Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-18 / 84. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. október 18. Tudományos kutatómunka és korszerű gyógyítás a nógyógyászatban Nemes János igazgató-főorvos nyilatkozata Pár nappal ezelőtt országos jellegű tanácskozás színhelye volt a galyatetöi Nagyszálló. Az észak-magyarorszagi Nőgyógyász Szakcsoport szaké mberei a Pásztói Járási Kórház szervezésében itt beszélték meg a nőgyógyászati munkával kapcsolatos eredményeiket és kicserélték véleményeiket. A tanácskozáson mintegy 220 az ország különböző részéről érkező vendég vett részt, köztük nőgyógyász főorvosok, szakorvosok és alorvosok, valamint sebész főorvosok. Felkerestük ár. Nemes János igazgatófőorvost a Pásztói Járási Kórház nőgyógyász főorvosát, az ez évi vándorgyűlés rendezőjét, hogy nyilatkozzon lapunk olvasóinak a tanácskozás eredményeiről. — Milyen tudományos munkával foglalkoztak a nőgyógyász vándorgyűlés résztvevői? — tettük fel az első kérdést. A fő téma a szülészetben és nőgyógyászatban használatos érzéstelenítési eljárások és módszerek megvitatása volt. A legtöbb előadás ebből a tárgykörből hangzott el. Köztudomású, hogy az utóbbi időben óriási lépést haladt előre a sebész orvosok úttörő munkája következtében az érzéstelenítési eljárás. Nagyobb intézetekben ma már külön e célra kiképzett anaesthesio- lógus szakorvosok végzik az érzéstelenítést. Sajnos ott még nem tartunk, hogy vidéki kisebb kórházakban is anaesthe- siológus szakorvosok működjenek, azonban nem mondhatunk le a modern anaesthesio- lógia óriási vívmányairól. Ezért addig is, míg anaesthe- siológus szakorvosaink nem lesznek, nekünk nőgyógyász és sebész szakorvosoknak kell átvennünk és alkalmaznunk a legújabb érzéstelenítő eljárásokat. Az elhangzott, részben tudományos kísérleteken alapuló előadásokból, részben nagy beteganyagunkon gyakorlatból leszűrt tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy a régi érzéstelenítő eljárások, így például a csepegtető aetheres altatás terheli meg a legjobban a beteget. Az úgynevezett gépi altatás megfelelő gyógyszeres előkészítéssel és izoVnellazí- tókkal okozza a legkisebb megterhelést, s ez különösen elhúzódó nagy műtéteknél előnyös. — Milyen megyei eredmc nyekkel büszkélkedhettünk a nagyszabású orvos vándor- gyűlésen? Megyénk büszkeségére válik a peridurális érzéstelenítésben kutatómunkát végző dr. Merényi Sándor főorvos, aki országosan ismertté vált az általa kidolgozott módszer bevezetésével. Merényi módszerével veszélytelenné és gyakorlatilag könnyen kivi- hetővé tette a peridurális érzéstelenítést. Erről egyébként Oppe Emil dr. a balassagyarmati nőgyógyász főorvos szemléltető oktató filmet is készített, ami szintén nagy tetszést aratott. Mi a stress- hatás laboratóriumi vizsgálatával bizonyítottuk be, hogy a gépi altatás és a legújabban alkalmazott steroid narcosis a legkevésbé terheli meg a szervezetet. A második napon pedig egy nagyobb nő- gyógyászati műtét-módosításról szóló hangos, színes do- kument filmünket mutattuk be, ami az utólagosan elhangzott véleményekből ítélve — azt gondoljuk — sikeres volt. Az utóbbi időben egyébként is rátértek a tudományos elgondolások és mondanivalók filmmel történő dokumentálására. — Milyen új eljárások alkalmazásában állapodtak meg a jelenlevő nőgyógyász orvosok? A Budapesti II. sz. Női Klinika egyik tekintélyes orvosrésztvevője dr. Varga Kálmán tanársegéd összefoglalta azokat a klinikai tapasztalatokat, amelyek szükségessé teszik, hogy a nőgyógyászat is rálérjen a korszerű gépi nar- cosisral, melyet , megfelelő gyógyszeres előkészítés előz meg. Természetesen ezen a téren sem lehet általánosítani, sablonizálni, mindig a műtét nagyságához, lefolyásához és természetéhez kell kiválasztani a megfelelő érzéstelenítő eljárást, mely választásnál legfőbb elvünk legyen, hogy az adott körülményekhez mérten a leg- veszélytelenebh, s a beteget legkevésbé megterhelő érzéstelenítési eljárást alkalmazzuk. — Milyen tudományos munkára készülnek a megye és ezen belül a pásztói járás szülész szakorvosai? Úgy gondolom, a megyei kórház szülészeti osztálya biztosan tovább fogja fejleszteni a peridurális érzéstelenítés terén elért eddigi szép eredményeit és munkáját. Mi a magunk részéről az altatószereknek a szervezetre gyakorolt megterhelő hatását vizsgáljuk tovább a laboratóriumi vizsgálatokban, de fő témánk továbbra is a méhnyakrák korai kórismézése marad. Az Egészségügyi Tudományos Tanácstól is minden évben ezen tudományos témakör vizsgálatához kaptunk célhitel támogatást. Kor- házi laboratóriumunkat hys- tológiai, kolposkópiai és cyto- lógiai vizsgálatokra rendeztük be főként. Nem hallgathatjuk ed a megyei tanács egészségügyi osztályának megértő támogatását, hiszen a tavalyi év folyamán is egy 80 ezer forintos legmodernebb Fluorescens kolposkó- pos felszerelés megszerzését tette lehetővé. Azonban a további eredmények eléréséhez újabb beruházások és beszerzések szükségesek. Hiszen a tudományos kutatás óriási léptekkel halad előre, amiről a legutóbbi bécsi Világ Nőgyógyász Kongresszus is tanúskodik. A tudományos kutatás demonstrálását fotó és film eljárásokkal kell rögzíteni és dokumentálni, ez pedig nem olcsó eljárás. Külön ki kell emelnünk, hogy pártunk és kormányzatunk egészségügyi politikája eredményeként ma már a vidéki kis kórházakban történő betegellátás sem különbözik a nagy megyei kórházak és fővárosi kórházak betegellátási nívójától. A tudományos munka terén is jelentős eredményekkel dicsekedhetünk, s reméljük, hogy megfelelő anyagi támogatással a jövőben is további eredményekre számíthatunk. Becsüljük meg magunk is EREDMÉNYEINKET Érdekes tapaszalatcserére gyűltek össze Nógrád megyében az elmúlt héten az ország négy megyéjének legjobb ismeretterjesztő szakemberei, a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetői, az Országos TIT Központ, a Műszaki Könyvtár vezető beosztásban levő munkatársai, hogy a megyei művelődés- ügyi szakemberekkel együtt megbeszéljék, kicseréljék tapasztalataikat és tanulmányozzák az ismeretterjesztést, a munkás- és bányászakadémiák problémáját. Erre a tapasztalatcserére nem véletlenül került sor Nógrád megyében. A megye bányászai és munkásai aktivitása, lelkesedése a tanulás iránt, a megyei művelődési szervek vezetőinek munkája, a pártbizottság irányításával már hagyományt teremtett a munkásakadémiák szervezése, előadókkal való ellátottsága terén. És annak ellenére, hogy a jelenlegi időszakban még csak az „év- nyitók”-nál tartunk, mégis az elmúlt évek gyakorlatából szerzett tapasztalatok alapján sok olyan hasznos útmutatást kaphatnak a megyéből, amelyet az ország más területéről kevésbé kapunk. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy a munkásakadémiák helyét, a munkásokat érintő többféle oktatási formán belül megállapítsák és megbeszéljék: milyen tematikával dolgoznak a munkásakadémiák, hogyan lehet a műKözös gondokban Akár az izzó cigarettavég, parázslik, éget, forrósít a szó. Zsákokon ülünk — öreg este van — s vitánk megáradt, hömpölygő folyó . .. Egybeszántott tavasszal a traktor számtalan mezsgyét: több hát a dolog — s közös gondokban elmerült szivünk fontolgat, töpreng: hegy is lenne jobb? Mert összeforrt a föld, hatalmas — egy lett, de százféle az ember — így igaz — s félénken nézi, tapintja az újat s csak sejti, de még nem tudja, mi az... A határok ott belül még megvannak s nem mosódnak el egy-két nap alatt. Hogy a mienk az enyémet legyőzze, ahhoz idő kell — s nem kis akarat. A gép a földdel könnyen megbirkózik, — valahol távol most is dohog egyre, míg mi az estben éles szó-ekékkel az ész-barázdát szántogatjuk egybe ... Krecsmári László A főmérnök szaki ismeretterjesztést fokozni. Hogyan ad korszerű műveltséget a munkásakadémia, milyen szervezést végeztek, hogy a munkások tömegesen járjanak ezekre az akadémiákra. Valamint azt kutatták, hogy a helyi művelődési szervek milyen aktivitással foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és milyen anyagi és erkölcsi támogatást adnak a munkás- akadémiáknak. Négy napig tartott a tapasztalatcsere. A résztvevők nemcsak megbeszéléseket folytattak, hanem meglátogatták a Salgótarjáni Acélárugyárat, Üveggyárat, elmentek a bányákba és a bányász művelődési otthonokba, és a tapasztalatcsere kitűzött feladatait mindig a helyszínen bírálták meg. Nagy gondot fordítottak a résztvevők arra is, hogy ne- csak az előádások szervezésével és ellátottságával foglalkozzanak, hanem azzal is, miként lehet megoldani, hogy a megyei könyvtárhálózat minél jobban segítse a munkásakadémiákon hallottak elmélyítését és a tudás szélesítését. Ha röviden össze akarjuk foglalni azt, amit a tapasztalatcsere célul tűzött ki magának, egyszerűen úgy fogalmazhatjuk meg: hogyan lehet korszerű műveltséget adni a munkásosztálynak és mi az, ami ennek a korszerű műveltségnek megszerzését mindjobban elősegíti? Ezekre a kérdésekre vendégeink válasz kaptak Kistere- nyén, Mátranovákon, Mizser- fán, Kányáson és még sok más helységben és akkor, amikor a záróértekezletet tartották, a tapasztalatcsere vezetője, Ács Ferencné azt mondotta: a kép, amelyet Nógrád megyében láttak, nagyon kedvező és hogy ezt a munkát ilyen sikerrel tovább lehet folytatni, annak biztosítéka az, hogy mindazok, akik felelősnek érzik magukat a munkásosztály műveltségi színvonalának emeléséért, hivatásból teszik ezt, szeretik munkájukat és nem egymástól függetlenül, hanem közös nyelvet beszélnek. Ehhez párosul, mint legfőbb tényező, hogy a munkások érdeklődése oly nagy a magasabb műveltség megszerzése iránt, hogy az igazolja: a munkásoknál ez az érdeklődés belső szükséglet kielégítését jelenti. Az ország különböző részéről összésereglett művelődési szakemberek igen nagy lelkesedéssel, elismeréssel emlékeztek például a Mizserfán látottakra, ahol a dolgozók sokasága jelentkezett az akadémiára, és már az első napon elmélyült tanácskozást folytattak: miként tudják egyre magasabb szintre emelni a tanulást. Innen ragadta meg a vendégeket az is, hogy látták: mennyire összeforrottak ebben a célkitűzésben a munkások, s a művelődés ügyének vezetői. A jó szervezés és az eredmények mellett a vendégül látott elvtársak meglátták a hiányosságokat is. Amint mondották, nincs eléggé biztosítva a munkásakadémiák komplex volta, ami annyit jelent, hogy igen sok esetben az egyszerű előadásokon kívül más ismeretterjesztő formákat ritkán alkalmaznak. Keveset kirándulnak, keveset látogatják a múzeumokat és ha szemléltetnek, akkor majdnem minden esetben ezt keskenyfilmmel végzik, ami önmagában jó, de nem elég változatos és színes. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése feladata a vezetőknek. Jó volt, hasznos volt a tapasztalatcsere, mert lelkesített, biztatott a további jó munkára. MUNKÄHOZ KEZDETT 27 ÜJ ORVOS MEGYÉNKBEN Az idén 27 új orvost kapott Nógrád megye, közülük elég sok a női orvos. Az idén végzett orvosok kórházakban kezdenek orvosi tevékenységükhöz. Az új or- vosok zöme a kórházi gyakorlatok után körzetekben folytatja gyógyító munkáját. A most letelt kétéves gyakorlat után hét orvos foglalta el az üresen álló körzeti orvosi helyeket október 15-vel. így már felére csökkent az üres orvosi állások száma és a kilátások szerint egy-két év múlva nagyjából megoldódik Nógrád megye régóta vajúdó orvos-problémája. MEGNYITOTTÁK A BERCELI SZÜLŐOTTHONT Mint már hírt is adtunk róla, régen elkészült és megnyitásra készen állt az új, gyönyörű, modern felszerelésű berceli szülőotthon. Munkába állítását a külföldről beszerzendő kazán hiánya gátolta, de most már teljes felszereléssel, szombaton megnyitották a balassagyarmati járás második szülőotthonát. Mintegy 25 községből viszik ide a szülőanyákat, ezzel lényegesen megjavulhat és megkönnyeb- bedik a balassagyarmati szülészetben dolgozó orvosok munkája. Kollégium-avatás Salgótarjánban Nagyon szép ünnepség keretében avatták a salgótarjáni leány diákotthont a kollégiumok rangsorába. Az otthonnak most már ez a neve: Állami Furák Teréz Középiskolai Leánykollégium. Arról a hős baglyasaljai munkáslányról nevezték el a kollégiumot, aki innen a megyéből indulva küzdött az új világért, s fiatalon, alig 18 éves korában az életét áldozta érte. Az ünnepség vendégserege, a diákok elhalmozták szere- tetükkel Furák Teréz idős édesanyját, aki részt vett a névadó ünnepségen. Öt köszöntötték a hatalmas pirosszekfüs csokorral, neki zengett a fiatalok dala. Németh László elvtárs, a megyei tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője ünnepi beszédében méltatta a kollégium vezetőjének és munkatársainak áldozatos munkáját, majd jutalmat nyújtott át Gebhardt József- nének, a kollégium igazgatójának és az intézet más dolgozóinak. A KISZ Központi Bizottságnak ajándékát: egy vörös- zászlót Havas Péter elvtárs. a KISZ megyei bizottságának titkára adta át a Kollégium vezetőinek üdvözlő szavak kíséretében. A „Megöltek egy lányt“ ősbemutatója az Acélárugyárban film alkotói és művészei is részt vesznek. Az ankéton megbeszélik a film mondanivalóját, az ábrázolás módját, s azt is, mennyire sikerült korhűen bemutatni a hajdan lejátszódott tragédiát. Csütörtökön délután 5 órakor tartják a Salgótarjánban forgatott Megöltek egy lányt című film ősbemutatóját az Acélárugyárban. A film bemutatása után ankétot tartanak, amelyen a Lepedő 'iiagyságú térkép fölé hajol. A logarlécet hol jobbra, hol balra tolja. Fiatal homlokán néha ráncok húzódnak. Ceruzájával gyorsan kapott számokat ír egy cédulára. Gondolataiba merülve néha felegyenesedik a térkép fölül, látszik rajta, hogy valami nagyon fontos munkát végez. Aztán kis gondolkodási idő után — amolyan mérnökiesen, hosszúra hegyezett ceruzájával, vonalzó segítségével vékony vonalat húz a térképen. S mintha azt mondaná: — Igen. Ha így haladunk, akkor határidőre végzünk a korszerű biztosítással, megtudjuk fogni ezt a szenet is, s jövőre még többet tudunk adni a népgazdaságnak. így is lesz. Ennek a rekonstrukciós munkának határidő előtt kell elkészülni, mert a Katalin bánya szenére is *szüksége van az országnak. Ilyen nagy munkában találtam az elmúlt napokban Nagy Oszkárt, ezt a nyúlánk, alig 29 esztendős férfit, a szénmedence legfiatalabb főmérnökét. Hivatásszeretetböl. komolyságával, megfontoltságával fiatal kora ellenére is példa lehet a szénmedencében. Mert amit elvégez, abban mindig munkája legjava van, az ország, a dolgozó nép érdekében teszi. Érdemes ezt a fiatalembert közelebbről is megismerni. 1932 nyarán, Salgótarjánban született. Édesapja a MÁV szolgálatában dolgozott, mint kocsiíró. A fiatal, nyurga gyereket már az elemi iskolában is érdekelték a gépek, mégis az általános gimnáziumba került. Először, talán nem is bányamérnök akart lenni. Egyre azonban törekedett. Tovább tanulni, m.égpedig olyan helyen, ahol lehet gépekkel is találkozni, ahol a tantárgy érdekes, leköti az embert. Nagy Oszkár így került 1951-ben Miskolcra. a Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karára. Teltek az évek. Nagy Oszkár nemcsak a bányamérnöki tudományokkal ismerkedett, de mind közelebb került az idős munkásokhoz is. Az igaz, hogy már 13 éves korában ott találjuk az ifjúsági mozgalomban, aktív tagja a kommunista ifjúsági szervezeteknek. de a párthoz csak egyetemista korában, 1953-ban találta meg az utat. Tanulmányi eredménye iránt fokozódott a felelősségérzete. Már nemcsak a szüleinek tartozott beszámolni arról, hogy hogyan sajátítja el az egyetemi anyagot, de úgy érezte, felelősséggel tartozik az ifjúsági szervezetnek, nem utolsó sorban a pártnak. Erezte: rajtuk, ifjú kommunistákon az egyetem szeme. És Nagy Oszkár kiállta a próbát. Vizsgáit sorra, eredményesen végezte el, nemcsak Miskolcon, hanem később Sopronban is. Az iskola padját először nehéz volt a bánya gázos levegőjével felváltani. De az akarat, az elhatározás,később a bánya szeretete minden nehézséget leküzdött az ifjú mérnökben. Nem rosszabb bányákkal, mint Hányással, Szorospatakkal, a Zagyvái üzem aknáival kellett ismerkednie. S ahogyan az elméletet a gyakorlattal párosította mindinkább meggyőződött arról: jól választott. A mindennapi nehéz bányamunka mellett Nagy Oszkár egy pillanatra sem feledkezett meg a mozgalmi munkáról. Ott találjuk állandóan az ifjúsági szövetségben, s már nemcsak mint a> KISZ Nógrád megyei bizottságának a tagja tevékenykedik aktívan, hanem munkája elismeréseképpen, rátermettségével most már a KISZ Központi Bizottságában is ott van, mint megyénk kommunista ifjúságának képviselője. A munka tehát kettős volt. Megszerezni — és mihamarább — a gyakorlati tapasztalatot, tovább dolgozni a mozgalomban, fejleszteni politikai képzettségét. Az ifjú mérnök energiájából mindenre telt. Amikor az egyéves pártiskoláról, Budapestről visszakerült a medencébe, már könyebb volt számára a vezetés gyakorlati módszerével is megbirkózni... A mezítlábas, kis iskolás és egyetemista Nagy Ősziből Nagy Oszkár üzemmérnök s alig egy hónapja a Nagybá- tonyi Bányaüzem főmérnöke lett. És ez így van rendjén... ... A hatalmas térképeket összehajtja. Egy munkanapnak vége. Még egyszer ellenőrzi feljegyzéseit: elintézett-e mindent, tudják-e az aknászok, bányamesterek mi a napi teendő. Azt a néhány telefonbeszélgetést is lebonyolítja, ami még hátra van. Kis aktatáskáját hóna alá veszi, visszanéz asztalára, s a jól végzett munka tudatában elindul haza, ahol két aranyos fia, szerető felesége várja haza Nagy Oszkárt, a főmérnököt. Somogyvári László
