Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-11 / 82. szám
ppz. Meaiv. Ky . ni Levéltár € " t , ^ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ára 60 FILLÉR ....... .......*■■■ I — 19 61. OKTÓBER 11. Tanácskozik az országgyűlés Napirenden: a nemzetközi helyzet, a második ötéves terv, az oktatási rendszer vitája, a múlt évi költségvetés végrehajtása Szombaton megnyílt az országgyűlés új ülésszaka. Az ország dolgozóinak nagy érdeklődése mellett megkezdték munkájukat a képviselők. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, a Párt Politikai Bizottságának tagjai, s a kormány tagjai. Ott voltak a diplomáciai testület tagjai is. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, s miután javaslatot tett mz Elnöki Tanácsban és az országgyűlés tisztikarában történő változtatásokra, kezdetét vette a tanácskozás. Az országgyűlés szombaton a nemzetközi helyzetről és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság határozati javaslatáról tárgyalt. Ezután került sor a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvény- javaslat megtárgyalására, majd a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Ezt követően az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kerül az országgyűlés elé, majd végül az interpelláció. Az ötéreh terv megvalósítása egész népünk ügye Az országgyűlés hétfőn a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaság- politikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A terv készítésekor elemeztük a hároméves terv tapasztalatait A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mező- gazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá- tette a még meglévő nehézségeket, hibákat, hogy az ' előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. — A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások ösz- szegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az ország- gyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt. 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépíté(Folytatása a 2. oldalon) A magyar országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások utján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt évről- évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szivében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát. Évszázadok tengernyi szenvedése, nemzedékek és alkotásaik pusztulása a kizsákmányolok által kikényszerített háborúkban, jogot és erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is — hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde Dobi, Kádár és Münnich elvtársak az országgyűlés ülésszakán nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is: nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítok, Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadosztályok agressziós tervei keresztezik. Nyugat-Németor- szágban újraéledt a revan- sizmus, amely a nyugati, különösen az amerikai imperialisták támogatásával új háború kirobbantásával fenyeget. A világ helyzete azonban napjainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új- „keresztes hadjárat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnépekkel együtt a szocialista világrend- szer történelmi igazságát és lebírhatatlan fegyveres hatalmát — valamennyi békeszerető nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatókkal szemben. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után, 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német mili- tarizmus olyan messze megy előre háborús terveinek sza- kadékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugatberlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi értekezletén elhangzott megállapításra: a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra; halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy az új világháború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal megkötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt béke- j szerződést ír alá a Német ! Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német béke- szerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal egyii't tegyen további erőfeszítéseket az európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslőén veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben, az ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotó munkájának megóvása érdekében a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: teljes támogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, a Német Demokratikus Köztársaságot, annak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott' és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait. és a nyugodtabb alkotó munka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érdekeink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hideg- háborús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialisták a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság ellen folytatnak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkás-paraszt állama, a Német Demokratikus Köztársaság mellett! A magyar országgyűlés szívvel-lélekkel helyesli és támogatja azokat a javaslatokat, melyeket a német béke- szerződés megkötésére és ezzel egyidejűleg Nyugat-Ber- lin státusának rendezésére, a hitleri Németország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a világ parlamentjeihez fordulva, sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés tudatában van annak, hogy a világ minden táján, bármely társadalmi rendszerben is éljenek, nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, száz- és százmilliók harcolnak a békéért. A magyar országgyűlés örömmel látja és a magyar nép nevében üdvözli a nemzetközi demokratikus szervezetek és mozgalmak — a Béke-Világ- tanács, a Szakszervezeti Világszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — állásfoglalásait és felhívásait a német békeszerződés megkötésére. Biztosítja e nagytekintélyű nemzetközi szervezeteket, hogy a magyar nép, erejét nem kímélve, harcol a német béke- szerződés mielőbbi megkötéséért, és a béke védelmében egyesíti erőfeszítéseit a földkerekség minden népével. A magyar országgyűlés egyidejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljanak a békéért, a szocializmus építéséért és hazánk boldog jövőjéért.
