Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-18 / 84. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG • y*t j’X 1961. október 18. A párttagok segítségével Most tartanak az őszi mun­kák dandárjánál a nagyoro­szi Üttörő Termelőszövetke­zetben is. A betakarítási, szántási és vetési munkák nagy szervezettséget .kíván­nak a szövetkezetiektől, hogy időben végezzenek. Az őszi munkák kezdetén a szövetkezet pártvezető­sége napirendre tűzte ezt a kérdést és tervet készítettek a munkák el­végzésének megkönnyíté­sére. Ugyanakkor azt is megtárgyalták, hogy a pártszervezet hogyan nyújt segítséget ahhoz, hogy október 20-ig befe­jezzék a vetést. A megbeszélés óta eltelt időben végrehajtott intézke­dések tanúskodnak arról, hogy a vélemények kicserélé­sére fordított idő nem veszett kárba. A szövetkezet vezető­sége úgy csoportosította az őszi munkákat, hogy folya­matosan tudják biztosítani a munkákat a csapatoknak. En­nek eredményeképpen a le­hető legkevesebbre csökken­tették az állásidőket/ Nagy előnyt jelentett a szövetke­zet számára, hogy időre el­végezték az aratási és csép- lési munkákat, s így időben hozzáfoghattak az őszi mun­kákhoz. Elhatározták, — az előzetes felmérések alapján, — hogy először betakarítják a pillangósokat, a mákot és befejezik a burgonya ásását. Ezt sikerült is ugyanilyen sorrendben, időben elvégezni. Nagy gondot okozott a szö­vetkezet vezetőségének, hogy a 30 katasztrális holdon ter­melt szerződéses burgonya nem lett elegendő a kötele­zettség teljesítéséhez. A gu­mónagyság nem felelt meg a követelményeknek, s úgy lát­szott, a szövetkezet nem tud­ja teljesíteni tervét. A párt­vezetőség javaslata hozzásegí­tette a szövetkezetieket, hogy mégis teljesíthessék tervüket. Elhatározták — s azóta már végre Is hajtották — hogy a saját részükre termő burgo­nyaföldről fedezik a hiányt. Még javában folyt a beta­karítási munka, mikor már a szövetkezet vezetői Micsik Imre párttitkárral a határt járták. Ellenőrizték, hogyan készítik elő a gabonavetéshez a talajt. A csapatokat először a kukorica betakarításához irányították, majd a töréssel egyidőben hozzáfogtak a szár levágásához, silózásához is. Csaknem 50 holdról takarítot­tak be silókukoricát, majd ez a csapat megkezdte a napra­forgó és kukoricaszár silózá­sát is. A vetés megkezdése előtt megbeszélték miként cso­portosítják át az embere­ket az új munkának megfelelően. Munkába álltak a vetőgépek, s az előkészített területek sze­rint megkezdték a vetést. A csaknem 600 hold őszi búza vetésével már a befejezés előtt állnak. Közben elvetették 140 holdon az őszi árpát és 45 holdon a bíborherét is. Három vetőgép állandóan dolgozik, egyet pe­dig javítanak. Nagyorosziban nagyon vigváznak arra, hogy a meghibásodott gépeket a lehetőségekhez mérten minél rövidebb idő alatt kijavítsák, hogy újra bekapcsolódhassa­nak a munkába. A vetés után — e"'r-egy táblán — műtrágyaszórással folytatják a munkát. Holdanként egy mázsa szuperfoszfátot és 50 kilogramm pétisót szórnak szét. A legutóbbi pártvezetőségi ülésen beszámoltatták a ter­melőszövetkezet elnökét az őszi munkák helyzetéről. Itt döntöttek a 30 holdon ter­mett cukorrépa sorsáról is. Már egyszer hozzáfogtak a répaszedéshez, azonban a száraz talaj miatt nem tud­ták folytatni ezt a munkát.. Megbeszélték, hogy felveszik a cukorgyárral a kapcsolatot és szállítási átcsoportosítást kérnek. Micsik Imre párttit­kár, aki napontá meglátogat­ja a munkacsapatokat, ellen­őrzi a munkákat, elmondta, hogy tovább kell fokozni a munkák ütemét, ha a szövet­kezet teljesíteni akarja válla­lását. Felülvizsgálták a hát • ralévő munkákat és módosí­tást hajtottak végre a párt­titkár javaslatára a gépi munka szervezésében. Most a mélyszántási munkákat csak akkor végzik a szövetkezetben, ha erre a betakarítási és vetési munkák lehetőséget adnak. Ahogy ezek a mun­kák fogynak, annak meg­felelően végzik majd a mélyszántást is. A párt­vezetőséggel egyetértés­ben úgy határozott a szö­vetkezet vezetősége, hogy egyelőre még az erőgé­peket a talajelőkészítési A második síéves letv adataiból Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 szá­zalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem termelésének egészében a szocialista szektor 1959-ben 77 és fél százalé­kot képviselt. A terv számításai szerint 1965-ben a szocia­lista szektor a nemzeti jövedelemnek mintegy 98 szá­zalékát fogja termefni. loo ...' ví Jil <7 ’* ^jgg . - ' ' >*31 Jf 1953-1960 A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, és erre alapozva az életszínvonal, a reáljövedelem 16—17 százalékos növelése. és vetési munkákra össz­pontosítják. Eddig több mint a felét vé­gezték el a mélyszántási munkának, s a vetés befeje­zésével már könnyebb lesz a második felét is elvégezni. Nehezíti a gépekkel való gazdálkodást, hogy gyakori a gépkiesés és törés. A Tolmá- csi Gépállomás viszont nem csinál lelkiismereti kérdést a gépek gyors kijavításából. A pártvezetőség is közbenjárt már ennek érdekében, azon­ban még mindig előfordul, hogy hosszú napokat áll ki­használatlanul egy-egy erő­gép. A termelőszövetkezetben minden jel arra mutat: ok­tóber 20-ra befejezik a vetést. A munkák üteme, a tagság szorgalma erre a biztosíték. Persze még eredményesebb lehet a munka, ha a párt- szervezet és a tsz vezetősége — a párttagokra támaszkod­va — felkarolja jobban a nagy őszi, versenyt és kiala­kítják a legjobban alkalmaz­ható egyéni és csapatos pré­miumrendszert, jobb munkára -serkentve ezzel a szövetke­zet tagságát. EGÉSZSÉGÜGYI HÓNAP A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNÉL Október 1-vel egészségügyi hónapot indított a közalkal­mazottak Nógrád megyei szer­vezete. Az Egészségügyi Hónap idő­tartama alatt a pártbizottsá­gok, tanácsok, bíróság, ügyész­ség, SZTK stb., valamint a tömegszervezetek apparátusá­nak dolgozói fokozottabb mér­tékben készülnek fel a télre, így például az egészségügyi hónapban a betegségek meg­előzéséről hallanak előadáso­kat, szűrővizsgálatra mozgó­sítanak, orvosok és dolgozók közötti beszélgetéseket ren­deznek és elvégzik a leg­fontosabb előkészületi mun­kákat az őszi és téli fűtés­idény megszervezése érdeké­ben. A vezetöségvilasztás tiszteletére... A Balassagyarmati Fűtőház MSZMP szervezetének kol­lektívája a pártonkívüliekkel együtt versenyre szólította a város területén működő üze­mek, vállalatok dolgozóit. Cé­lul tűzték ki — többek kö­zött — a termelékenység 5 százalékos emelését, az üze­meltetési önköltség 3 száza­lékkal történő csökkentését, ügy határoztak, hogy a la- katosmuhelyben mozdonyok mosásánál és javításánál visz- szatérő munka nem fordul elő, a mozdonyszemélyzet pe­dig hiánylatmentes, menet­rendszerű vonat-továbbítást valósít meg, egyidejűleg 3 százalékos szénmegtakarítást ér el. A versenymozgalom ered­ményeinek értékelésére a ve­zetőségek újjáválasztása után kerül majd sor. S hogy de­rék fűtőházi dolgozóink nem játszanak az adott szóval, hogy becsületbeli ügynek tart­ják az Ígéret hatékony va­lóra váltását, azt a kezdeti jelentős sikerek máris bizo­nyítják. Az október hó 1-től október hó 10-ig terjedt első dekádban mind a személy, mind pedig a tehervonatok továbbítása késés nélkül, me­netrendszerűen bonyolódott le. Nem lebecsülendő ez az ered­mény akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Balassagyar­mati Fűtőház mozdonyai na­ponként 70—80 különböző vo­natszerelvényt továbbítanak. Ez pedig annyit jelent, hogy október első 10 napjában több mint 700, a Fűtőház dolgozóit terhelő vontatási nehézmény érkezett be percnyi pontos­sággal rendeltetési állomá­sára! Derék vasutasdolgozok lel­kes felajánlásai egyúttal a mozgalmasnak Ígérkező őszi csúcsforgalom zökkenőmentes lebonyolítását is elősegítik, s minden bizonnyal hozzájárul­nak majd a kitüntető élüzem szint eléréséhez is. Gyorsítsuk meg a községfejlesztési munka végrehajtását .. i Már csak két és fél hónap van az 1961-es esztendőből és még 50 százalékban sem teljesítették községeink' a köz­ség szocialista arculatának ki­alakítására készített terveket. E felismerés miatt vált szükségessé, hogy a tanácsok mellett a Népfrontbizottság munkájában — falun és vá­roson egyaránt — jelentős he­lyet foglaljon el a társadal­mi munka szervezése. Most az egy évre szőtt tervek le­járta előtt nem árt számve­tést csinálni a társadalmi munka jelenlegi helyzetéről, nem árt kissé a tapasztala­tokat összevetni, hogy láthas­suk tisztán és felelősségtel­jesen, mi is még a teendő, hogy jól kihasználhassuk a hátralevő pár hetet. Az idén olyan terveket ké­szítettek tanácsaink a közsé­gek fejlesztésére, amelyek egy­re inkább a lakosság érde­keit szolgálják, fejlődését se­gítik elő. így egy-egy léte­sítmény előkészítésében ér­dekeltté vált a faluban szin­te minden ember. Ennek kö­szönhető, hogy Érsekvadker- ten például nagyon sokan kapcsolódtak be a járdakészí­tésbe, meggyorsításába. De még itt is, a 716 ezer fo­rintra tervezett 'községfejlesz­tési összegből csak 410 ezer forintot használtak fel. Ha­sonló hibák vannak más já­rásokban és községekben is. Igaz, hogy egyre több olyan község van, amelyben már 80—90. sőt Kétbodonyban, Nógrádmegy erben és Kis- terenyén 100 százalékosan is teljesítették községfejlesztési tervüket a falu lakói, a he­lyi tanács és tömegszerveze­tek közös erőfeszítése követ­keztében. De sajnos nem ez a jellemző. Járási viszonylat­ban csak a szécsényi járás ért el viszonylag jó ered­ményt: több mint 70 száza­lékra teljesítve a járás köz­ségeinek fejlesztési tervét. Közvetlen nyomában van a rétsági járás, ahol 60—70 szá­zalékra állnak a tervek tel­jesítésével. De a többi já­rásban különösen a balassa gyarmati és pásztói járásban — nagyon lemaradtak a ta­nácsok a munkaszervezéssel, az egyes létesítmények elké­szítésével. Ha elég késő van is már a tervek maradéktalan végre­hajtására, mégsem lehet e nagyfokú lemaradásba bele­nyugodni. Alaposan, sokolda­lúan ki kellene használni a hátralevő heteket arra, hogy a terveket legalább meg­közelítően végrehajtsuk. Min­denekelőtt azt nem szabadna elfelejteniük a tanács és nép­front aktíváinak, hogy az év elejei tervezésnél ígéretet tet­tek arra, hogy az elképze­léseket maradéktalanul végre is hajtják. Az állam erre szá­mít, bízik abban, hogy a tár­sadalom tagjai segítenek más célokra fordítani az ilyen módon felszabaduló összege­ket. Az eddig kialakult helyzet sajnos azt bizonyítja, hogy nagyon sok községben nem tartották be szavukat a ta­nácsi és népfront-vezetők, sőt a lakosság sem segített úgy, ahogyan arra számítottunk. A megyei tanácsülés ja­vasaiéra az év utolsó ta­nácsülésén kerül majd sor a kiváló társadalmi munká­sok megjutalmazására. Ha ezt a tanácsülést úgy ké­szíti elő a községi tanács és népfrontbizottság, hogy szinte az egész falu véleménye, el­ismerése benne lesz, eléri a célját: szívesen és készsége­sen vállalnak munkát a köz­ség szépítése, gazdagítása ér­dekében az emberek. A hátralevő időt munkára szervezéssel, mozgósítással, sokoldalú körültekintéssel eredményesen ki lehet, sőt ki is kell használni. De már dolgozni kell a jövő évi köz­ségfejlesztési tervek előkészí­tésén is. Ha sok ember vé­leményét kérdezik meg, ha a község minden lakójának érdekét szolgálja a tervezett létesítmény, akkor minden bizonnyal nem állnak majd ilyen rosszul a következő év­ben a tervek megvalósításá­val sem. Ujlaky Mária A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Üzemi pártbizottságaink és alapszervezeteink szerepe a műszaki fejlesztésben A szocializmus építésében előttünk álló feladatok, a munkatermelékenység gyor­sabb ütemű emelése megkö­veteli, hogy üzemi pártbizott­ságaink, alapszervezeteink a pártmunkában is fő feladat­ként foglalkozzanak a műszaki fejlesztéssel. Céltudatos mun­kával járuljanak hozzá, hogy minden dolgozó felismerje saját munkakörében ennek jelentőségét. Uj vonás ez a pártmun­kában, ha figyelembe vesz- szük az előző évek terme­lés pártellenőrzésének mód­szerét, tartalmát, hatékony­ságát az üzem gazdaságos ter­melésére. Nagyobb követel­ményt jelent, de a népgaz­daság fejlődése, a fejlettebb termelési módszer szükség­szerűen írja elő pártszerve­zeteink számára is az ezzel való rendszeres foglalkozást. Az 1961-es évet véve vizs­gálat tárgyává, megállapítha­tó, hogy üzemi pártbizottsá­gaink és az alapszervi ve­zetők felismerték és igyekez­nek a pártmunka szerves ré­szévé tenni a műszaki felada­tok megoldásának politikai segítségét és a végrehajtás ellenőrzését. Milyen tények mutatják, hogy pártszervezeteink felis­merték a műszaki fejlesztés fontosságát? Pártszervezeteink jelentős részének a munkatervében megfelelő helyet kapnak az üzem sajátos műszaki prob­lémái. Pártbizottsági ülésen, több esetben taggyűlésen is megtárgyalják, és legtöbb esetben a feladatok megoldá­sát elősegítő határozat i-s szü­letik. Már az 1961-es évben a műszaki intézkedési ter­vek elősegítése érdekében pártbizottságaink politikai jel­legű intézkedési tervet készí­tettek, amelynek célja elő­segíteni a konkrét műszaki intézkedések gazdaságos és időben való megvalósítását. Ez a két tény maga előre­lépés, új, az előző évekhez viszonyítva még akkor is, ha sok bírálni való van a párt- bizottságok ilyen irányú mun­kájában. A műszaki problé­mák megoldásáért érzett fe­lelősséget és a gazdasági ve­zetés munkájának segítését mutatják az olyan kezdemé­nyezések, mint amilyenek a zagyvái, szorospataki párt- bizottságok és a kányási alap­szervezetnél tapasztalhatók. A pártbizottság önállóan, műszaki vezetőket is bevonva kezdeményez egy-egy vizsgá­latot a feltárási, szállítási problémák műszaki szempont­ból való vizsgálatához. Szoros­patakon a gépek telepítését, kapacitásuk kihasználását. Kányáson a műszaki közép­káderek szakmai felkészült­ségét, a nagybátonyi szolgál­tató pártszervezete a beru­házások időben való belé­pését a termelésbe, a Bánya­gépgyárban az export tervek teljesítésének műszaki felté­teleit tárgyalták meg párt­bizottsági, illetve vezetőségi ülésen és taggyűlésen is. Helyes módszer, ahogy a mi- zserfai pártbizottság dolgozik a műszaki fejlesztés térén. Az új széngyalu termelésbe állí­tásánál, a most elkezdett új fejtési mód bevezetésénél a végrehajtóbizottság tagjai ott vannak a műszaki vezetők mellett, segítik, bátorítják őket a kezdeményezésben, ki­vitelezésben. Hozzájárul ezek­hez a kezdeti eredményekhez az is, hogy pártszervezeteink felismerték: céltudatos, ered­ményes munkát úgy tudnak végezni és megfelelő segít­séget adni a gazdasági veze­tőknek, ha szorgalmazzák szakmai képzettségüket. Ez ma már követelmény mind az alapszervi, mind a párt­bizottsági vezetésben. Az 1960, de főleg a 61-es évben nagy eredmények vannak ezekben is. A technikumban, a mű­szaki továbbképző tanfolya­mokon jelentős számban ott találjuk párttitkárainkat és a vezetőség tagjait is. Igen ör­vendetes dolog, hogy alap­szervezeteink vezetőségében, vagy a pártbizottság mellett működő műszaki bizottságok­ban ott látjuk a kommunista műszakiakat, mint választott vezetőket. Ezek az elvtársak szakmai felkészültségükkel se­gítenek a pártszervezeteknek a műszaki problémák politi­kai megoldásában, a műszaki kérdések elemzésében és a feladatok meghatározásában. Melyek azok a tennivalók, ahol javítani kell a párt- munkán is, mert az élet, a technika fejlődésének üteme ezt kívánja? Tapasztalható, hogy a párt VB vagy az alapszervezet Ve­zetősége az üzem műszaki fej­lesztését nem tudja mindig helyesen megválasztani, hogy melyek azok a sajátos, leg­fontosabb feladatok, amelye­ket napirendre kell tűzni, meg kell vizsgálni és ennek alap­ján meghatározni a párttagok feladatát. Ebből adódik, hogy esetenént általánosságban fog­lalkoznak műszaki problémák­kal, elvonatkoztatva az üzem sokrétű, a termelési egysé­geknél jelentkező műszaki fel­adatoktól. Pedig egyik leg­fontosabb feladata az üzemi pártszervezeteknek, hogy fi­gyelmüket az üzemi jellegű műszaki fejlesztésre, az ott je­lentkező problémák megol­dására irányítsák. Jellemző ez a kazárt bányaüzemnél, ha a szeptember—október havi termelés alakulását értékel­jük. Sok esetben nem nagy — vállalati szintű — mű­szaki problémák okozzák a termelés ingadozását, hanem egy-egy akna feltárási, szál­lítási, levegőellátási problé­mái, amelyeket fegyelmezet­tebb műszaki vezetéssel, elő­relátó munkaszervezéssel csök­kenteni lehetne még akkor is, ha nem várt geológiai nehézségek lépnek közbe. Fon­tos feladat ez azért is, hogy pártszervezeteink helyesen lás­sák: hogyan lehet egy üzem műszaki színvonalát úgy is emelni, ha nem mindent az új beruházásoktól várunk. Több helyen tapasztalható még, amikór egy-egy műsza­ki problémát végrehajtó bi­zottsági ülés ei4 visznek, hogy nem . tudják eléggé mélyen elemezni és műszaki szem­pontból megvitatni. Ebből kö­vetkezik, hogy a hozott ha­tározat, vagy javaslat nem segíti elő megfelelően az adott üzem, vagy üzemrész mű­szaki problémáinak megoldá­sát. Ez elsősorban ott jelent­kezik, ahol a végrehajtó bi­zottság. vagy a Vezetőség szak­mai képzettsége gyenge, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents