményezés (acéltám. páncélkaparó» új fejtési mó­dok), ahol a párttagok he­lyesen tudják kezelni, meg­szerettetni az újat. Éppen a termelésben elért átlagered­mények bizonyítják a műsza­ki fejlesztés jelentőségét a termelékenység emelésében. Ezzel a néhány gondolat­tal, példával igyekeztem iga­zolni a vitaindító cikk he­lyességét. Pártszervezeteink sokat tudnak tenni politikai munkával, neveléssel, hogy a műszaki fejlesztés tényleg tár­sadalmi üggyé váljon. Szoó Béla az MSZMP salgótarjáni járási titkára ségeknek megfelelően a gaz­daságosabb bányászkodást elősegtíő bányaíejlesztési munkák meggyorsításához. Az általában gyengébb minőségű szenet adó nógrádi bányákra is nagyobb termelési felada­tok várnak. Már most, az utolsó negyedben három és fél százalékkal kell több sze­net adniok a nógrádi bányá­szoknak, mint az év első kilenc hónapjának átlagában, s ennek megfelelően irányít­ják és gyorsítják a műszaki fejlesztési munkákat is a tröszt üzemeiben. Különösen a korszerűen biztosított vága­tok építését és az actéltámos frontfejtések • homlokhosszá­nak növelését gyorsítják meg az év elejei tervekhez ké­pest. Az előző negyedévek­ben átlagosan hatmillió fo­rint értékű korszerű biztosító anyagot építettek be a bá­nyavágatokba, az utolsó ne­gyedben csaknem tízmil­lió forint értékű TH-gyűrű, vasbetonelem, MOLL és más biztosító anyagot hasz­náltak fel a nógrádi szénbá­nyák fővágatának korszerű­sítésére. Ezzel már az év végéig elérik az 1962-re ter­vezett korszerűen biztosított vágatszintet a tröszt üzemei­ben. Csaknem kétszáz méter­rel — a jelenlegi négyszázöt­ven méterről hatszázhúsz mé­terre — növelik meg az év hátralevő részében az acél- tárnokkal biztosított fejtések homlokhosszát is a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. Sándor István kisiparos: Én ismerem annyira a kis­iparosokat — kezdi nyilatko­zatát az ismert kárpitosmes­ter —, hogy az ő nevükben is elmondhatom véleménye­met. A mai kisiparosságnak má­sok az érdekei mint régien. Mi azért dolgozunk, — és örömünkre szolgál, hogy min­dig van munkánk —, hogy a lakosság szükségleteit se­gítsük kielégíteni. Éppen ezért a kisiparosság leg­fontosabb érdeke a nyugodt, békés, munkás hétköznapok megteremtése. Ha nem kötik meg a német békeszerződést, akkor bizony a mi minden­napi munkánk is vészélybe kerül. Az a véleményünk, hogy eddig sem lett volna szabad Závorszky István pedagógus: Mi, pedagógusok, örömmel üdvözöljük az új oktatási törvényt. A magyar pedagó­gusok legjobbjai mindig hangsúlyozták az iskola és az élet szoros kapcsolatának szükségességét. Ezt a felis­merést, most ennek az elv­nek az elismerése követte, a z új oktatási törvény megsza­vazásával. Két évtizeddel ezelőtt a magyar oktatásügy az utolsók között kullogott Európában. Ma — társadalmi rendsze­rünk megváltoztatásával — olyan pozitív változások tör­téntek oktatási rendszerünk­ben, hogy világviszonylat­ban is az élenjárók közé tudtunk felzárkózni ezen a téren. Az elmúlt évek nagy csa­táját — a mezőgazdaság szocializálásáért vívott nagy csatát — megnyertük. Most ezzel a törvénnyel döntő harcba indulunk az emberek j gondolkodásának átformálá­A Hazafias Népfront öt­ezernyi társadalmi munkása is megkezdi az országgyűlés anyagának feldolgozását. Ezek a társadalmi munkások Nóg­rád megyében jól bevált cso­portos beszélgetéseken és kis- gyűléseken ismertetik a tör­vényerőre emelkedett máso­dik ötéves tervet és a helyi célkitűzéseket a falvak népé­vel. Különösen nagy munkát vállaltak magukra a megye országgyűlési képviselői, akik a következő három hét alatt Nógrád megye mintegy har­minc helységében tájékozat­ják választóikat az ország- gyűlésen elhangzottakról. A képviselők beszámolói Jakab Sándornak, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárának, a nógrádi képviselőcsoport el­nökének salgótarjáni beszá­molójával kezdődnek. Ezt a beszámolót tizenhetedikén a városi művelődési házban tartották meg. Czotiner Sán­dor nehézipari miniszter Ka- rancskesziben és Nagybá- tonyban, Mihályfi Ernő kép­viselő, az Elnöki Tanács tagja pedig a pásztói járás több községében tart képvi­selői beszámolót választói számára a következő napok­ban. Mihályfi Ernő és több képviselő is találkozik peda­gógusok, mérnökök és orvosok nagyobb csoportjaival is, hogy az országgyűlés mostani ülé­sének határozatairól beszél­gessen az értelmiségiek kü­lönböző rétegeivel. Nagy Ferenc várni a békeszerződéis meg­kötésével. Mi is tisztán lát­juk, hogy Nyugat-Berlin az utóbbi időben szinte egy ha­talmas fasiszta kémszervezet­té vált. ügy látjuk, hogy pontot kell tenni a német kérdés végére. Országunk gazdasági érdeke úgy kiván- ja meg, hogy dolgozzunk, becsülettel segítsük a lakos­ság igényei kielégítésében a nagyipart. Ehhez azonban béke kell és a békét napja­inkban leginkább Nyugat- N émet országban v eszé'yezte- tik. A kisiparosság nevében én is követelem, haladékta­lanul kössék meg a német békeszerződést és örülök, hogy az országgyűlés felha­talmazta a kormányt a nagy­fontosságú kérdés megoldásá­nak elősegítésére. sáért. A tudat formálása nem könnyű feladat. Tudjuk, hogy ezen a téren 2—3 év alatt nem lehet döntő fordu­latot elérni. Ránk, pedagó­gusokra ez a munka foko­zott felelősséget hárít, hiszen sok tekintetben elsősorban saját tudatunkat kell megvál­toztatni, hogy mások tuda­tát formálhassuk. Régi, meg­szokott és beidegződött elve­ket és módszereket el kell vetnünk, helyettük az új módszereket kell keresnünk. Az elmélet és gyakorlat szo­ros kapcsolata elvének fel­ismerése után meg kell ta­lálnunk az elv helyes gya­korlati alkalmazását. Ta­pasztalatunk ugyan még ke­vés van, de mi pedagógusok kutatjuk a helyes módszere­ket és ha a társadalom is segít nekünk, akkor biztosan meg is találjuk azokat, örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a törvénynek gyakorlati valósággá válásá­hoz így mi is hozzájárulunk. Pontot kell tenni a német kérdés végére Kutöl-juk a helyes módszereket- az oktötösi törvény megvalósítösára Egy megbeszélés tanulságai A közelmúltban levél ér­kezett a megyei Építőipari Vállalathoz. A feladó a Sal­gótarjáni Üveggyár volt. A levél hivatkozott arra, hogy az április elsején megkötött szocialista szerződés végre­hajtása nem kielégítő, nem látszik biztosítottnak az Üveggyár rekontsrukciójára ez évre előirányzott 6,6 mil­lió forint gazdaságos felhasz­nálása. A szeptember 31-i ál­lapotok szerint ugyanis meg­közelítően 3 millió forint ér­tékű munkát végeztek el az építőipari és más szerelő vál­lalatok. Az év utolsó három hónapjára még 3,6 millió fo­rint maradt. A lemaradás okai között első helyen sze­repelnek a munkaerő, az anyag és a szakipari termé­kek hiánya. A Salgótarjáni Üveggyár pártbizottsága igen helyesen — felfigyelt a kialakult ked­vezőtlen helyzetre. A közeli napokban a két vállalat gaz­dasági. műszaki és mozgalmi vezetői megbeszélésre jöttek össze az Üveggyárban. Az Építőipari Vállalatot ért bí­rálat jogosnak bizonyult. Be­igazolódott, hogy más fon­tosabb munkák mellett is na­gyobb gondot kellett volna fordítani az üveggyári re­konstrukcióra. A vitából az is kiderült, hogy az Építőipari Vállalat műszaki vezetőinek kellő megértése mellett biz­tosítható a munkák meggyor­sítása. Az építők idejében el­hangzott önkritikáját hama­rosan tett követte. Ma már megfelelő munkaerőt foglal­koztatnak az Üveggyárban, gondoskodott szállító eszköz­ről is az Építőipari Vállalat. Sőt az Üveggyár saját döm­perével segíti az építők mun­káját. Elhatározták azt is, hogy a két vállalat műszaki vezetői minden hétfőn reggel a munkálatok helyszínén ta­lálkoznak, megbeszélik a problémákat, eldöntik az el­következendő hét legfonto­sabb tennivalóit. A vezetők gyors intézke­dése párosul a munkások aktivitásával is. Az asztalos­műhely dolgozói már beje­lentették, hogy a négy bri­gád versenyt indít egymás között, kidolgozzák a megfe­lelő feltételeket és ígérik, hogy pótolják az eddigi le­maradásukat. Az asztalosmű­hely munkásainak ez az el­határozása nemcsak az Üveg­gyár, hanem más építkezések számára is igen előnyös. Az Építőipari Vállalat vezetői helyesen jártak el, amikor ezt a kezdeményezést felkarolták és teljes erőből támogatják. A Salgótarjáni Üveggyár és a megyei Építőipari Válla­lat között megtartott meg­beszélés, az azt követő in­tézkedések igazolták: az épít­kezések, a rekonstrukciók határidőre. vagy határidő előtt történő befejezése ér­dekében kötött szocialista szerződések nagy erkölcsi és politikai erejét. Az Építőipari Vállalatnál ma már kijelen­tik: az ő hibájukból nem lesz késedelem, a rájuk háruló feladatokat az év végéig ma­radéktalanul teljesítik. Ter­mészetesen a 3,2 millió fo­rintos feladat elvégzésében másoknak is van még mun­kájuk. Különösen a Szerel­vényértékesítő Vállalatnak (Budapest, Bajcsy Zsilinszky út), amely 2 darab kazánnal tartozik, de még a pártbizott­ság sürgető levelére sem haj­landó válaszolni. A megyei beruházási moz­galom fejlesztésére nagy ha­tást gyakorolna, ha más be­ruházó és kivitelező vállala­tok is hasonló módon jár­nának el, a gazdasági és moz­galmi szervek ilyen úton is meggyorsítanák a beruházási munkálatokat. A felújító brigád Az Autóközlekedési Válla­lat balassagyarmati telepén június 1-től felújító brigád működik. A teljesen fiatalok­ból álló kollektíva feladata, hogy biztosítsa a fő- és a kisebb darabok előregyártá- sát, illetve felújítását. Mun­kájuk nyomán mintegy há­romszorosával csökkent a futó javítások és a kettes szemlék ideje. Munkában a javító-brigád: Szűcs László, Papp László és Mészáros Sándor, valamint Hortobágyi Pál brigádvezető. Glózik Pál is a brigád tagja, aki a kardánkeresztek felül- hegesztését végzi. Ebből, az alkatrészből egy-egy új darab közel 800 forintba keriil. A felújítás nem egészen 100 forintos költséget igényel. A havi 20 darabos igény ilyen módon történő kielégítése közel 14 ezer forint megtakarí­tást jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents